Pest Megyei Hírlap, 1984. március (28. évfolyam, 51-77. szám)

1984-03-15 / 63. szám

1984. MÁRCIUS 15., CSÜTÖRTÖK 3 Havasi Ferenc látogatása Pest megyéken Nehéz körülmények közit! Is jé eredmények Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára szemmel látha­tóan jól érezte magát tegnap Pest megyében. Ennek nemcsak az volt az oka, hogy tartalmas, sok-sok látnivalóval zsúfolt, jól szervezett programot állí­tottak össze számára, hanem az is, hogy olyan em­berekkel találkozott, akik őszintén tárták fel gond­jaikat, javasoltak számos intézkedésre érett tenni­valót. Különösen az nyerte meg tetszését a látoga­tónak, hogy amerre járt, tapasztalhatta: tettrekész, szervezőképes vezetők jól mozgósítják feladataikra dolgozóikat. Minden eszközt megkeresnek ahhoz, hogy nyereségesen gazdálkodjanak és hasznos tevé­kenységükkel jól szolgálják az üzem és az ország érdekét. Már a reggeli órákban érdeklődéssel hallgatta az MSZMP Pest megyei Bizottságán Krasznai Lajos el­ső titkár részletes beszámolóját a megye sajátos helyzetéről, ipari üzemeinek, mezőgazdasági ágaza­tának erőfeszítéseiről. Arról, hogy az iparban min­den vállalat nyereséges, s a mezőgazdasági üzemek közül is csupán két termelőszövetkezet zárta az 1983-as esztendőt hiánnyal. S bár az idei év sem ígér könnyebb küzdelmet, panaszkodás, tétovázás helyett mindenütt nagy akarattal láttak terveik va­lóra váltásához. Természetesen a megyei pártbizottság első titkára nemcsak a termelésről adott számot, hanem arról is, milyen a dolgozók hangulata, közérzete, a köz­ségek, városok fejlődése. Mi mindent tesz a megyei pártbizottság és a megyei tanács a dolgozók élet- és munkakörülményeinek javításáért. Milyen tár­sakra lel munkája közben a társadalmi szerveze­tekben, a helyi erőkben. Havasi Ferenc a többi között az iránt tudakozó­dott: miként sikerült a közigazgatás átszervezése, milyen gondokkal járt a vonzáskörzetek módosítása? Megnyugvással vehette tudomásul, hogy a jó politikai előkészítés, a megfelelő propaganda, tájékoztatás hatására, a lakosság egyetértésével találkozott több­ségében az intézkedés. Ismerkedés Százhalombattával. , , , ., . nyersanyagot nincs jogunk po­Csak maguk erejevel csákóim. Nagy érdeklődéssel hallgatta a kötetlen beszélgetés köz­ben, milyen gondokat vetnek fel a dolgozók, így például: a szocializmus vívmányainak féltése csendül ki szavaikból, amikor a tulajdonformák meg­őrzése mellett voksolnak. Ha- va.si. Ferenc kifejezte, hogy a párt, a kormány a gazdasági reform megvalósítása köz­ben is vigyáz a szocialista tu­lajdonformák megőrzésére. Vagy: jogosan bírálják a la­kosok a szocialista erkölcsöt sértő pult alóli árusítást, az elburjánzott hálapénzt, az élősdiek magatartását, a túl­számlázást, a vásárlók, az ál­lampolgárok becsapását vagy a bürokrácia terebélyesedését. Életszínvonalunk megőrzése is napirenden levő téma, párt­nak, kormánynak, egyénnek egyaránt érdeke: javítsunk munkánk minőségén minden fronton. Nem számíthatunk könnyebb piacra a következő években sem, nekünk kell úgy dolgoznunk, hogy kelendők le­gyenek áruink a KGST-n be­lül. s Nyugaton is. Külön hangsúlyozta a vendég a KGST szerepét, mondván, igaz, hogy valamenyi tagállamnak van mit javítani tevékenységén —, de fontos tudni: eddigi gond­jainkon sem lehettünk volna úrrá, ha a KGST nem áll mö­göttünk. Számunkra a jövő­ben is piacaink fő területe a KGST. A nap folyamán még számos politikai, gazdasági kérdés ve­tődött fel. így amikor például a fiatal mérnök, Szántó Dé­nes panaszát hallgatta Hava­si Ferenc a bérgazdálkodás nehézségeiről, s más termelé­si gátakról a vendég derült­ség közepette megjegyezte: úgy látszik, közösek a gond­jaink. Természetesen tréfa volt, pedig sok igazság is rej­lett a szavak mögött. Hiszen országos gond a beruházási stop vagy a műszaki értelmi­ség alacsony keresete. Vagy amiről szinte mindenütt szó esett, hogy némely import­anyag hiánya miatt olykor milliós értékű exportra szánt termékek vesztegelnek, növel­ve o készletet... Az ener­giatakarékosság frontján min­denütt nagy eredményekről számoltak be, de egyetértettek azzal a házigazdák is: a lát­ványos pazarlások megszünte­tése is milyen nagy megtaka­rításokat hozott, hátha még a rejtve maradt lehetőségeket is mindenütt feltárnák! Már­pedig fel kell kutatni, sem az élő, sem a gépi erőt, sem a Meggyőződhetett Havasi Fe­renc arról, milyen felelősen gazdálkodnak mindazon he­lyeken, amerre járt. S ha csak bepillantást nyerhetett is Pest megye életébe, a felsorakoz­tatott számok tükrében az egész megyéről tájékozódha­tott. . ......... Ko rán reggel még borpngós időben nézhette meg az ' Ifjú város, Százhalombatta fejlő­dését. Rövid volt ugyan a körséta, mégis gyönyörködte­tő. A 2. számú iskola mellett vitt el a vendég útja, lát­hatta az épülő művelődési há­zat, a vonzó kirakatú ABC- áruházat, s az égbenyúló lakó­házakat. Érdeklődött is Havasi Ferenc, hogyan, milyen elvek szerint osztják szét a laká­sokat, ki juthat könnyebben otthonhoz? Megjegyezte, jó lenne országosan differenciál­tabb rendszert bevezetni, amelynek lényege az lenne, hogy aki jogosultságánál na­gyobb lakást kíván, progresz- szíve fizessen többet, az a fiatal aki rászorult, pedig ará­nyaiban olcsóbban jusson ott­honhoz. Az alkotás remeke A Dunai Kőolajipari Válla­lat — mint kifejezte — párat­lan élményt jelentett számá­ra. Nagy érdeklődéssel hall­gatta dr. Rátosi Ernő tájékoz­tatóját is, hogyan nőtt ily óriássá 1960 óta a DKV. Amíg 1960-ban 4,5 milliárd forint értékű volt a fejlesztési kapa­citás, 1968—76 között 7,5 mil- liárdra nőttek fel. Ekkor már a petrolkémia fejlesztési prog­ram is megindult. A harmadik ütemben a termékek minősé­gének javítása, a környezetvé­delem megoldása volt napi­renden. Kialakították a válla­lati struktúrát. Az olajfeldol­gozás kapacitása 9 millió ton­nára nőtt. S most, a negyedik ütemben valósul meg a kata­litikus krakküzem. Az ország szénhidrogén hasznosítási struktúrájában meghatározó a szerepük, de előkelő a világ ranglistáján is a helyezésük. Az ország olajfeldolgozásában 80 százalékot képviselnek. Idén 7 millió tonna nyersola­jat használnak fel. Termelési értékük 67 milliárd forint. Jel­lemző az üzemre a magas ter­melékenység. Csaknem három­ezer dolgozójuk megtartásáért sokat tesznek. Tavaly 500 fo­rint műszakpótlékot állapítot­tak meg a műszakiaknak, idén bérfejlesztésükből pedig azok jogos igényét elégítették ki, akik tavaly elmaradtak a bér­A krakküzem építkezésén rel. A DKV-ban a dolgozók 12 százalékának felsőfokú végzettsége van, 36 százalék középfokú iskolával rendelke­zik, s csupán 4 százalék azok­nak a száma, akik nem fejez­ték be a nyolc általános isko­lát. A krakküzemet, amely or­szágosan oly nagy érdeklődést vált ki (lapunk tegnapi szá­mában részletesen írtunk a be­fejezéshez közeledő nagybe­ruházásról), a KB titkára is meglátogatta. A csőóriásojc, a 70 méteres kémények mellett parány az ember, s csodálattal áll meg az alkotás nagysága, remeke előtt. S különösen az fogta meg a Központi Bizott­ság titkárát is, hogy milyen szigorú szervezettséggel, elő­készítéssel, a vállalatok mun­kájának felelős összehangolá­sával érték el, hogy akadályai­kat leküzdve mégiscsak határ­idő előtt termeljen majd az üzem. S az sem lebecsülendő: három év sem kell ahhoz, hogy a költségek megtérülje­nek. Rátosi Ernő nem győzte dicsérni az itt dolgozó építő­ipari vállalat, a villanyszere­lők, a VEGYÉPSZER dolgozói­nak szakértelmét, igyekezetét. De igazságosan, az építésben közreműködő franciák kultu­rált tevékenységét is emle­gette. Könnyű leírni, de elbeszélés után is lehetett érezni, meny­nyi veszödség, szervezés és új­raszervezés árán jutottak idáig. Az idáig azt jelenti, hogy idén már 650 ezer tonna kapacitást vállalhatnak. Min­den munkához mellérendelték a bért: szorgalmon, szakértel­men múlott, ki mennyit keres és milyen gyorsan végzi a munkáját. Ez a módszer sok tanulságul szolgál a jövőre itt és másutt is. Keresik az újat Havasi Ferencet természete­sen itt is érdekelték a mun­kakörülmények. Ha csak futó­lag is, láthatta az orvosi ren­delőt, a tűzoltóságot, a dolgo­zók számára épített autóbusz- pályaudvart, bepillanthatott a korszerű vezérlőterembe, ahol a látogatók szeme előtt. lélegzett az üzem. A hagyomá­nyos mérőműszerek előtt a számítógépes rendszernél ösz- szesen két dolgozó: egy mér­nök és egy technikus vigyázta a zavartalan üzemműködést... Az is érdekes szám: műsza­konként az üzemek területén összesen 800 dolgozó található! Akadt mosolyognivaló is. Rátosi Ernő ugyanis elmon­dotta, hogy a terület tisztasá­gát a környéken úgy is bizto­sítják, hogy a fűre birkákat engednek legelni. A birka azonban nem okos állat — mondotta —, erre-arra elkó­szál, s így az oktondiak is szolgáltatnak gondot. A Politikai Bizottság tagja, bár sok szakmai témáról tájé­koztatták: ezen a csövön jön az olaj ... itt visszacsúszik ... itt választják szét katalizátor­ral... itt 700 fokon érkezik az olaj... a vékony csövek 40 kilométer hosszúak, csak ezen a részlegen ... — azonban va­lóban politikai, fontos gazda­sági kérdések kerültek szóba, életünk, napjaink mindenkit egyaránt érdeklő témái. S minden kérdésre adott válasz­nál érzékelhette a Központi Bizottság titkára: a párt po­litikájának értése, elfogadása, megvalósítása, ami itt törté­nik." ' S ha más jellegűek is voltak a látogatás további állomásai, mint Százhalombatta szocia­lista városé.— így Budaörs városi jogú nagyközség meg­tekintése, majd látogatás a Sasad Termelőszövetkezetben —, ugyanazokat a gondolato­kat váltották ki Havasi Fe- rencből. Meggyőződött arról, hogy a sokféle kockázatválla­lás, a mindig új keresése, a piachoz való alkalmazkodás szintén példája annak, hogy nehéz körülmények közepette is lehet boldogulni. Állandó a hajrá A 750 éves nagyközség, Bu­daörs tíz éve indult nagy fej­lődésnek. A városiasodás alapját az ipar gyarapodása teremtette meg. Tízezer lakos­nak biztosítanak helyben munkalehetőséget. 4—5000 em­ber bejár a fővárosba dolgoz­ni, de ugyanennyien utaz­nak Budapestről is Budaörsre munkába. A híres ISG, a Tex- elektro, a Boscoop, a Taurina, Budaörsön Fehérváry János, a városi jogú nagyközség múltjáról, je» lenéről beszél. a MÉM Repülőgépes Szolgálat s más intézmények híressé teszik a 23 ezer lakosú hely­séget. Bölcsődéje, óvodái, modern iskolái, gimnáziuma, torna- csarnoka, a régi és az új ABC, a Fészek áruház, a körzeti gyermekorvosi rendelő, a töb­bi között egy-egy példája, ál­lomása a fejlődésnek, annak, hogy az állami tehervállalás mellett a tetemes társadalmi munka, a közösség összefogá­sa mire képes. Ismét csak villanásnyi idő jutott a dús programban a vá­rosi jogú nagyközség látoga­tására, de ahhoz éppen elég, hogy a vendég képet alkosson magának arról; itt sincs meg­állás a fejlődésben ... Érdekes színfoltja volt a napnak, a Sasad Termelőszö­vetkezet műszerüzemével va­ló ismerkedés. Szántó Dénes üzemvezető maga is fiatal em­ber, a vendéget olyan termek­be vezette, ahol sok ifjú mér­nök, technikus alkotott. A szó szoros értelmében, meglepte a látogatót, hogy mivel foglal­kozik egy mezőgazdasági nagyüzem! Korszerű, tőkés piacon is keresett műszereket gyártanak az 1970 óta műkö­dő részlegben: mezőgazdasági és kutatóintézeteik számára, nagyfrekvenciás berendezése­ket is. Számukra, mint ahogy mondották, mindig a minősé­gi munkán volt a hangsúly. Ez segítetté át őket a legnagyobb gondokon is: egyenletes, meg­bízható teljesítményük révén, soha nem apadt el a megren­delésük. Silóhőmérőjük az USA-ban is kelendő, most in­dítanak egy szállítmányt Al­gírba. Vásárlójuk Irak, Irán, Dál-Jemen ... Havasi Ferenc érdeklődéssel szemlélte meg az anyagérzekelö gépet, a digitá­lis ellenállásmérőt, a mini tápegységet, a borászokat szol­gáló műszerkészüléket. Megmosolyogta Havasi Fe­renc, amikor . arról táj ékoz- tatták: ebben az üzemben nincs rendkívüli hajrá soha; egész évben rendszeres a túl­órázás, pontosabban — a tsz- elnök elégedettségére — ál­landó a „hajrá”. Azt mondotta a Központi Bizottság titkára, amikor be­vezették az 1. számú kertésze­ti telepre, hogy ehhez hasonló kertészetben még nem járt. Tetszett neki az öntözési rend­szar, az odébbtolható aszta­lok, amelyekkel a terület ki­használását növelik, a szín­pompás virágtenger, a cse­repes virágok sokasága, a magvetés... Itt is, mint min­denütt szóba került a fűtési energia, a költségnövelő té­nyezők —, a hogyan lehetne olcsóbban és ésszerűbben gon­dolata. Czinezok György — később ■— tájékoztatójában is vissza­tért ugyanez a kérdés: mun­kájukra a nyereségcentrikus- sag a jellemző — mondottá —, a veszteséges ágazatokat gyor­san felszámolják, összhangot teremtenek a népgazdasági és a szövetkezeti érdekek között. Jelentős helyet foglal el ter­melésükben a virágtermesztés, ötven üzletükben (főváros, Székesfehérvár, Vác, Érd, stb.y árulják pompás növé­nyeiket. Állattenyésztésük _ is virágzik, elsők voltak tsz-tár- sulások létrehozásában. S. vannak szakcsoportjaik. Fon­tosnak tartják, hogy a terme­lés. a feldolgozás és az érté­kesítés szoros összhangot ké­pezzen a tsz-ben. n Nem mellékes Hihetetlen, de Hollandiábi Is szállítanak tulipánt és gla­díoluszd.1 'Profiljuk a virágdíszí­tés, az állandó telepített nö­vények gondozása. S foglal­koznak művirággal — bár hír­nevükhöz nem illik, de jól jö­vedelmez. , Szólt Czinczok György a szőlő-gyümölcs ter­melésükről is, valamint fais­kolájukról — mindenről ami szövetkezetükhöz tartozik. Ipari tevékenységüket értékel­ve kijelentette: náluk soha nem tekintették melléktevé­kenységnek az ipari részleget. Épp olyan fontos szerepet töl­tenek be, mint az alaptevé­kenység. Felemlítette a tsz elnöke azt az ellentmondást, ami az alaptevékenységben és a szak­csoportokban dolgozóik *■ jö­vedelme között feszít. Mint mondotta, sokáig nem tartha­tó fenn így. Meg kell találni a módját, hogy a jobb mun­káért, a nagyobb teljesít­ményért mindenütt többet ke­reshessenek! Egyetértés volt abban is: az agglomerációban működő termelőszövetkezete­ket ha csak lehet be kellene vonni a bértömeggazdálkodás kísérletébe, sem az állam, sem a kísérletező üzem nem fizet­ne rá... A politikai hangulatról szól­va a tsz elnöke, aláhúzta, hogy a dolgozók egyetértésével ta­lálkozott szigorító intézkedés- sorozatuk. Részben megszün­tettek üzemeket, másrészt át­szervezéseket hajtottak végre —, de önmaguk érdeke kíván­ta meg, hogy ne halogassák, A vendég nem járt a Duna- menti Hőerőmű Vállalatnál, de a látogatás során módot talált arra, hogy arról is tá­jékozódjon, milyen irányba halad, fejlődik a hőerőmű, mi­lyen tüzeléssel termel a jövő­ben; milyen a munkások hely­zete, milyen leterhelés mellett dolgoznak, hogyan keresnek, milyen a szakmai, politikai képzettség... Ezt a gondolatot fogalmazták meg itt Pest megye« ben a vendéglátók kimondatlanul Is. Szavaík-tet- teik egyaránt meggyőzték arról, hogy értik ■ párt politikáját, s ha így dolgoznak tovább, akkor egészen bizonyos, hogy minden nehézség ellenért) teljesülnek helyi és országos terveink. Mint kifejez­te Havasi Ferenc: jó érzéssel távozott Pest megye« bői. Sági Ágnes Ügy bánnak a palántákkal a Sasad Tsz-ben, mint a legfinomabb mű­szerrel. Ezernyi kérdés, ezernyi válasz. Ez jellemezte a tegnapi látogatást, amelynek befejeztével Havasi Ferenc nagy elismeréssel nyilatkozott. Olyan ke­resztmetszetet kapott — hangsúlyozta —, ami to­vábbi munkájában is sokat jelent. Felemlegette a kocsi termelőszövetkezetben tett látogatását, ami­kor a tsz kiváló cím átadásánál volt jelen. Ott, ak­kor mondotta a kocsi tsz elnöke: amikor a hazát gond nyomasztja, akkor kell igazán szeretni.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom