Pest Megyei Hírlap, 1984. március (28. évfolyam, 51-77. szám)

1984-03-09 / 58. szám

19S4. MÁRCIUS 9.. PÉNTEK *KSr m tWMIA7] 3 Emlékezés Rajk Lászlóra Nem maradhat papíron Ki kicsiben jő, nagyban is jő Annál inkább igénybe kell vennie a tartalékokat Negyven esztendő !/•« I» m r Köszöntés Szűcs Ferenc altábornagyot, a Központi Bizottság tagját, a magyar néphadsereg vezér­kari főnökének helyettesét 40 éves párttagsága alkalmából csütörtökön az MSZMP Köz­ponti Bizottsága nevében Ko­rom Mihály, a Politikai Bi­zottság tagja, a Központi Bi­zottság titkára köszöntötte. Jelen volt Varga Péter, a Köz­ponti Bizottság osztályvezető­je. Tájékoztató irodák A fiataloknak A KISZ Központi Bizottsá­gának titkársága a közelmúlt­ban értékelte az ifjúsági tájé­koztató irodák működésének tapasztalatait, s megállapítot­ta, hogy hasznos a munkájuk. Az érdeklődők sokfajta jogi kérdésben kértek segítséget, s a legtöbben a lakással, illető­leg a munkaviszonnyal kap­csolatos pragrafusok iránt tu­dakozódtak. » Civilizációs vívmányaink kö- / zül viszonylag újnak számit a É biztosítás intézményé Magyar- g országon, úgy 250 éve alakitot- £ tak először fiókokat külföldi í intézetek, s az Első Magyar Al- 2 talános Biztosító Társaság jö- á vőre lesz 210 éves. Négy-öt em- Z beröitő telt el csupán a foga- J lom megszületése óta, s ma már szinte valamennyien a 6 pénzintézet ügyfelei, szerzödé- í ses partnerei vagyunk. Pest z megyében mindenesetre ezt Z tükrözik a statisztikák. Az ak- ív keresők 80 százalékának van £ Csébje, a személygépkocsi-tu- ^ lajdonosoknak több mint a ffe- 4 le váltott Cascót, a megye 328 Z ezer 887 lakóháza, illetve laká- Z sa közül 231 ezer 221-re kötöt- Z tek biztosítást. A sort tovább J folytathatjuk például az isko- ^ lások balesetbiztosításával, ^ vagy az autóbusz- és vonat- > jegy árába beleszámított bizto- V sítással. Három napon belül Az adatok imponálóak, s manapság a biztosítás előnyeit se kell hosszasan ecsetelni. Ugyanakkor az is tény, hogy a biztosítás manapság gyakorta polémiák tárgya. Gyakran töp­rengünk, hogy az egyik vagy másik biztosításfajta díja arányban van-e a kockázattal. Olvashatunk biztosítási csalá­sokról. hiányolt kockázatválla­lási formákról. Ezekről a kér­désekről, s az Állami Biztosí­tó Pest megyei eredményeiről tájékoztatott ár. Török Antal, a megyei igazgatóság új veze­tője. Véleménye, s az adatok ta­núsága szerint megyénk egy­millió lakója többnyire jó vi­szonyban van a biztosítóval. Ezt bizonyítják az előbb fel- ; sorolt adatok, s az a tény is, hogy az elmúlt esztendőkben a Pest megyei igazgatóság min­dig az ország legeredménye­sebb intézetei közé tartozott. A tavalyi eredményeket még értékelik, de bizonyos, hogy a jó hagyomány nem tört meg. Ami bennünket, ügyfeleket érint, csökkent a panaszügyek száma, tavaly 16 százalékkal. A másik fontos értékmérő, hogy a korábbi több hetes hu­zavona helyett a vagyonbizto- sitás körébe tartozó műszaki károkat hat, a személyi káro­kat 3 napon belül kifizették. Egyenként általában nem, de összességében nagy pénzekről van szó: 200 millió forintról. A további pozitívumok közé so­rolható, hogy Pest megyében td üzemben és szövetkezetben immár a helyi kirendeltségen lehet felvenni a kártérítést. Szeszélyes természet A kockáztatni vagy nem kockáztatni kérdése azonban nem csak a családokat foglal­koztatja. A termelőszövetke­zetek esetében esetleges nye­reségük jelentős részét elvi­heti a biztosítási dij. ezért év­ről évre akad olyan közös gaz­daság. amelyik nem köt meg néhány biztosítási formát. Ha szerencséjük van, kétségtele­nül nyernek vele, de ha nem, könnyen veszteséges lehet a gazdálkodás. Ezt mérlegelve a tsz-ek majd mindegyike a biz­Rajk László, a magyar és a nemzetközi forradalmi mun­kásmozgalom kiemelkedő sze­mélyisége születésének 75. év­fordulója alkalmából koszorú- zási ünnepséget rendeztek csü­törtökön sírjánál, a Mező Im­re úti temető munkásmozgal­mi panteonjában. A Magyar Szocialista Munkáspárt köz­ponti Bizottsága nevében a sírra Maróthy László, az MSZMP Politikai Bizottságát nak tagja. Budapesti Bizott­ságának első titkára és Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke, a Központi Bizottság tagja he­lyezték el a megemlékezés vi­rágait. A Belügyminisztérium képviseletében Kamara János rendőr altábornagy, belügy­minisztériumi államtitkár, és Kotvász István rendőr ezre­des,^ a BM pártbizottságának titkára, a Külügyminisztérium részéről Várkonyi Péter kül­ügyminiszter. és Somodi Gyu­la, a minisztériumi pártbizott­ság első titkára; a Magyar tosító ügyfele marad, s olyan is akad, amelyik egy kis szü­net után ismét a biztosítás mellett dönt. Közéjük tartozik a monori Kossutfi Tsz is. A természet szeszélyeinek leginkább kitett mezőgazdasá­gi nagyüzemek és a biztosító közötti jobb megértést szolgál­ja, hogy tavaly kerékasztal- tanácskozáson beszélték meg vitás ügyeiket s a további teendőket. Megállapodtak pél­dául abban, hogy idén a tsz-ek a korábbiaknál magasabb ter­mésátlagokra és nagyobb ösz- szegű állatkár ellen is köthet­nek biztosítást. Természetesen továbbra Is akadnak vitás kérdések. Ta­valy sok szövetkezetét sújtott az aszály — Pest megye me­zőgazdasági üzemeinek nyere­sége 500 millióval csökkent, s ennek fele a szárazság számlá­jára írható —, ezért most kü­lönösen fájlalták, hogy erre a kárformára nem köthető biz­tosítás. Gyógyír bánatukra, hogy az ÁB országosan 251 millió. Pest megyében 30 mil­lió forint méltányossági térí­tést fizetett ki a leginkább rá­szorulóknak. S ez esetben ar­ról sem feledkezhetünk meg, hogy a mezőgazdasági nagy­üzemeknek igazán nem rossz befektetés a biztosítási szerző­dés. Az elmúlt évben minden 100 befizetett forintjukra átla­gosan 137 forint 50 fillért kap­tak vissza kártérítésként. Kü­lönösen így van ez azoknál, amelyeket nagy kár ért. Közé­jük tartozik a nagykovácsi Rozmaring, a csepeli Duna vagy a dabasi, a vecsési és galgamácsai tsz, ahol jelentős tűzkár miatt fizetett a pénzin­tézet. A túrái és sülysápi szö­vetkezetben, a Törökbálinti Állami Gazdaságban a jégve­rés, az albertirsai Micsurinban a szél tette tönkre a termés jelentős részét. Biztosított jövedelem De valójában mennyi is a kár, akadnak-e Pest megyé­ben is olyanok, akik biztosítá­si csalással próbálnak meg nem érdemelt jövedelemre szert tenni? Előfordul ilyesmi. Hogy pontosan milyen módon, mi­lyen ügyekben próbálkoznak, arra nem adhatunk választ, esetleg másnak is ötletet ad­nánk vele. Mindenesetre tény, hogy egyre szigorúbb az el­lenőrzés. s ez minimálisra csökkenti a ravaszkodás lehe­tőségét. Például az élet- és balesetbiztosítás egyik fajtája lehetőséget nyújt arra, hogy betegség esetén valaki akár napi 100—500 forintot vegyen fel. Ez a forma különösen az alacsony hivatalos, de magas mellékkeresettel, például bor­ravalóval járó szakmák műve­lői körében népszerű. De akad­tak — például sportolók —. akik visszaéltek ezzel a lehe­tőséggel. Sürgető műtét előtt kötöttek biztosítást. Űjabban a biztosító bizalmi orvosai ala­Kommunista Ifjúsági Szövet­ség Központi Bizottsága nevé­ben Nyitrai István, a KISZ KB titkára és Tarcsi Gyula, a KISZ Budapesti Bizottságának első titkára: a Magyar Ellen­állók, Antifasiszták Szövetsé­ge képviseletében Tömpe Ist­ván alelnök és Gyenes Antal, a MEASZ Országos Bizottsá­gának tagja koszorúzott. Rajk László sírjára elhe­lyezték a tisztelet, a kegyelet virágait családjának tagjai, volt harcostársai is. A megemlékezés az Interna- cionálé hangjaival ért véget. Rajk Lászlóra emlékeztek csütörtökön a XIII. kerületben is. A Rajk László utca 1. szá­mú ház falán levő emléktáblá­ra a Magyar Szocialista Mun­káspárt kerületi bizottsága, a városrész KISZ- és népfront­szervezetének képviselői, va­lamint a Rajk László nevét viselő általános iskola diákjai helyezték el a kegyelet • virá­gait. pos vizsgálatnak vetik alá a jelentkezőket, s a páciens hoz­zájár ulásával az előzményeket is megvizsgálják. „Tűzkár, vízkár, Oszkár... ” Talán emlékeznek még az ÁB reklámjelenetére, amely arra utalt, hogy a sok biztosítási forma között nem könnyű el­igazodni. S lám, mégis akad­nak olyan biztosítási formák, amelyeket hiányolnak az ügy­felek. Nem teljes a hobby- kertekre köthető biztosítások köre, ámbár sokan nem tud­ják, hogy a telken termett, a zárható hétvégi házakban, úgynevezett szerszámoskam- rákban elraktározott termé­nyeik értékét megóvhatják biztosítással. Máskor a hivatalos tenniva­lók okoznak fejfájást. Pest megyében például nem ritka eset, hogy az autó vaddal üt­közik. Ha a gépkocsi tulajdo­nosa az elhullott állattal je­lentkezik a vadásztársaság va­lamelyik vezetőjénél, vagy a legközelebbi tanácson, a bizto­sító megfizeti kárát. Mi törté­nik viszont akkor, ha elfut a vad, nem talál vadászt vagy zárva a hivatal? Nos. ez már jóval nehezebb ügy. De dr. Tö­rök Antal szerint nem meg­oldhatatlan. A biztosító — el­lentétben a híresztelésekkel — nem annak módját keresi, ho­gyan lehet nem fizetni. A gyors, bürokráciamentes kár­fizetésnél ugyanis nincs szá­munkra jobb reklám. Közös megállapodások — előzetesen egyeztetett elképze­lések, majd programvázlatok végül az érintett albizottságok és bizottságok ülésein megvi­tatott és jóváhagyott megálla­podások — sorozatára épül az a terv, amely a KGST-tagál lamok áruszállításának ho­gyanját lényegesen átalakítja, elsőbbséget adva a nagy űrtar­talmú konténereknek. Gyorsan növekszik Ehhez a mozzanathoz termé­szetes módon kapcsolódnak olyan szakosítási és kooperá­ciós egyezmények, mint a KGST-országok egységes kon­téneres szállítási rendszerének a megteremtése; a részt vevők konténereinek — a vasúti va­gonparkhoz hasonló — közös használata az országok közötti fuvarozásban; a konténergyár­tás egyeztetett fejlesztése; a nagy átbocsátó képességű ter­minálok — konténerrakodó pályaudvarok — hálózatának létrehozása. Szerény súlyú, mert a teljes kép apró részle­tét adó példája ez annak, mi­ként növelheti a szakosítás — a fajlagos beruházások egy- egy országra jutó legkedve­zőbb aránya mellett — lénye­ges mértékben a legkülönfé­lébb gazdasági tevékenységek hasznosságát. S azért, hogy ne egyetlen példára hagyatkoz­zunk, említhetjük azt a jó időn át létezett gyakorlatot, amely nagy teljesítményű textilipari gépeknek részegységenként történő szakosított gyártásában állt fenn. Eredményeként a megyében textilüzemek sora jutott — közöttük például a Budaflax Lenfonó és Szövő­ipari Vállalat — a meglevő gé­peknél jóval korszerűbb — belföldi előállítás esetén csak rendkívül drágán, azaz gazda­ságtalanul előteremthető — eszközökhöz. Tavaly a KGST-tagállamok között kétszázat meghaladó több oldalú és ezer feletti két oldalú szakosítási, valamint kooperációs egyezmény volt érvényben. Ez az összefoglaló tény — és a korábban emlí­tett példák lámpácskája — már erős megvilágításba he­lyezi, a gazdasági fejlődésnek azt a szakaszát, amelyben — az ésszerűségből, a nemzetkö­zi munkamegosztás fölkínálta gazdaságosságból kiindulva — gyorsan növekvő szerephez jut a szakosítás. Kézenfekvő ugyanis, hogy minél több és minél bonyolultabb eszközre van szüksége egy-egy népgaz­dasági részterületnek, annál inkább igénybe kell vennie a szakosításban rejlő tartaléko­kat. S a kell szócska azért nem helyettesíthető mással mert tapasztalatok — közöt­tük keservesek — láttatják be, egy-egy népgazdasági részterü­let önmaga nem képes, vagy ha mégis, akkor rendkívül drágán tudja csak előállítani mindazt, amire — a szinten maradáshoz, de még inkább a fejlesztéshez — igénye van, amire indokolt szükséglet ala­kul ki. ötven felett van a megyé­ben azoknak a vállalatoknak a száma, amelyek jelentősebb nemzetközi termelési koope­rációban vesznek részt. Ennél nagyobb azonban — kerekít­ve kétszáz — azoknak a fel­adatköröknek, pontosabban kooperációs szerződéseknek a csoportja, amelyek az orszá­gos egészből a megye terme­lőhelyeihez — és itt most csak az ipari termelőegysé­gekről szólunk — kötődnek Ezeknek az adatoknak az ér­tékét ugyan nem vonja két­ségbe, de reálisabbá teszi, ha azt is leírjuk: ma még, bár vállalatonként erősen eltérő a mérték, nincs meghatározó szerepe a teljes termelésen be­lül a kooperációban készített áruknak. Áz összes értékesíté­sen belül ugyanis — 1982-ben, mert az 1983-as adatok érthe­tően még nem állnak rendel­kezésre — tíz százalékot kép­viselnek ezek a termékek, majdnem fele-fele arányban megosztva a tőkés és a szocia­lista kooperációkból származó cikkek. Remények ideje Illúzió lenne tehát arról ír­ni, hogy növekszik a célszerű munkamegosztás szerepe, sú­lya, jelentősége? Nem illúzió, hiszen egy évtizede, a hetve­nes évek elején szabályt erő­sítő kivételnek tekinthettük azt a vállalatot, amelynek em­lítést érdemlő, tényleges ter­melési kooperációs kapcsolatai voltak külföldi cégekkel. Nap­jainkban viszont — például — a közlekedési-eszköz ipar­ban az összes értékesítés 42— 43 százalékát kooperációs szer­ződés alapján előállított termé­kek teszik ki, s a műszeriparban is — ahol a legutóbbi években ilyen tekintetben gyots volt a fejlődés — ma már elérik az eladások egynegyedét. Napjainkban szokványos, természetes jellemző a belföl­di szakosítás, szakosodás — vagy más kifejezéssel, specia­lizáló — sokféle formája, bár itt sem csekélyek a tenniva­lók a további haladás érdeké­ben. Az országhatárt túllépő ilyen tevékenység azonban még mindig friss, legkezdetibb jelei sem régebbiek másfél, két évtizednél, s valójában a nyolcvanas években remélhe­tő — e reménveknek azonban eddig csak egy része igazoló­dott — a teljesebb kibontako­zás. Ennek ellenére is eléggé változatos a KGST-tagállamok népgazdasági területeik, válla­lataik, illetve a tőkés és a ha­zai cégek szakosítási, koope­rációs gyakorlata. Lelhetünk egyezményeket egész termék­családokra — mint például a Mezőgép Tröszt esetében a szántóföldi növénytermesztés különböző géprendszeire —, alkatrészekre és részegységek­re — így a Csepel Autógyár" nál, a többi között vezetőfül­kékre, sebességváltókra — éppúgy, mint technológiákra, kutatási témákra, íz új kuta­tási eredmények termelésbe- ni alkalmazására. S azért lel­hetünk szép számmal példá­kat az ódzkodás, az óvatosko­dás, a jövedelmezőségi érdek­telenség ellenére is, mert gaz­dag tapasztalatok bizonyítják: a szakosítás segítségével fel­gyorsul a tudományos-techni­kai haladás az érintett terü­leten — de gyakran nem csak ott, hanem a kapcsolódó más tevékenységekben is —, mér­séklődnek a fajlagos ráfordí­tások, megnő az árukibocsá­tás — termékenységre vetített — gazdaságossága. Ilyen nyomós érvek teszik kölcsönös érdekké — és egy­ben érthetővé —, hogy 1982- ben a KGST-tagországok egy­más közötti gép- és berende­zés szállításainak a kétötödét szakosított termékek alkot­ták. Aminek súlyát akkor ér­zékelhetjük teljes valóságá­ban, ha tudjuk, hogy az em­lített államokban egy eszten­dő alatt a legyártott szerszám­gépek mennyisége meghalad­ja a 400 ezer darabot, a trak­toroké közel áll a nyolcszáz­ezerhez. S ami szintén ide tar­tozik. mert a szakosítás nyit utat hozzá; egvetlen év alatt több száz KGST-szabványt fo­gadnak el, vezetnek be a tag­államok. A szakosítás fő területeit napjainkban a szerszámgép- gyártásban, a rádiótechnikai és elektronikai iparban, a hid­raulikus, és pneumatikus be­rendezések előállításában, a hajók, az energetikai gépek, a gépjármű főegységek és alkat­részek termelésében jelölhet­jük meg több más mellett, ér­dekes azonban, mennyire szembetűnően alacsony ma még a bármiféle kooperáció — az összes értékesítés 1,2 százaléka — az élelmiszeripar­ban. Forrásbővítés Ez utóbbi jelzi azt is, eléggé nagyok a ki nem hasz­nált lehetőségek, azaz a tarta­lékok az ipar sok területén és még inkább az egyes vállala­tok esetében. Mostanában gyakran hallani a panaszt a fejlesztési források szűkössé­gére, elgondolkoztató módon azonban csak nagyon ritkán tekintenek úgy a vállalatok a kooperációra, mint forrásbő­vítésre. Ennek a forrásnak a fölfedezése aligha olyasmi, amit rábízhatunk a véletlenre. Ma azonban még nem sokkal tartunk ennél előbbre. Mészáros Ottó Cs. A. Szépen fejlődnek a palánták Hernádon a Március 15. Tsz segítségével működő zöldség-gyümölcs termelő szakcsoportnak 94 tagja van. A tsz öntözhető helyen biztosít földet a tagoknak, vetőmagot, műtrágyát és fóliát ad kedvezményes áron, és segít az árusításban is. Képünkön Kardeneker József több ezer para­dicsompalántát nevel fóliaházában. „Tűzkár, vízkár, Oszkár...” Amikor tilos kockáztatni

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom