Pest Megyei Hírlap, 1984. március (28. évfolyam, 51-77. szám)
1984-03-28 / 74. szám
PK.tr , HflIII 1984 MÁRCIUS 28., SZERDA Fiatalos gondolkodás, tettvágy Az Állami ifjúsági Bizottság titkára Pest megyében \ gödöllül művelődési központ kondicionáló termét mutatja be Kecskés József igazgató. (Baloldalt.) Mellette balról jobbra: Herczenik Gyula. Halasi Márton, Nagy Sándor, MüHner Jenöné, Papp Isván és Nagy Sándorné. Milyen mélységig lehet megismerni, akár egy egész napos látogatás során is, a Pest megyei fiatalok élet- és munkakörülményeit? Mindazokat az eredményeket, olykor súlyos gondokat, s az utóbbiak megoldását célzó törekvéseket, melyek az ifjúságpolitika gyakorlati megvalósításakor jelentkeznek? Lehet-e érdemi betekintést nyerni ily rövid idő alatt a sokszínű, szerteágazó témakörbe? Nos, amint az a tegnapi látogatás során — melyről az 1. oldalon adunk összefoglalást — bebizonyosodott, az átgondolt, céltudatos előkészítés, a kérdéskörben otthonosan mozgó, felkészült tájékoztatók, s a lényeget tükröző, a jellegzetességeket kendőzetlenül bemutató program összeállítása áthidalhat- hatja a leküzdhetetlennek látszó akadályokat is. Reggel bevezetőként a vendégeik átfogó képet kaphattak Nagy Sándorné tájékoztatója alapján a megyéről, mindazokról a jellegzetes és alapvető sajátosságokról, melyek segítséget nyújtottak ahhoz, hogy a majdan látottak és tapasztaltak egységes, reális képpé állhassanak össze a szemlélőkben. Megtudhatták például, hogy Pest megye lakosságának csaknem fele a 30 év alatti korosztályhoz tartozik, ezárt is fordítanak -kiemelt figyelmet a párt- és állami szervek az ifjúságpolitikára. Például az elmúlt két tervidőszakban 1353 új iskolai tanterem épült — dr. Nagy Sándor még hitetlenkedve meg is kérdezte: jól értette-e ezt a számot?! Ennek ellenére még mindig nagy a zsúfoltság az iskolákban, a napközis ellátottság pedig jóval elmarad az országos szinttől. Új megoldásokkal Természetesen felvetődött az elkövetkezendő évek várható nagy gondja is; a középfokú iskolák hogyan fogadják majd a demográfiai hullámból adódó megnövekedett tanulólétszámot. A tájékoztató azt tükrözte, hogy az illetékesek felkészültek a problémák enyhítésére. Vácott, Gyálon, Százhalombattán új középfokú intézmény épül, több helyen bővítik az iskolákat, sőt arra is gondoltak, hogy megüresedő általános iskolákat alakítanak át középfokú funkciót ellátó intézménnyé. A fogyatékos gyerekek gondozása kapcsán elhangzott az egészségügyi gyermekotthon mellett a fejlesztő napközik hálózatának kiépítése, mint lehetséges megoldás. Jelentőségüket aláhúzzák az érdi és a gödi tapasztalatok. A veszélyeztetett gyermekek sorsának formálásában — ugyancsak sajátos kezdeményezés — a családvédelmi szolgálat ki- terebélyesítése jelenthet támogatást. S a nem távoli elképzelések között szarepei öt városban a hivatásos nevelőszülők bekapcsolásával — őket lakáshoz juttatva — állami gondozottak családmodell szerinti elhelyezése, Nyomasztó teher a megyében mindenütt a fiatalok lakáshoz jutása. Állami lakás nagyon kevés épül, az OTP fizetési feltételeit, különösen a pályakezdők — nem, vagy csak igen nagy nehézségek árán tudják teljesíteni. Ugyancsak jelentős összeg kell a magánerős megoldáshoz is. Amint a látogatók Vácott tapasztalhatták a szinte kilátástalan helyzet nem kell, hogy bémító- lag hasson a gondolkodásra, a vállalkozó készségre. A deákvári lakótelepen megtekintett — a KISZ építőközösségek által készíttetett lakások alig több, mint felébe kerülnek, mint az OTP átal kínáltak. S hogy milyen lakályosak, tágasak, jó beosztásúak, arról személyesen is meggyőződhettek a vendégek Németh Györgyék otthonának meglátogatásakor. Még egy váci ötlet: a tanács lemondva egy-egy lakás mintegy 800 ezer forintot kitevő bérlőkijelölési jog megvásárlásáról, a pénzből 100-100 ezer forintos támogatásban részesíti azolcat a családokat, akik nem tudják kifizetni az öröklakások belépőjét. Így gyakorlatilag annyit kell fizetniük, mint a korábbi szövetkezeti lakások esetében. Kezdeményezések Vácott a városi könyvtár vezetője is kezdeményezések soráról számolhatott be. Megszervezték a kórházban levő betegek, sőt az egészségi, állapotuk miatt lakáshoz kötöttek ellátását olvasnivalóval. Azt tapasztalták, hogy a havonta egyszer felkeresett lakosok többségének szinte ez a szál az egyetlen kapcsolata a külvilággal. A fiatal könyvtárosok különös. hivatásszeretettel ápolják ezt a kápcsolátot. Az is érdekelte a vendégekét, tudnak-e tenni valamit a veszélyeztetett fiatalokért? Mint a válaszból kiderült, nagy türelemmel próbálják ide szoktatni az először csak. a hangtár, a rockmuzsika iránt érdeklődő tizenéveseket. A zene szeretető egyébként szinte egyedülálló példájáról hallhattak a zeneiskolában tett látogatás során: mintegy kétezer diák váltott bérletet a városban a komolyzenei hangversenyekre. Gödöllőn az államigazgatás átszervezésével kapcsolatos problémákba is betekintést nyerhettek. A tájékoztatók elmondták például, hogy nem rendezett az ifjúsági alapok képzése, felhasználása, megoldatlan a körzetben az állama ifjúsági munka összefogása — többi között a személyi feltételeket tekintve. S ugyancsak a gondok sorába tartozik, hogy Gödöllőn és környékén dolgozik a magyar agrár értelmiség harmada, s a letelepítésükhöz csak vagyon csekély támogatást tudnak nyújtani. váltott ki a vendégekben az ugyancsak a nap folyamán megtekintett Petőfi Sándor Művelődési Központ munkája, vezetőinek mindig újat kereső kísérletazőkedve. Most a helyszíni beszélgetés során Fenyvesi László, a MÉM Műszaki Intézetének munkatársa, a KISZ-bizottság aktivistája különleges tervekről is beszámolt. Támaszkodva a városban felhalmozódott szellemi tőkére, a fiatal műszakiak, kutatók lelkesedésére a művelődési ház keretein belül számítógépes közművelődési rendszer kiépítését tervezik. A bázis alkalmas lenne a fiatá- lok közötti ismeretterjesztésre éppúgy, mint szakmai klubok létrehozására, játékprogramok kidolgozására, vagy képzés, továbbképzés szefvé- zásére. ■ Mindemellett különböző megbízatások vállalásával még önfinanszírozóvá is válhatnának. A nagyszerű, távlatokat nyitó gondolatot dr. Nagy Sándor mindenképp támogatandónak, felkarolan- dónak minősítette, megvalósíthatónak tartotta. Járható utak A kerepestarcsai kórházban folytatott beszélgetésen a serdülőkori pszichés zavarok megelőzése és gyógyítása állt az eszmecsere középpontjában. Az orvosok elmondták, hogy országosan megoldatlan a 14—18 év közötti korosztály sajátos eszközöket és formákat, nagy elhivatottságot igénylő ellátása, gondozása Pedig például a kevéssé kihasznált gyermekosztályok helyeinek egy részét fel lehetne használni a cél érdekében. Járható útnak látszik a munkaterápia is, me'yről a kórház nyomdaüzemével kapcsolatosan kedvezők a tapasztalatok. Egy konkrét esetben, a körzet balatonlellei úttörőtáborának korszerűsítésében dr. Nagy Sándor segítséget ígért. Ennek híján ugyanis — hiábavaló minden társadalmi összefogás — elvesztenék pihenőhelyüket a térség úttörői. Nagy érdeklődést, elismerést Gazdag tapasztalatokat kínáló, tartalmas nap volt a tegnapi, vendégeknek, vendéglátóknak egyaránt. Segített az eredmények, a tennivalók számbavételében, a majdani döntések megalapozásában. M. J. Tanácskozott az ipari bizottság Országgyűlésre készülve Kedden a Parlamentben tanácskozott az országgyűlés ipari bizottsága. Gorjanc Ig- nácnak (Szolnok m.), a testület elnökének vezetésével a köz- és # felsőoktatás fejlesztési programjának a Művelődési Minisztérium által kidolgozott téziseit vitatták meg: az országgyűlés tavaszi ülésszakára készülve a képviselők elsősorban az ipari szakmunkás- és technikusképzés, valamint a műszakiak és a közgazdászok felsőfokú Oktatásának helyzetével foglalkoztak. Az írásos tézisekhez Gazsó Ferenc és Földiák Gábor művelődési miniszterhelyettesek fűztek szóbeli kiegészítést, rámutatva: a fejlesztési program alpvető célkitűzése a képzés és a gazdaság összhangjának megteremtése. Szerkezeti változásokra — a technikusképzés visszaállítása —< csakúgy szükség van, mint a tartalmi fogyatékosságok felszámolására. Közelíteni akarják a szakközépiskolát és a szakmunkásképző intézeteket, meg szeretnék teremteni a jogi alapot is arra, hogy a nagyvállalatok saját szakoktatási iskolát tartsanak fenn. Mind nagyobb szerepet kap a tovább képzés- Ugyancsak megkülönböztetett gondot fordítanak a kétlépcsős oktatás fejlesztésére, a hároméves képzéssel szerzett üzemmérnöki. diplomához például kétéves továbbtanulással külkereskedelmi mérnöki képesítést lehetne szerezni. A vitában felszólalók — soraikban Koüács Istvánné (Pest m. 1. vk.), Antal Imre (Pest m. 19. vk.),' Cselőtei László (Pest -m. 2. vk.) — Sok irányú észrevétele a téma majd minden területére kiterjedt. Különösen az oktatási program fejlesztésének' időszerűsége, az -általános és szakmai műveltség kapcsolata, a vállalatok oktatási szerepe körül alakúit ki élénk, ellentmondásoktól sem mentes eszmecsere. Akadtak, akik a valóban pénzigényes fejlesztési koncepció valóra váltását jelenlegi gazdasági helyzetünkben megkérdőjelezték, mások ezzel szemben rámutattak: a korszerűsítés éppen a gazdasági helyzet javítása érdekében nemhogy elkapkodott, de éppenséggel az utolsó percben történik. Kétségtelen azonban, hogy a fejlesztési koncepcióban szerepelnek olyan számok — az ezredfordulóig például 3500 új középiskolai tanteremre, 11 500 új pedagógusra volna szükség —, amelyek láttán, hallatán sokak jogosan aggódnak az elképzelések maradéktalan megvalósítása fölött. A vitában sok szó esett a jól képzett szakmunkások anyagi megbecsülésének hiányosságairól (egyes betanított vagy segédmunkások lényegesen jobban dotáltak, mint a legkorszerűbb numerikus vezérlésű szerszámgépeken dolgozók teljesítménye); a felsőfokú végzettségűek elhelyezkedésének aránytalanságairól (vidékre még jobb fizetés és lakás biztosítása mellett sem mennek fővárosban végzett mérnökök, közgazdászok), a középkáderek utánpótlásának ellentmondásosságáról (az induló technikumokba várhatóan nem a legjobb diákok jelentkeznek, akik így végzésük után nem sok tekintéllyel rendelkeznek majd munkahelyükön; ám az is előfordulhat, hogy a jó képességű technikus azonnal továbbtanul: vagyis továbbra sem megoldott például a művezetők pótlása). Az elhangzottakra Gazsó Ferenc és Földiák Gábor válaszolt. Gorjanc Ignác vita- járója után az ipari bizottság tagjai az Állatforgalmi és Húsipari Trösztnél a húsipar gépellátottságának helyzetéről tájékozódtak. Emlékezés Farkas Aladárra Koszorúzás Farkas Aladár, a szociális* ta képzőművészek csoportjának tagja, születésének 73. évfordulója alkalmából koszo- rúzási ünnepséget rendezték kedden a Mező Imre úti temető művész parcellájában. A magyar munkásmozgalom harcosa, a Képzőművészeti Szövetség elnökségének volt tagja sírját a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága tudományos, közoktatási és kulturális osztálya nevében koszorúzták meg. A tisztelet, a kegyelet virágait elhelyezték a Művelődési Minisztérium, a Művészeti Szak- szervezetek Szövetsége; a Magyar Ellenállók, Antifasiszták Szövetsége és a Magyar Képzőművészeik Szövetsége képviselői, valamint Családjának tagjai, tisztelői, volt pályatársai. A megemlékezés az Inter- nacionálé hangjaival ért végét. Roisban gazdag Kenyérkutatás A kenyér és a péksütemény választékának bővítésére új recepteket, gyártási technológiákat dolgoz ki a Malom- és Sütőipari Kutató Intézet. Elsősorban olyan rozsban gazdag újdonságokkal foglalkoznak, amelyek a korszerűbb táplálkozás követelményeinek is megfelelnek. A kutatómunka nyomán az idén előreláthatóan 6—8 féle új készítmény sütését kezdhetik fneg az üzemekben. A malomipar részére olyan, négyféle gabonát — búzát, rozsot, árpát és zabot — tartalmazó lisztreceptűráí dolgoztak ki, amely az emberi szervezet által legjobban hasznosítható alkotóelemeket; rostanyagokat, aminosavákat, vitaminokat stb. tartalmaz.; A megyei képviselőcsoport ülése Az oktatás körülményei A Pest megyei Tanácson tartotta ülését tegnap az ország- gyűlési képviselők megyei csoportja S. Hegedűs Lászlónak, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa titkárának, a csoport elnökének vezetésével. Az eseményen ott volt Simon János, a megyei pártbizottság osztályvezetője is. A napirend szerint Novák István, a megyei tanács osztályvezetője ismertette a képviselőkkel Pest megye oktatási helyzetét, majd S. Hegedűs László, az országgyűlés tavaszi ülésszakának előkészületeiről tájékoztatta a csoport tagjait. Gyógyszerellátás Pest megyében Változik a hiánycikklista Tegnap a Pest megyei Tanács Semmelweis Kórháza Székács-termiben tartott ülést az Egészségügyi Dolgozók Szakszervezetének Pest megyei Bizottsága. A testület Szabó Katalinnak, a bizottság titkárának vezetésével megvitatta a megye gyógyszerellátásának helyzetét, melyről — valamint a patikákban dolgozók élet- és munkakörülményeiről — dr Kempler Kurt, a Pest megyei Gyógyszertári Központ főgyógyszerésze számolt be. Most, március végén mintegy' két és fél százra tehető a teljesen hiányzó, vagy csak korlátozott mennyiségben rendelkezésre álló gyógyszerféleségek száma a megyében. Igaz, ezt a betegek nem minden esetben érzékelik, mert a nagyobb raktári készletek kiszállításával az időleges hiányokat pótolhatják, s egyes orvosságokat másokkal helyettesíthetnek. Mégis érdemes betekintenünk a kulisszák möA vendégek megtekintették a Vácott épülő KISZ- lakótelepet. A képen halról Jobbra: Halasi Márton. Komáromi János, lványi Károly, dr. Nagy Sándor és Kármán István, a Híradástechnikai Anyagok Gyárának közművelődési előadója, a KISZ-építöközösség vezetője, i Barcza Zsolt felvételei gé: vajon mi az oka egyes orvosságok időnkénti hiányának, s mit tesz ez ellen a megye gyógyszertári központja által irányított hálózat? • Figyelemre méltóak az adatok: az 1955-ös 110-zel szemben ma 130 a megye patikáinak száma, de a gyógyszertári hálózat (a lakosok számához képest) átlag alatti fejlettségű: míg országosan 7372 emberre jut egy patika, nálunk 7848-ra. Megyénkben a patikák 42 százaléka ad készenléti szolgálatot, s 32 százalékuk állandó ügyeletet — a hétvégeken. Pest megyében az orvosságok forgalma rendkívül dinamikusan növekedett az elmúlt évek során, s bizony elmaradt ehhez képest a körülmények fejlődése. Csupán példákat említve: kevés a raktározásra alkalmas helyiség, s azokat is gyakran olyan orvosságokkal, gyógyászati segédeszközökkel, szerekkel töltik meg, amelyekből csak évente (!) egy-két alkalommal szállítanak a gyárak, mert ennyiszer állítják azok termelésére gépeiket. Gondok forrása az ütemtelen szállítás, s az is: biztonsági okokból nagy készleteket kell raktáron tartani az orvosságokból. A munkaerőhiány pedig így többszörösen. is érezteti a hatását, hiszen a keveseknek jut a több teendő. A nagymértékű forgalomnövekedést ugyanis nem kísérte a dolgozók számának hasonló ütemű gyarapodása (a létszám csak 19 százalékkal nőtt 1977 óta). Jól mutatja a helyzetet egy adat: míg az egy gyógyszerészre jutó havi forgalom 1981- ben országosan 61,7 ezef forint volt, addig a megyénkben 75,3 ezerre rúgott... Az időlegesen hiányzónak számító orvosságok utánpótlásáról — ha ez nem lehetséges, akkor a magisztrális (gyógyszertárban készülő) készítményekkel való helyettesítésükről — gondoskodva elérték, hogy a megyében az időről időre változó hiánycikkek ellenére is javult az ellátás. 1982- ben 147 féle gyógyszer szerepelt a hiánycikklistán, s 128 fajtából redukálták a kiadható mennyiséget, tavaly 101 hiánycikket és 109 utóbbi készítmény-féleséget tartottak nyilván. Ami a jövőt illeti — ezt is elmondták a szak- szervezeti tanácskozáson — nem derűlátóak az illetékesek. Érthető: sokféle gyógyszert hozunk be külföldről, s szinte minden hazai készítménynek van valamilyen importvonzata. Az is ide kívánkozik: az orvosságfogyasztási divat, a gyógyszert rendelő orvos szemlélete is közrejátszik abban, hogy egy-egy pirulát, cseppet hiába keresünk. Ezeken pedig talán könnyebb lenne változtatni — éppen a jobb patikai ellátás érdekéig... ▼. G. P.
