Pest Megyei Hírlap, 1984. március (28. évfolyam, 51-77. szám)

1984-03-29 / 75. szám

Tervezési teasiécskezas Budspssfsn Kádár János tegnap fogadta a KGST-küldöttségek vezetőit Tonlos érdekünk az egymáskozfi kapcsolatok fejlesztése Kádár János fogadta a KGST-tanácskozás küldöttségvezetőit. A képen: az érkező Nyikolaj Bajbakov szovjet miniszterelnök-helyettest, a KGST tervezési együttműködési bizottságának elnökét üdvözli. Kádár János, a Magyar I kára szerdán a KB székhá- Szocialista Munkáspárt Köz- I zában fogadta a KGST ter- ponti Bizottságának első tit- vezési együttműködési bi­zottsága budapesti ülésén részt vevő küldöttségek ve­zetőit. A szívélyes, baráti légkö­rű találkozón Kádár János szólt az MSZMP tevékeny­ségéről a gazdasági építő­munka terén, aláhúzta a Magyar Népköztársaság ér­dekeltségét a KGST kereté­ben megvalósuló együttmű­ködés, a szocialista országok közötti sokoldalú gazdasági kapcsolatok továbbfejleszté­sében. A találkozón jelen volt Havasi Ferenc, a Politikai Bizottság tagja, a KB titká­ra és Faluvégi Lajos minisz­terelnök-helyettes, az Orszá­gos Tervhivatal elnöke. CSOMÓK T elepülések sorát járva szinte mindenütt — kivéve néhány nagy­községet az agglomerációs övezetben — láthattam a meghökkenést, hallhattam a panaszt. Kevesebb hasz­nálatbavételi engedélyt ad­tak ki tavaly az elkészült családi házakra, mint több évre visszatekintve bármi­kor, a csökkenés némely helyen tetemes, egyötöd, egynegyed. A panasz a ténynek szól, a meghökke­nés meg amiatt van, hogy hiszen hosszú esztendők óta nem adtak ki annyi építési engedélyt, mint éppen 1983- ban, hát akkor hogyan le­hetséges ...?! Igaz, azt mindennaposán egyszerű tapasztalatból va­lamennyi érintett tudja, az építési engedély meg a használatba vételt lehetővé tevő papír a legritkább esetben hord hátán azonos dátumot, ami az évszámot illeti. A megyében — a ta­nácsok, valamint az Orszá­gos Takarékpénztár gazdag ismeretei alapján megbe- csülhetően — a hetvenes évek' végén, a nyolcvanas esztendők elején átlagosan harminc hónap, azaz két és fél év kellett egy családi ház kivitelezéséhez. Az építtetők anyagi lehetősé­gei, az otthon formálásának körülményei — a döntő többség ún. házi kivitele­zésben kerül tető alá — egyaránt szerepet játszanak ennek a két és fél eszten­dős átlagnak a kialakulásá­ban. Hangsúlyozni szüksé­ges, átlagról van szó, mert szinte minden — a lakás­építésben jelentős szerepet vivő — településen lelni olyan takaros házakat, amelyekbe a boldog tulaj­donosok az első kapavágást követő tíz, tizennégy hónap után beköltözhettek, s van­nak bizony olyan épületek is, amelyek ötödik, hatodik éve formálódnak, minden téglájukkal, cserepükkel, ajtajukkal, ablakukkal azt mutatva, száz forintonként gyűlik össze a munkára a fedezet. Egyre gyakrabban találkozhatunk olyan jelek­kel, amelyek azt mutatják, ez utóbbiak, a lassúságra, lassításra kényszerűiteknek növekszik a száma. Amit bizonyos fokig indokol, ért­hetővé tesz a családi jöve­delmeknek a korábbiaktól eltérő alakulása országos érvénnyel és amiben sze­repet játszanak, megyei sa­játosságok úgyszintén, hi­szen a legtöbb csa'ádi ház az országnak ezen a te­rületén épül jel. Gond tehát — nem csekély — a telek- kínálat, az ún. építési te­lek ellátás, ennek követ­keztében a telekárak sem igen vethetők Össze más megyék átlagával. Amivel még nem soroltuk el az összes csomót, melyet bo­gozni kell, hogy épülhesse­nek az otthonok, hiszen a megemelt hitelkeretek sem tudják ellensúlyozni — mondják tapasztalataik alapján az építőik, építte­tők — az anyagárak növe­kedését. Amint az is sűrűn megtörténik, hogy pénz ugyan lenne, de: anyag nincsen! Az építőanyagok forgalmazásának zavarairól nem most ejtünk először szót lapunk hasábjain — és sajnos, tudjuk, nem utol­jára —, ezeknek a zavarok­nak azonban döntő része van abban, hogy a telepü­lések többségén, a mai is­meretek szerint megnyúlik a családi házak kivitelezé­si ideje. A korábban emlí­tett két és fél esztendőből három és fél, négy év lesz, ami elszomorítóan nagy időtöbblet, ami senkinek sem jó, hiszen a közösség­nek, az egyénnek egyaránt az lenne a kedvező, ha a befektetett pénz minél ha­marabb kamatozni kezde­ne. azaz a házban minél előbb lakni lehetne. Addig, míg épül a ház, a saját fo­rint és a kölcsön forint egyformán holt tőke, amint a költözni nem tudók is kettős, költségesebb életre kényszerülnek, aminek ugyancsak vannak közössé­gi kiadásai. izakodásra adtak okot hosszú éveken át a megye lakásépítési eredményei, essünk tehát kétségbe azért, mert tavaly összesen 6269 lakásra — ebből 228 ún. államira — adtak ki használatbavételi engedélyt? Az 1983-ban kért építési engedélyek te­kintélyes mennyisége nem kínál kottát a riadókürt megfúj ásához, ám kellő alap az 1^82-höz képest 1364-gyel kisebb tavalyi la­kásszám a feszültségek fo­kozódásának jelzéséhez, ér­zékeléséhez. igaz, tavaly a megyében huszonhárom százalékkal megemelkedett a. kárt és megadott építési kölcsönök összege, azaz re­mélhetően nincs szó tartós visszaesésről, arról azonban szó van. hogy a hosszabb időre elnyúló építkezések újabb csomókat kötnek a teendőket átfogó kötelékek­re. A tanácsok számításai szerint idén a megyében 5900 családi ház készülhet el, ez tehát érzékelteti azt is, hány helyen kell csomó­kat oldani. S kell ezeket kibogozni, minden megad­ható segítséggel, mert érez­hető: megkülönböztetett sze­repe van a közhangulatban a lakásépítésnek. Mészáros Ottó V. REST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK l AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANAGS LAPJA XXVIII. ÉVFOLYAM, 75. SZÁM Ára: 1,40 forint 1984. MÁRCIUS 29., CSÜTÖRTÖK Ma: 3. oldal: A szavak, tettek erejével 4. oldal: Késésben 8. oldal: Fogyasztó túra súlyosaknak Belkereskedelmi gyorsmérleg Kielégítő az áruellátás * A Belkereskedelmi Miniszté- Z rium áruforgalmi jelentése sze- í rint az év első két hónapjában £ mintegy 66,5 milliárd forint ér- f tékű árut adtak el a kiskeres- í kedelmi hálózatban. A január- Z februári forgalom folyó áron Z 10,9 százalékkal volt magasabb, z mint az előző év azonos idösza- f kában. A februári áruellátás ösz- szességében kielégítő volt. Húsooi és húskészítmények­ből a január 23-i áremelést kővetően a kereslet mérséklő­dött — a vevők inkább az ol­csóbb termékekéit keresték. Továbbra is folyamatos volt az ellátás halból, tojásból, tej­ből és tejtermékekből. Zöld­ség- és gyümölcsfélékből volt elegendő, s megjelentek a pri­mőr áruk is. Az árak viszont 15 százalékkal magasabbak voltak, mint a múlt év azonos hónapjában. Javult az ellátás a koráb­biakhoz képest háztartási ve­gyiárukból. A kozmeti­kai. cikkek közül dezodo­rokból, borotvakrémekből és hajlakkokból nem volt kellő választék. Elénk volt a ruházati cik­kek iránt az érdeklődés, a kí­nálat összetétele az előző hó­napokéhoz hasonló volt. Gyap­jú méterárukból, kötöttáruk­ból és csecsemőruházatból a keresletet változatlanul nem tudták kielégíteni. A vegyes iparcikkek közül elegendő mennyiségben és vá­lasztékban kínált a kereskede­lem szilárdtüzelésű tűzhelye­ket és kályhákat, füstcsöve­ket, épület- és bútorvasalást. Javult az ellátás kerti szerszá­mokból, viszont változatlanul nem volt elegendő szeg, csa­varáru, zár és lakat, továbbá fürdőkád. Változatlanul hiány­cikk a színes televízió. Ugyan­csak nem tudta kielégíteni a kereskedelem a keresletet mélyhűtőből, hűtőszekrényből és automata mosógépből. A bútorok közül kárpitozott gar­nitúrából volt elegendő, vi­szont szekrénysorokból, ele­mes és konyhabútorokból több is elkelt volna. Élénk volt a februári keres­let a tüzelőanyagok iránt, minőségi szenekből nem tud­ták kielégíteni az igényeket. Az építőanyagok közül a cement- és mészkínálat jó volt, javult az ajtó- és ablak­keretek választéka. A kor igénye szerint fejlődik Cegléd városa Dr. Ábrahám Kálmán és Kárpáti Ferenc látogatása ’ Tegnap délután dr. Ábrahám Kálmán építésügyi és vá­rosfejlesztési miniszter és Kárpáti Ferenc altábornagy, hon­védelmi miniszterhelyettes, Pest megye 7. választókerületének, Ceglédnek országgyűlési képviselője a városba látogatott, Krasznai Lajosnak, az MSZMP Pest megyei Bizottsága első titkárának kíséretében. A vendégeket Bállá János, a város pártbizottságának első titkára, valamint Fekete Antal tanácselnök fogadta. A telepü­lés politikai, társadalmi és gazdasági életéről Fekete Antal adott részletes tájékoztatót, különös tekintettel o város fejlő­désére. A Pest megyébe látogatók elismeréssel szemlélték meg többi között a sportcsarnokot, amelyet nagyrészt társadalmi összefogással építettek. Megtekintették a lakótelepet, a re­konstrukció alatt álló művelődési házat, valamint a patinás könyvtárat. A történelmi városban ápolják a hagyományokat, de a vendégek megállapították: az örökséget nemcsak megőrzik, hanem jól gazdálkodva az anyagi és a szellemi erőkkel a kor igénye szerint továbbfejlesztik. Cegléden, mint Pest megyében másutt is, tetten érhető a számottevő fejlődés, a lakosság ja­vát szolgáló gyarapodás. Budaörstől Ráckevéig az ünnepre készülnek Gyarapodásunk ezernyi jele Az oktatási igazgatóságon Megnyílt a grafikai tárlat Ahhoz képest, hogy egyik évről a másikra mennyi mindent építettünk, hoztunk tető alá — ritkán vesszük számba gazda­godásunk, gyarapodásunk jeleit. Mert hiszen, ha egy új iskolát építünk, azzal nemcsak a település lesz több, hanem mi ma­gunk is. Ám évente egyszer, úgy március végén, április ele­jén, felszabadulásunk ünnepére készülődve a számvetésre sort kerítünk, csak azért, hogy az avatási-átadási ünnepségek során láthassuk, mennyivel gazdagodtunk. zata véget ér. Alig egy héttel később — április 9. és 13. kö­zött — kerülnek megrendezés­re a Pest megyei innovációs napok. Ennek célja nem ke­vesebb, minthogy a megye ipari üzemei megújulási kész­ségüket reprezentálják. Április 12-én a Kertészeti Egyetem ad otthont a Teszöv küldöttközgyűlésének, ahol a mezőgazdasági termelőszövet­kezetek tavalyi gazdálkodásuk eredményein túl az idei főbb feladatokat összegzik. A me­gyei fásítási és erdei nap meg­nyitójára Sülysápon, a Tápió- völgye Tsz-ben kerül sor. Az áfészek helyzetével, szerepük­kel az agglomerációban és a kisebb településeken a Mészöv elnöksége foglalkozik majd április második felében. A megye legnagyobb szarvas­marha-tartó gazdasága, a vác- szentlászlói Zöldmező Tsz ad otthont a megyei tej- és hús­termelési verseny díjkiosztó ünnepségének április 25-én. kát nappal később pedig a Pest megyei Pincegazdaság­Az idei számvetésre is ké­szek vagyunk. Budaörsön már­cius 21-én avathattuk Pest megye egyik új, reprezentatív művelődési házát. Március 30- án adják át rendeltetésének Ráckevén az újtelepi vízmü­vet, mely hatszázezer forint értéket képviselve szolgálja az ott lakók jobb vízellátását. Ér­den április 3-án veszi birtok­ba a lakosság a Fészek Áruhá­zát, ahol az alaptól a családi ház építésének befejezéséig mindent egy helyen lehet meg­vásárolni. Ugyancsak ez a vá­ros gazdagodik a tíz munka­helyes orvosi rendelővel is. Egy nappal korábban, máso- dikán adják át Szentendrén a kenyérgyárat. Tévedés lenne azt hinni, hogy ezzel az események soro­ban a megyei borversenyre kerül sor. S még az események sorába tartozik az is. hogy a hónap végén, május elseje előtt a vállalatok, s a szövet­kezetek közül az arra érde­mesek átvehetik az előző évi teljesítményük alapján az őket megillető kiváló címet. Környezetvédelem Jog modell Magyar modell készül a kör­nyezeti károk nemzetközileg egységes megítélésére és a jogalkalmazás országok közöt­ti egyeztetésére. Hazánkban, és nemzetközi­leg is jogi rendezésre szorul a környezeti kár megítélése, Olyan jogi szankciókra van szükség, amelyek a megelőzést szolgálják és nem csupán a megtörtént környezeti kár el­követőit vonja felelősségre. A megelőzés fontosságán kívül hangsúlyozottan szólnak a környezeti károk helyreállítá­sának jogilag szabályozott kényszerítéséről is. A környezetvédelmi jognak az egyes országok eltérő jog­rendszerének figyelembevéte­lével kidolgozandó magyar modelljét nemzetközi egyezte­tésre és elfogadásra ajánlják. Gyenes András Csongrádban Szerdán Csongrád megyébe látogatott Gyenes András, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának elnöke. A ven­dég a megyei pártbizottságon tájékoztatót hallgatott meg a megye politikai, gazdasági és kulturális életéről, a beszá­moló után pedig megbeszélést folytatott a megyei vezetők­kel. Délután a Központi El­lenőrző Bizottság elnöke a megyei pártbizottság tanács­termében rendezett aktíva­ülésen időszerű bel- és külpo­litikai, valamint gazdasági kérdésekről tájékoztatta a me­gyei, a városi, a nagyközségi pártszervek tisztségviselőit, a gazdasági és a társadalmi élet vezetőit, aktivistáit, majd vá­laszolt kérdéseikre. Immár hagyomány, hogy az MSZMP Pest megyei Oktatá­si Igazgatósága otthont ad a szabadfoglalkozású képző- és iparművészek párta lanszerve- zete kiállításainak. Szerdán nyitotta meg Tímár Árpád művészettörténész a 45. kama- rakiállítást (a képen),- amelyen Bálványos Huba, Kántor Je­nő, Rádóczy Gyarmathy Gá­bor. Szemethy Imre és Szu- nyoghy András grafikusművé­szek munkái láthatók. A tár­lat április 18-ig tekinthető meg, naponta reggel nyolctól- este hat óráig. Gáspár Sándor, a SZOT el­nöke, a Lengyel Egyesült Munkáspárt meghívására szér­ián Varsóba utazott. Kapolyí László ipari mi­niszter szerdán hazaérkezett Moszkvából, ahol Borisz Bal­mont szerszámgépgyártási és szerszámipari miniszter meg­hívására részt vett a Metal- loobrabotka ’84 nemzetközi gépipari kiállítás megnyitá­sán.

Next

/
Oldalképek
Tartalom