Pest Megyei Hírlap, 1984. március (28. évfolyam, 51-77. szám)
1984-03-18 / 66. szám
+KST JMK4' I r. 1984 MÁRCIUS 18., VASÁRNAP A szép szó szolgálatában Ünnepi pillanat, amikor felgördül a világ birtokbavételét ígérő nehéz bársonyfüggöny. A költői szó úgy sugárzik ilyenkor a pódiumról felénk, mint amikor tiszta forrású vízzel kínálnak meg. A közvetítő szerep a színészeké, akik ismerik a varázslatot. A lírai találkozás fennkölt perceivel ajándékoznak meg mindannyiunkat. Feszültségek íeloldója Sámánt mesterség a versmondóé — mondják. Olyan titkok birtokosa, ami keveseknek adatik meg. Egyszerre tud azonosulni a költővel, a lírai üzenettel és közönsége érzelemvilágával. Sámáni mesterség — gondoljuk —, miközben Balogh Emesét hallgatjuk. Szabó Lőrinc költészetéből az emberélet jajait és gyönyöreit gyűjtötte csokorba. Volt bátorsága, hogy egymás mellé sorakoztassa a Lóci versek tágranyi- tott, szemű rácsodálkozását, a Nyitnikék üdeségét, a Kalibán filozófiáját. Mígnem elérkezett A huszonhatodik év szív- bemarkoló emelkedettségéig. A „Segíts élni” sikolya lélegzetelállító. Balogh Emese ért a feszültségek feloldásához. Ahogyan kihunynak a fények a Pesti Vigadó kamaratermében, a közönség fülében visszacseng a szelíden-fájdalmasan csengő hang. A színésznő tolmácsolta költői világ érzékenyebbé tesz mindannyiunkat. — Ez a második önálló estem — mondja Balogh Emese. — Egy évtizede Vallomás címmel a világirodalom szerelmi lírájából válogattam. A nagy érzelmek közvetítését, úgy gondoltam, Szabó Lőrinc segítségével valósíthatom meg. A kor rohanó embere mintha csupán felületesen érzékelné a körülötte zajló dolgokat. A költészet megálljt parancsol. Hiszek abban, hogy a szavakban megfogalmazott szépségek tolmácsolása során mindannyian átformálódunk. A fennkölt pillanatok hétköznapjainkat is mássá varázsolják. Hétszer állt a pódiumra a Szabó Lőrinc összeállítással a fővárosban. Mindegyik alkalommal másként hatott a közönségre. Ez természetes: a hallgatóság reagálása, a pillanatnyi hangulat és sorolhatnánk, mi minden meghatározza az előadást. A közeljövőben három egymást követő gődött mellőle, maga kereste a boldogulás útját. — Számomra a boldogságot mindig a munka adta, a színpadi jelenlét. A színház azt jelenti nekem, hogy valamit, amit úgy gondolok, hogy tudok, átadjam másoknak. Az ihletettség pillanataiban az ember érzi önmagát, a többieket, azt a Szabó Lőrinc-i megfogalmazást, amikor az ember önmagán kívül a „túlsó parton” jár. Ha éppen a nagy színpadokon nincsen feladatom, járom az országot. A közelmúltban Pest megye könyvtáraiban találkoztam a közönséggel. Nemsokára pedig e tájegység irodalmának bemutatásán veszek részt a Táguló körök Vigadó estjén. Intellektuális színésznőnek tartják Balogh Emesét. Ö inkább úgy véli: érzékeny ember, aki az értelmével felfogottat az érzelmei segítségével közvetíti és éli meg. A gondolatcsere érlel estjét a leendő Nemzeti Színház javára rendezi. — Első zsebpénzemből rohantam és bérletet vettem a Nemzetibe. Jobb közép, tizenegyedik sor, harmadik szék. Ezután I minden esztendőben erről a helyről néztem a csodát, amit színháznak neveznek. A rajongó kislány akkor még nem is sejtette: néhány év múlva ő is ott áll a világot jelentő deszkákon. Tizenhat esztendősen — korkedvezménnyel — került a főiskolára. Majd kezdődtek a vándorévek: Miskolc, Szeged, Győr, Debrecen voltak pályafutásának főbb állomásai. Mígnem az elmúlt évadban kikötött a Nemzeti Színházban. Nagy és szép szerepekkel találkozott. Miskolcon Júliát és Desdemonát, a Tragédia Éráját, A vágy villamosa Stelláját, az Éjjeli menedékhely Va- szilisszáját alakította, hogy csak a legjelentősebbeket említsük. Győrbe az Amerikai Elektra és O’Neil Pacsirtája kedvéért szerződött. Voltak pályájának könnyebb és nehezebb pillanatai. Amikor úgy érezte, hogy a szerencse elszeRomantikus fiatalember. Az állandó jelző Kovács Tituszt illeti a nevezetes televíziós filmsorozat óta. A szerep talált rá az álmodozó szemű ifjú színészre, avagy ő maga lelt Mednyánszky Cézárra? Saját magának is nehéz kifürkésznie. Mindenesetre egy csapásra jött a népszerűség. A sorozattal együtt lett hirtelen szóbeszéd tárgya. Ahogyan a film hősét bemutatták, úgy lett egyre ismertebb. — Aztán felébredtem — sóhajt fel Kovács Titusz. — A tévésorozat izgalmai után jöttek a hétköznapok. Most éppen előkészületben néhány szép lehetőség. Ügy érzem, fordulópont volt számomra a Cézár szerep. Sokszínű egyéniséget kellett megformálnom, miközben magam is változtam. A dolgokat összetettségükben szemlélem. Ma már nem háborodom fel mindenen. A rosszindulatú megjegyzésektől irtózom, a szembenézést nem csupán vállalom, igénylem is. Alig négy esztendeje indult a pályán. A főiskolán Kerényi Imre és Huszti Péter volt az osztályfőnöke. Akadt bőven alkalom a mesterségbeli fogások elsajátítására. Csakhogy egészen más a tanulóévek védőburka, mint később a gyakorlat. Az iskola színpadán mindig jelen vari mindenki. Állandó szoros program, szerepek egymás után. Öröm, ha valaki egy társulat tagja lesz. De itt nincsenek pedagógiai elképzelések: szerepek adódnak vagy nem. Szerencse és egyéniség kérdése, megtalálja-e valaki valódi arcát. — A főiskola után egy-egy esztendőt Debrecenben és Kecskeméten töltöttem. Azután kerültem a József Attila Színházba. Most éppen a III. EGY ÉLETPÁLYA ÍVE KÖNYV BÁLINT GYÖRGYRŐL it, agyszerű feladatra vállalkozott MaHj gyár István, amikor megírta Bálint György életpályáját. Azét a Bálint Györgyét, aki a Horthy-korszak egyik legkövetkezetesebb baloldali írója, esszéistája, publicistája volt. A Felháborodom> tehát vagyok című könyv, amelyet a Kossuth Kiadó jelentetett meg, közel hozza azt az író-újságíró egyéniséget, akitől elkötelezettséget, bátorságot, az ügy iránti hűséget ma is tanulhatunk. A toronyőr visszapillant című kétkötetes könyve, amely legfontosabb írásait tartalmazza, ma is nagyszerű olvasmány, egyben tükörképe a két háború közti Magyarországnak. Megismerni ennek az embernek az életét, munkásságát nemcsak a fiatalabb nemzedéknek szükséges, hanem mindenkinek, aki egy kicsit is érdeklődik a múltbeli magyar események iránt, és el akar igazodni a szocialista fejlődés mai szakaszában. Bálint Györgyöt mindig a közügy érdekelte, m ,-rt tisztában volt vele, hogy a magánügy végül is közügy. Nem hiszek abban, hogy élesen elhatárolható — írja egy helyütt — a magánember és a sokaság sorsa. Mennyire igaza volt Bálint Györgynek. Cikkgyűjteménye is ezt példázza. S ebben a kötetben is visszatér ez a motívum, s ezt a szerző* többhelyütt is kimutatja. Hangsúlyozva, hogy Bálint Györgyöt a politikai események roppant közelről érintették. Szenvedélyesen foglalkoztatták a közügyek, azokból merítette legtöbb írásának témáját. Magyar István nyomon követi életútját, leírja szüleinek helyzetét, azt. hogy mik késztették Bálintot arra, hogy a közügyek felé forduljon. Az apai házban fiatalon megismerkedett a haladó eszmékkel. Édesapja Kossuth-párti volt, köztársasági eszméket vallott, s a nyugati demokráciák voltak eszményképei, sőt bizonyos értelemben érdeklődött a szociális reformoszmék iránt is. Mindez abból is fakadt, hogy a család szerény anyagi viszonyok között élt. Ilyen szellemben nevelték a fiatal Bálintot is. Ehhez járultak a tanulóévei, a Markó utcai Berzsenyi Dániel gimnázium, ahol haladó tanárai is úgy nevelték, hogy a rendkívül fogékony fiatal magába tudja fogadni a haladó eszméket. Ezenkívül életébe is beleszólt a történelem: a tanácshatalom, amely a szabadság érzésével ajándékozta meg Bálint Györgyöt is, elbukott, s jött a fehérterror kegyetlen időszaka, amely üldözte a haladó embereket, s Bálint György maga is üldözötté vált, már származása miatt is. Későbbi pályáját az is meghatározta, hogy írásai a Nyugatban és az Est Lapokban, mindenekelőtt a Pesti Naplóban jelentek meg, s olyan szerkesztők bábáskodtak körülötte, mint Mikes Lajos. Mindjárt indulásánál kitűnt, hogy nemcsak jól forgatja a tollat- hanem felelősségteljesen is. Felelős vagyok valamiért szögezte le egyik írásában, s így is cselekedett. Hamarosan rájött, hogy harc nélkül nem lehet élni, s egyre jobban érdeklődött a világ, a tőkés rend forradalmi megváltoztatásának elméleti-tudományos alapjai iránt, sőt megismerkedett a marxizmus klasszikusainak műveivel, megismerkedett Lenin tanaival is. Mindez hozzájárult ahhoz, hogy írásaiban egyre jobban foglalkozott a társadalmi kérdésekkel, mint publicista a valóságot értelmezte, a „tünetek”, az aprónak tetsző „bűnjelek” csak az alkalmat szolgáltatták gondolatai kifejtéséhez. É letműve és élete egy és oszthatatlan. Erről szól ez az életrajzi könyv is. Érdemes vele megismerkedni, elolvasni és erőt meríteni mai harcunkhoz, küzdelmünkhöz, hiszen Bálint György életével, munkásságával a mához is szól. Gáli Sándor Richárdban — ezen a héten került bemutatásra — Catesby szerepét játszom. Szeretem, szép feladat. Am előfordul, hogy csend van körülöttem. Én soklcal jobban szeretem, ha minden zajlik. A sok tennivaló felerősíti egymást. Az egyéniség teljesebb kibontakozását segíti. — Még Kecskeméten összeállítottam egy önálló estet. Eszmélés a címe, a műfaja meghatározhatatlan. Lényegét a címszó mdgában foglalja: az emberi útkeresést próbáltam megformálni a mai költészet segítségével. Ugyanazt a gondolatot szerettem volna nyomon követni egy készülő tévéjátékban. Jó verset mondani, kimondottan akkor, ha magam válogathatom össze kedvenceimet. Sokan úgy vélik: ha az előadás után a színész leül beszélgetni, vitatkozni közönségével, elszáll a varázslat. Kovács Titusz szerint a gondolatcsere érleli a műsort. Ezért lehetőleg ifjúsági klubokba megy. Ügy szervezi: legyen idő előadás után a közönséggel egymásra találni. Keresi ezeket az alkalmakat, mert hivatása a jelenlét és a jelentkezés pályája. Erdős! Katalin Szentendrei matiné Vasárnapi muzsika Havonta egyszer, egy vasárnap délelőtt muzsikától visszhangom a Pest megyei Művelődési Központ au^áia Szen'end- rén. Habár a hely a járkál ás miatt nem a legalkalmasabb koncertek megtartására, a kezdeményezés' mégis dicséretet érdemel. P.lindenekelött a tanuló- ifjúság számára válnak elérhetővé a zeneirodalom a kofásai, s az élőzenei megformálás meghitt légkört eredményez. Az elmúlt vasárnap a lengyel Tytus Mieczn.ikov.skl gordonká- zott, partnere Gulyás Márta zongoraművész volt. A csellista kilenc évi hegedülés után tért át jelenlegi hangszerére, amelyen négy esztendeje játszik. Jelenleg a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán Pcrényi MJk ós növendéke. Estjének első darabjaként a nagy Bach p-moll gamba szonátáját tolmácsolta. Előadásában a szólószvitek hangszerhe- zfelése érvényesült, széles dallamíveket formált, hangja visz- szafogott volt, ám határozóit. Bach közel áll előadói hitvallásához. amelynek értelmében a hangszer arra való, hogy minden gondolatunkat megfogalmazzuk vele. Miecznikowski remek muzsikus, belső tűz égeti, úgy frazcál, hogy a zene mindennapi jelentését keresi. Nem bújik el a zenei mondanivaló mögé, igyekszik kibontani a szerző elképzeléseit. Ez fogalmazódott meg Schubert a-moll (Arpeggione) szonátájának megszólaltatásában is. A mű rendkívül há’ás és tetszetős. Lassú tétele lehetővé teszi az álmodozó muzsikálást, míg a záró tétel allcgrettója szórakoztató zenei hangulatával jelent feladatot a megformáló számára. A matiné harmadik műveként Schumann Fantázia darabokja csendült fel, igényes, salalitala- nul tiszta előadásban. Érdekes megjegyezni, hogy a csellista zenei formáüásmódja mennyire azonosul a zenetörténet különböző stílusaihoz, veleszületett érzéke rendkívül alka maz- kodóvá teszi, ám közben zenei újraalkotásról sem feledkezik meg. Zárószámként otthoni muzsikát hozott: Chopin Polonaise brillante című művét, amely tüzes lendületével felforrósftot- ta a légkört. Ráadásként Bach C-dúr szviíjáből játszott egy tételt. Gulyás Márta mé’tó partnere volt Tytus Miecznikowskinak. Együttesen a gyér számú közönségnek kellemes vasárnapi élményt szereztek. M. Zs. Film Károlyi Mihály életéről A Vörös grófnő forgatása Jövő tavaszra készül el Filmesek vették birtokukba a Lánchíd környékét: itt zajlott le Kovács András Kos- suíh-díjas rendező Vörös grófnő című új játékfilmjének első forgatási napja. Dél körül már elbontották a „barikádot” a Lánchíd pesti hídfőjénél, az „őszirózsás forradalmárok” a Gresham-palota előtt elvonulásra zárkóztak fel. s munkagépek kezdték takarítani, mosni az úttestet. A forgatás befejezése után Kovács András elmondta: megkezdték annak az új produkciójuknak forgatását. amely Károlyi Mihály és Károlyi Mihályné életének egyik szakaszát, az 1912—19-es éveket idézi fel. A Lánchídon a forradalom október 31-i éjszakáján történteket jelenítették meg és filmezték. A program szerint júliusig folytatják a forgatást a Károlyi-palotában és számos más korabeli épületben, kastélyban. A Vörös grófnő előreláthatóan a jövő év tavaszán készül el, és Kovács András később fel akarja dolgozni Károlyi Mihályák életének további eseményeit is. A lánrhfal csata ettylk jelenete Rádiófigyelői A VENDÉG BÉLYEGE. Népes hallgatósága van szombatonként a Családi tükörnek, mely az utóbbi hetekben megújult. Űjdonsága; szerkesztője Juhász Judit néhány más rovatban dolgozó kollégáját hívja meg, hogy saját területük gondjaival foglalkozzanak e családi műsorban is. Tegnap Gálik Mihály gazdaságpolitikai újságíró volt a vendég, aki jótékonyan nyomta rá személyiségének bélyegét a műsorra, a vendéglátó szerkesztő nyilvánvaló szándéka szerint. Riportjában, melyben egyes pályák felgyorsult elnőiesedésének problémáját járta körül, a rendelkezésére álló rövid terjedelemben is alighanem meglelte a dolog lényegét. A pályaválasztás előtt álló lányok között kurrensnek számító hivatások. például az óvónőké, pedagógusoké, s az utóbbi években a bírósági jogászoké — hogy ezúttal csak értelmiségi pályákat említsünk — sajátos vonása, hogy romlik társadalmi presztízsük és anyagi megbecsültségük. Nagy valószínűséggel ezzel függ ös«ze, hogy hovatovább fehér hollónak számítanak a férfiak a felvételi vizsgákon. Ezen kellene tehát legelőbb is változtatni, s akkor nem számítana ritkaságnak, ami például Skandináviában mindennapos, hogy férfiak mennek óvó bácsinak, betegápolónak, vagy tanítónak. Egykor nálunk is így volt, hiszen a tanító valaha a falú legnagyobb tiszteletét élvezte. S erre nagy szükség lenne most is, már csak azért is, hogy a jövő nemzedéke ne csak nők között nők által nevelődjék, kizárólag női személyiség- modelleket látva maga körül. Hiszen manapság, amikor ariv- nyi a csonka család, a fiúgyermekeit is egyedül nevelő anya, szükség lenne férfipél- cl TANÁCSADÁS — a hasznos hulladékról. Felbosszantott a mit — hol — mikor — hogyan?. melyben ezen a hétvégén aktuális tárnáról, a'tavaszi nagytakarítások során előkerülő hasznos hultadékok sorsáról és a népgazdaság számára is fontos hasznosításáról esett szó Jó szándék vezette Csűrös Csillát, munkája mégis megkérdőjelezhető. Megszólaltatta a gyakorló háziasszonyt és közzétette a tavaszi nagytakarítást megkönnyítő tapasztalatait. A megszólaltatottnak is igazat adtam, aki arról beszélt, hogy hála istennek — noha gazdasági kényszerűségből — egyre terjed a családokban a gyakorlat, hogy a kinőtt gyermekruhákat továbbadják. Amit pedig sem eltenni, sem elajándékozni nem tudnak. megsemmisítik. Elméletileg igaza volt a MÉH Tröszt prominens vezetőjének is. aki ez utóbbit helytelenítette. Csak mindaddig, amíg a gyakorlat nem ilyen tiszta, nehéz lesz arra ösztönözni a családokat, hogy a hasznos hulladékot összegyűjt- sék, osztályozzák, csomagolják és elszállítsák a telepekre. Mert a syerekek, akik a legtöbb családban ezt a feladatot masukra vállalnák, egykét kudarc után inkább lemondanak az ígv szerezhető zsebpénzről. Mert a telepen rendszerint k’derfil. hogy az otthon tisztának ítélt textília az átvevő szemében már nem is olyan tiszta, s az otthon mért súly is magasabb, mint a tnleni mérles mutat. Az üzleti erkölcs akkor is kötelező ha történetesen gyermek az eladó. Sőt. akkor csak igazán az ... Bányász Hédi 1 \
