Pest Megyei Hírlap, 1984. március (28. évfolyam, 51-77. szám)

1984-03-27 / 73. szám

XI. ÉVFOLYAM, 73. SZÄM 1984. MÁRCIUS 27., KEDD Képi ellenőrök vizsgálata Na hív a friss tavaszi lég A spsrfköiök és iskolák kapcsolata jó Hogy ha elpihent a gép, mért ne tornásznál, mért ne birkóz­nál. Még a lelked is üdébb, hogy ha úszkáltál... Ilyen so­rok találhatók a Sportinduló­ban, amelynek manapság nem­igen éneklik a szövegét, zene­kari változatára futnak ki a csapatok a zöld gyepre. Mesz- sze jutottak azoktól az időktől, amikor az iskolások naponta fújták. Odáig azonban még nem értünk el, hogy a dolgozó élete szerves részének tekintse a sportolást. Ám ha annak te­kintené valahány dolgozó, az is baj volna. Ha csak nem elé­gedne meg a friss tavaszi lég­gel, mely az induló szerint hív, s futkározna a harmatos fű­ben. Pálya, létesítmény ke­vésnek bizonyulna a sportoló dolgozó befogadására. Tornatermsk Hogyan is állunk a létesít­ményekkel? Ezt is megnézték a népi ellenőrök, a legutóbb, a város és a vonzáskörzet egyesületeinek vizsgálatakor. Aszódra, Bagra, Gödöllőre, Isaszegre, Kartalra terjedt ki a vizsgálat. Jelentős lakossság- gal rendelkező településekre, illetve szép eredményeket fel­mutató egyesületekre. A létesítmények mindenütt alkalmasak rendeltetésszerű használatra, állapították meg, kivéve a bagi sporttelepet, amelyet az autópálya miatt annak idején részben beépítet­tek. Kártalanítás címén kap­tak 1,3 milliót, ebből öltözőt és klubházat építenek, amely vár­hatóan még az idén elkészül. A községi sportlétesítménye­ket az egyesületeken kívül többnyire csak az iskolák használják, noha tömegsport­rendezvényekre is igénybe ve­hetők. Az egyesületek ellen­ben használják az iskolák tor­natermeit. Aszódon az asztali­teniszezők és a vívók, Domony- ban a karatézók, Gödöllőn a röplabdások, a focisták, a ké­zilabdázók. Irányítók Megfelelőnek minősíti a fel­szereléssel való ellátottságot a vizsgálat, legalábbis általá­ban. Mert Aszódon például az ifjúsági és serdülő labdarú­góknak nem tudnak felszere­lést adni, akárcsak Kartalon a súlyemelőknek. Akadnak szakosztályok, amelyeknek tag­jai saját felszerelésüket hasz­nálják. Aszódon a vívók és az asztaliteniszezők. Félreértések elkerülésére, a ruházatról van szó, nem a pen­gékről, asztalokról. Némely sportvezetők szerint ez egyál­talán nem baj, hiszen sok szü­lő vásárol drága és divatos sportos holmit gyerekének, például melegítőt. Miért volna baj, ha azt szervezett sporto­láskor is használná. A friss tavaszi lég kevés az üdvösséghez, ráadásul tavasz csak egyszer van évente, spor­tolni azonban rendszeresen kell, különben semmit sem ér. Ám ha van pálya, zöld gyep, tornaterem, még nem mond­hatjuk, hogy minden rendben. Személyi feltételek is szüksé­geltetnek. Vagyis edzők kelle­nek. Aztán olyan emberek, akik az egészet összefogják, irányítanak, intézkednek. Sportköri, egyesületi vezetők. Gödöllő és Kartal kivételé­vel, ahol fő-, illetve mellék- foglalkozásban ügyvezető el­nök irányítja a sportéletet, ezeket a tisztségeket társadal­mi munkások töltik be. Kis kluboknál meghatározó jelen­tőségű egy-egy személyiség. Az eredményesség nem ritkán vele jön, és vele búcsúzik. Sőt még a sportág is tőle függ. A kiöregedett vívó vívókat nevel, a volt tekéző tekézőket. S ha a meghatározó személyiség va­lami ok miatt eltávozik, a sportág sorvadozni kezd, gyak­ran el is tűnik. Környékünkön az edzők java is társadalmi munkában tény­kedik, noha bizonyos tisztelet- díjat is élveznek, havi ötszáz és ezerötszáz forint között. A városi klubban mellékfoglal­kozásban foglalkoztatnak ti­zenkét edzőt, sokkal több pénzt azonban ők sem kapnak. Mostoha Vedd ki részed minden sportból, biztat az induló. Mi­ből veszik ki részüket a gödöl­lői és a körzetbeli falvak fia­taljai? Leginkább a fociból, kézilabdából, röplabdából, újabban némely felkapott sportágból, például a karaté­ból. Az úszásból nem vehetik ki részüket, hiszen területün­kön ehhez sem természetes, sem mesterséges vizek nincse­nek. Az atlétika pedig nem tartozik a népszerű sportok közé, holott az ugráshoz, fu­táshoz, dobáshoz viszonylag könnyebben megteremthetők a feltételek. Megvizsgálták a népi ellen­őrök, milyen a sportkörök kapcsolata a lakossággal, va­lamint a környékükön létező gazdasági egységekkel. Mór ami a fenntartást illeti. A pár­toló tagság Gödöllő és Kartal kivételével nem jellemző. A bázisszervekkel való együtt­működés élet és halál kérdé­se, éppen azért jó. Jónak minősíthető a sport­körök és az iskolák közötti kapcsolat is, ami annál is in­kább értékelendő, mert ezál­tal a jövő alapozódik meg, amire, reméljük, a mainál erő­sebb szerkezet építhető. K. P. Mackót nem telepítenek Eltekintünk a palackos víztől Neves személyiséget láttak vendégül az Agrártudományi Egyetemen. A kollégiumi na­pok egyik estjén dr. Gonda György államtitkár, az Orszá­gos Környezet- és Természet- védelmi Hivatal elnöke tar­tott fórumot a környezetvé­delmi klub meghívására. A kollégiumi rádió a beszélge­tést a diákotthon valamennyi szobájába közvetítette. Az eseményre városi emberek is kíváncsiak voltak, bár nem mindenki, akinek helye lett volna. Rémálom Környezetvédelem. Ezt a ki­fejezést napjaink állandó té­májának ismertük el. 1972- ben az ENSZ stockholmi kon­ferenciáján emelték a nem­zetközi politika rangjára. A beszámoló címében megfogal­mazódott az azóta szállóigévé vált megállapítás: Csak egyet­len föld van. Katasztrófák persze 1972 előtt is voltak. Négyezren haltak meg az 1952- es londoni smogban. Itthon a balatoni halpusztulások jelez­ték: rablógazdálkodásunkkal megsértettük a természet tű­réshatárát. Nálunk 1976-ban környezetvédelmi törvényben fogadták el a felismert szük­ségszerűséget. Ám a jogszabá­lyok — bármily haladóak is — önmagukban elégtelenek. Mi szorul védelemre? A föld, a vizek, a levegő, az élő­világ, a táj, a települési kör­nyezet. Minden. S éppen ami­kor gyorsuló környezetvéde­lemre van szükség, kevés a pénz erre a célra is. Dr. Gonda György elmondta, hogy a kö­vetkező ötéves terv egyik fon­tos feladata a közműolló ösz- szébb csukása lesz. Vagyis az, hogy ne csak ivóvízhálózatot építsünk, hanem gondoskod­junk a szennyvíz elvezetéséről, tisztításáról is. Ellenkező eset­ben ténnyé válhat a rémálom: 2000-ben palackos vizet iha­tunk. Iparkodva Budapesten húsz év alatt há­romszázezer lakásban tértek át gázfűtésre. Kedvező hatását mégsem élvezhetjük a robba­násszerű mobilizáció miatt. Ma az ország területének kilenc, a lakosságnak harminchét szá­zalékát érinti légszennyezés. Már nem halogathatjuk a ben­zin ólomtartalmának csökken­tését. A környezeti károsodá­sok évről évre fokozódnak. A növekvő szénfelhasználás azt a veszélyt hordozza, hogy itthon is hozzájárulunk a sa­vas esők keletkezéséhez. Sze­rencsére tagjai vagyunk a nagy távolságokra jutó szeny- nyezéseket szabályozó genfi konvenciónak. Még jobb, hogy az Ipari Minisztérium is ipar­kodik csökkentetni a káros ki­bocsátást. A tévedések súlyos hatásai­nak utólagos csökkentése he­lyébe a megelőzésnek, a kör- nyezetfejlesztésnek kell lépnie. Az OKTH terve: ne induljon beruházás környezeti hatás- vizsgálat nélkül. Mert anélkül készült a bélapátfalvi cement­gyár is. Nagy hiba volt. Elfo­gadhatatlan a mai munkameg­osztás is. Vannak a szennyezők és vannak a védők: az OKTH, a megyei tanácsok természet- védelmi csoportjai, bizottságai A környezetvédelemnek a gaz­dasági-termelési folyamatok­ban kell helyet kapnia. Túzoktelep A sok rossz tapasztalat után érthető, hogy megkérdezték a vendégtől: milyen mértékben veszik figyelembe a tudomány megállapításait. Mindinkább — hangzott a válasz. De a nagy iparosítási hullám már elvo­nult. egyre kevesebb a beru­házás. Továbbra is fontos a kedvezőtlen hatások csökken­tése. Többek között Vác, Ajka. Veszprém, Özd vár elviselhe­tőbb környezetre. Szó esett az aktív természet­Emlékek a szalagon Folytatás még tavasszal A Tanácsköztársaság kikiál­tásának hatvanötödik évfor­dulójára nem csupán megem­lékezésekkel, koszorúzásokkal lehetett készülni. Fogyatkozó számban ugyan, de még köz­tünk élnek az akkori idők cse­lekvő részesei. A városi pártbizottság ba­ráti beszélgetésre hívta a kör­zetben és Gödöllőn élő mun­kásmozgalmi veteránokat. Az asztalok mellett nemcsak a Galga és a Rákos völgyéből érkezettek, hanem a főváros­ban élők is helyet foglaltak. Fogarasiné Deák Valéria, a pártbizottság munkatársa kö­szöntötte a meghívottakat, majd rövid ismertetőt mondott, melyben vázolta a város fejlő­dését és terveit. Az idős ven­dégek — egykori vöröskatonák, direktóriumi tagok — nagy ér deklődéssel fogadták a friss híreket. A Török Ignác Gimnáziufn diákjai Heltai G. Miklós igaz. gató vezetésével műsorral ked veskedtek a veteránoknak, akik hajdan fegyverrel a kéz­ben szálltak síkra a munkás­hatalomért. Majd az addig hallgatók percei következtek Iskolások rögzítették hangsza­lagra az idősek visszaemléke­zését. Herczenik Gyula, a városi pártbizottság első titkára ígé­retet tett arra, hogy a pártbi­zottság munkatársai a tavasz folyamán lakásukon is felkere­sik a most meghívottakat. A meleg búcsúzkodás után a ne­hezen járók hazaszállításáról is gondoskodtak. Immár húsz éve működik az a klub, amely Iklad és Do- mony pedagógusainak műve­lődését, szórakozását szolgálja. A kéthavonta sorra kerülő foglalkozásokat néha asztal mellett, néha kirándulással egybekötve tartják meg. Az elmúlt évek csak megerősítet­ték az eredetileg kitűzött re­ményt és célt, szórakozva ta­nulni. így volt ez legutóbb is, amikor a pedagógusklub ki­rándulást szervezett Tatára, a várban megrendezett Tanesz­közök régen és ma című kiál lításra. Az Országos Oktatástechnl kai Központ, valamint a TAN­ÉRT rendezte program a pe­dagógusok és az érdeklődő kő zönség tájékoztatását, a tan­eszközgyártás történetének át­tekintését. a ma és a holnap taneszközeinek bemutatását tűzte ki célul. A rendkívül gazdag anyagot audiovizuális, nyomtatott és kísérleti eszkö zök, valamint a tanügyi kiál­lítások történetét felelevenítő fotódokumentumok képvisel­ték. A tanszerek története lénye gében azonos az oktatás törté­netével. Közös céljuk a tani tás hatékonyságának a nőve lése. A jobb, olcsóbb tanesz­közök meghonosítása végett már a múlt század közepétől világ . különböző nagyváro­saiban tanszermúzeumokat lé­tesítettek. A világon először Torontóban. 1853-ban. Buda­pesten húsz évvel később. 1873-ban. Ettől kezdve több, kiemelkedő tan.szerkiállítást rendeztek hazánkban, mint védelemről. Nem arról, hogy visszatelepítik hazánkba a mackókat, hanem a nemzetkö­zileg jegyzett dévaványai tű zoktelepről. Ott sikeresen vég­zik e csaknem kiirtott nagy­testű madár szaporítását. Je­lenleg hazánk területének négy százaléka védett. A gondok jó. val nagyobbak a védettséget nem élvező területeken. A természetvédelmi szak­emberek ismeretterjesztő, fel- világosító munkája lehet zá­loga a környezetvédő köztudat kialakításának. Örömmel ír­hatjuk, hogy ebből városunk is kiveszi részét. Polónyi Pé­ter, a helytörténeti gyűjte­mény vezetője arról tájékozta­tott, hogy állandó kiállítás ké­szül a környék természeti vi­szonyairól, élővilágáról, vadá­szatáról — környezetvédő szemmel. Nyilvánosság Ehhez az OKTH és a város is sok segítséget nyújt. Ugyan­akkor javasolta, hogy a tele­pülés’ környezet szépítésében használják ki a Gödöllőn élő, vagy dolgozó szakemberek tu­dását. Ne kapát és ásót fogva kérjünk tőlük társadalmi mun­kát. Fájlalta, hogy az Alsó­parkban égetik a gyepet, s megperzselik a ritka fákat is. Dr. Gonda György a beszél­getés végén megtekintette a környezetvédelmi fotókiállítást. A sok szép kép nagyobb nyil­vánosságot érdemelne. Persze, nem késett még el az, aki meg szeretné nézni. Az is jó lenne, ha a tettek sem maradnának el, mi szívesen eltekintünk a palackos víztől. Balázs Gusztáv például . ez a mostani is. A nyomtatott taneszközök között különleges helyet foglal el egy a( XIX. században készült Oskolai atlas, amelyet rézmet­sző diákok készítettek. A nép­iskolai tantermek jellegzetes tartozékai, a faliképek, a múlt század utolsó harmadára vál­tak általánossá. A szemléltető eszközök be­mutatását, mint új módszert, a Németalföldön tanuló ma­gyar diákok hozták először Sárospatakra, majd Debrecen­be, s végül az egész országba. Neves terjesztő volt Simándi István sárospataki professzor, akinek fizikai eszközei iránt maga II. Rákóczi Ferenc is érdeklődött. A történelmi ritkaságok mellett a mai pedagógusok eszközei is láthatók, mintegy bizonyságául annak, hogy mi­lyen jelentősége van a min­dennapi pedagógiai tapaszta­lat és gyakorlat alapján ké­szült taneszközöknek. A later­na magika, a stroboscop úttö­rő jelentőségű különlegességei után a század elején honoso­dott meg az oktatásban a skip- tikon, a mai diavetítő őse. Alig pár évvel később a mozgó­film is. A magyar oktatófil­mek születésüktől kezdve európai mércével is mérhető, kiemelkedő eredményeket ér­tek el. Méltán zárja a sort korunk legmodernebb videotechnikai alkotása, a televízió képernyő­jén szöveget és színes grafi­kákat megjelenítő telext rendszer mellett a magyar gyártmányú személyi számító­gép, amelyekből 1983-ban va­lamennyi középfokú oktatási intézmény kapott. Hovatovább megszokott lesz akár nap­jainkban is az a mikrokom- puter, amely a vakok Braille írógépének pontírását ülteti át a látók számára olvashatóvá. K. I. Cs. RKigyfakadúsig Vége a télnek, hófúvás remélhetőleg már nem fe­nyeget a következő szezo­nig. Pihenőbe vonulnak a hófogó rácsok is. A szak­emberek véleménye szerint olcsóbb és hatásosabb vé­dekezés az átfúvások ellen az út menti fasor. De hát ezeket nagy nekibuzdulás­sal irtják. Sokszor megala­pozott döntés szerint, hi­szen az elöregedett fák na­gyobb veszélyt jelentenek a közlekedőkre, mint ami­lyen védelmet tudnak nyúj­tani. Sajnos az újratelepí­tés gyakran elmarad. Rügy- >fakadásig lenne itt-ott mit pótolni. Fitotéka f-T Bavül a termékskála Tavaly két cég, a kerepes- tarcsai Szilasmenti Termelő- szövetkezet és a Fővárosi Gyógyszertári Központ ala­kította meg a Fitotéka Gaz­dasági Társaságot, amely a növényi és állati eredetű alap­anyagok felhasználásával ké­szült gyógytermékeket for­galmazza. Nemrégiben csat­lakozott hozzájuk a mohorai Droguniun Gyógynövénygyűjtő és Forgalmazó Közös Vállalat, s ezáltal a vadon élő gyógy­növények termését is felhasz­nálhatják a jövőben teakeve­rékek és egyéb gyógyhatású áruk előállításához. Zeneiskola Tanári hangverseny Tanári hangversenyt tarta­nak ma este 6 órakor a gödöl­lői Körzeti Állami Zeneiskolá­ban. Közreműködik Alföldy- Boruss Csilla, Barta Katalin, Citrovszki Ilona, Ferenczi An­na, Gyurjács Ottóné (zongo­ra), Farsang Erzsébet, Wend- ler Magdolna (hegedű), Joó ibolya, Wilhelm Ildikó (gor­donka), Rónai Lajos (klarinét), Szegedi József (brácsa). Az es­ten Hacsaturján, Chopin, Pou­lenc, Faure, Debussy, Beetho­ven és Mozart műveiből hall­hatunk. Csak ötvenen Döcögő dikogo Sajnos csekély érdeklődés kísérte a vasárnapi gödöllői tömegsportakciót, a gödöllői döcögőt. Igaz, a ködös, fagyos reggel sem kedvezett a szer­vezőknek, de az ötven részve­vőnél így is többet vártak. A legtöbben a GEAC hosszútáv­futói, öttusázói voltak.. Kevés iskolás és néhány szülő ver­senyzett még. Felszabadulási Kupa Sakkcsapatok versengés® Felszabadulási Kupa sakk csapatversenyt hirdetnek áp­rilis 4. tiszteletére az Erkel Ferenc általános iskolába, áp­rilis 14-re. A tornán, minősí­téstől függetlenül, négy ver­senyzés csapatok indulhatnak Nevezési díj sincs, a költsége­ket a rendező szervek állják, az utazás kivételével, melynek számláját az egyesületek fize­tik. Tíz csapat jelentkezése ese­tén bajnoki formában, afölött kilencfordulós svájci rend­szerben bonyolítják le a via­dalt. A játékidő ez esetben kétszer tíz perc, egyenlő pont­szám esetén a Berger, svájci esetén a Buchholz-féle érté­kelési dönt. A nevezéseket április 9-ig, a sportfelügyelőségnek kell kül­deni A sorsolás a verseny kezdetén, pontban tíz órakor lesz. Megemlítjük, hogy a vándorserleget a Dömsödi Dó­zsa őrzi. A nap programja Gödöllő, művelődési köz­pont: Néprajzi filmek vetítése, a Karikás Frigyes iskola tanulói­nak, 11 órakor. Oktatófilmek vetítése (környezetismeret), a Karikás iskolának, 16 órakor Irodalmi mű filmen: A kőszí­vű ember fiai, 16 órakor. I. világháborús katonaemlé­kek. kiállítás, megtekinthető 15—19 óráig. Vácszentlászló, művelődési ház: A király és a favágó, mese­játék két részben, 16 órakor. Kerepesíarcsa, Szilasmenti Tsz: Igaz Lajos parasztfestő kiál­lítása, megtekinthető 9—16 óráig. BB Mozia— Konvoj, Színes amerikai ka­landfilm, 14 éven aluliaknak nem ajánlott! 4, 6 és 8 órakor. ISSN 0133—1957 (Gödöllői Hírlap) Fejlődő taneszközök A modern technika őse A domonyiak szórakozva tanulnak

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom