Pest Megyei Hírlap, 1984. március (28. évfolyam, 51-77. szám)
1984-03-10 / 59. szám
Segítettek a sörösök Csúsztatva és gurítva Tágas raktár, mosdó, zuhanyozó A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XI. ÉVFOLYAM, 59. SZÁM 1984. MÁRCIUS 10., SZOMBAT Eszmecsere Véíszentfássféa It materem épül, iskola bővül Űj helyre költözött a Kőbányai Sörgyár gödöllői kirendeltsége. Ezzel sok régi gond megoldódott. A népes munkás- gárda tisztálkodási lehetősége sokáig egy, majd több lavór volt. Különösen télen hangzott el so-kj panasz az áldatlan hely. zet miatt. A szociális létesítmények elégtelenségén kívül a szűk udvar, a raktározás nehézsége is a változtatást sürgette. A kirendeltségvezető állandóan ostromolta a község, majd a város vezetőit, de alkalmas helyet az összefogás sem. teremtett. A sörgyár nem tudott beruházni. Bárdi Andrásnak, a kirendeltség vezetőjének véletlenül sikerült rátalálnia a megoldásra, egy ingatlan tulajdonosával kötöttek szerződést. Hamarosan elfoglalták új helyüket a Landler Jenő utcában. Külső, belső megjelenésében egyaránt korszerű épületben dolgoznak már. A háromszintes házban tágas folyosók, iro. dák, mosdó, zuhanyzó, WC található. A raktárak alapterülete meghaladja az ezer négyzetmétert. Ideálisak a rakodási feltételek, a rámpákról csúsztatva lehet a gépkocsik platójára helyezni a rekeszeket, gurítva a hordókat. Ez gyorsítja a munkát, csökkenti a balesetveszélyt. A kirendeltség a város és a környező 35 település, összesen 320 kereskedelmi egységét látja el. A rendelők száma egyre emelkedik, sorban nyílnak az új üzletek, sokan kérnek iparengedélyt. Bárdi András édesapja is sörös volt, a fiú 21 éve lépett a nyomdokaiba. Akkor az évi forgalom 20 ezer hektoliter volt, ma 119 ezer. Mióta ideköltöztek, az árunak megfelelő helye van, zárt ajtók mögött. , Így tartalékolni is tudnak az elálló, pasztőrözött fajtákból. 12—15 vagon sör rakományát helyezik el. Korábban az egyenesen az üzletekbe ■ kellett szállítaniuk a sört. ,.. . r . . A legkeresettebb a világos, abból gyakran van hiány. Talán javul valamit a kínálat, ha majd a jászberényi palackozó is besegít a vállalatnak. Importsöröket palackban és hordóban egyaránt kapnak. Hét cseh és szlovák, egy lengyel gyárból érkezik ital. Annamária, Mária, Mariann. Ez csak három egybecsengő név azok közül, melyeket ma Kerepestarcsán ünnepélyes névadón adnak a kisgyerekeknek. Lesz még István és Gábor, Nikolett és Zsanett, Bea és Anita. A fő szállítók a MÁV és a Volán. Űjabban magánfuvarozót is igénybe vesznek, mert a Volán tehergépkocsijaira jó előre közölni kell az igénylést. A szombatit például már csütörtökön, jóllehet akkor még a MÁV sem tudja, mit hoz a hét végén Gödöllőre. Talán sikerül megoldást találni erre a problémára is. Amikor arról kérdeztük Bárdi Andrást, hogy az új telepet hogyan értékeli, elmondta, véleménye szerint nemcsak a megyében, de az országban sincs minden szempontból megfelelő telep. Itt a sok kellemes újdonságot egy eddig nem tapasztalt hiány árnyékolja be. Nincs telefon és telex a kirendeltségen. Előző helyükön, ahol kultúrálatlan állapotok uralkodtak, ilyen gonddal nem küszködtek. A múlt év szeptembere óta folynak a tárgyalások a postával. Közeledik a tavasz, a nyár, a sör igazi szezonja, s egy ekkora kirendeltségen, amelynek ellátási területén százezrek élnek, nélkülözhetetlen a gyors távközlés lehetősége. Amikor elbúcsúztam az üzemtől, a Landler Jenő utcába éppen csomagszállító postakocsi érkezett. Ezen a soron nemrégen még nehezen lehetett közlekedni. Jöttek a sörösök, megcsináltatták, s most már az autók is könnyen gurulnak. Csiba József Városszépstők köre CscpoffiiSések A nemrég megalakult gödöllői városszépítők körének tagjai legközelebb csoportüléseken beszélik meg az évi programjukat. A városrendezési csoport március 14-én, szerdán tartja összejövetelét, a művelődési ház 3-4-es termében, a műemléki művészeti 15-én, csütörtökön a 14-es teremben, a parkosító csoport 16-án, pénteken a hírlapolvasóban. Valamennyi munkaülés délután 5 órakor kezdődik. Természetesen bárki részt vehet annak a csoportnak az ülésén is, amelynek nem tagja. kai kedveskednek a gyerekeknek, szál virággal a szülőknek. Nagyon készülnek az eseményre, sok segítséget nyújtanak [ szérvezésben a Sütőipari Vállalat KISZ-tagjai is. Vácszentlászló — ellentétben az alsó Galga mente településeivel — olyan völgyben fekszik, amelynek mindkét oldaláról a faluba csorog az esővíz. A szűkre méretezett átereszek eltömődnek, s átfolynak az időszakos patakok az úttesten vagy összegyülemle- nek az árokban, ellepik a kertet. Ez a gond is szóba került a falugyűlésen. Először természetesen a tanácselnök, Sziráki Mihály számolt be a három, közös igazgatású falu fejlesztésének tényeiről és terveiről. Érdekesség: amit az egyik községben elvégeztek, azt a másik kettőben is tervbe vették. Pstakszabályozás Zsámbokon felújították a postát, idén Valkó és Vácszentlászló távközlési gondjain csökkentének. Valkón és Vác- szentlászlón bővítik az általános iskolákat. Valkón már készek az alapok, ebben a faluban is egyműszakos tanítást tűztek ki célul. Zsámbokon tornaterem épül majd. Az óvodák fűtőkapacitását mindhárom településen bővítették. Az orvosi rendelők is gyarapodnak, túlnyomórészt a lakók társadalmi munkájának eredményeképp. A tanácselnök évről évre több köszönetét mondhat a helybelieknek, •sídén folytatják a közvilágítás korszerűsítését, s bővítés is. lesz. A Fest megyei Tanács segítségével , járdákat építenek. Űjabb szakaszon teszik rendbe a Hajta-patakot. Körzetünk közműyesítő mozgalmából sem Vácszentlászló, sem Valkó nem marad ki. Törpevízművek gondoskodnak majd az egészséges ivóvízről. A kivitelező vác- szentlászlói Zöldmező Termelőszövetkezet építőágazata tavaly, két víztornyot állított fel, kétezernyolcszáz méter csövet pedig lefektetett. Hat és fél millió forintot használtak fel, ebben az esztendőben ettől nyolcmillióval többet számláznak. Többek között felépítik a központi kezelőépületet, s kis híján 13 kilométer vezetéket bújtatnak a föld alá. Ha minden igaz, jövőre kész az egész hálózat. Az egyik hozzászóló szerint most.már nincs baj o kenyér minőségével, a szállítással annál több a gond. Vácszent- lászlón van a kenyérgyár, de a helybeliek később kapnak a termékből, mint a dányiak. Előfordul, hogy csak délután vásárolhatnak az alapvető élelmiszerből. Más a kenyér minőségével volt elégedetlen. Milyen a kenyér ? Tariszka József javasolta, hogy a temetőben is szereljenek fel egy vízcsapot. Mint írásunk elején említettük, szó esett az átereszekről is. Idős emberek jegyezték meg, hogy a felvásárlási árnál jóval drágábban kínálva látják viszont a termékeket a községi árusítóhelyeken. Sokan vannak, akik már nem tudnak piacra vinni, s a felvásároltatást választják. Nem sokat nyernek vele. A Zöldmező Termelőszövetkezetet elnöke képviselte. Fu- rulyás János tréfásan megjegyezte, hogy végre dönteni kellene, jó-e, avagy rossz a szentlászlói kenyér? A dányi tanácselnök megköszönte, hogy abból szállítanak a faluba. A kenyér finomsága a búza minőségén és a dagasztás milyenségén múlik. Sajnos nem tudnak eleget tárolni a lisztből, ezért szembetűnő a minőség változása. Nagy a különbség a békési és a Pest megyei búza között! Amiről a sütőüzem tehet: ha gyorsabban kell dolgozni, akkor gyengébb a dagasztás, rosz- szabb a kenyér. S mi tagadás, az is előfordult, hogy az egyik pék elfelejtett bemenni dolgozni. Gödöllő, művelődési központ: Családi hét végi programok: gyermekelőadások, 14 órától. Adni, kapni jó (hangszerek II.), nádsíp és okarina készítése, közös zenélés, játék, a foglalkozást Nagy Bertalan és Nagy Márk vezeti, 15 órakor. Minden üzletet — ahová szállítanak a szentlászlói kenyérből — végigjárt az ellenőr. Sorban álltak az emberek! Ezért úgy döntöttek, hogy a hétvégeken két autóval fuvarozzák a ropogóst a boltokba, így győzik a szállítást. A boltvezetők tudják, mikor érkezik hozzájuk a kenyér, erről tájékoztatniuk kell a vevőket, akiknek fölöslegessé válik a sorban állás. Tervezik, hogy bevezetik a konténeres kenyérszállítást, de ez külön beruházást igényel. Lehetőségéhez . képest a Zöldmező támogatja az iskolákat. Vácszentlászlón a sportudvar kialakításában segédkeznek. Egy osztályt felszerelnek a Budapesti Nemzetközi Vásáron bemutatott, általuk készített állítható padokkal. Cserében csupán azt kell elviselnie az iskolának, hogy néha érdeklődők jönnek, megnézik, milyen is ez az újdonság a gyakorlatban. Szennyvizet ne! A Hajta-patak víztározót táplál. A mesterséges tóban halásznak, vizével öntöznek. Ezért a szövetkezet elnöke nyomatékosan felhívta az érintettek figyelmét arra, hogy hagyják abba a mellék- helyiségek és a disznóólak szennyvizének a patakba vezetését! Ha nem, feljelentik a szennyezőket. Elhangzott egy panasz arról is, hogy a lefektetett csövek fölé visszatúrt földet nem döngölték le, oda folyik a víz, nehezítve a közlekedést. Ezt el kell tűrni, hangzott a válasz, hiszen a nyomáspróba elvégzéséig nem szabad tömöríteni a talajt. Balázs Gusztáv I. világháborús katonaemlékek, kiállítás, megtekinthető 10—18 óráig. Veresegyház, művelődési központ: Tresy-diszkó, 20 órától. Iklad, klubkönyvtár: Bál, zene: a Molnár-zenekar, 20 órától. Kerepestarcsa Ä K9SZ-esek vállalták A névadó szülők felelőssége A nap kulturális programja Ilyen még nem volt Kerepestarcsán. Az eddigi gyakorlat szerint azok a szülők, akik nem vették igénybe a keresztelőt, nem ' ülönösebben emlékezetes módon jutottak túl e hagyományos szertartáson. A nagyközségben most sokan vélték úgy, hogy közös és ünnepélyes alkalmat kívánnak gyermekük névadójához. Hiszen nem kicsi esemény ez — egyelőre a szülők életében. A névadók szép feladatot vállalnak, ha úgy hozza a szükség, akkor az apukák és az anyukák helyett is gondoskodniuk kell a gyerekekről. A KISZ-bizottságot kérték meg, szervezzen tehát névadót. Horváth Klára, a KlSZ-bizott- ság titkára elmondta, hogy a családi eseményt a pártbizottság tanácstermében rendezik, fél tízkor. A népszerű Mozart- mú, a Kis éji zene fogadja a szülőket, a nagyszülőket, a névadókat, s természetesen a csemetéket. Az ifjúsági szövetség is köszönti a megjelenteket, majd szavalat következik. A tanács végrehajtó bizottságának titkára, Mladoniczki Mihály mond beszédet. Majd a kisdobosok következnek. Fogadalmat tesznek a névadó szülők. Végül koccintás és ajándékozás következik. Egy kis játékMásfél éves Anna lányomnak tucat mesekönyve, három babája, két labdája, mindenféle összerakós játéka van már. Rokonaimnak, ismerőseimnek könyörögnöm kell, hogy ne hozzanak már játékot, mert a meglévőkkel is legalább hatan eljátszhatnának egyszerre. Csuhából haj A bőség ilyen zavarán elgondolkozva beszélgettem Mi- kus Pálnéval arról, mik voltak a domonyi kislányok játékai régen. — Emlékezetem szerint a kislányok játékait a bazárból vették. Ezeket bazári játékoknak mondtuk. A nagyon szegény családok a levágott kacsa vagy liba gégéjét kiszárították. Követ vagy üveggyöngyöt tettek bele s ez volt a baba első csörgője. A későbbiekben mindenféle zörgős termést adtak a bába kezébe. Ezeket követte a színes rongyok csapata. Amikor a kislányok öt-hat évesek lettek, kukoricacsutkából készítettek maguknak babát, ' — Kiválasztották a legalkalmasabb kukoricacsövet a fosztás után. A szem lemor- zsolása után a csutkát egy kicsit megszárították. Pálcikából kezet és lábat készítettek. A haját a rajtahagyott csuhából alakították ki. A ruhát színes cukorkapapírból vagy a nagymamától kunyerált rongydarabokból állították össze. Az ügyesebb kislányoknak több babájuk is volt. Szőni, fonni — A babák helye a játszókuckóban volt. Télen a szobában a kályha mellett, tavasszal, nyáron és ősszel a pitvarban vagy a ház előtti laposon... Esős időben a fészerekben, ólakban. A babázás egész évben folyt. Ha valamilyen nevezetes ünnep volt, a babák is új ruhát kaptak az ünnep tiszteletére. Minden babának külön edénye volt. Kidobott öreg edények voltak özek. A főzőcske ezekben folyt. Jó alkalom volt a majdani igazi főzés gyakorlására. — Gyakran mentek a kislányok vendégségbe. Ilyenkor ünnepi módi járta a tálalás és az ételek sorában is. Háromnégy kislány hozta el babáit erre az alkalomra. Főképp télen és nyáron dívott a jövés- járás, mert tavasszal és ősszel segíteni kellett. Télen szőni, fonni, sőt disznóvágásba jártak a lányok. Nyáron kapáltak, ebédet hordtak, markot szedtek. Tehát mindig azt csinálták, amit éppen szüléink, de főképp édesanyánk. A kislányok és a kisfiúk másik kedvelt játéka volt a karikázás. Amint a hó elolvadt, a vaskarikák zengésétől volt hangos a falu. Voltak olyan gyerekek, akik még apjuktól-anyjuktól örökölték a karikát. Fényes sarok Közös versenyeket rendeztünk. Kinek nem dől el a karika, kinek-megy messzebbre. Még az iskolába is azzal mentek. A tanítás megkezdése előtt a hidak alá dugták el. A legértékesebbek a zenélő karikák voltak." Ezeket kampó alakú vasdróttal hajtották. Sok ügyességet kívánt a kacsózás. Ezt egész évben játszották. A kacsó a lovak patkójának elkopott, lecsavarható sarkát jelenti. Beszerezni a falusi kovácstól, és a lovasgazdáktól lehetett. A legértékesebbnek az apró, fényes sarkokat tartottuk. Egyedül is, de legtöbbször hárman-né- gyen játszottuk. A játékhoz öt kacsó kellett. Ezeket elterítettük az egyenesre simított földön. Egyenként, majd csoportosan kellett felkapkodnunk őket. Ahány darabot kaptunk fel egyszerre, olyan osztályba jártunk. A játék kezdetekor megegyeztünk a játékszabályokban is. így pontosan tudtuk, ki lett a győztes. Labdás mondóka Gumilabdája csak néhány kislánynak volt. A labdajátékok közül a falhoz és a tetőre dobálást kedveltük. Sok mondókát mondtunk dobálás közben. A falusi kislányoknak mások voltak a játékai, mint a maiaknak. Mivel a játékokat sokszor maguk készítették el, jobban megbecsülték azokkat. K. I. Cs. a Szombati jegyzet» Életmű Addig haboztam kimondani, mígnem elkéstem. Az ejtette ki, félig-meddig kérdve, akinek az életművéről szó van. Nem miat-. tam volt óvatos. Laikus vagyok, csupán azt állíthatom, már most is, félig kész állapotában látva, nagyszerű kiállítás lesz az aszódi Petőfi Múzeum új, állandó bemutatója, méltó betetőzése huszonöt esztendő fáradozásának. Mint mindenki, akinek valami nagyon a szívéhez nőtt, dr. Asztalos István is szorong egy kicsit, ismételten föltéve a kérdést, vajon valóban olyan lesz-e a mű, amilyennek szeretné, amilyennek elképzelte. Mit szól majd a közönség, mit a szakma? Ügy lehet vele, mint amikor valamely szót nagyon gyakran mondtunk ki egymás után, s már csupán hangok sorát halljuk visz- sza, amely megfosztatott értelmétől, attól a tartalomtól, amit a kollektív emlékezet, a közös tudat tulajdonít neki. A múzeum igazgatójának huszonöt esztendős munkája testesül meg ebben az új, állandó kiállításban. Rajta kívül nints senki, aki ugyanúgy érez- hetné, tudhatná, érthetné, mennyit kellett ezért tenni, kutatni, talpalni, szervezni, figyelni, várakozni, magyarázni, értelmezni, győzködni. Mi majd csak a végeredményt láthatjuk, a Galga mente kilenc teremben bemutatandó emlékeit, tárgyait, amelyek évezredek történéseit közvetítik, hírt adnak arról a végtelen emberfolyamról, amely ezen a vidéken megtelepedett, élt, harcolt, szenvedett, majd csontjai megpihentek a földben. Két és fél évtizede inkább csak vágy és óhaj volt, emlékezik Asztalos István, hogy legyen Aszódon múzeum. Ha megkérdeznék, föltehetően nemmel válaszolna, hogy ő tudta-e mivé válik a vágy, óhaj huszonöt év alatt. Föltehetően nemmel válaszolna, hiszen ki láthatja évekkel korábban, mi kerül elő a földből, mi gyűlik egybe, mennyi és miféle érték, amiért érdemes volt elkezdeni, érdemes volt vállalni a rengeteg aprómunkát, szurkolóktól és fanyal- góktól körülvéve. Elkomorulva említi, hogy most is akadtak fanyalgók. Talán azért is érinti a fa- nyalgás a szokásosnál érzékenyebben, mert a napokban lázas volt, fáradt is, no meg a feszültség miatt, ami akkor keríti hatalmába az embert, amikor közeledik a nagy munka vége, a szakemberek, a nyilvánosság előtti megméretés pillanata. Irigyek, értetlenkedök, a más tetteit kicsinyellök mindig akadnak, ezt Asztalos István nyilván ugyanolyan jól tudja, mint mi. Rosszul esik az ilyesmi, persze. De hozzá kell tennünk, az igazgató most, amikor egy kicsit érzékenyebben reagált, sem foglalkozott ezzel túl sokat. Nem is szabad. Még a dicséretet sem kell sokáig dédelgetni. Végül úgyis csak a munka számít, a mű. Az életmű. Amit azért nem mertem kimondani, mert úgy vélem. Asztalos István műve még nincs lezárva. A kutatás, a múzeum gyarapítása a kiállítás.megnyitása után folytatódik. A kifejezésnek azonban van egy másik értelme is, valaki munkásságának legfőbb alkotása. Tegyük hozzá: Asztalos Istvánnak ez az eddigi legfőbb alkotása. A többi ezután következik. Még kész sincs teljesen az állandó kiállítás, megnyitó majd csak egy hét múlva, az igazgató azonban kapásból sorolja a következő tennivalókat, rövid és hosszabb távú terveket. Megvalósításukkal gyarapodik a múzeum, gyarapodik az életmű. Kör Pál ISSN 0133—1957 (Gödöllőt Hírlap) A gyerek akkor is játszott Kacsák és zenélő karikák