Pest Megyei Hírlap, 1984. március (28. évfolyam, 51-77. szám)
1984-03-15 / 63. szám
1984. MÁRCIUS 15., CSÜTÖRTÖK 5 Az országban először Összehangolt cselekvések sora Szentendre és a vonzáskörzetében lévő 13 község, mint tudjuk, országosan kiemelt kiránduló és üdülőhely, s ezért a környezet védelme is különleges feladat ezen a területen. A városban elsőként a népfrontba tömörült lelkes környezetvédők kezdeményezÜtemes növekedés tek összehangolt, Irányított akciókat. Az eredménye: az országban először a Bükköspatak védelmére környezetvédelmi tábort szerveztek... Ma már természetesen ez a környezetvédő munka szervezett, irányított, felelőse a Környezetvédelmi Tanács. A Duna két egymástól eltérő jellegű területre bontja a közigazgatási egységet: a hegyes pilisi tájra és a sík szentendrei szigetre. A környezeti ártalmakat nem a földrajzi, a geológiai viszonyok határozzák meg döntően, hanem — és ez jelzi a tennvialók irányát is — a terület idegenforgalmi vonzása. Szerencsére az ipari ártalmak nem jelentenek alapvetően veszélyt, hiszen lényegében csak három településen, Szentendrén, Pomázon és Budakalászon van jelentősebb ipar. Annál nagyobb veszélyt hordoz magában a jelentős kiránduló- és üdülőforgalom. Vagyis erre a területre a civilizációs ártalmak a jellemzők. Ördögi kör E folyamat negyedszázada kezdődött, • társadalmi és életszínvonal: viszonyaink javulása miatt, s ezzel nagy területek váltak parcellázott üdülőterületté, vagy zártkertié. ördögi kör alakult ki: a települések rákényszerültek bevételeik állandó növelésére, s ezért parcelláztak. A kialakuló üdülőterületek infrastrukturális hátterének utólagos megteremtésére az állam a bevétel többszörösét fordította napjainkig, s a környezetszennyezés elhárítása érdekében további kiadásokra kényszerül. Ezekben az üdülőkörzetekben gyakorlatilag mindenhol kiépült a víz- és villanyhálózat, de megoldatlan maradt a szennyvíz és kommunális szemét összegyűjtése, elszállítása. Csak fokozza a bajt, hogy részben megoldott a szippantott szennyvíz befogadása, de jelentős annak illegális elhelyezése is. Ezzel viszont az élővizeket és a talajt szennyezik. Sajnos, a kommunális szemétszállítás * regionális rendszeréből jelentős üdülőterületek maradnak ki, s az eredmény: újabb, s újabb illegális szemétlerakóhelyek kialakulása. Ennyi gond után ejtsünk néhány szót a környezeti értékek megmentésére tett erőfeszítésekről is. A hatósági ellenőrzések rendszeresek, de nem hoznak megfelelő eredményt Ma még elsősorban a beruházási jellegű tevékenység révén javul a környezet- védelmi helyzet. Mérhetően jobb például a szennyvízelvezetés és -tisztítás a városban: 1960-ban csatornázatlan volt a város, jelenleg viszont 40 százalékos már az arány. Pinceprogram S nemcsak az új lakótelepek szennyvíz-elvezetését oldották meg, hanem a pinceprogram révén, a régi, veszélyeztetett városrészek csatornázását is. A tervidőszak középtávra szóló, kiemelt beruházása a városi szennyvíztisztító bővítése. A jelentős állami támogatással épülő telep jövőre valamennyi vezetékén eljuttatott városi szennyvizet kellő hatásfokkal tisztítani tudja és megfelelő bevezetéssel ártalom nélkül a Dunába juttatja. Történt szerény előrelépés a szippantott szennyvizek befogadására is. Két éve üzemel, kísérleti jelleggel, egy 100 köbméteres befogadó a központi szennyvíztisztító telepen, amely a város és közvetlen környékének szippantott szennyvizeit előkezeli és további tisztítását megoldja. Tennivalók Sok mindenről lehetne még beszámolni, amelyek kétségtelenül az eredményekhez sorolandók, de még ennyi sem elég. Sokkal több kell, hogy a Dunakanyar megőrizze azt a kincset, amit a természettől kapott. SZEtíSNDREI ^túian A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA Sikerek a számok tükrében Együtt a városért A társadalmi munka szervezése és a feladatok megoldása szép hagyományokkal bír Szentendrén. A tapasztalatok közül a jókat, a célravezetőket sikerült megőrizni, sőt, a szervezést ^ új módszerekkel gyarapítani. Az eredmény, a siker nem is váratott magára. Vizsgáljuk hát meg, mit mutatnak a számok. Dohányzás helyett A társadalmi munkával létrehozott érték 1976-ban 5 millió 200 ezer forint volt, s ettől kezdve ez az összeg minden esztendőben több volt: 1977- ben 5 millió 700 ezerre; 1978- ban 6 millió 515 ezerre; 1979- ben 9 millió 195 ezerre; 1980Energiatakarékos kazánok Szénporral, fahulladékkal Az ötlet jó: az Inter-Techno ipari és szolgáltató szakcsoport funkcionálását az áfész anyagilag támogatja, a jövedelem 12 százalékáért. S mit tesz az Inter-Techno? Ügy tűnik, sokat. Vállalják épületek, lakások felújítását és karbantartását. Tavaszi nagytakarítás Hamarosan ismét kirándulókat, pihenni vágyókat fogad a közkedvelt Omszki park. A budakalászi tanács brigádja dolgozik a területen. Eltakarítják a szélhordta szemetet, s rendezik a tó környékét. Elkészítik a tető- és hőszigeteléseket, az épületszerkezeti lakatosmunkákat, valamint kőműves és hidegburkoló, villany- és vízszerelési munkákat. De ez még nem minden. A szakcsoportnak van ter- vezörészlege is, ahol fűtési problémák megoldásával foglalkoznak. Arról van szó ugyanis, hogy hasznosítani lehet a régi, kiselejtezett vasúti mozdonyok gőzkazánjait, amelyekben a szénportól a fahulladékig mindent el lehet tüzelni, s így olcsón lehet energiához jutni. S ez a mai energiaszegény világban nem lehet közömbös. Burányi Tamás elnöktől megtudtuk, hogy az ilyen kazánoknál a hatásfok néhány százalékkal gyengébb, viszont a beruházási költség — hasonló teljesítményű kazánokhoz viszonyítva — mintegy harminc százalékkal olcsóbb! A szakcsoport vállalja az ilyen kazánok beszerelésének megtervezését is, az engedélyeztetési eljárás lebonvolítá- sát is. Előnye a kazánnak, hogy — s ezt hangsúlyozta a szakcsoport elnöke — drága fűtőolajat lehet megtakarítani. Az Inter-Techno még nagyon fiatal szakcsoport, hiszen tavaly december 20-án alakultak meg ötven taggal. Dinamikus fejlődésükre jellemző, hogy ma már magasan kvalifikált szakmunkások és értelmiségiek a tagok. A jelképes egy forint Akkor is kevés volt a pénz A város fejlesztése mindig sok gon** dot és fejtörést okozott Szentendre vezetőinek. Így van ez ma is, így volt ez régen is. Erről szól történetünk. Nem tudom, melyik esztendőben kötött ki először gőzhajó Szentendrén, de az biztos, hogy lényegesen előbb volt összekötő kapocs Pesttel a nyári hajó- járat, mint a vasút, mert 1872-ben, Szentendre városi tanácsa már összeveszett a Bécsben székelő Első cs. és kir. szabadalmazott Duna Gőzhajózási Társulattal. Évek óta járt már a helyi gőzös Szentendre és Pest között, amikor a város megpróbált helypénzt szedni a hajóstársaságtól. Évi 300 forint bárt követelt a Duna-parti hely elfoglalásáért. A hajóstársaság azonban válaszában azt írta, hogy miután a szentendrei állomás a társulatnak nemcsak, hogy évről évre többet nem jövedelmez, hanem ezen állomást eddig is csupán csak a közönség érdekében tartotta fenn, a háromszáz forint bért nem fogadja el, az állomást megszünteti, s azt a szentendrei lakosság iránti méltányosságból a Duna túlsó részén, tehát már szigetmonostori területen, az átkelőcsárda mellett fogja felállítani. Bizony viharos volt az 1872. március 30-i városi közgyűlés. Dumtsa Jenő, akkor még a város főbírája, kifejtette, hogy a bért a Duna-part és hajóállomás csinosabbá tételére szándékoztak fordítani, de méltányosságból elengedik, s kérik a társulatot, sürgősen indítsa meg újra a hajóforgalmat. A polgármester 1872. április 22-én bejelentette, hogy a hajóstársasággal szerződést kötött húsz esztendőre, amely szerint ezentúl minden évben megindulástól késő őszig szakadatlanul, a helyi gőzös járását folytatni, a helyi kiálló-, illetve kirakóhelyet kiköveztetni, vagy kavicsoztatni, egy új várótermet felállítani, s végül ezen kirakóhely kizárólagos használatáért — tulajdonképpen az úri jog elismeréséül — évenként egy forintot ezüstben és osztrák értékben a város pénztárába befizetni tartozik. Ez a jelképes egy forint biztosította tehát az úri jog elismerését, amely mindig lényeges volt az önérzetes városban. Hiszen csak két hónappal ezelőtt sértette meg ezen jogot Pajor Titusz úr, a pilisi felsőjárás újonnan megválasztott szolgabírája. Pajor úr közölte a város vezetőségével, hogy szolgabírói működését itt helyben székelve megkezdte, s a városi hatóság buzgó tevékenységébe és szorgalmába vetett bizalommal reményű, hogy hivatalos teendőinek intézésében odaadó készséggel találkozand. Az 1872. február 24-i közgyűlésen olvassák fel a leiratot, amelyre kitört a vihar. Az elnöklő Dumtsa főbíró és mások előadásában arra a határozatra jutnak, hogy Szent-Endre magát rendezett tanácsú városnak tekinti, a Tekintetes Vármegye Nagyságos Alispánjával közvetlenül érintkezik, tehát a szolgabírótól rendelkezéseket nem vesz és nem fogad el. Április 9-én formailag is rendezett tanácsú várossá alakulnak, Dumtsát polgármesternek választják, s a szolgabírói hivatal átköltözik Pomázra, ahol aztán 1940-ig tölti be funkcióját. üzután csapások kezdik látogatni a *-J büszke és gazdag várost. Az 1876. évi nagy árvizet csak vármegyei és állami kölcsönökkel tudja kiheverni. A filoxéra csaknem teljesen kipusztítja 1880-ban a város egyik fő jövedelem- forrását: az európai hírű borokat termő szőlőjét. S 1884 egyik forró júliusi vasárnapján katonaság szállta meg a várost. Az 1884. augusztus 1-i rendkívüli közgyűlésen ismét borúsak az arcok. s újra dúlnak a viharok. A polgármester remegő hangon olvassa fel az alispán leiratát, amely szerint több egyén, s különösen Csanády István szentendrei kir. járásbíró úr oly panaszt nyújtott be, hogy Szent-Endrén két év óta anarchia uralg. A vagyon- és személybiztonság teljesen hiányzik, az utcákon a járás veszélyes, és hogy ezen állapotok főoka az elöljáróság tétlensége. A közgyűlés természetesen visszautasítja a vádakat, amiről határozati- lag és küldöttség)leg értesítik az alispánt és kérik a katonaság visszarendelését. Ma már persze nem tudjuk kideríteni, hogy mi volt Csanády járásbíró feljelentése mögött, de egy biztos: akkor sem volt könnyű dolga a város vezetőinek. S ami a legfontosabb, a fejlesztésre fordítható pénz akkor is kevés volt. ezért inkább kényesen vigyáztak a város becsületére. ban 14 millióra; 1981-ben 17 millió 400 ezerre; 1982-ben 17 millió 800 ezerre, s a múlt esztendőben 25 millió 900 ezerre. Az egy lakosra vetített érték, amely 1976-ban még 335,— forint volt, a múlt esztendő végére már 1440,— forintra emelkedett. Ezek az adatok híven tükrözik a lakosság, az üzemek és intézmények dolgozóinak a lelkes, a városért vállalt munkáját. S ezen felül is még valamit: az együttes munka értéke visszaszáll a város lakóira. Természetesen az idén is van sok tennivaló. Hogy csak néhányat említsünk: az új középiskola építésének segítése, a Pap-szigeti környezetvédelem, a Nap utcai 26 lakásos mintalakótelep építésének támogatósa. valamint az út- és közműhálózat fejlesztése. Mindenki jól jár! A napi nyolc órát varrógép mellett ülő nőknek a Szisz varrodájában bevezették a dohányzó- szünetben a kötelező felfrissítő tornát. A jó hangulat és a frissesé" is segítő erő a munkában. I äS3Lt iwMim Forradalmi Ifjúsági napok rendezvénysorozatának, amelyet a KISZ városi bizottsága rendez, március 15- én, csütörtökön, délután 16 órakor lesz az ünnepélyes megnyitása a PMKK színháztermében. Omszk, Suhl és Szófia testvérmegyék szocialista és munkabrigádok városi-körzeti vetélkedőjének döntője lesz március 16- án, pénteken 15 órakor. Rendezők: a Szakszervezetek megyei Tanácsa és a PMKK. a városi tanács illetékeseinek kereskedelmi és pénzügyi szaktanácsadása. Tavaszi hangverseny lesz március 17-én, szombaton 19 órakor a városi tanács dísztermében a szentendrei katonazenekar fiatal szólistáinak közreműködésével. Műsorukon Bach- és Mozart-művek szerepelnek. Vezényel: Fenyő Gábor. Beszélgetés dr. Lengyel Zsuzsa pszichológussal március 19-én, hét- S ne feledjék, főn 14 órakor a Le- péntek: közönség- nin úti általános szo’gálat. Délután 16 órától: A vendégnek megéri — A vendéglátónak haszon! Űj lehetőségek a fizetővendég-szolgálatban. A Dunatours városi kirendeltsége és iskola tanári szobájában. Téma: A tanár—diák közötti kapcsolat motiváló hatása az oktatás-nevelés folyamatában. Március 20-án, kedden este 19 órakor Harold Pintér: Hazatérés című darabját mutatja be a budapesti Katona József Színház Major Tamás főszereplésével. Várko- nyí-bérlet IV. előadása. Belépődíj: 100 forint. Fiatalok, figyelem! A PMKK csillagász-szakkörébe felvételt hirdet. Olyan — középiskolás vagy érettségizett — fiatalok jelentkezését várják, akik érdeklődnek a fizika, a csillagászat iránt. A szakköri tagok távcsöves megfigyeléseket végeznek a közeljövőben telepítésre kerülő Szentendrei Csillagdában. A szakköri foglalkozásokat hétfői napokon tartják a PMKK könyvtári olvasójában. ATárgyalóterembőli Harmadszor is visszatért A többszörösen büntetett Certner József pomázi lakos egy kellemes nyári este elhatározta, hogy pénzre tesz szert, ezért bemászott F. K.-né kertjébe, majd onnan a lakásba. Akkor szerencséje volt, mert a tulajdonos nem tartózkodott otthon. Gyorsan összeszedett különféle ezüst és alpakka evőkészleteket, majd távozott. A sikeren felbuzdulva, néhány nap múlva éjjel újra behatolt F. K.-né lakásába, ahol tüstént rátalált a sértett pénztárcájára. Ám most nem volt szerencséje: a tulajdonos otthon volt, s felébredt a zajra, de a tolvajnak még így is sikerült elinalnia. Miután a pénztárcában Gertner nem talált sok pénzt, úgy határozott: még egy betörést követ el. Feltörte tehát G. A. kisiparos műhelyét, s onnan 3000 forint értékű szerszámot lopott el. A sikeres három lökés után Gertner harmadszor is visszatért F. K.-né házába. Ezúttal azonban nem a lakásba, hanem a baromfiólba hatolt be, ahonnan ellopott három tyúkot. Az újabb sikeres akció után elutazott Olaszliszkára, ahol kiszemelte az áfész presz- szóját. Ott szórakozott, majd 11 záróra után feltörte az ajtót, s készpénzt, valamint italokat emelt el. Ezután került rendőrkézre. A szentendrei városi bíróság Gertner Józsefet bűnösnek találta két rendbeli folytatólagosan kisebb értékre elkövetett lopás vétségében és egy rendbeli lopás vétségében, ezért a bíróság a vádlottat halmazati büntetésül, mint többszörösen visszaesőt egy év és tíz hónap szabadságvesztésre, mint főbüntetésre és két évre a közügyek gyakorlásától való eltiltásra, mint mellék- büntetésre ítélte. Az oldalt irta: Karácsony! István Fotó: Trencsényi Zoltán