Pest Megyei Hírlap, 1984. március (28. évfolyam, 51-77. szám)
1984-03-20 / 67. szám
PEST '<"3 MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS Á MEGYEI TANACS LAPJA XXVIII. ÉVFOLYAM, 67. SZÁM Ár« 1.tll forint 1984. MÁRCIUS 20., KEDD A Forte gyár KISZ-eseinek kitüntetése Kiemelkedő helytállás Tanisiísfielyhesi Valóságos műhelyben, valóságos lisztből dagasztott veknik. A rendkívüli csak az, hogy a fehér ruhás kis pékek még csak most tanulják a mesterség fogásait, Nagykőrösön, a Toldi Miklós élelmi- szeripari szakmunkásképző és szakközépiskolában. Képünkön: vetéshez készítik elő a kenyereket. Barcza Zsolt felvétele Határszemle Késik a tavaszi eső A tavaszvárók számára kellemetlen, hideg reggellel érkezett március 19-e. A vetések a melengető napsütés helyett sokfelé kései havat kaptak. Szerencsére a tél már valóban a végét járja, rossz kedvéből már csak ilyen, a tegnapihoz hasonló, napközben enyhülő utóvédharcra futja. A Pest megyei Tanács mező- gazdasági osztályán kapott tájékoztatás szerint a fejtrágyázás 95 százaléka fejeződött be, a gyümölcsfáknak 60, a szőlőnek 80 százalékát metszették meg. A tavaszi árpa magjának 10, a máknak 90, a borsónak 40 százaléka van már földben. SORRENDEK Ü nnepélyes alkalmakkor helye van az emlékezésnek, azaz természetesnek vette mindenki, hogy a három évtizedre visszatekintő testületi ülésen a több, mint negyed- százada a szövetkezet élén álló elnök felelevenített egy esetet. Mint mondotta, az ötvenes évek első felében összehívták a megye közös gazdaságaiban dolgozó felsőfokú végzettségű szakembereket. Kevesebben voltak ott, mint amennyien ma a mi szövetkezetünkben vannak — állapította meg az emlékező. Természetes vetülete a változásoknak, a fejlődésnek? Igen. Sem a testület tagjai, sem a sok próbát kiállt elnök nem tulajdonítottak több fontosságot az összevetésnek, mint a puszta emlékezte- tést. Holott..., holott meg kell szoknunk, múltbéli emlékeink egyben mérőpontok is, a lehetséges és a tényleges fejlődés viszonyának egybevetésére. Meglepő tapasztalatokat adhatnak ugyanis az ilyen mérlegelések, nyomatékossá tehetik sejtéseinket, például arról, hogy nem sáfárkodunk-e túlzott nagyvonalúsággal szellemi javainkkal, azaz némelykor az egyik oldalon mutatkozó tagadhatatlan fejlődés, a másik oldalon is fejlődésnek, kamatozó vállalkozásnak bizonyul-e? Ebben az esetben: a felsőfokú végzettségűek imponáló arányváltozása a népességen belül megmutatkozik-e kellő módon a társadalmi összteljesítményekben? Nincs szándékunkban olyan, vélt vagy valódig tabukat sértő vállalkozásba fogni, hogy a jogász, a tanár, a népművelő munkájának hatásosságát firtassuk. Talmi hiteknek azonban nem káromlása, ha az anyagi ágazatokban kamatokért nyújtjuk — mint társadalom, mint befektető — a markunkat. És akkor ... Akkor kiderül például, mert szakemberek bonyolult számításokkal kiderítették, hogy tizenöt országot összehasonlítva, a tízezer lakosra jutó felsőfokú végzettségűek számát tekintve, hazánk az ötödik helyen áll. Ha most ugyanezt a tizenöt országot az egy főre jutó bruttó nemzeti termék alapján rangsoroljuk, akikor — elgondolkoztatdan nagy süllyedés — be kell érnünk a tizenkettedik hely- lyeL (Az összehasonlításban a többi között szerepelt a Szovjetunió, az Egyesült Államok. Svájc, a Német Szövetségi Köztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság, Ausztria, Csehszlovákia.) Szó sincs arról, mintha naív módon egyenes és szoros összefüggést követelnénk a felsőfokú végzettségűek számának és a bruttó nemzeti terméknek az alakulása között, az eltérés azonban szembeszökő, intő. Azt mutatja, hogy a hévvel hangoztatott képzési eredmények nem úgy kamatoznak az anyagi termelésben. amint azt várni, remélni — követelni? — lehetne. Erre ad illusztrációt az a megyei tapasztalat, hogy a termékeiket kiugró gyorsasággal fejlesztő vállalatoknál — mint a Budaflax Lenfonó- és Szövőipari Vállalat, a Forte Fotokémiai Ipar, a Csepel Autógyár —, a termelési szerkezetüket átlagosnál gyorsabban javító ipari és mezőgazdasági szövetkezeteknél ugyan jelentősen nőtt a felsőfokú végzettségű szakemberek száma, de hasonló mértékben bővült körük ott is, ahol átlagos, az alatti a fejlődés...! Nincs tehát szoros összefüggés a szellemi erők mennyiségi gyarapítása és az árukibocsátás hatásossága között. Mennyiségi nincsen, de minőségi?! Pontosan errő van szó. A munkahelyek egy része az adott korlátokon belül igyekszik megfelelő környezetet teremteni a szellemi tőke kamatoztatásának, a munkahelyek egy másik — nagyobb — része viszont nem sok ügyet vet rá, a felhalmozott ismeret, tudás miként fizet, akár nekik, akár a nagy közösségnek. O ktalanság lenne hallgatni arról, mi minden történt, történik a vázolt helyzet megmásí- tása érdekében, hiszen ide tartozik a felsőfokú oktatásban a felvételi keretszámok csökkentése éppúgy, mint a közelmúltban a pályakezdők fizetési kategóriáinál a bérhatárok változtatása. Annak ellenére, hogy sok minden történt és történik, lassú, következetlen, ellentmondásos a változás, meggyőződésünk szerint azért, mert a munkahely számára szinte közömr bős, elegendőt kamatozik-e alkalmazottja tudása, ava—’ keveset, hiszen neki így is, úgy is ugyanannyiba kerül, amint az alkalmazottnak sem döntő, mit teljesít, hiszen javadalmazása vajmi keveset tükröz a különbségekből. Az itt nem létező sorrendek azután nagyon is létező sorrendeket hoznak létre.., M. O. Megyeszerte gondot okoz a csapadék hiánya. A vetések állapota ennek megfelelően gyengébb, mint egy évvel korábban, ilyenkor. Az időszerű munkákhoz szükséges eszközök, anyagok, vetőmagvak rendelkezésre állnak. A kistermelők a vetőgumót tavaly zömmel a növényforgalomból szerezték be, ezért a hozamok is alacsonyabbak voltak. Célszerű lenne, ha ebben a szférában ugyancsak a jobb minőséget vennék meg az érintettek. A ceglédi Magyar Szovjet Barátság Tsz-ben dr. Kovács Géza elnökhelyettes arról tájékoztatott bennünket, hogy ezer hektárnyi kalászos gabonájuk egyharmada jó, egyhar- mada közepes és ugyanekkora hányada gyenge fejlettségű. Náluk is — mint sok termelő- szövetkezetben— a növényállomány megsínyli a tél végi szárazságot. Véget ért a szántások simítózása, a lucernák fogasolása. Elvetették a tavaszi árpát is. Jelenleg a kalászosokat hengereziik, amivel a hét végén végeznek. A jövő héten már a tavaszi talajmunkákhoz kezdenek, amelyben a fagy remélhetőleg nem akadályozza őket. f. B. Ma: 3. oldal: Egyik nap a másikat tanítja A gond nem kisebb» csak más 4. oldal: Táncosok — meggyes rétessel Játék komolyan és ritmusra 7 oldal: Strausz jól muzsikált Janikán nem múlott 8 oldal: Emberölés bűntettében Tegnap Vácott a Forte gyár KlSZ-blzottsága ünnepi taggyűlést tartott, amelyen megjelent dr. Olajos Mihály, az MSZMP városi bizottságának első titkára, Halasi Márton, a KISZ Pest megyei Bizottságának első titkára, valamint a város politikai és társadalmi szervezeteinek számos képviselője. A FIN keretében rendezett megemlékezés alkalmából Lehoczky László, a KISZ KB osztályvezetője átadta a KISZ KB vörös vándorzászlaját, amelyet a gyár KISZ-fiataljai kiemelkedő mozgalmi tevékenységükkel s a munkaversenyben tanúsított helytállásukkal érdemeltek ki. A zászlót a fiatalok nevében Gecseg Enikő, a gyári KISZ-bizottság titkára vette át. Képiünkön (balról jobbra): a taggyűlést vezető Kéri György, valamint Gecseg Enikő és Halasi Márton. Trencsényl Zoltán felvétel« Előkészületek a szegedi ipari vásárra Az idei újdonságok fóruma A csaknem száztíz éves múltra visszatekintő szegedi ipari vásárt minden páros Hétfőre visszatért a tél Egyik sem hozott meleget Sándor után József zsákja is üres volt, nem hozott meleget: hétfőre, József napjára visszatért a tél. A Kékestetőn a déli órákban a napsütés ellenére mínusz 7 fokig hűlt le a levegő, s mivel a hó 51 centiméter vastag, igazi telet mutat a táj. Az ország többi részén is meglehetősen Fejlesztéssel, piackutatással Duplájára nőtt az export A diósdi csapágygyár tőkés országokba irányuló exportja tavaly, 1982-hoz képest csaknem a duplájára nőtt. Ez persze csak úgy értékelhető igazán, ha tudjuk, árbevételük 60 százaléka származik a nyugati értékesítésből. Az idén az 1983-as szintet szeretnék tartani. Van-e ennek reális alapja? Dr. Józsa Ödön gazdasági igazgató tényekkel válaszolt: tavaly 1,5-1,8 millió dolláros üzletet kötöttek Amerikában, ahova először szállítottak. Nagy vevőjük lett az NSZK piaca, partnereik az angolok, a franciák, a spanyolok és elég jelentős mennyiségű csapágyat gyártanak a jugoszláv gépkocsikba is. Az idén tavalyi vevőik ismét rendeltek az új típusú kúpgörgős csapágyakból. Az export feltétele egyebek között természetesen az, hogy korszerű terméket kínáljon a vállalat, megfelelő áron. A diósdiak ezért három éven belül termékeik hetven(!) százalékát újították meg, és továbbra is tartani tudják a minőségi színvonalat, ebben az évben is újabb öt-hat típust fejlesztettek ki. Ez utóbbi munka a piackutatással párhuzamosan folyik, és nemcsak a gyártmányfejlesztők, hanem a gyártásfejlesztők is mutathatnak fel eredményeket. Bővítő beruházásra ugyanis a vállalatnak nem volt és várhatóan nem is lesz pénze. A kapacitásukat mégis megnövelték, az esztergagépeknél például az egygyűrűs megoldást kétgyűrűssel váltották fel, ugyanannyi idő alatt tehát kétszer annyi termékkel készülnek el. A jelenleg érvényben lévő gazdasági szabályozóink nemcsak a vállalatot magát, hanem dolgozóit is érdekeltté teszik az export fokozásában, illetve annak elősegítésében. A diósdi csapágygyár idei, 4,6 százalékos bérszínvonalfejlesztésének 1,8 százaléka származik abból, hogy külföldi értékesítésüket sikeresen növelték. EI. E. Évente több mint 4 millió 600 ezer kúpgörgős csapágy készül a Magyar Gördülőcsapágy Művek diósdi gyárában. A képen: a szereidében Vásárhelyi Gáborné az összeszerelt csapágyak zörej vizsgálatát végzi. Hancsovszki János felvétele hűvös volt, 5 fok fölé sehol sem melegedett fel a levegő. Budapesten például 3 fokot mértek, ami 9 fokkal marad el a sokévi átlagtól. A hűvös idő az északi irányból a Kárpát-medencébe törő hideg légtömegnek tulajdonítható. Ennek nyomán keddre virradóra a szélvédett hélyeken mínusz 10 fok alá is süllyedt a hőmérő higanyszála. Az Országos Meteorológiai Szolgálat előrejelzése szerint kedden, sőt szerdán is marad a hideg. Felmelegedés csütörtöktől várható, s előreháltha- tóan a hét végére tér vissza a tavasz. A csillagászati tavasz kedden, március 20-án köszönt be 11 óra 25 perckor. E napon napéjegyenlőség alakul ki bolygónkon. Ez annyit jelent, hogy az északi és a déli féltekén egyaránt 12 óra a nappal és 12 óra az éjszaka, ettől kezdve pedig bolygónk úgy fordul tengelyével a nap felé, hogy az északi félteke kapja a több napfényt, és a déli féltekén őszre fordul az idő. Március 20-tól egészen az őszi napéjegyenlőségig a nappalok hosszabbak lesznek az éjszakáknál. Az első csillagászati tavaszi napon a nap 5 óra 47 perckor kél és 17 óra 57 perckor nyugszik. esztendőben, így az idén is megrendezik. Az országos jellegű bemutatón nemcsak hazai, hanem külföldi kiállítók is részt vesznek. Nemzetközi szerepe van a szegedi vásárnak. A mintegy száz jugoszláv ipari és kereskedelmi cég mellett, nagyobb számban a Szovjetunióból jönnek odesz- szai kiállítók, Finnországból Turku város, Lengyelországból pedig Lodz textilipari cégei mutatkoznak be. Hétfőn sajtótájékoztatót tartottak az előkészületekről. Egyebek között elmondották, hogy az idén sem kívánnak változtatni célkitűzéseiken, a vásár továbbra.is újdonságokat bemutató főrum marad, nyilvánosságot biztosítva azoknak a termékeknek, amelyek valóban korszerűek és minden piacon érdeklődésre számíthatnak. Pest megyét számos cég képviseli. Jelen lesz az Alagi Állami Gazdaság Dunakeszi Üzeme, a Kiskunsági Állami Gazdaság Apaji Üzeme, a Mo- nori Állami Gazdaság, a gödi Dunamenti Tsz, a kocséri Március 15. Termelőszövetkezet, valamint a Boscoop Agráripari Vállalat Budakesziről. A megye iparvállalatai közül, immár hagyományosan ott lesz a Csepel Autógyár, az ICO, a Pest-vidéki Gépgyár, és számos más ismert cég. A Pest megyeiek mindig sikerrel szerepeltek a szegedi vásáron, termékeny kapcsolatokat teremtve partnereikkel. Remélhetően az idén is hasonlóan jó eredményeket érnek él. G. I. Társadalmi munkacsoport alakult Hosszú távú program A megyei egészségügyi és szociális bizottság megtárgyalta a népesedéspolitikai határozat végrehajtását Pest megyében, és a Politikai Bizottság 1981-ben hozott határozatából adódó további feladatokat. A megyei bizottság megállapította, hogy a határozat megvalósítása szélesebb körű összefogást igényel, ezért szükségesnek tartja egy munka- csoport létrehozását, melynek tagjai a megyei tanács érintett osztályai mellett a társadalmi szervezetek képviselői. A munkacsoport tegnap tartotta alakuló ülését, dr. Zádor András megyei főorvos vezetésével. A népesedéspolitikai határozat végrehajtása hosszú távú program, melynek megvalósításánál rendkívül fontosak a gazdasági feltételek. Ezek között első helyen szerepel a családalapító fiatalok otthonteremtő törekvéseinek segítése. A további feladatok között, mint a tanácskozáson elhangzott, különösen fontos az iskoláskorú fiatalok egészségnevelése, melybe a családi életre, az anyaságra történő felkészítés is beletartozik. Mint ismeretes, Pest megyében az országos átlagnál valamivel magasabb a csecsemőhalandóság, és a helyzet alakulásában az ismert agglomerációs gondok is szerepet játszanak. Az elmúlt esztendőben a csecsemőhalálozás aránya a korábbihoz képest három ezrelékkel csökkent, mégis további fel- világosító-megelőző munkára van szükség a születő új életek védelmében. A védőnői hálózat jól működik a megyében, és négy helyen már a családvédelmi szolgálat is megalakult, tevékenysége Érden és Gyálon a legeredményesebb. Felhívják a figyelmet a veszélyeztetett helyzetben lévő terhesekre, ' kisgyermekekre, és kapcsolatba lépve az illetékes szervekkel, megteszik a szükséges intézkedéseket. Ga. J.
