Pest Megyei Hírlap, 1984. március (28. évfolyam, 51-77. szám)

1984-03-21 / 68. szám

PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXVIII. ÉVFOLYAM, 68. SZÁM Ára: 1,40 forint 1984. MÁRCIUS 21., SZERDA Előszállítás jó ütemben Élen jár a DCM A vasút az év csendesebb — tehát első — hónapjait igyekszik kihasználni a novemberi, de főként de­cemberi szállítási csúcs eny­hítésére. Amire annál is inkább szükség van, mert az összes áruszállításnak 30 százaléka bonyolódik az év első felében, az utolsó há­rom hónapban pedig 49 szá­zaléka. Éppen ezért a MÁV évről évre meghirdeti az előszállí­tást. A Budapesti Vasútigaz- gatóság az idén 11 vállalattal kötött megállapodást 372 ezer 100 tonna előszállított áru fo­gadására. A négyhónapos elő­szállítási szezon mérlegét, eredményességét még korai lenne megvonni, de valamit már a részeredmények is sej­tetnek. Januárban például négy vál­lalat fogadott több árut — az úgynevezett küszöbérték fe­lett, — közülük is a legtöbbet a váci DCM. Az igazgatóság ezért több mint 440 ezer fo­rintot fizetett a „fogadók­nak”, s ennek az összegnek a fele a DCM-t illette meg. Az előszállításba bevonan­dó áruk körét az Állami Terv­bizottság irányelvei határoz­zák meg, éppúgy, mint azt is, hogy bizonyos áruféleségekből az éves mennyiség hány szá­zalékát kell az első négy hó­napban elszállítani. Ez, meny- nyiségét tekintve 25 százalék­tól egészen 60-ig terjedhet, s elsősorban a követ, a kavicsot, a cementet, a betonárukat és a talajjavító anyagokat érinti Ezeket az előírásokat vizs­gálva Pest megye vállalatai­nak nincs szégyenkezni való­juk. A. DCM januárban és februárban az előírt mennyi­ség 11, a szobi kőbánya 15,5 a pilisvörösvári Országos Érc- és Ásványbánya Vállalat pedig 11,9 százalékát fuvarozta el A Budapesti Vasútigazgató- ságon úgy értékelik, hogy a_z előszállítás megjelelő ütemű, kellő intenzitású. Az időará­nyos eredmények jók, a fuva­roztatók jól ütemezik szállí­tásaikat. Gondok azért termé­szetesen vannak. Előfordul, hogy a MÁV nem tudja az igényeket a kért napra mara­déktalanul kielégíteni, de eb­ben az esetben a következő na­pokban igyekeznek a szüksé­ges kocsikat a vállalatok ren­delkezésére bocsájtani. M. N. P. Forradalmi ifjúsági napok KiSZ-díjak átadása Az ifjúsági szövetség immár hetedik alkalommal jutalmazta KISZ-díjjal — a forradalmi ifjúsági napok alkalmából — azokat a 35 éven aluli fiatalo­kat, akik több éven át példa­mutató tevékenységükkel, az ifjúság nevelésében kifejtett kiemelkedő munkájukkal já­rultak hozzá a fejlett szocia­lista társadalom építéséhez. A kitüntetéseket kedden, a szövetség székházában rende­zett ünnepségen Fejti György, a KISZ KB első titkára nyúj­totta át. Az eseményen jelen volt Aczél György, az MSZMP Központi Bizottságának titká­ra és Sarlós István, a Minisz­tertanács elnökhelyettese, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagjai. KISZ-díjat kaptak: Bélyácz Iván és Veres József, a Janus Pannonius Tudományegyetem docensei a dél-dunántúli tudo­mányos élet fejlesztésében és a közgazdászképzés kiépítésé­ben nyújtott oktatói és szerve­zői munkájukért, valamint magas színvonalú tudományos tevékenységükért; Benda Lász­ló, a Magyar Televízió főmun­katársa, a televízió külpoliti­kai műsoraiban végzett ered­ményes tevékenységéért, ki­emelkedő színvonalú doku­mentumfilmjeiért, riportjaiért; Guczoghy György tornász, Európa-bajnoki győzelmeiért és a más nemzetközi versenye­ken elért kiemelkedő eredmé­nyeiért, valamint az ifjúsági szövetség munkájához nyújtott rendszeres segítségéért; Honfi Péter és Honfiné Mihalkovios Ildikó népi iparművészek, a nemzeti hagyományokat gaz­dagító, a népi formakincs és mintakultúra felhasználásával készített művészi alkotásai­kért; Horváth Péter író, ma­gas fokú erkölcsiséggel telített, az ifjúság sajátos arculatát realista igénnyel bemutató al­kotásaiért; Koltay Gábor film­rendező, a fiatalok érdeklődé­sére számot tartó műveiért, a korszerű művészeti eszközöket alkotó módon felhasználó, ki­emelkedő rendezői tevékeny­ségéért; Mártha István zene­szerző, kiemelkedő és példa­mutatóan sokirányú alkotó munkásságáért, a kortárs zene népszerűsítéséért végzett ki­magasló munkájáért Három kollektíva is elnyer­te a KISZ Központi Bizottsá­gának KISZ-díját: a berety- tyóújfalui ifjúsági fúvószene­kar az amatőrmüvészeti moz­galomban elért eredményeiért, kiemelkedő zenei igényessé­géért, a zenei ismeretterjesz­tésben kifejtett magas színvo­nalú munkájáért; a Paksi Atomerőmű Vállalat ügyeletes mérnöki munkacsoportja, az atomerőmű I. blokkjának be- üzemeltetési időszakában nyújtott magas színvonalú és kiemelkedően eredményes szakmai munkájáért; az MTA Számítástechnikai és Automa­tizálási Kutató Intézete a ta­nuló fiatalok között, a számí­tástechnika népszerűsítéséért. Willi Stoph hazánkba érkezik Lázár Györgynek, a Magyar Népköztársaság Miniszterta­nácsa elnökének meghívására Willi Stoph, a Német Demok­ratikus Köztársaság Minisz­tertanácsának elnöke, március 21-én hivatalos, baráti látoga­tásra hazánkba érkezik. (Vendégünk életrajzát a 2. oldalon ismertetjük.) Szsvj&f delegáció A Magyar—Szovjet Baráti Társaság meghívására kedden szovjet delegáció érkezett Bu­dapestre, a Magyar Tanács- köztársaság kikiáltásának 65. évfordulójával kapcsolatos ün­nepségekre. A küldöttséget — amelyet Vaszilij Szkrjabin, a Szovjetunió szerszámgép­gyártási és szerszámipari mi­niszterhelyettese, a Szovjet— Magyar Baráti Társaság el­nökhelyettese vezet — az MSZBT székházában fogadta Bíró Gyula, a társaság főtit­kára. A találkozón részt vett Ivan Bagyul, a Szovjet Baráti Társaságok Szövetségének magyarországi képviselője. Ma: 3. oldal: Az autóbusz mindig pontos 4. oldal: Históriánk diákszemmel nézve 6. oldal: Jogi tanácsok 1. oldal: Bagi foci-százszázalék 8. oldal: Emelkedik a hőmérséklet A próbaüzemelés megkezdődött Monoron, a MÉH fóliafeldolgozó! gép­során. A képen Murárik Sándor az adagoló-őrlő berendezés működését allanÁrai szállítja fóliát, egy kilogram­mért 4,50 forintot, a felvásár­ló helyeken 3 forintot kap. Nyáron egyébként a MÉH a Hazafias Népfront Pest megyei Bizottságával közösen fólia­gyűjtési akciót hirdet, az ösz- szegyűjtött hulladék ellenérté­két a népfront — az adott te­lepülésen — szociális, kulturá­lis célokra fordíthatja. A berendezés kapacitása évi 4000 tonna — azaz ennyi alap­anyag befogadására képes — amiből 3 és fél ezer tonna Feldolgozás augusztustól áprilisig Fotocellás hagymaválogatás Az élelmiszeriparnak, az üzemi konyháknak, valamint a készételek és a hidegkony­hai termékek előállításával foglalkozóknak tetemes meny- nyiségű zöldségre. van szüksé­gük. Ezt az igényt csak szárí­tott zöldséggel lehet egész év­ben folyamatosan kielégíteni. Ha egy szövetkezet maga dol­gozza fel — saját üzemében —, a zöldségtermését, akkor nemcsak a munkaigényes ké­zi szedést helyettesíti a gépi betakarítással, hanem a nye­reséget is növelheti. A szárí­tott termékek értékesítése a Csepeli Duna Tsz számára ál­landó, kiegyensúlyozott, biz­tos árbevételt jelent. Az élel­miszeripari ágazat szárítóüze­me évente ötezer tonna friss zöldségből négyszázhús^-négy- százötven tonna szárítmányt készít. A termelőszövetkezet kon­zervipari feldolgozó tevé­kenységéhez — mint az ága­zat vezetője, Schlick István el­M árcius 21. a tavasz el­ső napja. S annak a százharminchárom nap tör­ténetének a kezdete is, mely alapjaiban rengette meg a hajdan volt úri Magyarországot. Különösen itt, Pest vármegyében. A Ta­nácsköztársaságot idézem, történelmünk százharminc­három dicső napját, azt az időszakot, amikor a Pest vármegyében élő proletárok tetteikkel kivívták a vö­rös Pest vármegye rangot, címet. Miközben a Tanács- köztársaság szimbólumát jelentő jelvényt a kabá­tomra tűzöm — gondolat­ban egy régi plakát ma is élő reprodukciója előtt idő­zöm. Húsig, csontig, velőkig hatol a kiáltás: Fegyver­be. .. Ha gondolatban előre is szaladtam, térjünk vissza az eseményekhez. Hiszen a Tanácsköztársaság hatvan­öt esztendővel ezelőtti ese­ményei történelmünk dicső napjai. Ragyogó tettek, melyeknél az akkori króni­kás éppúgy, mint a mában járó egyformán szívesen megáll egy pillanatra. Hi­szen volt, s van is mire büszkének lenni. Ha a száz­harminchárom nap bárme­lyikére gondolunk is ... Hatvanöt esztendővel ez­előtt történt. Az évek azon­ban nem húznak közénk válaszfalat — ma is vál­FÁKLYALÁNG laljuk büszkén azt, amit 1919, a Tanácsköztársaság jelentett népünknek, tör­ténelmünkben. Vállaljuk azt, hogy a százharminc­három nap csak előkészí­tője volt az újabb harcnak — az első határozott, átgon­dolt lépés a korszakváltást jelentő úton. Jelentősége, tanulsága fáklyaként vilá­gított — jelölte a számunk­ra egyedül járható utat, vállalható tetteket. Talán csak ilyenkor jut eszünkbe, hogy Pest vár­megyében már március 21. előtt működtek a tanácsok, szinte minden helységben. Ha a végrehajtó hatalmat nem is gyakorolhatták tel­jes egészében, de ellenőriz­ték, befolyásolták a köz- igazgatás szerveinek min­den „lépését”. A Tanács- köztársaságot Dunaharasz- tin március 21-én kiáltot­ták ki, Szigetszentmiklóson, Szigetújfalun, Dömsödön pedig március 22-én hirdet­ték ki a proletárdiktatú­rát. Példaadó szervezettség­gel ragadta magához a hatalmat Aszódon a fegy­veres munkásalakulat, míg Monoron március végén már működött a lakás-, a gyámügyi, a gazdasági, az igazgatási, s a mezőgazda- sági bizottság. Megalakult a forradalmi törvényszék, Vörös őrség is. S koránt­sem teljes a felsorolás, még ha időrendben helyt­álló is. A vörös vármegye települései, melyek szinte együtt éltek, lélegeztek a proletárhatalommal. Vá­cott a püspökváros történe­tében pedig új fejezetet nyitott a munkásság meg­mozdulása. Budakeszi, Szentendre ugyancsak fel­iratkozott a százharminc­három napot idéző történe­lem dicső lapjaira. S mind ez csak előké­szítője volt annak a harcnak, mely megszabta a magyar munkásosztály to­vábbi tetteit. Csak indítta­tás azon az úton, mely a mába, a Magyar Népköztár­saságba vezetett. Oda, ahol valóra válthattuk azokat a terveket, célokat, melyeket hatvanöt évvel ezelőtt az előttünk járók fogalmaz­tak meg, a marxizmus—le- ninizmus alapján állva. Történelmet idézünk ma, amikor a megemlékezés vi­rágait az emlékművek ta­lapzatain elhelyezzük. An­nak a százharminchárom napnak a történetét, mely emberek, milliók, népünk sorsában annyi mindent je­lentett. Varga Edit mondta —, a kertészet adja a zöldséget, s emellett még cse­repes dísznövényeket is nevel­nek. A régi vevők évek óta igényt tartanak a termelőszö­vetkezet egyenletesen jó mi­nőségű termékeire. Tavaly hatszázötvenezer dollár és kö­rülbelül kétszázezer rubel ér­tékű tartósított zöldséget ad­tak el. A szocialista országok közül az első számú megren­delő a Német Demokratikus Köztársaság, a nyugati part­nerek pedig Hollandia, NSZK, Svájc és Olaszország. — Az üzem korszerű fel­szereléséhez tartozik az a fo­tocellás automa osztályozógép, mely a saját termésű sárgaré­pát is osztályozza. Ez a ter­mék — amit nem használnak fel a konzervkészítésben —, a többi szárított zöldséggel együtt, korszerű csomagolás­ban gazdagítja a választékot — mondta Véghelyi Sándor üzemvezető. — A betakarítástól, azaz augusztus végétől áprilisig tart a zöldségfeldolgozás. A közbeeső hónapokban üdítő­ital-porokat, gyártunk és cso­magolunk. Elsősorban citrom- narancsport és ezenkívül bel­földi fogyasztásra még sárga­barackot, vilmoskörtét és pas- sionsfruct aromájú porokat készítünk. A tavalyi forgalom ezekből négymillió tasak volt. S. E. Hancsovszki János felvétele granulátumot készít. A koope­rációs szerződés szerint, ezt — a leginkább tarhonyára hason­lító — végterméket az osztrá­kok exportálják, évi 20 millió Schilling árbevételre számíta­nak. Az üzemkezdés határideje: 1984. április 30. Addig ugyan még van néhány hét. a MÉH szakemberei mégsem elégedet­tek a beruházás, pontosabban a szerelési munkák ütemével. A rendszer beszabályozása so­rán ugyanis újabb és újabb problémák merültek fel, ezért a műszaki átadás a várako­záshoz képest elhúzódott. Az üzemeltető húsz ember azon­ban már munkára kész, és a válogatásra, őrlésre, mosásra, szárításra, zsugorításra, gra- nulálásra váró fóliatömeg is összegyűlt. EI. E. Befejeződött a gyakorlat Szojui—!r84 Március 19. és 20. között ft Bolgár Népköztársaság, a Ma* gyár Népköztársaság, a Ro­mán Szocialista Köztársaság területén, a Szovjetunió dél­nyugati körzeteiben és a Fe­kete-tengeren a szövetséges hadseregek és flották „Szojuz —84” fedőnév alatt közös pa­rancsnoki és törzsvezetési gyakorlatot tartottak. A gya­korlaton a szövetséges hadse­regek és flották csapatainak vezetésével és törzseik együtt­működésével összefüggő kér­déseket dolgoztak fel, közös harctevékenység megvívása esetén. A gyakorlat bebizonyította, hogy a tábornokok, tengerna­gyok és tisztek hadműveleti- harcászati felkészültségének színvonala emelkedett. A gyakorlaton — amelyet Viktor Kulikov, a Szovjetunió marsallja, a Varsói Szerződés tagállamai egyesített fegyve­res erőinek főparancsnoka vezetett — a kitűzött célokat elérték. A „Szojuz—84” gyakorlaton részt vevő törzsek és jelző­csapatok visszatérnek elhelye­zési körleteikbe. Párt- és állami vezetők látogatása Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára kedden Tolna megyébe láto­gatott. A megye székhelyén — Szekszárdon — K. Papp Jó­zsef, a megyei pártbizottság első titkára és Császár József. a megyei tanács elnöke fogad­ta és tájékoztatta a dél-dunán­túli megye politikai, gazdasági és kulturális életéről, eredmé­nyeiről gondjairól. A Központi Bizottság titká­ra ezt követően részt vett és felszólalt a kukoricatermelési szocialista együttműködés — a KSZE — évzáró közgyűlésén Losonczi Pál, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az Elnöki Tanács elnöke ked­den a főváros IX. kerületében a Ferencvárosban élők és dől gozók életével, munkájával, a városrész eredményeivel és terveivel ismerkedett. A kerü­letlátogatásra elkísérte Bor­bély Gábor, a Budapesti Párt- bizottság titkára. A program reggel a kerületi pártbizottság székházában kez­dődött, ahol a vendéget Gál Lászlóné első titkár és Nagy Ernő tanácselnök fogadta, « tájékoztatta a csaknem 90 ezer lakosú Ferencváros politikai, társadalmi, gazdasági életéről Az Elnöki Tanács elnökének programja az Agrárgazdasági Kutató Intézetben folytatódott A vendéget az intézet vezetői, a dolgozói kollektíva képvise lói, valamint Villányi Miklós MÉM-államtitkár fogadták. Losonczi Pál ezután a Fegy­ver- és Gázké; ülékgyárat ke­reste fel; Végh József vezér igazgató és Horváth István pb-titkár kalauzolásával előbb üzemlátogatáson vett részt, majd tájékoztatót hallgatott meg a nagy múltú, 1891 óta működő gyár jelenlegi mun­kájáról. Az egész napos prog­ram zárásaként délután Lo­sonczi Pál baráti beszélgetést folytatott a kerületi és a gv' ri pártbizottság tn<Hoivsl. £ Az országban évente több ^ mint 20 ezer tonna agrofó- ^lia halmozódik tel, a lakos- d Ságnál, a mezőgazdaságban, d az iparban (ahol csomago- d lásra használják), a keres- ^ kedclmi hálózatban. A ki- ^ alakult gyakorlat szerint ^ elégetik, vagy szemétbá- ^ nyákba kerül, mindenkép- ^ pen szennyezi a környeze- dtet, hiszen jó tulajdonságai­dnak egyike, hogy évtizedek ? alatt sem bomlik el. A Budapest és vidéke MÉH Vállalat monori telepén a na­pokban kezdte meg próbaüze­melését a polietilén-feldolgozó berendezés. A hulladékfólia hasznosítására osztrák—ma­gyar kooperáció keretén belül kerül sor, amelyben az osztrá­koktól béreljük a komplett berendezést, ők szerelik azt a helyszínen össze, indítják be az Európában is egyedülálló rendszert, biztosítják hozzá az alkatrészeket, betanítják a ke­zelőszemélyzetet. A MÉH fel­adata a gép üzemeltetése, s az alapanyag, tehát a hulladék fólia begyűjtése, rendezése. Ki mit nyer az üzleten? Az osztrákok évente 1,3 millió schilling bérleti díjat, vala­mint a mindenkori limit-ár feletti nyereség felét. (A li­mit-árat az anyag- és üzemel­tetési költségek alánján hatá­rozzák meg.) A MÉH termé­szetesen a nyereség másik fe­lét kapja meg. A lakosság pe­dig, ha közvetlenül Monorra Osztrák—magyar kooperációban Fóliafeldolgoző gépsor Monoron Európában egyedülálló rendszer

Next

/
Oldalképek
Tartalom