Pest Megyei Hírlap, 1984. március (28. évfolyam, 51-77. szám)

1984-03-23 / 70. szám

LLOI inan A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA “T* XI. ÉVFOLYAM, 70. SZÁM 1984. MÁRCIUS 23., PÉÍNTEK Jobbá vált a termékszerkezet •• Illést tartott a városi pártbizottság Gödöllőn tegnap délután ülést tartott a városi pártbi­zottság. Pekliné Joó Katalin titkár előterjesztésében meg­tárgyalták a Központi Bizott­ság 1983. október 12-i, vala­mint a megyei pártbizottság határozataiból a szakszervezeti munka fejlesztéséről szóló ha­tározat nyomán adódó helyi pártpolitikai feladatokról ké­szült jelentést. Ezután, a má­sodik napirendi pontként Bu- csai Lajos, titkár előterjeszté­sében jelentést hallgattak meg az időszerű iparpolitikai cél­kitűzésekből adódó feladatok­ról. Az ülésen megjelent Cse- lényi Dezső, az MSZMP Pest megyei Bizottsága gazdaságpo­litikai osztályának vezetője is. A Központi Bizottság 1983. július 6-i, míg a Pest me­gyei pártbizottság tavaly no­vember 29-i határozata jelölte meg iparpolitikánk időszerű követelményeit, a főbb fejlesz­tési irányokat. Ezek: hogy az ipar nagyobb mértékben járul­jon hozzá a népgazdaság kül­ső és belső egyensúlya javítá­sához; fokozza a gazdálkodás hatékonyságát, gyorsítsa az in­novációt, s szelektív gyárt­mányfejlesztést valósítson meg. Városunkban és körzetében az 1950-es évek elején létesül­tek az első ipari üzemek, így az Ipari Műszergyár, a Ganz Árammérőgyár és a Gödöllői Gépgyár. A hatvanas évektől napjainkig továhbi üzemek, telephelyek létesítésével jelen­tősen változott a körzet arcu­lata. Nagyüzemeink zömében korszerű berendezések szolgál­ják a termelés technikai fel­tételeit, s velük az itt élő, itt dolgozó emberek a népgazda­ság számára is igen fontos termékeket állítanak elő. Elég a Ganz nagy mérő- és kap­csolószerkezeteire, az IMI vil­lamos kismotorjaira, a Humán gyógyszergyártásra, a Hazai Fésüsfonó- és Szövőgyár ke- repestarcsai gyára gyapjúfel­dolgozására vagy éppenséggel a Lati Közös Vállalat labora­tóriumi kisállattenyésztő tevé­kenységére gondolni. Közepesen iparosodott A városi pártplénum elé ke­rült jelentés előterjesztője azt is megállapíthatta, hogy a lakosság ellátásában is jelentős szerepet töltenek be ipari szö­vetkezeteink. 1970-től pedig fokozott mértékben növekedett a mezőgazdasági szövetkezetek ipari tevékenysége, amely ta­valy elérte a 2 milliárd 700 millip forintot. A városban és a körzetében most nyolc állami ipari üzem, kilenc ipari szövetkezet, ki­lenc tanácsi vállalat, két ipari kisszövetkezet működik. Fog­lalkoztatottaik száma eléri a tizennégyezret. Az utóbbiak együttes termelési értéke ta­valy 5 milliárd 600 millió fo­rint volt, a körzet termelési értéke 60, a megye termelésé­nek pedig 5 százaléka. Azt is megállapíthatták, hogy a vállalatok és az ipari szövetkezetek gazdálkodása — a szabályozó rendszer szigo­rodása ellenére — tovább ja­niit. Figyelemre méltó, hogy a termékek értékesítése nyomán tovább nőtt a jövedelmezősé­gük: e tekintetben a Ganz Árammérőgyár illetve az isa- szegi Lignifer Isz ért el ki­emelkedőt. A VI. ötéves terv eddigi éveiben általában csökkentek a létesítményberuházások, az üzemek többet törődtek vi­szont az energiagazdálkodás javításával, az exportfejlesz-' tő hitelek igénybevételével a belső rekonstrukciót és a mű­szaki fejlesztést szorgalmaz­ták. Így aztán jó irányban változhatott a termékszerkezet, javult a termékek színvonala, nemzetközi versenyképessége. Az utóbbiban jelentős eredmé­nyeket ért el az IMI és a Ganz Ámgy. Az Ipari Műszergyár az idén több mint húsz új ter­mék gyártását kezdi el. Tőkés expert is A párthatározatok nyomán számos vállalati intézkedés történt a tőkés export növelé­sére, s ebben a piackutató munkásoknak is részük van Az ipari üzemek tavalyi exportja elérte az 1,6 milliárd forintot, s ebből a nagyobb há- nyodot, 1 milliárd forintot, a tőkés export tette ki. Különö­sen jelentős a Humán intézet exporttevékenysége, amely több éve tartósan magas szintű, nemkülönben az Árammérő- gyáré, amely termékeinek 55 százalékát juttatja külpiacra. Nemcsak a gyártmány- és gyártásfejlesztésben, a termék- szerkezet rugalmas változtatá­sában voltak s vannak tenni­valók, hanem az üzemirányí­tás, a szervezés további kor­szerűsítésében is. Szükség van a hatékonyságot, a jövedelme­zőséget ösztönző szabályozó rendszer hatására az irányítá­si rendszert még tovább fej­leszteni. Vállalat és csoport A szabályozók hozta módo­sítások kényszerítő hatása az elmúlt években érvényesült üzemeinkben. Ez megmutatko­zott abban is, hogy nőtt a termelőegységek érdekeltségi rendszere, de a vállalati és a csoportérdek összehangolásá­ban további tennivalók van­nak. A belső szervezeti keretek, érdekeltségi viszonyok még nem biztosítják kellően • az egységek hatékony működését. Pontosabban, még nem min­denütt van így, mert jó példa is említhető: a Ganz Ámgy, a Gödöllői Gépgyár, az IMI és a HFSZ kerepestarcsai gyára, nemkülönben néhány ipari szövetkezet. Fehér István r r' Ganz Aramméfőgpr Szervezettebb KISZ munka Bátrabban álljanak ki érdekeikért A gödöllői Ganz Árammérő­gyár minden harmadik dolgo­zója harminc éven aluli, ök alkotják tálán a legnépesebb korosztályt a vállalatnál. De nemcsak arányuk miatt fonto­sak. Egyáltalán nem mindegy, hogyan érzik magukat a mun­kahelyen, miként kötődnek a kollektívához, illetve milyen mértékben tartanak igényt a sajátos képességeikre. Végté­re is, belőlük kellene kialakul­nia az új törzsgárdának. A nyolcszáz fiatal harmada tagja a Mező Imre KlSZ-szer- vezetnek. Mint minden évben, úgy most is, a szervezeti sza­bályzat által előírt módon, az alapszervezetek küldöttei érte­kezleten mondtak véleményt, a tavalyi esztendő munkájá­ról. Mit is tartalmazott a be­számoló? A Mező Imre KlSZ-bizott- ság a munkatervében megfo­galmazott feladatokat döntő többségében megoldotta. A szervezet létszáma ugyan kis mértékben csökkent, mégis ör­vendetes, hogy nőtt az újonnan felvettek száma, amely bizo­nyítja, hogy az alapszerveze­tek figyelemmel kísérik a pá­lyakezdőket és az új dolgozó­kat. Jó tagszervező munkájá­val kiemelkedett a Mosolygó Antal, a Schönherz Zoltán és a Boczor József alapszervezet. Sokan kiléptek Akadályverseny Nagy izgalom előzte meg a Tanácsköztársaság évforduló­jának tiszteletére szervezett országos riadót. A gazdag nap után mindenki megnyugodha­tott: a hideg ellenére jól szó­rakoztak az úttörők és a kis­dobosok. Reggel fél nyolckor a rádió­ban a Pest megyei származá­sú Surányi Pál, az 1919-es Marx Károly úttörőcsapat tag­ja olvasta fel a riadó szövegét. Sok gyerek már jóval koráb­ban ott ült a hangszóró mel­lett, de néhány szülő is magá­ra vállalta a reggeli ügyeletes­séget. Bárdos István városi úttörő­elnök elmondta, hogy vala­mennyi körzeti és gödöllői út­törőcsapatnál már előzetesen megalakult a riadóparancsnok­ság. Az úttörőcsapattagok, ifi­vezetők, pedagógusok, a fegy­veres testületek képviselői, de a szülők is együtt hallgatták a riadót, általában az iskolák­ban. Fél nyolc után pár perccel már működtek az őrsi riadó­láncok. Több csapatnál őrsi fu­tárok siettek a riadóparancs­nokságra, elhozni a rejtjelezett riadót és a helyi feladatot. Az őrsi búvóhelyeken találkoztak a pajtások, s a Pajtásban meg­jelent kulcs alapján megfej­tették a titkosírást. A helyi programok kezdete előtt fegyveres testületek tag­jai olvasták fel a díszparan­csot, például Bagón Sápi Ist­ván, az aszódi helyőrség tiszt­je. Akadályversenyek, számhá­borúk, játékok, vetélkedők, ki­rándulások, filmvetítések sze­repeltek a szórakozási lehető­ségek között. Jakabpusztára kerékpároz­tak a túrái gyerekek. Az isa- szegi egyes számú iskola nyak- kendőseinek programját lis­tákkal bonyolították le. A hon­védség működött közre Aszó­don és a gödöllői Karikás is­kolában. Közös főzéssel zárták az akadályversenyt Dányban. Bagón a pedagógusoknak kü­lön riadójuk volt, s szintén maguk főzte gulyáslevest ebé­deltek. Szádén és Zsámbokon a riadóparancsnokságra csak jelszóval lehetett bejutni, s Zsámbokon ez alól nem tettek kivételt az oda is ellátogató Garamvölgyi Lajos járási út­törőelnökkel sem. Gödöllőn évfolyamokat cse­réltek az Erkel és a Petőfi iskola úttörőcsapatai. Az ötö- dikeseket-hatodikosokat az Er­kel, a hetedikeseket—nyolcadi­kosokat a Petőfi iskola szóra­koztatta. Az előzőek a repülő­téren, az utóbbiak Bábát tér­ségében játszottak. iiiiiiii Mozi A XX, század kalózai. Szí­nes, szinkronizált, szovjet ka­landfilm. Csak 4 órakor! Kisvárosi fojtogató. Georges Simenon regényéből készült színes, szinkronizált, francia krimi. Csak 16 éven felüliek­nek, 6 és 8 órakor. A bizottsági üléseken az ak­tivitás érezhetően nőtt. A dön­tést megelőzően többször nagy viták folytak, ez elősegítette, hogy a tagság érdekeit tükrö­ző, jó határozatok születtek. Alkalmazták a titkári érte­kezletek rendszerét, amelyeket minden bizottsági ülés után, illetve nagyobb arányú feladat végrehajtása előtt megtartot­tak. Nem mondható ilyen rendszeresnek az alapszerve- zeti vezetőségi tagok és a KISZ-bizottsági tagok munka- kapcsolata. A KISZ-bizottság mellett három munkabizottság műkö­dött, a fiatal műszakiakat, közgazdákat tömörítő FMKT, a politikai képzést irányító PKB és az ifjúsági klub veze­tősége. A mozgalmi évben végzett munka nem volt eléggé rend­szeres és folyamatos, egy-egy nagyobb rendezvény — a FIN- napok, a jugoszláv delegáció, a békegyűlés idején élénkült meg az érdeklődés. Előtérbe került a gazdasági tevékeny­ség. Sok fiatal vállalt túlórát, másodállást. Jutott idő társa­dalmi munkára is, mellyel 4055 órát foglalkoztak a tagok. Sajnos sokan kiléptek a vál­lalattól. Nagyrészük a maga­sabb kereseti lehetőségek miatt vált meg a munkahelyé­től, nemritkán a szakmájától is. A mai körülmények között a fiatalok előbb anyagi hely­zetüket szeretnék megalapozni. — Nemcsak az alapszerveze­tek, hanem a KISZ-bizottság is titkárközpontú. Egy-egy fel­adatot elvállalhatnának a re- szortosok — mondta kiegészí­tésében a ganzosok KISZ-tit- kára, Kovács Katalin. — Kö­telességük az alapszervezeti kezdeményezések figyelemmel kísérése. Szükséges újítások Molnár Dániel üzemmérnök hozzászólásában megállapí­totta, hogy éppen a legjobb közösségi és szakemberek vállalnak másodállást. Elhang­zott, hogy csökkent az érdek­lődés az Alkotó Ifjúság pályá­zatok iránt. Felföldi Tibor órás arról érdeklődött, hogy mit tesz a vállalat a vándorlás csökkentéséért. — A titkárcentrikusságról legjobban a titkárok tehetnek, amikor hagyják, minden fel­adat rájuk háruljon — véleke­dett Sződi Sándor párttitkár. Tolmácsolta a pártbizottság kérését, hogy a KISZ-bizottság fokozza a szervezettségét, s minél több fiatalt javasoljon a párt tagjai közé. Bátorítják a politikai képzési bizottság kez­deményezését, hogy sokan ta­nuljanak a KISZ-iskolákban. Kérte, jól szervezzék meg a kommunista műszakokat, s hangsúlyozta: a túlmunkára a gyáron belül is van igény. — A Ganz fiataljai meghatá­rozó szerepet játszanak Gödöl­lő mozgalmi életében — mondta Hencz Károly, a váro­si KISZ-bizottság titkára. Mi­közben átnyújtotta a KISZ KB elismerését, a Kiváló KISZ- szervezet zászlót a Mező Imre szervezetnek, a fiatalság szoro­sabb összekapaszkodására hív­ta fel a figyelmet. — Legyen valamennyi alapszervezet ön­álló, vagabund csapat! Mar­kánsabban, bátrabban álljunk ki érdekeink védelméért. Szabó István, a gyár igazga­tója úgy értékelte a helyzetet, hogy noha 1983-ban is haté­konyan dolgozott a cég, s meg­pályázhatták a Kiváló vállalat címet, még több alkotó erőre van szükség. Elismerte az Al­kotó Ifjúság mozgalom kriti­káját, pedig mind a termé­kekkel, mind a technológiával, sőt a gépfelújítással kapcsolat­ban is szükség van az újítá­sokra. — Ha. valaki elzárkózik a segítségtől, azonnal szólja­nak, ne várjanak. Naponta is lehet intézkedni — hangsú­lyozta. A szervezett ipar kevésbé vonzó. Nem tudnak versenyez­ni a másutt ígért 40—50 fo­rintos órabérrel. Lehetősé­geikhez mérten igyekeznek emelni a béreket. Évről évre magasabb kezdőfizetéssel hir­detik a pályázatokat. Mindenki szavaz A KISZ-bizottság beszámo­lóját és az idei munkatervet a küldöttértekezlet elfogadta, majd döntöttek arról, kiket vesznek fel a jelölőlistára. A Mező Imre szervezet történe­tében először nem a küldöttek választják meg az új bizottsá­got, hanem az egész tagság szavaz. A közvetlen választást demokratikusabbnak tartják, s mint Vilmos Péter beszabá­lyozó kijelentette, senki sem vetheti majd másnak a sze­mére, hogy kit választott meg. A titkos szavazás március 28—29-én lesz. Előtte, ma, pén­teken ismerkedési klubdél­utánt rendeznek jelöltek és választók számára. B. G. A nap kulturális programja Gödöllő, művelődési köz­pont: GT ’80 Színházi Csoport elő­adása. Schwajda György Se­gítség című groteszk játéka, 19 órakor. I. világháborús katonaemlé­kek, kiállítás, megtekinthető 15—19 óráig. Gödöllő, zeneiskola: Kresz Albert lemezborítói, kiállítás, megtekinthető reg­gel 8-tól este 8-ig. Kerepestarcsa, Szilasmenti Tsz: Igaz Lajos parasztfestő kiál­Feiujították a főzőt Üst körül keringő füst Ebben a házban sokáig nem füstölt a kémény. Pedig megszokták már az arra já­rók. öt-hat év után aztán ta­valy ősszel újra begyújthatták a tűzhelyet, amit mindig ke­ményfával raknak meg. Nem véletlen ez sem: itt, Csömö­rön, a volt községi szeszfőzdé­ben ugyanis, ahol ma Fábián Pál szeszfőző kisiparos és Mi­hályi János tavaly szeptem­bertől januárig szerződésben üzemelteti a főzdét, persze hogy a keményfa dukál. Ja­nuártól újult erővel indult a munka, csakhogy mivel hat évig elszoktak tőle a csömö­riek és a környékbeliek, nem sok a hozott törköly meg a cefre. Ezért van, hogy most újab­ban megint ritkán látni a ké­ményüket füstölni. Pedig nagy kapacitású ez az újjáépített főző. — Ebben a szezonban olyan senki sem volt, akinek három hét alatt ne főztük volna ki a pálinkáját — mondja Fábián Pál. — Most meg ha kell, na­pok alatt megvan az egész. A jelenlegi teljesítménynek a dupláját is tudja a berende­zés. A főzőüst ötszáz literes, és a tisztázó is nagy teljesít­ményű. Közepes minőségű anyagból napi százötven-két­száz litert főzünk le. A kis üzem felújítására egyébként nem keveset köl­töttek, főként pedig sok min­dent saját kivitelezésben ol­dottak meg. Csupa rozsda- mentes acél a főző- és a fi­nomítóüst. Az előbbi, tehát a főzőüst duplafalú, vízköpenyes, ennélfogva kizárja annak le­hetőségét, hogy leégjen, lekoz- máljon az anyag. Azt is szak­szerűen elmagyarázza szá­munkra Fábián Pál, hogy rendkívül gazdaságos a fafel­használásuk, mivel takarékos megoldást választottak a fel­újításkor: a füstöt keringte­tik az üst körül. Így aztán a körülbelül négyszázötven liter cefre lefűzéséhez egy-másfél mázsa fa szükséges. — Honnan valók a megren­delői? — Miután kevesen tudják még, hogy létezünk, a legtöb­ben helyből valók, de a szom­szédos XVL kerületi szőlős­gazdák, s a nagytarcsai gyű mölcstermelők is hoztak cef­rét. Ügy van ez, hogy azért lassan újra híre megy a munkánknak. Még Gödöllőre is eljutott, ahonnan ugyancsak lehettek vagy húszán eddig. F. L A pálinkafőző vezetője a szeszfokot méri Hancsovszki János felvétele lítása, megtekinthető 9—16 óráig. Aszód, Petőfi Kollégium díszterme: Sütő András Anyám köny- nyű álmot ígér, Tompa László előadásában, 18 órakor. ÜGYELET Állatorvosi ügyelet: Csömö­rön, Erdőkertesen, Gödöllőn, Isaszegen, Kerepestarcsán, Mo­gyoródon, Nagytarcsán, Péce- len, Szadán, Veresegyházon, Vácegresen március 24-én, szombaton 8 órától március 26-án, hétfőn 8 óráig: dr. Réd- ling Tibor, Kerepestarcsa, Vá­ci Mihály u. 2. Telefon: 214. Aszódon, Bagón, Dányban, Domonyban, Galgahévízen, Galgamácsán, Hévízgyörkön, Iklandon, Kartalon, Túrán, Valkón, Váckisújfalun, Vác- szentlászlón, Versegen, Zsám­bokon március 24-én, szomba­ton 8 órától, március 26-án, hétfőn 8 óráig: dr. Szőke Pál, Aszód. Kossuth Lajos u. 86. Az ügyeleti napokon vég­zendő exportszállításoknál dr. Rédling Tibor állatorvos ve­hető igénybe. Ismét Gckf&üoi döcögő Döcögj az egészségedért! Er­re hívják fel magányosok és családosok figyelmét a városi sportfelügyelőseg és az atléti­kai szakfelügyelőség munka­társai. Az alkalmat a közös futásra március 25-én, vasár­nap teremtik meg az Alsó­parkban. Délelőtt tíz órától remélhetőleg tele lesz a terület nyúlcipősökkel. A választható távok: családok számára 1945 méter, egyéni indulóknak tet­szés szerint 4000, 6000 és 10 000 méter. (Az utóbbiakat már aligha nevezhetjük döcögős­nek.) A legidősebb és a legfia­talabb versenyzőket különdíj várja. ISSN 0133—1957 (GödölMl Hírlap)

Next

/
Oldalképek
Tartalom