Pest Megyei Hírlap, 1984. február (28. évfolyam, 26-50. szám)

1984-02-08 / 32. szám

r

4

1981. FEBRUÄR 8., SZERDA

Sok tapintattal, türelemmel

Helyzetek, minták, normák

Nézte tegnap este a televíziót? — kérdezi tanítványa egy különösen ónszürke reggel a folyosón. A máskor borongó arcon széles vigyor, míg a feleletre vár, pedig az nem várat soká magára. Nézte, hogyne nézte volna, mindig nézi és mindig elcsodálkozik konzervízén, s aztán töprenkedik; ő az, aki oly kevéssé ismeri a magyar családok életét, gondjait, a műsor szerkesztője bezzeg sokkal inkább. A képernyőn mégis az igazi konfliktusok kerülnek illusztrálásra. Alkalmanként megmutatva a helyes, valamint kerülendő magatartásmintákat. Mit tegyünk, s mit ne, ha gyermekünk, ezt és azt, így meg úgy, azért meg nahát.

Nahát, ezúttal egy pedagógus, eléggé el nem ítélhető, illetve hosszasan vitatható beavatkozását láthattuk diákja magánéletébe. A szülők megkérdezése, sőt tájékoztatása nélkül rábeszélte növendékét terhessége megszakítására. Még saját lakásán is fogadta. Ezért került a fegyelmi bizottság elé. A képernyőn. És a valóságban? Szerencsére az orvosi beavatkozásra nem volt szükség. Valaki, egy felnőtt beavatására a szorongató titokba — igen.

Hogy eshetett a tanárnőre a választás? Csak úgy, hogy el-elbeszélgettek a folyosón, nem is gyakran. Például a szerelemről. Mert a fiúnak, akivel a dolog megesett, éppen ,a tanárnő volt az osztályfőnöke. Meg arról is annyit hallani, hogy a családok nem érnek rá a gyerekeket nevelni. Se foglalkozni velük. Legjobb, ha mindent az iskola csinál. A sokat szidott. Ott vannak a pedagógusok, az a munkájuk, ezért kapják a fizetést. Az biztos, hogy soha nem volt nagyobb szüksége az ifjúságnak arra, hogy — az iskolában, ahol az oktatáson kívül és nem mellékesen annyi izgalmas élményben lehet része — legyen egy-két felnőtt, akihez teljes bizalommal fordulhat. Segítség, ha meghallgatja. Még több, ha érdemben, tettekkel van módja segíteni, ez a ritkább.

Egy tanár átlag öt-hat osztályban tanítja szaktárgyait A tanáriban zajló baráti beszélgetések visszatérő tárgya, mi az oka annak, hogy egy-egy gyerekcsoporttal ugyanazon tanárnak különösen jó vagy nagyon rossz a kapcsolata. Pedagógiai eljárásai, oktatási módszerei a lényeget érintően nem változnak 9-től 10-ig, a 3.a, illetve 11-től 12-ig a 3.d. osztályban. S azt gondolná az ember, nyert ügye van a pedagógusnak, ha szeretik a gyerekek. Egészen addig, míg ki nem tör a féltékenység sárgasága; bezzeg Ilivel milyen hosszan nevetgélnek szünetben, tegnap is Zsoltot kérte meg, hogy a könyvtárba fusson, meg...

Sok tapintattal, türelemmel minden elsimítható, a legközelebbi robbanásig. Mert az menetrendszerűen bekövetkezik. A házi füzetekre, ha különösen jó és szép munkát tartalmaznak, jeles osztályzat jár. És, ha a bohókás kedvű s kissé csélcsap tanárnő nem találja — elvesztette? — a beadott füzetet? És különben is nagyon sebezhető, nyakigláb kamaszfiú úgy adja oda neki a másod- példányt: „Ha ez is elvész, én fölakasztom magam” ... Nem, nem veszi komolyan, de jobban fog figyelni — nem a füzetre — erre a tanítványra, most már mindig.

Egy másik osztálybeli diákja — aki persze nem volt tanúja a fenti jelenetnek, cédulát rak a beadott füzetbe. Rajta nagy nyomtatott betűkkel: „Olvasónapló! Nem kidobálni!” Föltételezni sem szabad azért ezek után, szép kis tanárnő, szép kis nevelés. Elveszti, kidobálja a gyerekek holmiját! Végül minden megvan, semmi el nem veszett, nem dobott ki semmit. De emberszabásúbb lett a kapcsolat. Mert az iskolában gyakran van szükség szerepcserére. Mikor a gyerek tanítja tanárát. S a tanár hajlandó tanulni tőle. Sőt, szívesen veszi a tanítást ez életveszélyes életben. S kapcsolatuk a tantermeken túlra is kiterjed.

Pedagóguséknál nagy családi vígalom van kivételesen. Még kutya is jött a vendégségbe. Éppen a nagymama papucsát lopja el az a játékos állat, mikor megszólal a telefon. Pedagógusnő férje kis grimasszal az arcán adja át a kagylót: tanítványod keres. Este fél 11 az idő. Nos, a tanítvány eljött otthonról, mert áll a bál, hangos a veszekedés, nem -tud tanulni. Fülkéből beszél. Nem, még nem vacsorázott. Anyja még nincs otthon, a bátyja csak, meg a felesége, meg a húga. Pedagógus tudományából közhelyekre futja. Hívja magukhoz, nem nagy meggyőződéssel, tudja, hogy semmiképpen nem jönne. Azért úgy érzi, megnyugtatta. Megígérteti, hogy nem cselleng el az éjszakába, hazamegy, most már anyjának is meg kell érkeznie. A kagylót le lehet tenni. És diákja bánatát?

Herman Eva

TÖBB MINT VALÓSZÍNŰ.

Nem gyermeteg, de sajnos többnyire csak gyermeki tulajdonság a világ jelenségeinek megmagyarázhatóságába vetett rendíthetetlen hit. Igaz, világnézetünk szerint azt valljuk, hogy előbb-utóbb majd mindennek okát tudjuk adni, de éveink számával együtt eluralkodik rajtunk egy olyasfajta szemérmesség, amelyik tiltja, hogy rákérdezzünk mindarra, ami számunkra ismeretlennek, kibogozhatatlan talánynak tűnik. S nemcsak a sorskérdésekkel, a tudomány felfedezetlen, vagy annak hitt területeivel vagyunk így, hanem a bennünket körülvevő hétköznapi jelenségekkel is. Bizony a legtöbben komolytalannak tartanánk, hogy megtudakoljuk, mi az oka annak, hogy a hazai lottózás történetében kétszer annyi alkalommal húzták ki a hármas, mint a harmincas számot, legfeljebb csak elhessegetett gondoKiállítótermekből

Emberi mélységek megfigyelői

0 Anna Margit festőművész tár- ^ lata a Magyar Nemzeti Gaié- '/ riában volt látható. Ugyanitt í fogadta látogatóit a Válogatás y 3 év szerzeményeiből címmel Z összeállított kép- és szobor- Y. anyag.

Színek és drámák

Akinek külön világa van sorsa vagy különös képessége következményeként, ott a formai szempontok másodlagosak. Ügy vagyok Anna Margit művészetével, hogy mivel megragad, szíven üt olykor félelmetes bája, nem is figyelem a rajéi arányokat, a színek összecsengését, mint más alkotásoknál. Az ő esetében nem ez a lényeg. Groteszk humor keveredik a mélységgel, máskor meg kapkodjuk a fejünk: sírnunk kell vagy nevetnünk. Kemény nosztalgia ez: a sors kopog művészetében és az a gonoszság, mely embereket ölt, dögcédulákat helyezett férfiak, asszonyok mellére, s a Dunában nemcsak dinnyehéj úszott. Ezt festi Anna Margit, s azt is, hogy embereket, ártatlanokat lőttek a jeges habokba. A képhez a dátumot is odaírja: 1944.

Amos Imre felesége volt Anna Margit. Férjét, a kiváló szentendrei motívumokra bukkant szürrealista festőt elpusztították, ő életben maradt. Bizony keserves súly ez, terhes emlék még a megmenekülés heves örömében is. Legújabb sorozatában, az utóbbi három esztendő termésében Anna Margit erőteljesebben emlékszik, s visszavisszatér emlékeztetőnek az auschwitzi Haláltangó, a régi Depresszió. Ez az egyik pólus, festői figyelmeztetés, hozzájárulás ahhoz . a milliárdos lélekszámú küzdelemhez, hogy soha ne ismétlődhessen az ember által megindított Pokol.

Képeinek másik csokra halk, kedves rezignáció kézcsókos Születésnapról, rózsa- ágról, kalapos kislányról, kék kesztyűről, egy dús hajú ismeretlen nőről, a nagy hintáról. Ez a békesség szonátája, azzá szelídül a színekben rejtőző dráma, s minden bizonnyal nemcsak Anna Margit művészetében, hanem a nagyvilágban is. Az a,lényeg, hogy Chagall rokona, folytatója szuverén törvényekkel. De másért lendül az ecset, másért feszül a szépség: mindannyiunk életéért küzd.

Nemzedékek találkozása

Régi problémája képzőművészeti életünknek, hogy nincs kortárs múzeumunk. Cikkek fájlalják hiányát, viták kerekedtek miatta. Most valami megmozdult. A Magyar Nemzeti Galéria tudatos vásárlási programja már az új kortárs múzeum, anyagát gyűjti és ezzel a minősítéssel inspirálja képzőművészeinket egyre nagyobb teljesítményekre. Nagyon helyesen gondolnak a múltra, ezt példázza Bogdány Jakab, Munkácsy Mihály, Paál László egy-egy mesterműve és Gundelfinger Gyula 1876-os müncheni festménye, mely már az előszecesszió egyik alkotása.

Korrekt ez a mérlegelés, mely egyrészt csak kiemelke-' dő műveket hív a Galéria falai közé, másrészt az is, hogy az egymást követő nemzedékek kivétel nélkül szerephez jutnak. A mesterek közül Tóth Menyhért, Barcsay Jenő, Do- manovszky Endre, Korniss Dezső művészete jelzi az értékeket és az irányokat. A középnemzedék is komoly erőfeszítéssel hódítja, közelíti a tökélyt egy drámai hangvétel jegyében, ebből a körből említendő Kokas Ignác, Fóth Ernő, Orosz János festménye. Utóbbi Nagy László költészeAnna Margit: Házasság

DIOFIGYELO

latként jut eszünkbe a születésszám periodikus változásának miértje, vagy az az igazán banálisnak tűnő kérdés, miért írnak az emberek a rádiónak, televíziónak, az újságok szerkesztőségeinek levelet, amikor tudván tudják, hogy ügyeikben nem ezek az illetékes fórumok.

A rádió gazdaságpolitikai rovatának ifjú munkatársai nem szégyellnek kérdezni. Még ilyen egyszerű, időnként komolytalannak tűnő kérdéseket is a legnagyobb lelki nyugalommal tárnak ország-világ nyilvánossága elé. Jó publicista módjára tudják, hogy az egyediben mindig ott rejtőzik az általános is, s nemcsak a komolykodóan bonyolultan, tudálékosan feltett kérdések, hanem az ilyen egyszerűek is megválaszolhatóak a matematika, a szociológia, a történelem, s a többi társadalom- és természettudomány segítségével. S ha a válasz talán még nem is teljes, a kérdések nyomán előbb-utijbb logikus rendszerré áll össze az ismeretlen.

Ez az ötlet, ez a megközelítési mód tette számomra szimpatikussá a rádióban hétfőn este hallott Több mint valószínű összeállítást.

EGY RÁDIÓS NAPLÓJÁBÓL. Dokumentumok, régi írások, újságok, tárgyak között turkálni nagyszerű dolog. Megelevenednek a történelemkönyvek élettelen lapjak egy mondat, egy rajz, akár egy bútordarab is segíthet megérteni elmúlt korok összefüggéseit, a bennük élő emberek, apáink, nagyapáink, dédapáink korát.

Sebestyén János is rabja a dokumentumok varázsos világának, szakmája szerint a viaszlemezeken megőrzött melódiáknak, s afféle polihisztorként a mai életünket is befolyásoló történelemnek. E kettős . érdeklődés azután furcsa korrajzokat szül. A sercegő dzsessz elandalít, a sosemvolt boldog békeidőiket juttatja eszünkbe, hogy aztán az arti- kulátlanul üvöltöző Hitler gyorsan kijózanítson, s a kíméletlen igazságot tárja elénk.

Hercegek, grófok, ifjúságot butító miniszterek, a revízió eszméjével az országot romba döntő politikusok hangján Sebestyén Jáno$ műsorában csak ritkán tapasztalható hitelességgel szólalt meg a történelem.

Csulák András

Anna

Marsit: Én nem leszek szürkék hegedűse

tánek állít maradandó emléket. Deim Pál Ember és ház kapcsolatát kutatja tisztázott konstruktivizmusával, s az is üdvös, hogy Lakner László és Csernus Tibor személyében külföldön élő festőink is országos gyűjteményünket gyarapítják új munkáikkal.

Jók a fiatalok, elsősorban Vált Dezső, Kő Pál, Nagy Gábor és különösen Szabados Árpád, aki döbbenetes erejű és finomságú fotografikát komponált négy tételben Édesapja emlékére.

A Kortárs Múzeumnak még nem tisztázottak a feltételei, még nem eldöntött a helye, de az sem utolsó szempont, hogy gyűjtik már az anyagát a Galéria irányításával.

Losonci Miklós

Tervezzünk

játszóteret

A gyermekkori élmények közül kitörölhetetlen a játék, s annak színtere. A városlakók megelégedhetnek az erre a célra létrehívott apró parkokkal. Van, akinek a Pál utcai fiúkéhoz hasonló grund jelenti a nagy csatározásokat, ahol barátságok szövődnek. Az új lakótelepeken nem túlságosan jeleskedtek a tervezők abban, hogy minél fantáziadúsabb játszótereket létesítsenek.

Ahogyan egymás mellett nőnek ki a földből az épületek, egyre kuszábbak a közöttük levő üres telkek. Alig-alig akad terület, ahol a legkisebbek szabadon mozoghatnának, ahová a szülő szívesen engedné le egyedül a gyerekeket. Persze jó példával is előhozakodhatunk: kevesen tudják, hogy a budakeszi vadaspark felé menet az erdő közepén milyen kellemes, szép játszótér fogadja a kicsinyeket. Iparművészek tervezték a fajátékokat, a hintákat, ki-ki kedvét leli ott.

Az utóbbi időben mintha megindult volna a pezsgés a játszóterek tervezésénél. Ehhez kapcsolódva a váci művelődési központ a legilletékesebbeket, a gyerekeket szólítja fel: jöjjenek ötleteikkel, elképzeléseikkel. Az általános iskolásoknak készült szokásos gyermek- rajzpályázatra így szól a kiírás: tervezzünk játszóteret! A pályázat meghirdetői olyan rajzokat várnak, amelyek a gyerekek kívánságait tükrözik. Mindenki eleresztheti fantáziáját: hol érezné magát igazán jól. S ha valaki rajzban nem tudja magát igazán jól kifejezni, írásban mellékelheti elképzeléseit.

Ily módon a felnőttek a gyerekszemmel kifigyelt ötleteket, fantáziájukból fakadó elképzeléseket szeretnék a jövő játszótereinek kialakításánál figyelembe venni. A művelődési központban június közepéig várják a rajzokat. A legügyesebbek a nyári képzőművészeti táborban díjmentesen vehetnek részt.

MOZIMŰSOR

FEBRUAR 9-TÖL 15-IG

ABONY

9—10: A néma front 11—12: Nevem: Senki 13—14: Harc a vízen

BUDAÖRS

9—12: Klute**

13—14: Anna és a vámpír**

CEGLÉD, Szabadság

9—12: Az emberevő medve (du.)

Spagetti-ház* (este) 13—15: Nevem: Senki

CEGLÉD, Kamaraterem

9—12: Hatásvadászok*

11—12: Varázssapkji (du.) 13—15: Magyar feltalálók

DA3AS

9—10: Csárdáskirálynő 11—12: Hosszú vágta

13: D. B. Cooper üldözése*

DUNAKESZI, Vörös Csillag

9—10: Magánélet 11—12: A Nagy Medve fial (du.)

Kóma** (este)

13—14: Csárdáskirálynő

DUNAKESZI József Attila

9: A seriff és az idegenek 12: Hanyatt-homlok*

13: Elévülhetetlen bűntett 15: Seriff az égből

DUNAHARASZTI

9—10: Flloplák Jupiter fenekét 11—12: Az idő ural (du.)

Egy zsaru bőréért* (este)

13—14: Flor asszony és két férje*

ÉRD

9—10: Szeretők*

12: A két rodeós 13—14: Tű a szénakazalban** 14: Lola* (du.)

FÓT

9—10: A biztosan őlő sárkány Lady**

11—12: Magánélet 12: Donald kacsa és a többiek (du.)

13—14: Kína szindróma*

GÖDÖLLŐ

9—12: A pogány Madonna (du.f

Cicák és titkárnők (este)

13—15: Röpke éjszaka (du.)

Férfiak póráz nélkül** (este)

GYAL

9—12: D. B. Cooper üldözése* 13—14: Hosszú vágta

KEREP2STARCSA

9—10: Britannia

Gyógyintézet**

11—12: Könnyű testi sértés 12: A névtelen vár (du.) 13—14: Klute»*

MONOR

9—14: E. T.

NAGYKÁTA

9—10: A profi**

11—12: Indiánkaland Ontarlóban*

13—14: Vabank

NAGYKŐRÖS. Arany lános

9—10: Jobb ma egy nő,

mint tegnap három** 11—12: Zsaru vagy csirkefogó? 13—15: Spagetti-ház*

NAGYKÖRÖS, Stúdiómozi

9—12: 25 millió fontos váltságdíj

11—12: Békabölcső (du.)

13—15: Ilatásvadászok*

PILISVÖRÖSVAR

9—10: Akit Bulldózernek hívtak 12: Koncert 13: A pártfogolt*

POMÁZ

9—10: Szabadlábon Velencében

11—12: óvakodj a törpétől**

13: A névtelen vár

RÁCKEVE

9—10: Flor asszony és két férje*

10: Ötödik pecsét* (du.) 11—12: Ellopták Juoiter fenekét 13—14: Egy zsaru bőréért*

SZENTENDRE

9—12: Mist mókus kalandjai (du.)

Tű a szénakazalban** (este)

13—15: Álmodozás (du.)

Cicák és titkárnők (este)

SZIGETS7FNTMÍKI ŐS

9—10: Egy zsaru bőréért*

11—12: Röpke éjszaka (du.) Flor asszony és két férje* (este) 13—14: Ellopják Jupiter fenekét

TAPJŐSZELE

9—19: Vabank 11—12: Vük rdti.)

11—13: Excalibur I—II.**

VAC. Kultúr

9—12: Robinson Crusoe (du.)

Kína szindróma* (este) 13—15: Akit Bulldózernek hívtak

VAC. Wartár.h Imre

10: A kapitány -kalandjai (du.)

Ólomidő (este)

15: Abba

VECSÉS

10— -12: Rőzuhaíag I—TI.

11— 12: Kojak Budapesten

(du.)

13—15: Szabadlábon Velencében

* 14 éven aluliaknak nem ajánlott.

•• Csak 16 éven felülieknek.

*