Pest Megyei Hírlap, 1984. március (28. évfolyam, 51-77. szám)

1984-03-15 / 63. szám

■ Abonyi krónikái Sok függ a felkészüléstől Népes klubok, lelkes tagok A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVIII. ÉVFOLYAM, 63. SZÁM 1984. MÁRCIUS 15., CSÜTÖRTÖK Fejlődő ipifi ágazat Hordók fámból, ládák fából •• Üzletkötés a lipisei vásáron — Figyelem! Lőállásbán, feküdj! — Egymás után hang­zanak Orbán Béla lövészetve­zető vezényszavai, majd a már hasaló három férfi kezé­ben megszólalnak a kispus­kák. A helyszín az abonyi József Attila Nevelőotthon tágas pin­céje, amely kiválóan alkal­mas lóversenyekre. Ezúttal az MHSZ helyi vezetőségének szervezésében a Téli Kupa kis­puskaverseny negyedik for­dulóját bonyolítják le. A lö­vészet vezetőjétől most nem sokat lehet megtudni, mert feladata teljes koncentrálást és figyelmet kíván. Így a lő- állástól távolabb álldogáló versenyzők között keresünk beszélgetőpartnert. Szekeres László, a Mechani­kai Művek helyi gyáregységé­nek esztergályosa már leadta tíz lövését. Az eredményt még nem ismeri, így inkább klub­jukról, alapszervezetének mű­ködéséről beszélgetünk. Versenyek előtt — Lövész szakosztályunk ' változó szerencsével szerepel — meséli. — Csapatunk ta­valyelőtt például a törzsgyár­nál megrendezett versenyen első lett, egyéniben pedig ne­kem sikerült a dobogó legma­gasabb fokára feljutni. Ter­mészetesen egy-egy ilyen via­dal az ellenfél, illetve a töb­bi részt vevő csapat felkészült­ségétől is függ. Erős ellenfe­leink például a ceglédiek, ők rendszerint a második vagy harmadik helyre utasítanak. Ezt a Téli Kupa-versenyt ta­valy mi nyertük és most is szeretnénk elsők lenni. — A lövészklub milyen tö­megeket tud mozgósítani? — Taglétszámunk harminc felett van, de rendszeresen 7-8 személy jár a foglalkozá­sokra. Többnyire időzavarban vagyunk, nehéz a programo­kat összehangolni. A gyáregység MHSZ-alap- szervezetének van egy orszá­gos viszonylatban is ismert motorosklubja. Mészáros László, aki ezúttal lövészként van jelen, a motorosok szor­galmas patronálója. Elbeszélé­se szerint a „száguldó” csapat változatlanul jó eredmények­re érdemes, de nagy gond, hogy a csehszlovák gyártmá­nyú motorokhoz hosszabb ide­je nem tudnak alkatrészt sze­rezni, így a javításokat házi­lag kénytelenek elvégezni. Ez természetesen nem egyenérté­kű egy meghibásodott rész Újjal való pótlásával. Ezért csak a pontszerző versenye­ken vesznek részt, a bemuta­tókra való meghívásokat kénytelenek lemondani. Az építőipari szövetkezetnél 1979-ben alakult MHSZ-szer- vezet és csak lövészklubot mű­ködtet. Petrezselyem Sándor titkár szerint rendszeresen húszan-huszonöten vesznek részt a foglalkozásokon. Min­den héten gyakorolnak, a téli házi lövészeteket egy erre al­kalmas műhelyben rendezik. Mivel folyamatos edzésre le­hetőségük van, ez a csapat teljesítményén is meglátszik. Mind a helyi, mind a volt já­rási versenyeken az első öt között végeztek. Arra a kér­désre, hogy mi kell ahhoz, hogy valaki jó lövő legyen, a fiatalember a következőket mondja: — Nyugodt körülményekre, biztos kézre, fegyelemre és sok-sok gyakorlásra van szükség, mint minden más sportágban. Kedvet kapjanak Időközben kiderül, hogy a spartakiádversenyek közel­múltban Cegléden megrende­zett megyei döntőjére az ösz- szevont abonyi csapat is elju­tott és a harmadik helyet si­került kiharcolni. Egyéniben ifjú Balogh László második lett. A csapat tagjai vo'tak, Lakatos Csaba, Pintér János, valamint Dirner János. Lakatos Csaba, a Gyulai is­kola pedagógusa a versenyre felkészülésről és a sportágról is beszél: — Szabad időmhöz és a le­hetőségekhez mérten készül­tem. Körülbelül 10—15 eszten­deje lövök és ha az ember valamit huzamosabb ideig csi­nál, bizonyos idő után szenve­délyévé válik. Érzésem szerint még többet kellene gyakorol­nom. Pintér János ugyanabban az iskolában tanít, ő irányít­ja az oktatási intézmény MHSZ-szervezetét. Vele in­kább erről beszélgetünk. — Fontos feladatnak tart­juk, hogy minél több gyerek kedvet kapjon és a szövetség tagja legyen. Gondolom e tu­datos törekvés eredménye, hogy nálunk működik a leg­népesebb klub. A lövészeteket Lakatos kollégával szervez­zük és irányítjuk. Két forduló Pólyák János, az MHSZ nagyközségi vezetőségének titkára is csatlakozik néhány percre a kis beszélgető cso­porthoz. A közelmúltban vég­zett munkát és az idei fel­adatokat ekképp foglalja össze: — Hét alapszervezet műkö­dik Abonyban. A lezajlott éves közgyűléseken elhang­zott értékelések szerint tavaly mindenütt végrehajtották a kijelölt feladatokat. Egyedül o téglagyárnak ment az átla­gosnál gyengébben a munka, itt új titkárt kellett választa­ni. Az idei célkitűzések kö­zött szerepel egyebek között a lőtér további korszerűsítése, illetve építésének befejezése. Ehhez minden alapszervezet jelentős társadalmi munkát ajánlott fel. A napokban Al- bertirsán rendezik a Tanács­köztársaság Kupa-versenyt, szeretnénk ott a tavalyi spar- takiádversenyekhez hasonlóan jól szerepelni, majd helyi lég- és kispuskalövészeteket szervezünk. — Mi a célja a jelenlegi Téli Kupa lóversenynek? — Egyrészt a tömegesítés, másrészt, hogy az alapszerveze- tels-* lövészklubjai ezekben a zcfrd napokban se legyenek tétlenek. A kupáért való versengés­ből még két forduló hátra­van. Az eddigi eredmények alapján, minimális előnnyel a Mechanikai Művek csapata vezet a vasipari szövetkezet csapata előtt. Tavaly az utób­bi üzem nyerte el a kupát, így a hátralevő két találkozó' iz­galmasnak ígérkezik. Gyuráki Ferenc A krónikaírásnak hagyomá­nya van Abonyban. A Varga- Retkes-Tóth családok 1740-től írták a család — s egyben a település — krónikáját. Ha volt is megszakítás a történé­seik feljegyzésében, arra ügyel­tek az utódok, hogy felvegyék elődeik kezéből kihullott tol­lat és folytassák a krónika- írást, így a helyi események rögzítése több mint 240 éves múltra tekint vissza. Legyen teljes kép Abonyi Lajos (családi nevén Márton Ferenc) író 1896-tal zárta le Abony mezőváros kró­nikáját. Munkája ma is a te­lepülés kultúrforrásai közé tar­tozik. Utódai, többi között a nagyközség felszabadulásának negyedszázados évfordulójára ötkötetes fotókrónikát készí­tettek, .emellett az eseménye­ket is leírták, ami rendezés után két kötetnyi lett. Az 1945. utáni helytörténet írásnak jelentős forrásanyaga az üzemi és intézményi króni­ka. 1964-ig terjedő időszakról tizenöt helyen írtak ilyet, saj­nos a későbbiek során ez a törekvés kezdett elhalványulni és a harmincadik évfordulóra már alig-alig készült üzem­történet, vagy évkönyv. Az or­szág és Abony nagyközség fel- szabadulásának 40. évforduló­iéra a Hazafias Népfront nagy­községi bizottsága és a" falu­múzeum szeretné, ha ezt a mu­lasztást pótolnák. Azok az üze­Üj olajos- és festékeshordó- gyártó üzemben kezdik meg áprilistól a próbatermelést a csemői November 7. Tsz ipari ágazatában. Telek József el­nökhelyettest kérdeztük az új üzemről és meglehetősen gyors ipari fejlődésükről. Plombát nyomnak — Forgácsoló részlegünk 1969-ben csupán 8 millió fo­rint árbevételt hozott, míg manapság 68 millió 800 ezer forint a tervünk — tájékoztat. — Vasipari részlegünkben készülnek azok a biztosító és váltóállító karok, amelyeket már nyolc éve exportálunk az NDK-ba. Az idén 1 millió 300 ezer rubel értékre szól a szer­ződésünk. Lassan konkrétan is szó kerül a jövőről, hiszen a lipcsei vásáron kötjük a következő esztendőre is a megállapodást. — A hazai piacra szintén termelünk. A MÁV-nak biz­tonsági plombákat mi gyár­tunk egyedül az országban. Ezt a terméket négy éve vet­tük át az Elzett Művektől. Szerszámkészítő részlegünk is csak megrendelésre dolgozik. Nincs nálunk elfekvő áru, hi­szen egyedi szerszámokat ké­szítünk vásárlóinknak. — Mintegy 100 ezer olajos-, festékeshordót szeretnénk gyártani évente. Ennek üzeme kezdi meg áprilisban a próba- termelést. A hordók 200 kilo­gramm töltésűek lesznek és az eddigi importot csökkentik. Csemői gesztorok A tsz-nek sokszorosító üze­me is működik. Fő profilja a címkék és szórólapok készítő­inek és intézmények, ame­lyek az első húsz év ese­ményeit rögzítették, folytatnák az írást, hogy teljes kép ma­radjon örökül az eltelt négy évtizedről. Azok pedig, akik­nél valamilyen oknál fogva nem készült üzemi krónika, ez alkalomra elkészítenék. Részben erre a sokat érő, egyben jelentős munkára való buzdítás, részben módszertani szempontok ismertetése céljá­ból ötvennél több helyi üzem és intézmény vezetője, vagy tollforgató munkatársa talál­kozott e hét elején a pártbi­zottság épületében. Győré Pál, a falumúzeum vezetője el­mondta, hogy a honismereti mozgalomban, a település tör­ténetének megírásához igen lényeges a munkahelytörténet, hiszen ehhez a források hely­ben megtalálhatók, áttekintést adnak az üzem, intézmény ter­meléséről, illetve működéséről, műszaki és egyéb fejlődéséről, sőt párt, szakszervezeti, kul­turális és sport életéről is. Ha ezeket az adatokat a munka­helyi krónikából az emberek megismerhetik, tájékozottab­ban tudnak részt venni pz üzem sokrétű életében. Ez a teljesebb tájékoztatás feltétele az üzemi demokráciának is. Jogos büszkeség Az a munkás, vagy más dol­gozó, aki nemcsak a maga traktora, szalagja, munkapad­ja dolgait ismeri, hanem az se. Szintén csak megrendelés­re dolgoznak, évente 12 millió forintot termelnek. — Három gazdasági társu­lás is hozzájárul termelőszö­vetkezetünk bevételéhez. Mi­vel mindháromban gesztorok vagyunk, a nyereség 50 szá­zaléka minket illet. Ez a múlt évben elérte a nyolcmillió fo­rintot. Működik az ócsai Vö­rös Október Tsz-szel közösen, építéssel és belső szereléssel foglalkozó gt, a Sasad Tsz­szel töltőket és elektronikus alkatrészeket gyártó gt, a Me­zőgazdasági Szerelő és Szol­gáltató Gt-ben pedig a rácke­vei Aranykalász Tsz a part­ner. A kezdeti eredmények el­lenére a múlt esztendőben kevesebb volt a bevételük a vártnál. Kevés volt a megren­delés. Reméljük, hogy idén nemcsak a kilátások jobbak, hanem az év végi nyereség is több lesz. A közvetlen ipari főágazat­nál mintegy 210 ember dolgo­zik, a gazdasági társaságoknál pedig közel 700. Szatmár és Szabolcs — Faipari részlegünk elsőd­leges feldolgozást végez és ezért mi nem soroljuk közvet­lenül az ipari ágazatba. Az el­sődleges termékünk a Szabolcs típusú láda volt. Ennek 1981- ben csökkent a kereslete és ezért rátértünk az EUR jel­zéssel ellátott szabványos, MÁV által hitelesített rakla­pok készítésére. Faanyagának 70—80 százalékát saját erdőnk adja. A közelmúltban Szat­már típusú ládák gyártását kezdtük meg. Ez ugyan több faanyagból készül, mint a Szabolcs típusú, de nagyobb a üzem, tsz, intézmény egészé­ről van áttekintése, jobban tudja feladatát végezni, jogo­san büszke munkahelye ered­ményeire és mindezeken ke­resztül erősebben kötődik üze­méhez, intézményéhez. Tegyük hozzá: történelmi tudatformá­lás sincsen konkrét ismeretek nélkül. Hslyi dokumentum A kiegészítő, vagy teljes üze­mi krónikák terjedelmét nem határozták meg, elkészítésének időpontját viszont igen: 1984. szeptember 30. lesz ez. A szer­kesztő bizottságnak legkésőbb október 1-ig kell ezeket lead­ni, .hogy legyen idő a rendsze­rezésére. A nagyközség felsza­badulásának 40. évfordulójára, november 4-re szeretnék az érdeklődők számára hozzáfér­hetővé tenni. Gy. F. Nyitiiok, vetnek Serény munka folyik szerte Abonyban, a kertes portákon. Ágyásokká alakul a frissen ásott föld, javában vetemé- nyeznek az emberek. Jó fajta zöldségmagvakért felkereked­nek, vásárolnak fővárosi, ceg­lédi és szolnoki szakboltok­ban. A többlet termésből má­soknak is jut: a piac válasz­tékát gazdagítják vele. Pri­mőrökkel, fóliasátrazással töb­ben foglalkoznak. kereslet iránta és a raklap- gyártásnál már nem használ­ható anyagból tudjuk gazda­ságosan előállítani. — Nemcsak vágjuk az erdőt, hanem telepítjük, gondozzuk is. Idén mintegy 130 hektáron telepítünk és 400 hektáron végzünk gondozási munkákat. Ezekből faipari részlegünk dolgozói is kiveszik a részü­Századik tavaszát számolta az idén Cegléd legidősebb la­kója, Imrik Andrásné. Az év­századnyi élet birtokosa az idő ködéből még sok tarka mozzanatot felidéz emlékeze­te kaleidoszkópján. A millen­nium idején már serdülő kis­lány volt, az első világhábo­rú éveiben harmincas éveiben járt. A második háborúból máig kíséri szomorú élménye: lebombázták a házukat. Per­sze, volt sok szép mozzanata is az ifjúságnak. Bálozni jár­tak a Tetz-féle tánciskolába. Voltak víg lakodalmak, ha a2 övét éppen csendben is tartot­ták, mert akkoriban halt meg a nagyanyja. Férje hetvenhét évesen halt el mellőle. Családjuk nem volt. Egy leányt fogadtak örökbe, aki idős asszonyként ma is vele él. A három mos- tohauncika osztja meg törő­dését, féltését, szeretetét a nagymamával. Közülük a pa­tikus ellátja mindenféle me­dicinával. Talán ennek is kö­szönhető a jó egészség. A né­niké kilenc éve még a temp­lomba és a piacra járt, kilenc­venhat évesen operálták meg a vakbelét. Most a télen tüdő- gyulladása volt, de azt is le­küzdötte. Imrik Andrásné a Buzogány utcai ház csendes udvari szo­bájában fekszik az ágyon. Mellette a falop a pápa fény­képe, körülötte megszokott Asztalitenisz Már csak három forduló van hátra az asztaliteniszezők NB III-as bajnokságából. A Ceg­lédi VSE második csapata tartja veretlenségét, bár leg­utóbbi sikerét csak óriási csa­tában érte el. A perbáliak el­leni idegenben lejátszott ösz- szecsapáson csak a 16. talál­kozón tudták bebiztosítani győzelmüket. A hátralevő fordulókat néz­ve ceglédi győzelem várható a Vecsés és a Dunaújváros el­len is, majd következik a baj­noki cím sorsát eldöntő BVSC II. elleni összecsapás. Az első hely megtartásához elegendő egy 10-6-os vereség is. Ceglédi VSE II.—Perbál 9-7 A ceglédiek Türei nélkül, de Harczival álltak ki a bronz­érem-várományos Perbál el­len. Az eredmény a vártnál jóval szorosabban alakult, s a meglepetések sem hiányoztak. A szokatlan környezetben — asztal, padló — Harczi várat­lanul kikapott Rétfalvitól, Mé­száros pedig rendre „szállítot­ta” győzelmeit, csak egyszer Orvosi körzetek változásai Cegléden azzal, hogy újabb többszintes lakóépületeket ad­nak át rendeltetésüknek, vál­tozik nemcsak a városkép, hanem a lakosság megoszlása is egy-egy területen, így az orvosi körzetekben is. Azzal, hogy az új házakba rendsze­rint, egy vagy több gyerekes családok költöznek, néhány gyermekkörzetben aránytalan lett az orvosi ellátás szem­pontjából fontos gyermeklét­szám. Szükségessé vált, hogy a kiegyensúlyozott, jó gyer­mekegészségügyi ellátás ér­dekében néhány — ez esetben három — körzet határát mó­Eszerint a IV. számú gyer­mekkörzet, dr, Lénárd Béla körzete bővül: hozzá fognak tartozni a Beloiannisz utcában épült újabb tízemeletes házak gyermeklakói. "A Kozma Sándor utcai gyermekorvosi rendelőben, dr. Pataky Zsuzsanna ellátási kör­zete bővül — hozzá fognak tartozni az I. körzetből, dr. Vukovics Csilla területéről — a Beloiannisz utca, a Szőlő utca páros oldala, a Kátai út és a Széchenyi út páratlan ol­dalával határolt területről — a gyerekek. A Kozma Sándor utcai egyébként az V. körzeti gyermekorvosi rendelő. A mó­dosulás április 1-től lép ér­vénybe. bútorai. A vén székeken ven­dégek ülnek: a Kossuth Tsz párttitkára, a nőbizottság, a szociális bizottság és a szak- szervezet képviselői. Az ő nyugdíjasuk a néni, eljöttek hát illőn megköszönteni. Is­merősként toppantak be, nem először jártak nála. Hoztak ajándékkosarat és virágot, fel­vágták a születésnapi tortát. A Matuzsálem-korú nagy- anyó időben intézkedett, már egy hónapja meghagyta, hogy mire eljön a nagy nap, legyen meg a láda sör, süssenek, főz­zenek. Kívánsága szerint tör­tént minden. Érdeklődve kér­dezgette a tsz-ből jöttékét, ki most az elnök, mit dolgoznak, hogyan élnek? Elmondotta, hogy hatvanéves korában lé­pett be a közösbe. Életében egyszer hagyta el a város ha­tárát, amikor Gödöllőre küld­te a gazdaság tanulni. Hosszú éveken át jó hasznát vette még a tanultaknak a baromfi- tenyésztésben. Nyolcvanévesen még a konzervtelepre járt sze­zonmunkára. Mindig szeretett dolgozni. A látogatókkal ő is elfo­gyasztott egy korty italt, de a tortából nem kért. Családtagi jai szerint ösztönösen a helyes táplálkozás követelményei sze­rint választja meg az étrend­jét. A dolgos évek mellett ta­lán ez lenne a titka, hogy ilyen magas kort ért meg? i Tamasi Tamás kapott ki. Rétfalvit egyébként ketten is megverték, Nagy M. és Iván, így ők különösen nagy részt vállaltak a CVSE II. sikerében. Győztek: Harczi (3), Szily Gy., Iván, Nagy M. (2-2). Cselgáncs Szegeden az úttörők körzeti rangsorversenyén tizenkét ceg­lédi sportoló állt a tatamira. Közülük csupán hárman nem értek el helyezést, ugyanak­kor két első hely is jutott a ceglédi fiataloknak. Eredmények: Úttörő III. korcsoport (1972-es születé­sűek) 32 kg-ban 2. Sebók Pál, 35 kg-ban 3. Végh Csaba, 45 kg-ban 1. Molnár László, 3. Tóth Sándor, 5. Kunszt Zsolt. Úttörő II. korcsoportban (1973-as születésűek) 38 kg- ban 2. Plangár Csaba, 4. öze László, 45 kg-ban 3. Hegyi Csaba, 53 kg-ban 1. Benkovics László. ü. L. KSN 0133-2### (Ceglédi Hírlap Napjaink krónikásai Erős szálakkal kötődhetnek Szeptemberre kész a kiegészítés két. Udvari Gábor Ritka születésnap Ez a századik tavasza Cseígáncsozók helyezései Nagy küzdelem, győzelem

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom