Pest Megyei Hírlap, 1984. február (28. évfolyam, 26-50. szám)

1984-02-01 / 26. szám

rr.vr «.

1984. FEBRUAR 1., SZERDA

Valami elkezdődött

TÁGULÓ KÖRÖK

A Pest megyei Hírlap estje a Vigadóban

Január 30, hétfő este 7 óra,------------L Vigadó tér. A

ny

irkosán szállongó ködben autóbuszclk kanyarodnak a Vigadó kivilágított épülete elé: Budapest környéki helységekből hozzák a közönséget a ma esti előadásra. Az előcsarnokban a szokott nyüzsgés és zsongás — de egy kicsit mégis más a tónusa ennek az összejövetelnek, mint amikor híres előadóművészek koncertjére gyülekezik a nézősereg. Valami családiasság érződik a levegőben, s nemcsak attól, hogy a beáramló csoportokban egymásnak ismerős emberek gyűltek össze — ami egy szokásos vigadóbeli programra nem jellemző. Aki ma este itt megjelent, annak, tágabb vagy szűkebb értelemben, köze van ahhoz, amit látni-hal- lani fog. S ezt tudják is. Innen ez a másfajta zsongás, másféle légkör.

Bent a teremben a nézőtéri széksorok is egy picit más képet mutatnak, mint egyéb estéken. Minden széken ott hever a Pest megyei Hírlap erre az alkalomra nyomott különkiadása, s a négy oldalon sorakozó fotók, interjúk, a belső oldalpáron közölt irodalmi anyagok — versek, rövid prózai írások — mintegy étvágyat csinálnak a következő két és fél órához.

A pódiumon mikrofonállványok ágaskodnak; a rádió felveszi a műsort. Jelen van a televízió kamerája is. És az emelvényre kisorakozó előadó- művészek: Szemes Mari,

Koncz Gábor, Jancsó Adrienne, Mikes Lilla, Pécsi Ildikó, Bánffy György, Kocsis Judit, a váci Vox Humana kórus, a Mucisa Humana Kamarazene- kar, a szentendrei Vujicsics együttes és a szép magyar vers tanár-apostola, Sellei Zoltán, azt sejtetik a Vigadó teltházas nézőterével: itt ma este szép élményekben lesz részük.

Az est összefoglaló címe: Táguló körök. Azaz; annak az irodalmi mellékletmak a címével egyezik, mely esztendeje indult a Pest megyei Hírlap hét végi számaiban, s azt tűzte ki céllal,«hogy a szomszédos, de a távolabbi megyékkel is mintegy irodalmi cserekereskedelmet bonyolítson le: kölcsönösen mutassák be a maguk szűkebb pátriájának élő és alkotó irodalmárokat, népművészeket — és persze a költőket, prózaírófcat. Táguló körökben kívánt szétpillantani ez a melléklet a hazában, hogy saját érdekünkben is jobban megismerjük egymást.

A mostani irodalmi — zenés műsor azonban nem ilyen értelemben tágította a köröket. Csak Pest megyéről szólt, ehhez a nagyon fontos, nagyon gazdag múltú és jelenű területhez kötötte mondanivalóját — s mégis kitekintett az országra, mert amiről ezen az esten szó volt, az országos utalásokban és országos ügyekben volt mérhető és mérendő. Holott első pillantásra csak annyi történt, hogy régebbi és mai, a megyében élő, ott alkotó vagy a megyéről író költőket, írókat szólaltattak meg, Vörösmarty Mihálytól Móricz Zsigmondig, az - élőszóban is megnyilatkozó Szeberényi Leheltől és Baranyi Ferenctől a legeslegújabb poéta- és író- nemzedékig: Előd Lászlóig,

A váci Vox Humana énekkar

Törő Istvánig vagy Flamm Jánosig. S közben, oldásul, változatosságként, a Vox Humana kórusszámai, a Vujicsics együttes fergeteges délszláv kólója, a Musica Humana finom, kiegyensúlyozott hang- zásvilágú játéka, a váci zenei tehetségek, az Ábrahám nővérek vagy Cs. Nagy Ildikó zongorajátéka, meg a két műsorvezető, Molnár Zsolt, a Pest megyei Hírlap kulturális rovatvezetője és Köves István, a Magyar Ifjúság olvasószerkesztője értő, ízléses és; irányító összekötő szövegei.

Mit vihetett haza a néző er.--------------- ről az estről?

Ha

zavihette Jancsó Adrienne ezer árnyalatú hangjának varázsát a Jékely- és Aprily La- jos-versek elmondásában, Koncz Gábor férfias-szemérmes hangütését a nagy Arany János-vers, a Rendületlen előadásában, Sellei Zoltán pontosan értelmező, az élményt átadni képes versmon- dását Vörösmarty Fóti dalában, Mikes Lilla remek kis rajzait Németh László vagy Szeberényi Lehel prózai írásaiban, Pécsi Ildikó érzékeny pasztellszíneit egy Szakonyi- prózában vagy egy Bar any i- versben, Szemes Mari plasztikus versártelmezését és kifejezési eszközeit Juhász Gyula vagy Gyóni Géza verseiben, s Bánffy György példamutatóan szép beszédét és előadói stílusát a műsort záró Illyés Gyula-vers, az A költő felel elmondásával, meg egy pályakezdő, rokonszenves ifjú szí nésznő(jelölt), a ceglédi származású Kocsis Judit üde egyéniségét néhány petőfi-vers elmondásával.

Valami elkezdődött ezen a tartalmas, szerkesztésében és kivitelezésében elegáns esten. Egy, a legjobb értelemben vett lokálpatrióta szellem nyilatkozott meg itt.

Talán folytatni is lehetne: Pest megye nemzetiségi múltja és jelene is megérne egy összeállítást, s az sem lenne érdektelen, ha a magyar irodalomba a megye emberei közül bökerült híres alakokról — lásd: Rab Ráby és társai! — készülne színes, érdekes műsor. Talán ezekhez is meg lehetne nyerni a fáradhatatlan Mikes Lilla segítségét, aki most is lelkesen sietett jól bejáratott Korona Pódiuma szervezési tapasztalataival is és saját kitűnő közreműködésével is ennek az emlékezetes sikerű vállalkozásnak a támogatására.

Köszönet érte neki, s az est

—------- többi létrehozójána

k és közreműködőjének is. És köszönet a közönségnek, mely érezhette 1984. január

30-án este a Vigadóban: olyasmit nyújtanak át neki, amihez köze van: megyéjéről, lakóhelyéről, szűkebb pátriájáról, de benne e kis hazáról volt szó.

T, I.

GYEREKEKRŐL. A közelmúltban egy egész délutánt töltöttem tizenkét harmadikos — 9—10 éves — kislány társaságában. Mi néhányan felnőttek (20 és 40 között) egyik ámulatból a másikba estünk. Félelmünk — hogy mit fog ennyi gyerek csinálni egy egész délután egy lakásban, ki- bírják-e a falak? — teljesen alaptalannak bizonyult.

Minden irányítás nélkül — valószínűleg el sem tűrték volna — megszervezték ők a saját szórakoztatásukat.

Abból pedig kiderült, hogy mennyire nem gyerekek ők, legalábbis a mi gyermekkorunk tükrében.

Ezek után már nem lepődtem meg igazán az MR 10—14 ben, a rádió felső tagozatosok számára készített műsorának egyik tegnap sugárzott beszél getésén, melyben a riporter által megkérdezett tizenhárom éves, tehát hetedikes lányok arra a kérdésre, hogy szoktak-e játszani, s pláne, babáz ni, határozott nemmel vála szóltak. (Egy lány volt csak, aki bevallotta, hogy kishúga Barbie babájával titokban igen, a többi nemet mondott.)

Mégis, milyen egy mai tizenhárom éves lány? A válaszok szerint olyan, akinek már udvarolnak, baba helyett Hi- Fi-toronnyal, vagy még annál is drágább játékkal szeretne játszani. Van egy fiú, gazdagabb családból, neki van videója, oda szeretünk felmenni... .1 így az egyik kislány.

Hallgattam és nagyon saj náltam őket. Nemcsak azért, mert — mint mondták — nem kevesen közülük soha nem babáztak, hanem mert szinte szégyellik a játékot. Nem kell pedig ahhoz pszichológusnak lenni — elég csak egyszerű szülőnek —, hogy belássuk, milyen sok gond és baj szár mazik, származhat abból, ha VQV gyerek életéből kimarad a játék. A babázás például hozzásegít egy szerep, a szülő sz repének, magatartásformájának elsajátításához. Nem lebecsülendő tehát a jellemformáló ereje, mert rávezeti a gyereket a másokról való gondos kodás kötelezettségének elfogadásához.

Sok veszélye van annak, ha egy gyermek a korát megelőzve felnőttesdit játszik. Aki hallgatta — s remélőn, hogy sokan voltak — az elfnúlt hetekben Kubinyi Ferenc dokumentumdrámáját a fiatal kábítószer-élvezőkről — valószínűleg érti, mire gondolok.

Vitathatatlan: a mi gyerekeink többet tudnak, mint az ő korukban tudtunk mi. Gazdag a fantáziájuk is, bizonyították ezt hétfőn délelőtt Havril Erzsébet kérdéseire a Nyitnikékben, a kisiskolások műsorában adott válaszok. A műsorvezető feldobott egy mondatot, így hangzott: Az a fő... S jöttek a folytatások a barátságról, érzelmekről, szi.m pátiéról — olyan felnőtt módon fogalmazva 9—10 éves lányok, fiúk szájából, hogy az pallérozott agyú felnőtt becsületére is válhatott volna.

A KÉT KOROSZTÁLY vallomásait, éppen a 9—10 és a 13 —14 évesekét összevetve feltűnő; hová lesz a 10 évesek megfontoltsága, nyitottsága a szépre, az emberire négy esztendő

múltán ?

Ezért, de ezért nagyon hiái nyoltam Dezsényi Katalin műsorából, hogy nem jutott túl a tények regisztrálásán, nem igyekezett — egy puszta, önmagának felvetett kérdésen túl — megmutatni: a játék önmagunkat gazdagító tevékenység, amit 13—14 évesen, sőt azon jóval túl is, nem szégyellni — mivelni kellene.

B. H.

Tudós poéta

A szentendrei Vujicsics együttes

Trencsényi Zoltán felvételei

Ama költők közé tartozik, akik dacosan, mozdulatlanul várják, hogy egyszer igazat adjanak neki — írta a fiatal Képes Gézáról 1948-ban Sőtér István. Igaz, Képes Géza akkor harminckilenc éves volt, már férfikorát élte, s mégis, még akkor is igazára, vagyis költői elismerésére kellett várnia.

Most hetvenöt esztendős.

Az ország keleti szegélyéről, Mátészalkáról érkezett Sárospatakon át Budapestre, az egyetemre. Magyar-német szakot végzett, de számos nyugati, finn-ugor, szláv nyelven megtanult, sőt néhány ázsiai nyelv rejtelmeiben is elmerült. Míves műfordító: legjelentősebbek talán nép rokonaink költészetében való tolmácsolásai, de olasz, görög, perzsa költőket is megismertetett a magyar olvasókkal Tudós poéta, aki tanulmányokat írt a verstan, a költészet, a műfordítás kérdéseiről.

Költészetére a Nyugat hagyományai és a népdal, a népballada egyaránt hatottak. Lírai realizmus és visszavisszatérő, ritka szatirikus hang jellemzi. S folytonos megújulás. Verseit, műfordításait szinte hónapról hónapra olvashatjuk.

Az idő igazat adott neki, hogy visszatérjünk Sőtér István régi mondatához. A mátészalkai kovácsmester fia költészetünk elismert és megbecsült mestere. Szeretettel köszöntjük 75. születésnapján.

Gy. L.

Elismerést szereztek

Magyar filmek külföldön

Sikeresen szerepeltek tavaly a magyar filmek külföldön a most összesített adatok szerint: 87 nemzetközi filmfesztiválon, 27 díjat nyertek.

A tavalyi filmfesztiválok sorát a januári új-delhi-i rendezvény nyitotta, s a spanyol- országi Huelva városában tartott, zárta be. A két esemény között Európában, Észak- és Dél-Amerikában jóformán minden jelentős filmes találkozón képviseltette magát a magyar filmgyártás. Az értékes díjakból kiemelkedtek

azok, amelyeket az egyik legrangosabb fesztiválon, Cannes- ban nyertek filmjeink. A film- kritikusok nemzetközi szervezetének, a Fipresci-nek a díját a Szerencsés Dániel című produkció kapta, Törőcslk Marit pedig a filmművészet terén végzett kiemelkedő munkájáért és a Connes-i filmfesztiválokon nyújtott alakításaiért Mandragóra-díjjal tüntették ki. Ugyanitt Aranykamera-díj- jal jutalmazták a Társulás Filmstúdió filmjét, az Adj király katonát című alkotást.

MOZIMŰSOR

FEBRUAR 2-T0L 8-IG

ABONY

2—7: E. T.

BUDAÖRS

2—3: Rita asszony menyasszony

4—5: Kaszkadőrök 6—7: A biztosan ölő sárkány Lady

CEGLÉD, Szabadság

2—5: Szabadlábon Velencében (du.)

Szeretők* (este)

4—4: Jegesmedve a porondon (du.)

Anna és a vámpír** (este)

CEGLÉD, Kamaraterem

2—8: Indiánkaland On tarlóban*

4—5: Az álmatlan fülesbagoly (du.)

6: Nyomorultak I—II. (du.) DABAS

2—3: Klute**

4—5: Vabank

6: Olaszok hihetetlen

kalandjai Leningrádban

DUNAKESZI, Vörös Csillag

2—5: Vadállatok a fedélzeten (du.)

Nevem: Senki (este)

6—7: Cicák és titkárnők

DUNAKESZI József Attila

2: Britannia Gyógyintézet** 5: Hair*

6: óvakodj a törpétől !••

8: A seriff és az idegenek

DUNAHARASZTI

2—5: D. B. Cooper üldözése* 4—5: Robin Hood nvila (du.) 6—7: Hózuhatag I—II.

ÉRD

2: A pártfogolt*

3: A kutya éji dala**

5: Rita asszonv menyasszony 6—7: MetrbilincseHek*

7: Emlékszel Dolly Belire?•• (este)

FÓT

2: Visszaesők**

3: A pogány Madonna

4— 5: Kóma**

5: Az idő urai (du.)

5— 1: Flór asszony és két férje*

GÖDÖLLŐ

2—5: A két rodeős (du.)

TŰ a szénakazalban** (este)

6— 8: Robin Hood nyila (Au.)

Mephisto I—II.* (este)

GYAL

3: Vabank

4—5: Olaszok hihetetlen

kalandjai Leningrádban (Au.)

4—7: Klute**

KEREPESTARCSA

2: Megáll az Idő*

3: A pártfogolt*

4—5: A seriff és az Idegenek 6—7: Egy zsaru bőréért*

MONOR

2—3: A biztosan ölő sárkány Lady**

4—5: Riki-Tikl-Tévi (du.)

Ez Amerika** (este)

6—7: Gallipoli

NAGYKATA

2—5: Excal bur I—n.**

5: Vük (du.)

6: Visszaesők**

7: A kutya éji dala**

NAGYKÖRÖS, Arany János

2—3: Esküvő*

4—5: Jegesmedve a porondon 6—8: Szeretők*

NAGYKÖRÖS, Stúdiómozi

2—7: AlomviJág ídu.)

2—5: Gallipoli (este)

6—8: Magyar feltalálók (este)

PILISVÖRÖSVAR

2—3: Flor asszony ég két férje* 5: Hosszú vágta 6: Bűnös életem

POMAZ

2—3: Kaszkadőrök 4—5: Fitzcarraldo I—TI.*

6: D. B. Cooper üldözése*

RÁCKEVE

2—3: Hózuhatag I—n.

4—5: Donald kacsa

és a többiek ídu.) Megbilincseltek* (este)

6—7: Csárdáskirálynő

SZENTENDRE

2—5: A fekete varázsló ajándéka ídu.)

Egy zsaru bőréért* (este) 6—8: Akit Bulldózernek hívtak

SZIGET SZENTMIKIÓS

2—3: Csárdáskirálynő 4—5: A 7 emberevő medve (du.)

Hózuhatag I—II. teste) 6—7: A kobra napja**

TAPIÓSZELE

2—3: A szép ismeretlen 4—5: Seriff az égből 6: A kutya éji dala**

VÁC, Kultúr

2— 5: Misi mókus kalandjai

(du.)

Cicák és titkárnők teste) 6—8: A pogány Madonna ídu.) Könnyű testi sértés (este)

VÁC, Madách Imre

3: Lola (du.)

Lavina* (este)

VECSÉS

3— 5: A profi**

4— 5: Mennyei seregek 6—8: Tű a szénakazalban**

* 14 éven aluliaknak nem ajánlott.

•• Csak 16 éven felülieknek.

Ä DIÓ FIGYELO