Pest Megyei Hírlap, 1984. február (28. évfolyam, 26-50. szám)
1984-02-07 / 31. szám
#wsr .»»»;*. if 1984. FEBRUAR T, KEDD ^1/ ellenzék elutasította Dzsmajel tervét Lemondott a libanoni kormány Bejrutban és a drúzok lakta hegyvidéken heves, sőt, fokozódó ágyúdörgés fogadta Amin Dzsemajel libanoni elnök vasárnap este előterjesztett nyolcpontos „béketervét”. Az elnök bejelentette azt is, hogy elfogadta a libanoni kormány lemondását. A libanoni kormányhadsereg hétfő délutántól meghatározatlan ideig terjedő kijárási tilalmat rendelt el Bejrút egész körzetére. Bejrútban hétfőn a déli órákban egyes jelentések szerint már a belvárosban is kemény csatározások voltak. Az államfő rádió- és tv-üze- netében általános tűzszünetre, a kormányerők és az ellenzék képviselőiből alakult katonai vegyesbizottság azonnali összehívására, nyugállományú tisztekből álló tűzszüneti felügyelő bizottság létrehozására szólított fel, majd felkérte a múlt év novemberében elnapolt nemzeti megbékélési konferencia résztvevőit, hogy február 27-én — előzetes feltételek nélkül — újítsák jel genfi találkozójukat A libanoni elnök bejelentette, hogy elfogadta Sajik el- Vazzan kormányának lemondását és erőfeszítéseket tesz a valamennyi pártot, irányzatot, körzetet, az ország „aktív politikai erőit” képviselő nemzeti egységkormány megalakítására. Közölte, hogy részletes reformprogramot dolgozott ki a felekezeti problémák megoldására, a törvényhozás, a végrehajtó hatalom, az igazságszolgáltatás és a közigazgatás korszerűsítésére, hozzáfűzve, hogy a nemzeti párbeszéd keretében minden megvitatható. Szükségesnek mondta a Szíriái—libanoni eszmecsere elmélyítését egy olyan formula érdekében, amely garantálja a két, testvéri, jószomszédi kapcsolatokat fenntartó ország kölcsönös biztonságát. Dzsemajel az Izraellel kötött különmegállapodásról szólva kijelentette, hogy az ismert okok miatt tartózkodott az egyezmény ratifikálásától és olyan új formula keresésén munkálkodik, amely Lehetővé tenné az országban tartózkodó összes külföldi erők kivonását. Közölte: hadserege utasítást kapott arra, hogy vonuljon be az Izrael által kiürítendő dél-libanoni körzetekbe és egyidejűleg vonja ellenőrzése alá az észak-libanoni tartomány határáig terjedő. jelenleg falangista ellenőrzés alatt álló területeket. A libanoni elnök visszautasította a lemondására vonatkozó követeléseket és következetesen az ellenzékre és „bizonyos külső erőkre” hárította a felelősséget a rendezési kísérletek kudarcáért. Ugyanakkor védelmébe vette a Bejrútban állomásozó négyhatalmi haderőt Safik el-Vazzan kormányának távozását egybehangzó értékelések szerint a Bejrút déli külvárosában rendezett vérfürdő tette- szükségessé, miután — tiltakozásul, a síita AMAL- mozgalom vezetőjének felhívására — három mohamedán miniszter benyújtotta lemondáTASISZ-kommentcr az emberi jogokról Genfi ENSZ-tanátskozás A Nemzetek Palotájában hétfőn megnyílt az ENSZ emberi jogok bizottságának 40. ülésszaka. Az ülésszakon egyebek között — megvitatják az emberi jogoknak az izraeli megszállás alatt álló arab területeken, Salvadorban, Gutema- lában és Afrika déli részén történő megsértését. Megvizsgálják a gyarmatosított területeken élő népek önrendelkezési jogának érvényesülését is. Vajon az amerikai kormánynak az atomháborút előkészítő militarista politikája, a Pershingek és robotrepülőgépek európai telepítése nem sérti-e világszerte milliók és milliók emberi jogait, a jogot az élethez? — írja a TASZSZ hétfőn, az ENSZ emberi jogok bizottságának genfi ülésszakát kommentálva. Az emberi jogok amerikai „hívei” és szövetségeseik minden elképzelhető módszerrel leplezik az izraeli agresszort — folytatódik a kommentár —, amely a megszállt arab területeken valóságos népirtást rendez, megfosztja a palesztin arab népet nemzeti önrendelkezési jogától és attól, hogy független, szuverén államot teremtsen magának. Ugyancsak Washington és szövetségesei támogatását élvezve, a Dél-afrikai Köztársaság megtagadja Namíbia népétől szabadságjogait, afrikaiak millióit tartja gyarmati és fajgyűlölő elnyomás alatt. Az amerikai kormányzat semmibe vette a grenadai nép önrendelkezési és szabadság- jogát. Az emberi jogokat — a polgárjogokat, a politikai és társadalmi jogokat — csakis békés viszonyok között, az enyhülés és a nemzetközi együttműködés esetén .lehet megvalósítani — hangsúlyozza a TASZSZ. sát. Dzsemajel felkérte Vaz- zant. hogy az új kormány megalakulásáig minisztereivel együtt maradjon hivatalában. A libanoni ellenzék két legjelentősebb vezetője hétfőn visszautasította Amin Dzsemajel vasárnap esti javaslatát. Valid Dzsumblatt, a Haladó Szocialista Párt vezetője a drúzok rádiója szerint Leszögezte: Libanon összeomlik, ha Dzsemajel elnök nem mond le. Hasonlóképpen vélekedett a síita AMAL katonai-politikai szervezet vezetője, Nabih Ber- ri. Jichak Samir izraeli miniszterelnök hétfőn kijelentette, hogy Izrael Dél-Libanonban „minden körülmények között” garantálni fogja katonai érdekeit, függetlenül attól, hogy sikerül-e megállapodásra jutnia Dzsemajel elnökkel. A CTK jelentése Közös gyakorlat A hétfői napon a kijelölt körzetekben befejeződött a felkészülés a csehszlovák néphadsereg, a szovjet hadsereg és a magyar néphadsereg szárazföldi csapatai és légiereje kijelölt egységei közös téli hadgyakorlatára. A gyakorlat célja, hogy egyidejű harci tevékenység feltételei között tökéletesítsék a szövetséges hadseregek egységei és parancsnokai közötti együttműködést. Mint a CTK jelentette, a nap folyamán befejeződött a csapatok felvonulása a gyakorlat helyszínének területeire. A magyar, a szovjet és a csehszlovák katonák között lezajlottak az első elvtársi találkozók. A tapasztalatok cseréje és a szövetséges csapatok katonái közötti barátság és együttműködés megszilárdítása érdekében a közös hadgyakorlat folyamán is tartanak hasonló találkozókat. Papandreu megnyitó beszéde Békekonferencia A thénbea Az európai szárazföld atomfegyvermentes övezetté való nyilvánításáról kezdődött Athénban hétfőn nemzetközi értekezlet. A tanácskozást a Mozgalom a nemzetközi függetlenségért, a nemzetközi békéért és leszerelésért elnevezésű görög szervezet kezdeményezésére hívták össze. Több mint hatvan békemozgalom küldöttsége képviselteti magát azokból az országokból, amelyek 1975-ben aláírták a Helsinkiben tartott európai biztonsági és együttműködési konferencia záróokmányát. A magyar békemozgalom küldöttségét Péter János, az országgyűlés alelnöke vezeti. Andreasz Papandreu görög miniszterelnök az értekezletet megnyitó beszédében kijelentette, hogy az új amerikai rakéták nyugat-európai telepítése és a genfi tárgyalások Indiai szakadárok akciója Meggyilkolták a diplomatát Indira Gandhi indiai miniszterelnök hétfőn elítélte és brutális tettnek minősítette a birminghami indiai konzulátus munkatársának meggyilkolását. Az ügy miatt Gandhi összehívta a kormány rendkívüli ülését. Világszerte megerősítették a biztonsági szolgálatokat az indiai diplomáciai képviseleteknél. Mint ismeretes, a Scotland Yard hétfőre virradóra éjszaka találta meg a múlt pénteken elrabolt, majd meggyilkolt indiai diplomata holttestét Birminghamtől ötven kilométerre. (Az áldozat nem India konzulja, hanem a képviselet beosztott diplomatája volt.) Az akciót egy eddig ismeretlen szervezet, a Kasmíri Felszabadítást Hadsereg követte el. A szervezet a diplomatáért csaknem másfél millió dolláros váltságdíjat kért, és követelte, hogy engedjék szabadon a Kasmiri Felszabadítási Front egyik vezető személyiségét és más „politikai foglyokat” Indiában. Megfigyelők feltételezése szerint a gyilkosságot elkövető csoport az 1965-ben alakult Kasmiri Felszabadítási Frontból kivált radikális szárny. A kasmiri szakadárok azt követelik, hogy az Indiához tartozó Dzsammu és Kasmír váljon ki az Indiai Államszövetségből és csatlakozzon Pakisztánhoz. A pakisztáni hatóCSAK RÖVI A SZOVJETUNIÓ és Olaszország közötti diplomáciai kapcsolatfelvétel hatvanadik évfordulója alkalmából üdvözlő táviratok váltására került sor a két ország külügyminisztériuma között. VARSÓBAN tett látogatást vasárnap Hans Jürgen Wischnewski, a Német Szo- ciáldémokrata Párt elnökségének tagja, nyugatnémet alsóházi parlamenti képviselő. A nyugatnémet politikus, aki a LEMP KB meghívására érkezett Lengyelországba, találkozott egyebek között Kazimierz Barcikowskival és Józef Czyrekkel, a LEMP PB tagjaival, a KB titkáraival, valamint Mieczyslaw Rakowski miniszterelnök-helyettessel, a kormány és a szejm más vezetőivel. ságok szintén elítélték az indiai diplomata ellen elkövetett akciót. megszakadása miatt tavaly nagymértékben kiéleződött a nemzetközi helyzet. A miniszterelnök szerint a görög kormány a lakosság érzéseinek és törekvéseinek adott hangot, amikor javasolta, hogy a kialakult zsákutcából vezető kiút felkutatása végett hat hónappal halasszák el a Pershing—2 rakéták és a manőverező robotrepülögépek nyugat-európai telepítését. A szám szerint 464 amerikai manőverező robotrepülőgép nyugat-európai elhelyezéséről hozott döntés csupán a jéghegy csúcsa — mondotta a miniszterelnök, kifejtve, hogy az amerikai légirerő már tervbe vette 3780 levegőből indítható manőverező robotrepülőgép, a haditengerészet pedig 3904 tengerről indítható ugyanilyen fegyverfajta kifejlesztését. A fegyverkezési hajsza megfékezéseinek lehetőségeiről szólva Andreasz Papandreu hangsúlyozta: a mostani körülmények között növekszik a kis országok, népek és kormányok szerepe, és ezért még tevékenyebben kell bekapcsolódniuk a nukleáris katasztrófa elhárításáért vívott harcba. Margaret Thatcher budapesti látogatásáról Nemzetközi sajtóvisszhang A nemzetközi sajtó Margaret Thatcher brit miniszterelnök elutazása után összefoglaló értékelésekkel tér vissza a látogatásra. Londoni kormánykörök a brit miniszterelnök magyar- országi látogatását a kelet- nyugati kapcsolatok javítása irányában tett első lépésnek értékelik. Kiemelik, hogy Thatcher asszony konstruktívnak és értékesnek nevezte a tárgyalásokat, bár mindkét fél megerősítette eltérő ideológiai és politikai álláspontjait. A látogatás — mutatnak rá —, nem azt a célt szolgálta, hogy egymáshoz közelítse a két fél ellentétes nézeteit, hanem alkalmat kínált arra, hogy két, különböző társadalmi rendszerhez tartozó politikus megismerje egymást. Brit megfigyelők a látogatás jelentőségét elsősorban abban látják, hogy Thatcher asszony keleti politikája új irányba mutat. Eszerint a budapesti látogatás Margaret Thatcher részéről kísérlet volt a Reagan-kormány kemény irányvonalától való elhatárolódásra is. Ez különösen most nagy jelentőségű — hangsúlyozzák —, mivel a nyugati hatalmak vezetésében a küszöbön álló amerikai elnök- választások külpolitikai téren egyfajta bénultságot okozhatnak. A nyugatnémet sajtó hétfői összegző anyagaiban elégedetten vette tudomásul, hogy Budapestre látogatva a brit- kormányfő szakított a szocialista országokkal szembeni, merev vonalával, és nagyobb szerepet kíván játszani a kelet- nyugati feszültség csökkentésében. Az NSZK sajtója ezt nevezte a látogatás egyik legfontosabb eredményének, kiemelve, hogy Budapest igen pozitív szerepet játszott a brit fordulat lehetővé tételében. A hétfői olasz lapok sikeresnek ítélik Margaret Thatcher budapesti útját. Az II Messag- gero nyugat-európai szemszögből azt tartja fontosnak, hogy Margaret Thatcher akkor emelt szót Magyarországon a párbeszéd érdekében, amikor Ronald Reagan beszédei mindinkább a hidegháborús hangot tükrözik. A L’Humanité hétfőn Thatcher budapesti sajtóértekezletéről beszámolva idézi a brit kormányfőnek azt a kijelentését, amely szerint a Szovjetuniónak vissza kellene térnie a tárgyalóasztalhoz. A lap emlékeztet azonban arra is: Thatcher elutasította azt a követelést, hogy a NATO mondjon le a tárgyalásokat lehetetlenné tevő rakétatelepítésről. Az amerikai sajtó csekély terjedelemben, s a „rendhagyó” eseménynek k;járó bizonytalansággal foglalkozott a brit miniszterelnöknő budapesti látogatásával. A vezető amerikai lapok reagálásából az a következtetés vonható le, hogy a keletnyugati viszony jelenlegi amerikai koncepciójában, amelynek lényege a kivárás, a törekvés arra, hogy a másik felet engedményekre kényszerítsék, egy ilyen magas szintű látogatásnak nem volt meg a pontos helye. A The New York Times szombaton első oldalas fényképet közölt, amelyen a brit miniszterelnök asszony látható, amint a Hősök terén koszo- rúz, a The Washington Post pedig rövid londoni tudósításban foglalkozott a budapesti látogatással. Ebben Thatcher asszonynak a BBC számára adott budapesti interjújából idéz, s arról számol be, hogy a brit vendég szerint a látogatás „új szakaszt jelent” a kelet-nyugati viszonyban. Megjegyezve, hogy Thatcher „szókimondó antikommuniz- musa fontos kiegészítő tényező volt a bilaterális találkozók legtöbbjének felfüggesztésében”, a The Washington Post londoni tudósítója rámutat: az ősz óta a brit kormányfő fokozatosan hangoztatni kezdte a kapcsolatok felélesztésének fontosságát és Kádár Jánossal történt budapesti megbeszélésén is főként a kelet-nyugati kapcsolatok szélesítéséről volt szó, nem pedig „a két tömb közötti mély nézeteltérésekről”. A UPI hírügynökség budapesti tudósítója Thatcher asz- szony sajtóértekezletéről közölt tudósításában, a minisz-. terelnöknőnek a fegyverzet- korlátozási tárgyalások felújítására és a kelet-nyugati kapcsolatok fejlesztésére vonatkozó felszólításait idézi, kiemelve Thatcher asszony megjegyzését arról, hogy az első lépést továbbiaknak kell követniük, mielőtt szovjet— amerikai csúcstalálkozóra kerülhetne sor. AZ EGYKORI sztár-külügyminiszter ünnepélyes keretek között nyújtotta át a Fehér Házban az elnöknek a 132 oldalas paksamétát. Féléves munkával elkészült a Közép- Amerikáról szóló Kissinger- jelentés, amely ajánlásokat tesz Ronald Reagan elnöknek a térségben folytatandó hatékonyabb politikával kapcsolatban. A jelentés tartalmára, összeállításának körülményeire rányomta bélyegét az 1984-es választási év. A bírálatok kereszttüzébe került reagani politikát — a Fehér Ház szándékai szerint — objektív adatokkal, ajánlásokkal kellett alátámasztani. Az elnök tanácsadói ezért javasolták a legfontosabb politikai kérdések elemzésére olyan kétpárti — republikánus és demokrata képviselőkből álló — bizottságok alakítását, amelyek képesek demonstrálni a Reagant övező nemzeti egységet és konszen7HÁTTÉR MENNYIT ÉR KÖZÉ? zust. A tizenegy politikusból alakított bizottság élére az elnök azt a Henry Kissingert nevezte ki, aki mentes ugyan a túlzott szerénységtől, de azt mindig állította, hogy Latin- Amerika az egyetlen terület, amelyhez nem ért. A júliusban megalakított bizottság működésének első két hónapját annak szentelte, hogy megismerkedjen a Közép-Ameri- kával kapcsolatos, mérvadó hazai véleményekkel. Meghallgatott három volt elnököt, négy volt külügyminisztert, mielőtt október közepén nekiindult volna hat közép-amerikai országot érintő hatnapos kőrútjának. A közép-amerikai és karibi térség térképe A ténymegállapító látogatásnak szánt villámutazások sora némi kétséget hagyott megfigyelőkben a komoly, érdemi vizsgálódások iránt. Erre a gyanúra a jelentés nem is cáfol rá. „Még a bizottság demokrata tagjai is elfogadták a Reagan-adminisztráció középamerikai politikai vonalát éppúgy, mint az alapjául szolgáló feltételezést.” Ez a fel- tételezés pedig a Kissinger-je- lentés szerint abból indul ki, hogy a térségben tapasztalható forrongások, feszültségek oka nem a társadalmi igazságtalanságokban keresendő, hanem külső tényezőkben. A bizottság véleménye az, hogy „agresszív külső hatalmak arra használják ki a helyi nehézségeket, hogy saját politikai befolyásukat és katonai ellenőrzésüket kiterjesszék, komolyan fenyegetve ezzel az Egyesült Államokat és az egész féltekét”. Ezzel kétséget kizáróan azt állítja a jelentés, hogy az Egyesült Államok hátsóudvarának tartott térség „szovjet stratégiai behatolás” színhelye. A kissin- geri diagnózis a Szovjetunió és Kuba mellett természetesen Nicaraguát jelöli meg az amerikai érdekeket leginkább fenyegető országként. A volt külügyminiszter nehezen bírta megállni, hogy egyszer már fölállított kedvenc teóriáját, a délkelet-ázsiai dominóelméletet ne alkalmazza ezúttal Közép-Amerikára. Eszerint Nicaragua fenyegeti Panama biztonságát, a salva- dori gerillák esetleges győzelme nyomán pedig sorban eldőlne a costaricai, a hondu- rasi és a guatemalai ..dominó” is. A bizottság ajánlásai a „több pénzt és több fegyvert” jelszó jegyében fogantak. A Kissin- ger-jelentés erőteljes támoga.- tást ad az elnöknek, aki komoly nehézségekkel küszködött a kongresszusban közép- amerikai segélyprogramja miatt. A pesszimista hangú jelentés úgy festi le a helyzetet az amerikai honatyák előtt, hogy gyors megoldás híján az Egyesült Államok létérdekei vesznek el a térségben. A jelentés két megoldást kínál: vagy horribilis összegű katonai és gazdasági segélyt ad az USA a térségbeli szövetségeseinek, vagy katonai beavatkozásra kényszerül. Az amerikai közvélemény „Vietnam-szindrómájának” ismeretében a bizottság jó pszichológiai érzékkel épít arra a félelemre, amely az amerikai emberáldozatok miatt nagyon is jelen van a társadalomban. Viszont pénzzel — igaz, nem kis összeggel —, sugallja a jelentés, meg lehet váltani az áldozatokat. A bizottság 8 milliárd dollárnyi segítséget javasol a térség diktatúrái számára az elkövetkező öt évre. REKORDBEFEKTETÉST javasol a Kissinger-bizottság a Fehér Háznak. Kétséges, hogy Kissinger hasonló tanácsokat adna-e a beruházási tippekért és nemzetközi előrejelzésekért hozzáforduló magánbefektetőknek. A 150 ezer dolláros honorárium fejében a volt külügyminiszter bizonyára lebeszélné klienseit a politikailag földrengéses övezetnek számító Közép-Amerii-”’ról.. . M. L.
