Pest Megyei Hírlap, 1984. február (28. évfolyam, 26-50. szám)
1984-02-01 / 26. szám
Prsr . .*# íf. I */] 6 1984. FEBRUAR 1., SZERDA la Jogi tanácsokéi Mennyi külterületi földet vehetünk? Miként alakulhat gazdasági munkaközösség? ® Mennyi külterületi földet szerezhet meg az a szemeiy, aki földműveléssel nem foglalkozik eleim vatasbzeruenv Testvérével közösen van egy külterületi mezogazdasagi ingatlanuk, amely 834 négyszögöl. A szomszéd hasonló nagyságú telkét is meg akarják venni, mert így lenne gazdaságos a szőlőtelepítésük. Mindenben megegyeztek már, csak a földhivatalnál akadozik az eljárás. Lehetséges-e, hogy nem hagyják jóvá? — kérdezik olvasóink. Az említett terület a két testvér osztatlan tulajdonközösségében van. Egyrészt ezt is figyelembe kell venni, más-’ részt azokat a rendelkezéseket, amelyek meghatározzák, hogy a mezőgazdasági munkával nem élethivatásszerűen foglalkozó magánszemély milyen nagyságú külterületi földet szerezhet meg. Ezáltal olvasónknak és testvérének 16ü8 négyszögöl lenne a területe, amely négyzetméterben számítva, csaknem hatezer négyzetmétert tenne ki. Olyan tájékoztatást kaptak, hogy nem lehet ennyi területük, ezért kérdezik, megszerezhetik-e területükhöz a szomszéd földjét? Az a személy, akinek nem főfoglalkozása a mezőgazdasági munka, az jogosult hatezer négyzetméterig külterületi föld szerzésére. Ez abban az esetben érvényes, ha a községben nincs mezőgazdasági termelő- szövetkezet, illetőleg mező-, vagy erdőgazdálkodással feladatszerűen foglalkozó más állami szervezet. Ha ilyen van, akkor a külterületi földtulajdon egy személy részére nem haladhatja rpeg a háromezer négyzetmétert. Minthogy azonban slvasónk testvérével van tulajdonközösségben, így semmi akadálya nincs annak, hogy a jelenlegivel azonos nagyságú területet megvegvenek. • Milyen célból alakulhat gazdasági munkaközösség? Gazdasági munkaközösséget akar szervezni egyik olvasónk, két társával. Egyikük jogász, a másik közgazdász, a harmadik pedig speciális pénzügyi, adóügyi szakember. Az az elképzelésük: a szervezet arra vállalkozna, hogy ilyen gazdálkodó szervezeteket alakítson, azokat elindítsa, és folyamatosan igazgatási, jogi, pénzügyi tanácsokkal lássa el. A gazdasági munkaközösségekről a 28/1981. (IX. -9.) MT. számú rendelet intézkedik. Hosszú lenne most felsorolni mindazokat a tevékenységi köröket, amelyekre gazdasági munkaközösség, röviden gmk alakulhat. Számos segédeszköz is megjelent már ezzel kapcsolatban. Most nekünk csak az, a feladatunk, hogy abban nyilvánítsunk véleményt, belefér-e a jogszabály kereteibe az a tevékenység, amelyet olvasóink akarnak folytatni a gmk keretében. Mindenekelőtt a gmk cégbejegyzéséhez az egyéb feltételeken kívül, elsődlegesen az államigazgatósági hatóság jóváhagyó határozata szükséges. Olyan tevékenységre nem vállalkozhat a gmk, amelyet jogszabály, vagy egyéb rendelkezés más szervezet tevékenységébe utal. Azt is jó tudni, hogy elsősorban a lakossági igények kielégítése céljából a termelői, a termelést kiegészítő tevékenységet kívánják a rendelkezések elősegíteni. Olvasóink abból indulnak ki, hogy az említett jogszabály 1. §. (1) bekezdése szövegében a szervezés ... kitétel is szerepel. Ezt is a rendelkezés egyéb szó- használatával összefüggésben kell értelmezni, elsősorban tehát a gazdálkodó szervezetek tevékenységét kiegészítő, valamint a szolgáltatások, a kisüzemi termelést szervező és elősegítő tevékenységként. Az említett rendelet 8. §-ában foglaltakat is figyelembe kell venni, amely szerint önmagában a gazdálkodó szervezetek szervezésére, indítására az említett körben való tevékenység, bár nem ütközik jogszabályba, a jogi feladatok végzése azonban igen. Kinek kell 3 százalékos, és kinek kell 40 százalékos társasági adót fizetnie? A 35/1978. (XII. 22.) PM. rendeletben összefoglalóan megjelölt ún. belföldi társaságok, a tevékenységükből elért jövedelem után, adót kötelesek fizetni. Vannak sl társaságot terhelő adók, és a társaság tagjait terhelő adók. Mivel részletesebb leírást igényelne, hogy mit értünk adóköteles bevétel alatt és a társaság tagjait milyen adófizetési kötelezettségek terhelik, ezért most csak kifejezetten a társasági adó kérdésére térünk ki. A társaság tevékenységéből származó nyereség után, a gazdasági munkaközösség, a vállalati gazdasági munkaközösség, az állami vállalat kiskereskedelmi, illetőleg vendéglátóipari üzletet bérlő polgári jogi társaság, a magánkereskedők közös néven működő polgári jogi társasága, az állami vállalat, egyéb állami gazdálkodó szerv, társadalmi szervezet vállalata, szövetkezeti vállalat, jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társulás, valamint a fogyasztási, értékesítő és beszerző szövetkezet ipari termelést, fogyasztási és egyéb szolgáltatást, termelőeszköz-kereskedést, valamint hulladékbeevűjtést végző részlegét szerződéses rendszerben üzemeltető polgári jogi társaság. az inari és szolgáltató szövetkezeti szakcsoport, a fo- gvasztási. értékesítő és beszerző szövetkezet keretében működő szakcsoport három százalék társasági adót, az egv- szerű polgári jogi társaság 40 százalék társasági adót köteles fizetni. Dr. M. J. A tisztességtelen gazdálkodás ellen Új intézkedések előkészítése Ismét nehéz év köszöntött ránk. Gondjaink nem csökkentek, sőt, mind többet kell tennünk azért, hogy megvédjük, megőrizzük, amit évtizedek munkájával megteremtettünk. Ám az új esztendő nemcsak a világpiacon készteti erőpróbára az országot, a honi gazdasági klíma ismét szigorodott a vállalatok számára. A kormányzat már néhány hónapja ismertette a változásokat, de néhány problémát csak a közeljövőben tűz napirendjére a Minisztertanács. Ezek egyike lesz a sokat vitatott tisztességtelen gazdasági haszon kérdése. Az 1028-as számú MT-határozat — jobbára csak ezen a néven emlegetik — még az árrendszer 1980-as reformja idején látott napvilágot, s őrködik a haszon- szerzés, pontosabban fogalmazva, az árérvényesítés tisztességes volta fölött. A legfőbb követelmény: egyetlen cég se adhassa el portékáját más gazdálkodóknak — végső soron nekünk, fogyasztóknak — túlzottan magas áron, indokolatlanul nagy haszonnal. Mikor számít tisztességtelen- ] nek a haszon, teszik föl a kérdést sokan 1980 óta. A választ a határozat, valamint a kiegészítő irányelvek és közlemények adják meg részletesen. Ha például valamelyik gazdálkodó a szokásosnál, tehát a piaci átlagnál aránytalanul magasabb áron adja el a többitől semmivel sem jobb áruit, akkor már jogtalan nyereséghez jut. Szintén indokolalan- nak ítélik az árellenőrök, ha valamelyik vállalat csak az emelkedő beszerzési költségeket hárítja át a vevőkre, de a csökkenést már nem érezteti a fogyasztókkal. Bármilyen furcsán hangzik is, de még egy veszteséges üzletből is húzhat tisztességtelen hasznot a termelő. Ha egy cég saját hibájából termel magas költséggel, s ezt a piac legalább részben elismeri — mert hiánycikk az adott termék —, akkor a cég vét a jogszabályban foglalt gazdálkodó magatartás ellen, hiszen rossz munkája következményeit végeredményben — ha csak részben is — a fogyasztókra hárította. Bár sokan vitatták az 1028- as MT-határozatot, a gyakorlat mégis alkotóit igazolta. E szabály nélkül a vállalatok sok esetben automatikusan átháríthatnák növekvő köttségei- ket a vásárlókra. Ám e négy esztendő alatt bebizonyosodott, hogy a mostani elnevezés nem fedi a kifogásolt gazdálkodói magatartást, illetve az áralkalmazás visszáságait, hiszen nem a tisztességtelen hasznot, hanem a tisztességtelen árat, az árképzési szabályok megsértését bünteti a jogszabály. Egyelőre még az egyeztetés útjait járó új jogszabálytervezetben a korábbi tisztességtelen haszon definíciója jogtalán árra változik. Maga a jogszabály már meghaladja az árképzés kereteit, a tisztességtelen gazdálkodói magatartás kritériumatit foglalja egységes rendszerbe, s ennek részeként írja le a jogtalan áralkalmazás eseteit. Bár a végleges döntés még várat magára, érdemes a készülő rendelettervezet néhány gondolatát már most megismerni. Általában elmondhatjuk, hogy olyan gazdálkodást akarnak tiltani, amely nem egyeztethető össze a piaci verseny szabályaival, a vevők megfelelő tájékoztatásával. Tehát ha egy kiskereskedő megtévesztésül Lee Cooper vagy Levis címkét ragaszt a máskülönben márka nélküli farmerre, már tisztességtelen előnyhöz jut az eladásakor, mert eredetiként árulta a nem márkás nadrágot. Ugyanígy tisztességtelenül jár el az a kereskedő, aki elfelejti a megfelelő használati utasítást mellékelni portékájához, vagy elhallgatja az áru rossz tulajdonságait: s az első mosás után felére ugrik ösz- sze a kiválónak hirdetett gyapjú pulóver, fakult rongy lesz a kirakatban türkiz színben pompázó pamutingből. A verseny —' mármint az eladók versenye — elsősorban nekünk fogyasztóknak teremt kedvezőbb helyzetet, de előfordulhat, hogy néhány nagyobb termelő megpróbálja korlátozni a számukra hátrányos versenyt, és például előre megállapodnak az árban, így a lehetségesnél drágábban adják el termékeiket. Az ilyesfajta magatartás is tisztességtelennek minősül az új rendelettervezet szerint, amely szigorúan bünteti a piaci verseny korlátozását, vagy a mo- nopolhelyzettel történő visz- szaélést. A szabályok ereje és hatása a megsértéséért járó büntetéstől is függ. Bár még ebben a kérdésben sem jutottak egységes álláspontra az illetékesek, úgy tűnik, a korábbinál Szigorúbban kérik majd számon a tisztességes gazdálkodói magatartást. Eddig szabálysértési eljárás indításával, súlyosabb esetben gazdasági bírság kiszabásával büntették például a tisztességtelen haszonhoz jutókat. A gazdasági bírság kiszabása automatikusan maga után vonta a vállalat vezetőjének fegyelmijét is. A tervezett jogszabály szerint viszont mindezen túl még a polgári törvénykönyv megfelelő paragrafusai szerint is felelniük kell majd a vétekeseknek a tisz- teségtelen gazdálkodásért. Bár még csak előzetesként írtunk egy készülő jogszabályról, a néhány kiragadott részletből már élesen körvonalazódik a Jövő. A piaci verseny önmagában még nem javítja a belső ellátást, nem szünteti meg. a hiánycikkeket, nem véd meg bennünket, fogyasztókat az árdrágítókkal szemben. De ha az éleződő piaci verseny mellett van még egy átfogó, a isztességtelen gazdálkodás kritériumait összefoglaló jogszabály is, akkor már bizakodók lehetünk. Lakatos Mária Legfelsőbb ítélet Fejére esett a vaskorong Az egyik gyárban egy vállalat munkásai daruskocsival 800 tonnás gép alapozásán dolgoztak. A gyár tízfőnyi kisegítő munkaerőt bocsátott rendelkezésükre. A daruban hiba keletkezett, ezért a kezelő személyzet eltávozott. Ezalatt a kisegítő csoport egyik tagja beugrott a gép mellett lévő gödörbe, hogy ott kisebb munkát elvégezzen. Közben a darukezele és társai visszaérkeztek, és hozzáfogtak a ja vitáshoz. A munkás még a gödörben volt, amikor a gépről egy több mint háromkilós korong a fejére esett. A SZOT Társadalombiztosítási Igazgatósága a gyárat a súlyosan sérült ember gyógyítási költségeinek és baleseti nyugdíjának megfizetésére kötelezte. A gyár ennek eleget tett, majd az összeg: 124 ezer forint visszatérítéséért pert indított a vállalat ellen. Az ügy a Legfelsőbb Bírósá gon dőlt el, amely megállapította: a vállalat megszegte az emelőgépek balesetelhárító és egészségvédő-óvó rendelkező sciröl szóló rendelet előírását, amely szerint a javítás ideje alatt a munkaterületet körül kell keríteni, és táblát elhelyezni, figyelmeztetve, hogy a gépet javítják, a közelben tar tózkodni tilos és életveszélyes! Ezt az intézkedést vétkesen elmulasztották. A sérült em bér nem tudhatta, hogy a javítás ideje alatt a gödörben veszélyhelyzetben van. A bekövetkezett kárért tehát vállalat felelős, és a peresített összeget a gyárnak meg kell térítenie. Tíz NAP Rendeletéiből Az egyes bértarifákat minden érdekelt megtalálhatja a Tanácsok Közlönye 29. számában. Kiterjed többek között a fordítókra, a lektorokra a manekenekre, a fotómodel- lekre, az üzletszerzők, a propagandisták és az ügynökök munkabérére. A tennivalókat az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnökének ren deletei szabályozzák a korábbi egyes bértarifákat megállapító jogszabályok egyidejű hatályon kívül helyezésivel. A villamos energia fogyasztói árának megállapításáról a Magyar Közlöny január 23-i számában olvashatják az érdekeltek a 2/1984. Ip. M. rendelkezést. Az öregek napközi otthonában fizetendő gondozási díj felemeléséről, úgyszintén a szociális otthonokban és a szociális intézetekben az új gondozás; díjakról az egészségügyi miniszter 2/1984. és a 3/1984. Eü. M. sz. rendelete intézkedik. i Vizek partján- HORGÁSZBOTTAL A jég hátán is megélünk ... természetesen, ha van jcg. Az idei tél sajnos nem nagyon kényeztette el a lékhorgászat szerelmeseit. A december eleji hidcghullámot már karácsony táján megtörte a szinte tavaszi időjárás. A 20—25, helyenként 30 centiméter vastag jég el vékonyod ott, összetöredezett, néhol maradt csak meg 8—10 centiméternyi réteg. Ez is inkább a múlt heti mérsékelt és lassú lehűlésnek tulajdonítható. Rendkívül veszélyes az ilyen vékony jégen horgászni, mégis sok bátor (vagy inkább meggondolatlan?) sporttársunk merészkedik rálépni a kisebb- nagyobb tavak, mozdulatlan holtágak tükrére... Kétségtelen, hogy a téli csukázásnak, süllőzésnek sajátos szépségei, különleges izgalmai vannak, de nem jó, ha az utóbbiak közé soroljuk azt is: beszakadunk-e vagy sem? Csak óvatosan Tíz-tizenöt centiméteres egészséges jégre már rámehetünk, de az óvatosság soha nem árt. Láttam olyan horgászt, aki sílécszerüen két széles deszkalapot erősített a cipőjére, így megoszlik a teher. Ha többen vagyunk, ilyenkor feltétlenül tartsuk meg a három lépés távolságot, márcsak azért is, ha egyikünk beszakadna, legyen aki segíteni tud. Mint a szita... Sok helyen megfordultunk az utóbbi időben, ahol érdemes volt lékhorgászattal kísérletezni, de a talán legfontosabb mentőeszközt — jó hosz- szú kötelet — sehol sem láttuk a horgásztársainknál. Sőt egy helyütt — igaz legalább 25 centis volt a jég — megszámoltuk: úgy száz négyzet- méternyi területen ötvenket- ten (!) süllőztek. A lékek úgy sorakoztak egymás mellett, mint a szita lyukai... Rövid bottal Am ne csak rémisztgessük a lékhorgászattal ezután ismerkedőket. Remélhetőleg a kutya azért még nem ette meg az igazi kemény telet, s mind több sporttársunk próbálhat szerencsét a jégen. A csuká- záshoz, süllőzéshez is az egyébként szokásos úszás szerelést használják a legtöbben. Szerintünk lehet, sőt hasznos is finomítani, de fárasztáskor nagyon kell ügyelni, nehogy a zsinórt a jég éle elborotválja. Ilyenkor a minél rövidébb botot célszerű használni, a hal kiemeléséhez pedig vágóhorgot. Sajátos módszer Mindenütt sok különleges helyi szokás terjedt el, azokat érdemes ellesni. December elején például a kiskörei tározón tapasztaltuk, hogy amint a horgászok a süllőcsapatra akadtak, újabb és újabb lékeket vágtak abban az irányban, amerre legsűrűbben volt kapás. A nagyobb süllők mindig a frissen vágott lékből jöttek. Már mosf rendelje meg a tavaszi vetőmagokat! Nagy választékban, kiváló minőségű vetőmagokat kínál: a iii-Lirm Vetőmag Vállalat Pest vidéki Területi Központja Monor, Ady Endre u. 61. (PL: 10. 2201) Telefond 13. Telex; 22-5224, Ez egy igazán szép süllő Ha csőkként a fogasok étvágya, a balta fokával kezdték el ütni (!) a jeget, mert mint mondták a zaj' ismét megug- rasztotta, s támadásra ingerelte a rajt. A gyakorlat igazolta feltételezésüket. Összesítés után Persze nagyon sokan nem horgásznak ilyenkor. Akadnak, akik kényelemszeretetből, másokat, a tisztségviselőket az adminisztrációs teendők tartják távol ezekben a napokban a vizektől. A tavalyi fogások összesítése ■— remélhetőleg — mindenütt megtörtént. Megkezdődött, talán Pest megyében a 1 leghamarabb, az idei okmányok érvényesítése, az alapszabály-módosító közgyűlések előkészítése. Érvényesítés Harsányi Józseftől, a Gyomról Dolgozók HE titkárától kaptuk a tájékoztatást, hogy náluk az igazolványok érvényesítésére — a szokásos módon — február 4-én 9-től 14 óráig a Szabadság tér 2. szám alatt (a tűzoltószertárban levő irodában) kerül sor. Csekket senkinek sem küldtek ki. befizetés a helyszínen történik. Ha valaki ekkor akadályoztatása miatt nem tud megjelenni, az áprilisi hagyományos társadalmi munkaakció napján még érvényesíttetheti okmányait. Kél késlekedő Harsányi József elmondta azt is: közgyűlésüket február 25-én, 17 órakor a helyi KlOSZ-szckházban tartották. Elkészültek a statisztikák. Ezekből kiderül, hogy a 126 felnőtt és 36 ifjúsági tag közül csak kél felnőtt horgász nem adta le időben a fogási naplóját. ök természetesen már csak a második félévtől horgászhatnak. Fegyelmezetlenebbek voltak a budapesti intéző bizottságtól hozzájuk „delegált” sporttársak. Hátuk közül csak hárman tettek eleget kötelezettségüknek. Az egyesület tagjai két tavunkbót ösz- szesen 3076 kilogramm halat zsákmányoltak, az egy horgászra jutó fogási átlag csaknem 21 és fél kilogramm, valamivel gyengébb a tavaly- előttinél. Tavasszal lobi» voll A Monor és Vidéke HE hírei közé Imlozik, hogy náluk a fogási állag meghaladja a harminc kilogrammot. Igaz, ebben az a halmennyiség is benne van. amit más vizeken zsákmányollak az egyesület horgászai. Saját vizükből körülbelül ^annyit fogtak, mint az r-lőzo évben, bár kora tavasszal lényegesen többet, mint nyáron vagy ősszel. Furucz Zoltán Vcrcszki János
