Pest Megyei Hírlap, 1984. február (28. évfolyam, 26-50. szám)

1984-02-08 / 32. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! PEST MEGYEI AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANAGSfLAPJA XXVIII. ÉVFOLYAM, 33. SZÁM Ár« 1,40 forint 1984. FEBRUÁR 8., SZERDA Szorgalom és a takarékosság Zárszámadás a Sárvári Tsz-beit Az abonyd tsoda. így is nevezhetnénk azt a gazdálko­dási eredményt, amit az záho­nyi Ságvári Endre Termelő- szövetkezet az elmúlt eszten­dőben elért. A mindössze 160 millió forint termelési érté­ket produkáló termelőszövet­kezet 1983-ban 44 millió fo­rint nyereségre tett szert. S ha ehhez még hozzátesszük, hogy e sikerek megvalósítója 300 ember volt, nyugodtan csodálkozhatunk. Növénytermesztésük, ahogy a két szomszédos gazdaság­ban is történt, rosszul vizs­gázott. Más kérdés, hogy ezúttal az osztályzatokat az aszály írta a zárszámadási lecke könyvébe. Búzából 38 mázsát takarítottak be hektá­ranként, a kukorica vetésterü­letének felén csak szárat arat­tak a kombájnok. Állatte­nyésztésük viszont remekelt. Egyharmaddal több tejet fej­tek ki teheneiktől a fejőgu­lyások. A háztájiból hét és fél ezer hízott sertést vásá­roltak fel és ugyanennyi saját hízót adtak el a húsiparnak. Az abonyd sikerek hátteré­ben hiába keressük a nagy üzletet. Mint Molnár Zoltán, a szövetkezet elnöke tegnapi zárszámadási beszámolójában is' elmondta, melléküzemági tevékenységük éppen csak a kezdeteknél tart. A lakatosok részlege tavaly zárt először egész évet. A titok nyitja, mint ez általában a nagyköz­ségre jellemző, ezúttal is a TÁGASSÁG K észséges szakembe­reknek köszönhetően most már tudom — mert kérésemre kiszámol­ták —, hogy a megyében egy családi ház felépítésé­nek átlagos időszükséglete kétezerötszáz, háromezer munkaóra. Ami persze sű­rűsödhet néhány hónapba és eloszolhat hosszú-hosszú esztendőkre, kingk-kinek lehetőségei, pénzbeli, fizikai ereje szerint. Ennek az adatnak az ismeretében kapja meg igazi jelentősé­gét &z a mindennapos tény, amelyre Tápiószentmárton- ban hívták fel a figyelme­met, mondván, a nagyköz­ségben mostanában már — és ez a mostanában éve­ket jelöl — az újonnan el­készült családi otthonok közül mindössze egy, kettő akad, ahol beérik a tulajdo­nosok egy szobával, ám ők is úgy, hogy a későbbi bő­vítésnek meghagyták a le­hetőségét. A többi ház már eleve két, még inkább há­rom szobával kerül tető alá, lévén, hogy az esztendőn­ként fölépített 28—32 lakás kétharmadnál nagyobb ré­sze három- vagy több szo­bás. Ez a kétharmadnál na­gyobb rész sokat elmond a szó szerint értett -és az át­vitt értelmű tágasságnak az igényéről, lehetőségéről, arról, hogy egy valamikor isten háta mögöttinek szá­mító településen — mert elkerüli a vasút, kívül esik a főbb közlekedési utak há­lózatán — milyen gyorsan és milyen természetességgel találnak befogadásra az új mércék. Ezeknek a mér­céknek egyike, véljük, a legfontosabbja, a tágas ház megteremtése, mert hiszen elsősorban lakik az ember; otthonának faltól falig ter­jedő mérete, beosztása nem csak fészket teremt az ott élőknek, hanem meghatá­rozza további igényeiket is, szükségleteket hoz létre, életmódot befolyásol. Ami akkor is igaz, ha sok a ve- sződség az építéssel, a be­rendezkedéssel — hiszen a tápiószelei ún. bázis építő­anyag-telepet éppúgy fel kell keresni, mint a ceglédi áruházakat, a nagykátai bútoráruházát —, mert csak a nagyon laikus vélheti, mindegy, városban vagy falun vág neki az otthon- teremtésnek az ember. Na­gyon nem mindegy! Éppen azok vannak hátrányos helyzetben, akik legtöbbet építenek magánerőből, a községekben élők. Tetemes idő vész el az utazgatással, tetemes a költség is persze, ami fuvardíjként hozzácsa­pódik a burkolólapokhoz, a kazánhoz, a parkettához, a csövekhez, szerelvényekhez, tetőablakokhoz. Sok minden történt an­nak érdekében, hogy vál­tozzék ez a helyzet, hiszen a szentmártoniaknak is van bázistelepük, ahol elvben mindent meg kellene kap­niuk, amint elvben másutt szintén a teljes választékra tarthatnának igényt, ha már útra kelnek, de éppen azért kelnek útra, mert az elv és a gyakorlat sem náluk, sem máshol nem esik egybe ... A megyében a települések több, mint hetven százalé­kán kizárólag az általános fogyasztási és értékesítési szövetkezetek vannak jelen építőanyag-árusítóként — témánkat adó körzetben is ez a helyzet —, de mert ezek a szervezetek az épí­tőanyaggyártó nagyipar szá­mára kicsik, akaratlanul is — olykor azonban, érzésünk szerint, szerepe van az aka­ratnak — hátrább szorul­nak, mint azok a nagy cé­gek, amelyek az Áfészek kérte anyagok mennyiségé­nek a tízszeresét, huszon­ötszörösét veszik ét. Marad a személyes kapcsolatok építgetése és felhasználása, az ügyes üzletpolitika az áfészek, tüzelő- és építő­anyagtelepeik számára a beszerzésnél, ám a tartós hiányhelyzet az építőanya­gok gyártásában, forgalma­zásában törvényszerűen magával hozza a kenőpénz, a „hála”, a nyílt szemér­metlen vesztegetés ezernyi formáját, esetét, az amúgy sem olcsó építőanyagokat még drágábbá téve azok­nak, akik között meglehető­sen ritka a pénzét nem szá­moló milliomos. E llentmondás lenne a tá­gasságot tükröző házak és az építés feltételei­nek ilyen szűkössége kö­zött? Ez a látszólagos el­lentmondás valójában már csak következménye a tény­leges oknak, annak, hogy még mindig nem vagyunk képesek folyamatokban gondolkodni, szervezni, irá­nyítani, azaz a tágasságnak tág értelemben érvényt sze­rezni a tervezés és a .vég­rehajtás összefüggő terepén. Először, jelentős állami se­gítséget kínálva, fölszámol­juk a családi ház építésé­nek hosszú ideig meglevő — és igazságtalan! — kor­látáit, majd csak azt köve­tően észleljük meghökken­tem a termelés oldaláról nem vagyunk képesek kielé­gíteni a tetemesen megnőtt keresletet... Előbb vagy utóbb, persze minden ház felépül, legtöbbje tágasnak, igazi otthonnak. Csak ép­pen ez a tágasság sem tud­ja feledtetni a beköltözők­kel az átélt szűkösségeket. Mészáros Ottó takarékosság, a helybéliek hí­ressé vált szorgalma volt. A zárszámadási közgyűlé­sen, amelyet a Somogyi Béla általános iskolában rendeztek tegnap délelőtt, részt vett Podmaniczky István, a ceglé­di városi pártbizottság titká­ra is. V. B. Gabcikovo— Nagymaros Szerződés­módosítás Kedden a külügyminiszté­riumban Roska István kül­ügyminiszter-helyettes és Ondrej Durej, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság rend­kívüli és meghatalmazott nagykövete kicserélte a Ma­gyar Népköztársaság és a Csehszlovák Szocialista Köz­társaság között a gabcikovo— nagymarosi vízlépcsőrendszer megvalósításáról és üzemelte­téséről — 1977. szeptember 16-án Budapesten — kötött szerződés módosításáról szóló, 1983. október 10-én Prágában aláírt; jegyzőkönyv megerősítő okiratait. Ezzel a jegyzőkönyv 1984. február 7-én hatályba lépett. A Főnixnek Domonyból A Galga-parti összefogás Termelőszövetkezet domonyi varró­üzemében havonta 3 ezer kötött gyermekpulóvert állítanak ösz- sze a Főnix Háziipari Szövetkezet megrendelésére. A képen; Laki Fálné is ezen dolgozik Barcza Zsolt felvétele Ma: 3. oldal: Már megkondult a vészharang (2.) Közügyként kezelt közoktatás 4. oldal; Emberi mélységek megfigyelői Helyzetek, minták, normák 6. oldal: Jogi tanácsok Tallózás iizemi lapokban 1. oldal: Ezüstérmes crossozók Gödi cél: területi 8. oldal: Halpusztulás után Ifjabb amerikai hajókat vezényeltek a térségbe Súlyos bejrúti összecsapások Sem katonailag, sem politikailag nem dőlt el Amin Dzsemajel rendszerének legsúlyosabb erőpróbája. Bár a kormányhadsereg érzékeny vereséget szenvedett Nyu- gat-Bejrútban, az amerikai támogatásban bízó falan- gista politikusból lett államfő nem hajlandó megválni elnöki tisztségétől. Valid Dzsumblatt, a Haladó Szocia­lista Párt elnöke és Nahib Berri, a siita AMAL mozga­lom főtitkára viszont minimális követelésnek »nevezte Dzsemajel lemondását. Hétfőn délután és a keddre virradó éjszakán példátlan hevességű tüzérségi összecsa­Szempont a környezetvédelem Gazdaságos és hasznos Már 1975 óta foglalkoznak a Pest megyei Csomagoló- és Szolgáltató Vállalat szakembe­rei a klórozott szénhidrogén­hulladékok megsemmisítésé­vel. Pontosabban, olyan eljá­rást kerestek, amellyel a tisz­títóiparban zsíroldáshoz, fel­használt vegyianyagokat hasz­nálat után visszanyerik. A hagyományos módon, desztillációval történő szétvá­lasztásnak van egy nagy hibá­ja. A folyamat mindig eljut egy olyan pontra, ahol a ma­radék már nem hevíthető to­vább, de még olyan vegyszer­tartalommal bír, amit nem le­het a természetbe visszajut­tatni, mert káros, mérgező. Ezekből a maradék anyagok­ból már 22—25 tonna van rak­táron! Mit lehet vele csinálni? A megoldást keresve a Cso­magoló- és Szolgáltató Válla­lat végül is a koordinátor sze­repét vállalta. A veszprémi Műszaki Kémiai Kutatóintézet végezte a kísérleteket és a ku­tatási programra az Országos Környezetvédelmi Hivatal és az Országos Műszaki Fejlesz­tési Bizottság is felfigyelt és anyagilag támogatta. A MÜKI szabadalommal védett beren­dezéseire épül az új módszer, a vegyianyagokból filmdesztil­láló készülékkel lehet kivonni a tisztítóanyagot. Az így ke­letkezett egy százalékos vegy­szertartalmú maradék már a környezetvédelmi előírások betartása mellett is elégethe­tő, sőt, a szakemberek feltéte­lezi R, hogy esetleg hasznosít­ható is. Például az aszfaltba lehet majd bedolgozni. Ez per­sze még csak feltételezés. Tény azonban, hogy a' ter­vek szerint a kutatási program az idén lezárul. Ha sikerfel, akkor az eddig felhalmozott és még keletkező szénhidrogén­hulladék nem gyűlik tovább. El. E. pások, utcai harcok zajlottak le Bejrút mohamedán többsé­gű nyugati felében. A hivata­los hírzárlat ellenére nyilván­valóvá vált, hogy az ellenzéki fegyveres erők csaknem egész Nyugat-Bejrútot ellenőrzésük alá vonták. Sikerüket meg­könnyítette, hogy a hadsereg több egysége átállt az ellenzé­ki milíciák, főként a siita AMAL mozgalom oldalára. Kedden délelőtt a főváros keleti és nyugati részét elvá­lasztó polgárháborús zöld vo­nal volt a folytatódó összecsa­pások színtere. Bejrút lakossága a keddre virradó éjszakát óvóhelyeken töltötte. Sok lakóépületet ért ágyúlövés. Az első jelentések szerint legalább 100 a halot­tak és több mint háromszáz a sebesültek száma. A libanoni hadsereg hétfőn délutántól szigorú kijárási ti­lalmat rendelt el, azzal a fe­nyegetéssel, hogy megsértőit figyelmeztetés nélkül lelövik. (Folytatás a 2. oldalon) Nagy a kistermelők érdeklődése Tavaszi vetőmagellátás A vetőmagtermeltető és ér­tékesítő vállalat raktáraiból már szállítják a kereskedelmi hálózatba a tavasszal felhasz­nálásra kerülő növényi szapo­rítóanyagot. A kistermelők ér­deklődése nagy; a piackutatás szerint minden eddiginél gaz­dagabb készletekre lesz szük­ség ahhoz, hogy a vetőmag kirendeltségek megfelelhesse­nek a várakozásnak. Mindent egybevetve az idén 45,5 millió tasak vetőmagot kínálnak majd a kistermelőknek, a ker- tészkedőknek, a ház körül vi­rágot, zöldséget termesztők­nek. Tavaly az aszály terméski­esést okozott a vetőmagter­melőknek is, a hiányt azonban a vállalat a tartalékokból pó­tolta. Külföldről is nagyobb tételeket vásároltak. A lakos­sági forgalomba csak zöldség vetőmagból 241 fajta kerül, te­hát olyan választék. amely valóban párját ritkítja. Akik virágot termesztenek, 61 faj­ból válogathatnak, éspedig 328 fajtát, csaknem ötvennel töb­bet, mint egy évvel korábban. Gondoltak azokra is, akik gaz­dasági vetőmagvakkal akarnak foglalkozni, számukra nagyobb súlyegységben hoznak forga­lomba 31 növényfajt, közöttük napraforgót, hibridkukoricát, szóját, a legkülönfélébb takar­mánynövényeket stb. Nem ke­vesebb mint 56 fajta segíti a kistermelőket abban, hogy a helvi igényekhez is alkalmaz­kodhassanak. Akár különleges­ségeket is termeszthetnek. A szaporítóanyag egy részét kül­földről szerzik be. a zöldség­félék közül mindenekelőtt a káposztafajtákat. Az import- szálítmányok folyamatosan ér­keznek. és valamivel később kerülnek majd az üzletekbe, ám — amint a vállalat ígéri — a vetés idejére a külföldi magvak is ott lesznek a bolti polcokon. A hazai vétőmag­szaporító vállalatok kínálatá­ban különlegességek is lesz­nek. Egyebek között hétféle szentesi termesztésű zöldség­különlegességet hoznak for­galomba. Az idei tavaszon drazsé for­mában árusítanak maid sárga­répa. petrezselyem, fejessalá- ta, hónaposretek és hagyma - vetőmagot; ezzel a „formázott maggal” az egyenletes kelést biztosítják és azt, hogy a kis­kertekben is elhagyhassák a munkaigényes folyamatot, az egyelést. A korábbinál na­gyobb tételekben árusítanak korszerű csomagolásban virág­magvakat, az így v-édett vető­mag eredésére nagyobb az esély. -1 «■ j H a| i I , I _' Hegy nélkül mit sem er a páka. S mert a sok forrasz­r SKSI10ÍSV Kés 3ÍMI tástó1 tönkre megy a rézbetét, cserélni kell. így akad ■ »gf %%r«» mim«» munkájuk bőven a Szilasmcnti Termelőszövetkezet csömöri műanyag- és fémipari üzeme dolgozóinak, akik esztendőnként mintegy 200 ezer jó mi­nőségű pákabetétet gyártanak* Barcza Zsolt felvétele- . •% \ > '•’* " S

Next

/
Oldalképek
Tartalom