Pest Megyei Hírlap, 1984. március (28. évfolyam, 51-77. szám)

1984-03-21 / 68. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA xi. évfolyam, 68. szám i984. március 21., szerda Péceli Vegyesipari Szövetkezet Képesek voltak az újításra • • Ötvenezer kenyértartó Az elmúlt évben több mint ötvenezer kétkilős kenyértartót készítettek a Gödöllői Tangazdaság ipari részlegében. Erre az évre már eddig harmincezret rendeltek a nagykereskedelmi vállalatok. Képünkön: Zsíros Isívánné ponthcgeszíővel rögzíti egymáshoz a kenyértartó fenéklemezét Hancsovszki János felvétele Ismét a gáz Az ablak nélküli tűzfal Lassan egy esztendeje lesz annak, hogy a péceli Vegyes­ipari Szövetkezet tagsága, ve­zetői megérdemelt elismerés­ben részesültek. Megkapták a kiváló címet. Sok éves mun­kájuk újabb gyümölcse érett be valójában, hiszen teljesít­ményükkel több mint évtizede az élenjárók közé tartoztak, s úgy látszik: mostanában sem adják alább. Tavalyi munká­juk mindenképpen ezt bizo­nyítja. Kíváncsisággal fordult is feléjük a figyelem. A kér­dések legfontosabbja persze minden ilyen helyzetben az, hogy képesek-e újrázni. Jómagam a napokban az évzáró-évnyitó közgyűlésüket megelőző egyik munkahelyi tanácskozásukon vettem részt. — Nagyon fontosnak tartjuk ezeket a kisebb körben lezaj­lott megbeszéléseket, hiszen a munkahelyi demokrácia egyik legfontosabb fórumai — mond­ta Csermely Gábor, a szövet­kezet elnöke, miközben a ter­melési értékek több mint a felét, szocialista exportjuk döntő többségét előteremtő co- loritüzemükbe tartottunk. Láttam az elnököt, figyel­tem viselkedését. Hiába van mögötte évtizedek vezetői gya. korlata, ha ismerős munkatár­sak, vezetőtársak, . beosztottak csoportjához megy is, gondo­san készül a beszámolóra. Pe­dig hát, jó év van mögöttük. Hallom, hogy fennállásuk óta első alkalommal volt tőkés exportjuk is, ami — ugye mondani sem kell — mostaná­ban a legfontosabb' népgazda­ságunknak. Divattáska, textilöv A coloritüzemben, ahol a legfőbb termék a női divattás­ka, azután a kempingtáska, különféle textilcímke, textilöv, iskolai órarend, tolltartó, fü­zetcímke, arról adhatott szá­mot Csermely Gábor, hogy a szövetkezetük egészének nettó árbevétele tavaly csaknem 97 millió forint volt, huszonnégy százalékkal több a tavalyelőt­tinél. Ám a nyereséggel is ki- állhatnak a legigényesebb plé- num elé. A 13,4 milliós ered­mény szorgalmas kollektívá­jukat dicséri. A coloritüzem- ről, ahol 41 milliót termeltek, s 6,6 millió forint nyereséget munkáltak ki, ugyancsak elis­meréssel szólhatott az elnök. Tetszett, ahogy az újabb év Indításáról, terveikről is szó esett, őszintén feltárták azt a nehézséget, amit a negyven­órás munkahét bevezetése s a 310 forintos kiegészítés bérbe való beépítése okozott. Nem megy ez egyszerűen, csak úgy, hogy még szorgalmasabb, jobb és több munkára van szükség. Tízszázalékos normarende­zést hajtottak végre. Lesz-e elegendő munka? Ügy tűnik: a péceli Vegyes­ipari Szövetkezet tagsága, dol­gozó közössége, nyugodtan maradhat az évtizede tartó nemes versenyben megyebeli társaival idén is. Ez év elejé­től végéig már szinte lekötött a kapacitásuk. Figyeltem az embereket, s az asztal túloldalán ülőket. Legelőbb M onori József, a szabászat vezetője, a szövet­kezeti bizottság tagja kért szót a megbeszélésen. — Eredményeink kedvező alakulásához igen nagy mér­tékben hozzájárultak szocialis­ta brigádjaink — mondotta. — A kilenc brigádban százhú- szan dolgoztak a sikerért. Igaz viszont, hogy a végén csak nyolc kisközösséget értékeltek, mert az Esze Tamás brigád naplója nem futott be. De hát említsük inkább pé'ciukínt az Asztalos János, a Teleki Blan­ka és a Derkovits Gyula nevét viselő brigádot, amelyek évek óta s most is az élvonalban vannak. Boltresz Ervin, a colorit- üzem vezetője fiatalember, de már neki is sok éves a gya­korlata a vezetői poszton. Igazában ő fogalmazta meg alaposabban ennek az üzem­nek a sikereit, de a gondokat is. Három év alatt kétszerez­ték a termelési értéket, s olyan, keresett termékekkel rukkoltak elő, amelyek révén az üzem hasznát háromszoro­sára növelhették. Folyamatos munka — Itt is meg kell monda­nunk — hangsúlyozta —, hogy az elmúlt időszakban az egyes szakterületen dolgozókat differenciáltan kellett megfi­zetni. Más esetekben pedig — a bedolgozóknál is — megfi­gyeltük, ki, hogyan veszi ki részét a közös munkából. Van, aki jól, van, aki lassan dolgo­zik. Azt azonban mindenki­nek figyelembe kell venni, hogy lehetőleg folyamatosan kell dolgoznunk még akkor is, Gödöllő, művelődési köz­pont: GT ’80 Színházi Csoport elő­adása: Schwajda György Se­gítség című groteszk játéka, 20 órakor. Gödöllői zeneiskola: Kresz Albert lemezborítói, kiállítás, megtekinthető reggel 8-tól este 8-ig. Gödöllő, Agrártudományi Egyetem: A kollégiumi napok rendez­vénye: Környezetvédelmi fó­rum, dr. Gonda György állam­titkár, az Országos Környezet­és Természetvédelmi Hivatal elnöke részvételével, 19 óra­kor. Nemrégiben a hézivgyörki nyugdíjasklub tagjainak egy kisebb csoportjával beszélget­tem. A véletlen hozta, hogy az utcán összetalálkoztunk. Azonnal feltűnt, hogy a klub­ból máskor vidáman, jóked­vűen hazafelé igyekvő idő­sebb embereknek, valami bán- tódásuk esett, valami sérti őket. Mindig csodálkozom, ha észreveszem, hogy azoknak az embereknek, akik már felnőtt fejjel érték meg a háborút — nem kevesen közülük a nél­külözéseket, a, létbizonytalan­ság évadait —, valami gond- juk-bajuk lehet, amikor béké­ben és különösebb anyagi gondok nélkül élhetnek Nincsenek arányban Ilyenkor fogalmazódik meg bennem a kérdés: — A min­dennapos veszélytől, a fogság szenvedéseitől megszabadult embernek, aki ráadásul dol­gozhat, amennyit bír, ameny- nyi jólesik, naponta többször jóllakhat, kedvére öltözköd­het, unokáinak több tízezer forintos ajándékokat vehet — nos, az ilyen embernek mi baja lehet még? És kiderül, hogy békében, fiatal korában nem is álmo­dott jólétben is mennyi a ba­ja! Igaz, ezek a bajok nincse­ha az anyagellátás nem min­dig kielégítő. Ha a szerződést megkötöttük, a vállalást tel­jesíteni kell. Esténként hasznosat Balázs János, a cotoritüzem dolgozója éppen azt szorgal­mazta, hogy ennek érdekében akkor vegyenek egy-egy anyagból többet, amikor van, amikor kínálják. — Nekem három éve még senki sem hitte el, hogy kicsi lesz ennek az üzemnek a mé­rete, ma már tudjuk, nagyon kellett az új létesítmény — mondja újabb felszólalásában Monori József. ö pedig igazán tudja, hogy milyen az emberek munka­kedve, hiszen a szövetkezet eleddig egyetlen szakcsoport­jának vezetője, amelynek tag­jai esténként hasznos termé­keket gyártva tavaly, a meg­alakulás utáni második évben, 4,3 millió forintos árbevételt produkáltak. S még valamivel jót tettek: nem vándoroltak el, maradtak a szövetkezetben, ahol jól érezték magukat. F. I. Kerepestarcsa, Szilasmenti Tsz: Igaz Lajos parasztfestő ki­állítása, megtekinthető 9—16 óráig. Iklad, Ipari Műszergyár: Filmklub. mm MözTbh Timur és csapata. Szovjet ifjúsági film. Csak 4 órakor! Te, rongyos élet. Színes ma­gyar film, 6 és 8 órakor! 14 éven aluliaknak nem ajánlott! nek arányban az egykor volt sorsok tragédiájával, de a társadalmi együttélésben fel­fedezhetők, mert jelen vannak a fertőző ingerforrások. Mi bántotta a nyugdíjasklub tag­jait ezen az estén? A szemükbe vágta — Elmaradt két egymást követő előadás a klubban, amit jó előre beharangoztak. Három héttel ezelőtt egész­ségügyi témájú előadásra számítottunk — mondták szin­te egymás szájából kapkodva a* szót. — Még az asszonyo­kat is magunkkal hoztuk, ha már az öregkor megbetegedé­seiről lesz szó. Hadd hallgas­suk együtt az okos szavakat, aztán együtt tudjuk egymást óvni a bajtól. De kiderült, nincs előadó. — Valami közbe jött, s nem tudott jönni. Ma este a kert­ben végzendő tavaszi mun­kákról szólt volna a meghir­detett előadó. Hat órakor már megtöltöttük a helyiséget. Vártunk szép nyugodtan. Azt mondta a művelődési ház ve­zetője, előfordulhatott, hogv hét órára kérték az előadót. De sem hétre, sem kilencre nem érkezett meg! Nyugtatom a méltatlanko­Ma délelőtt Megemlékezés 1919-701 Az 1919-es Tanácsköztársa­ság kikiáltására emlékeznek ma Gödöllőn. Délelőtt 10 óra­kor a Stromfeld lakótelepi emlékműnél elevenítik fel a dicső napokat, majd megko­szorúzzák a Dregonya, a Knapp és a Kobzi utcai már- tíremléktáblákat. A megemlé­kezés délután folytatódik. Ti­zennégy órakor koszorúzási ünnepséget rendeznek a váro­si pártbizottság épületén lévő emléktábla előtt, ezt követően a tanácsház (volt járási hiva­tali épület) falán lévő direk­tóriumi emléktáblánál. Fél 3- kor pedig a Gödöllőn élő ve­teránokat hívják találkozóra a pártbizottság székházába. ★ A Tanácsköztársaság 65. év­fordulóját országos riadó ke­retében, de önálló program­mal ünnepük a város és a körzet úttörőcsapatai. Aka­dályversenyek, kirándulások, munkásmozgalmi emlékhelyek felkeresése szerepelhet például a nap feladatai között. Este tábortüzek gyúlnak. Jakab- pusztán, ahol 1919-ben elő­ször táboroztak úttörők, az Iránytű című ifjúsági lap szerkesztősége fogadja az oda kiránduló úttörőket, kisdobo­sokat. Minden bizonnyal han­gos lesz a határ március 21- én! FíM-napok KBSZ-esek kifizetése A forradalmi ifjúsági napok rendezvényein ebben az év­ben is kitüntetéseket adnak át a legjobban dolgozó KISZ- eseknek. Az aszódi megnyitó ünnepségen a következők kap­tak elismerést. A KISZ Központi Bizottsá­ga dicsérő oklevelét vehette át: Szebeni Erzsébet, a városi ügyészség irodatisztje, Nagy András, a dányi Magvető Ter­melőszövetkezet szárítási ága­zatvezetője, Nagy Gábor, a kerepestarcsai Szilasmenti Termelőszövetkezet üzemve­zetője, Kalcsó Ilona, az ikladi Ipari Műszergyár könyvelője, Szalay Attila, az IMI beállító lakatosa, Drávuczné Mónos Zsuzsa, a kerepestarcsai Álta­lános Építőipari Szövetkezet raktári kiadója, Farkas Éva, a péceli Mezőgazdasági Szakkö­zépiskola tanulója, Varró Ma­rietta, az aszódi gimnázium tanulója. Aranykoszorús KISZ-jel- vény: Csoóri József né, az isa- szegi tanács gyámügyi előadó­ja, Kusnyár Zsuzsa, a Viliért kerepestarcsri telepének he­lyettes vezetője. dókat, de aztán Bányánszki András klubvezető-helyettes érveivel szemben lecsendese­dem. — Elismerjük, annak is jö­het valami rendkívüli, aki el­vállal egy előadást. De el kell ismerni azt is, mi idősek érzé­kenyebbek vagyunk. Egy kis mulasztás — valaki részéről —, akár sosem látott ismeret­lentől, és el van rontva a nap. Ügy érezzük, minket ma este az önérzetünkben sértettek meg, mintha a szemünkbe vágta volna valaki: Ugyan, mit akarnak még mindig az öregek? Pedig az egész éle­tünkben dolgoztunk, s tesszük dolgunkat még ma is. Séta után — Jogunk van hát az ön­becsülésre. meg arra, hogy mások is megbecsüljenek ben­nünket. Az ilyen elmaradások csak a tüskéinket szaporítják, meg azoknak a munkáját ne­hezítik, akik ebben a felgyor­sult ritmusú, nyüzsgő, mo­dern, elidegenedést segítő kor­ban közösségek vezetésére, összetartására vállalkoznak. Dobronai Mihály, aki a falu végéről vagy jó három kilo­méterről jár hétfő esténként a klubba, már lecsillapodott. Meghökkentő panasszal ke­reste fel szerkesztőségünket Nagy László, aki a gödöllői Dózsa György úton lakik, s ott darálója van. Azt sérel­mezte, hogy a ház kapubejá­rata mentén húzódó gázveze­téket túl alacsonyan helyezték el, s így fennáll a veszé­lye, hogy a behajtó nagy te­herautók esetleg megrongál­ják. A kapubejárat közös, a háznak ugyanis csak a hát­só része Nagy Lászlóé, az el­sőben az ügyvédi munkakö­zösség működik. A panaszos természetesen nem hozzánk fordult először. Az esetet jelentette a Tigáz gödöllői kirendeltségének, va­lamint a tűzoltóparancsnok­ságnak. A Tigáz-kirendeltség- től azt a választ kapta, hogy a vezeték 240-250 centiméteres magasságban (így már biz­tonságos lenne) nem vezethető a ház udvar felé néző abla­kai miatt. A bökkenő csupán az, hogy a tűzfalon nincs ab­lak. Pontosabban egy kicsi van, de alatta és fölötte több vezetéknek is volna hely. Azt is megállapította a ki- rendeltség, mivel a falon je­lenleg nincs a gépkocsik által okozott sérülés, így ezután sem áll fenn a veszélye an­nak, hogy a gázvezeték káro­sodjon. Mi a véleménye a tűzoltó­ságnak? Az, hogy az így ki­vitelezett gázvezeték az amúgy is szűk bejáratot to­— Nem esünk kétségbe. Ha el is maradtak az előadók, azért amit mi szervezünk ma­gunknak, azok ebben a hó­napban is sikeresek lesznek. Március 12-én 1848 esemé­nyeire emlékeztünk, s régi szokás szerint közös vacsorán vettünk részt. Március 25-ére szerveztük idei első kirándu­lásunkat. Afféle tavaszköszön­tő utazás lesz áz. Gödöllőről két előadást is hallottunk a télen, most majd Polónyi Pé­ternek, a helytörténeti gyűjte­mény vezetőjének a kalauzo­lásával ismerkedünk a város­sal. A_ gödöllői séta után Zsámbékra megyünk, s en­nek a napnak a délutánján meg az estéjén ott leszünk a Sportcsarnokban a III. Nem­zetközi Táncház Találkozón. És már terveznek az én idős barátaim, elfelejtve az esti sé­relmet, elfelejtve az egykor átélt nehéz napokat. Nem vitték haza . — Milyen jó, hogy talál­koztunk — mondja Tóth Gá­bor —, így legalább nem vit­tük haza a sérelmünket, ha­nem vitatkozva szétszórhattuk itt a téren, s egyikünk sem kényszerült arra, hogy a fröccsös pohárnak panaszolja el a bánatát. Örülök, hogy hivatásomnál — meg azt hiszem, hogy a közösséget; az embert szerető természetemnél fogva is —, azokhoz tartozom, akiknek a sértődésre, érzékenykedésre nincs joguk. Fercsik Mihály vább szűkíti és félő, a na­gyobb teherkocsi az udvarra beállás közben megsérti azt. Javasolják a gázvezeték talaj­szinttől 2,5-3 méterre történő átszerelését. Az elején azt irtuk, meg­hökkentő. Mi a meghökken­tő? Az, hogy a darálós házától jobbra és balra, minden ka­pubejárón a tűzoltóság által is javasolt magasságban húzódik a vezeték. Csak éppen ott nem, ahol fokozottan fennáll a sérülés veszélye. S az is meghökkentő, hogy a többi háznál a földből kijövő veze­ték az utcán van, csak a da­rálósnál tették az udvarra, s így elvesz további harminc centit a bejárattól a kapu... Olvasóink kérdezték Az árcédulákról A kérdést idézzük: „A 10. sz. ABC-áruház cikkein nem min­dig tüntetik fel az érvényes árakat. Sokszor a pénztárnál tudom meg, hogy egy-egy cikk ára emelkedett. Nem lehet- ezen segíteni?” Hasonló panasz az is, hogy sokszor még ‘ a pénztárosok sem tudják mi, mennyibe ke­rül, s ezt olykor egymástól kérdezik meg. Tóth Károly, az Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat áru­forgalmi osztályvezetője azt mondja: A beszerzési gondok és amiatt, hogy a vevőknek nagyobb választékot kínálhas­sanak, mindig több szállítóval állnak kapcsolatban. A 10. sz. ABC-áruházban jelenleg csak­nem hatezer árucikk van. s ezek nagy része szabadáras. A szabadár szinte naponta vál­tozik. Mindez persze nem le­het ok arra, hogy az árat ne tüntessék fel. A panaszok alap­ján nemcsak a 10-esben, ha­nem minden boltban megszi­gorítják az ellenőrzéseket. M. Gy. A fajokká Öles betűk hirdetik a büfé ablakán: Kedves Vá­sárlónk! A ... számú rende­let alapján reggel kilenc óráig, SZESZES ITALT NEM szolgálunk KI! Bánat­ra ad okot annak ez a ren­delet. aki a reggeli szeszes­ital-adagjához szokott, de nem itt! Egyik reggel ne­gyed hattól fél hatig három liter bor. és fél liter ver­mut talált gazdára. Váloga­tás nélkül, a rendelet kiját­szásának a legkisebb látsza­tát is elkerülve. A legutób­bi falugyűlésen is elhang­zott ez a panasz, de úgy látszik nem talált orvoslás­ra. A büfé dolgozói a nyomtatott betűkkel kiirt szavak takarékossági felhí­vásának szellemében járnak el: SZESZES ITALT NEM KV., hanem be, a torokba! Az utolsó cseppia. K. I. Cs, ISSN 0133-1957 (Gödöllői Hírlap) Ä nap kulturális programja Nyugdíjasok, ha panaszkodnak Elmaradt előadás, tavaszköszöntő

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom