Pest Megyei Hírlap, 1984. február (28. évfolyam, 26-50. szám)
1984-02-04 / 29. szám
A KSH 1983. ÉVI JELENTÉSE A GAZDASÁG ÉS A TÁRSADALOM FEJLŐDÉSÉRŐL Az 1983. évi népgazdasági terv fő célja, a népgazdaság külső egyensúlyi helyzetének javítása, a nemzetközi fizetőképesség fenntartása megvalósult. A kiviteli többlet nagyobb lett az előző évinél. A lakosság reáljövedelme és fogyasztása az előző évi szinten maradt. A termelést és az ellátást szolgáló állóeszközök állománya gyarapodott. Folytatódott a gazdálkodás szervezeti korszerűsítése. A gazdasági munka eredményeit mérsékelte a tartósan kedvezőtlen külpiaci helyzet, a külkereskedelmi árak változása miatt keletkezett árveszteség, az aszály. Emellett a munka hatékonyságának fokozása, a termékek korszerűsítése, a versenyképesség javítása nem mindenütt tartott lépést a követelményekkel. Mindezek miatt egyes területeken az eredmények az előirányzottnál kisebbek. 1983-ban a nemzeti jövedelem összege folyó áron mintegy 730 milliárd forint volt, volumene — előzetes, részben becsült adatok alapján — valamivel meghaladta az 1982. évit. Az anyagi ágakban foglalkoztatottak száma 1,5 százalékkal csökkent. A munka termelékenysége emelkedett. A takarékosságra, az erőforrások jobb hasznosítására irányuló programok végrehajtása eredményes volt. Az ágazatok többségében csökkent az egységnyi termelésre jutó anyag- és energiafelhasználás. . Az energiaellátás az év folyamán kiegyensúlyozott volt. A népgazdaság energiafelhasználása közel 2 százalékkal csökkent, az energiagazdálkodási program, a termelési szerkezet változása, valamint az év eleji enyhe idő hatására. Mind az anyagi ágak, mind a lakosság kevesebb energiát használt fel, mint az előző évben. Az energiaigények kielégítésében nagyobb szerep jutott a hazai forrásoknak. Folytatódott a kőolaj és kőolajtermékek helyettesítése más energiahordozóval, így földgázzal és villamos energiával. A nemzeti jövedelemből belföldön 710—715 milliárd forintot, volumenben 2—3 százalékkal kevesebbet használtak fel, mint 1982-ben. A fogyasztásra jutó rész változatlan szintje mellett a felhalmozás — a beruházások volumenének csökkenése és a készletnövekedés mérséklődése következtében — körülbelül 20 százalékkal kevesebb volt az előző évinél. A lakosság infrastrukturális ellátásának javítását szolgáló társadalmi-gazdasági programok legfontosabb fejlesztési céljai megvalósultak. Az életkörülmények javítását szolgáló több területen növekedett a lakossági, helyi erőforrások szerepe. A termelői és a fogyasztói árszínvonal a tervezett mértékben emelkedett. A vállalatok és a szövetkezetek pénzügyi helyzete nem volt kiegyensúlyozott, a korábbinál több vállalatnak voltak likviditási nehézségei. A behozatali árak növekedése meghaladta a kiviteli árakét, a cserearány romlott. Az állami költségvetés bevételei a kiadásoknál gyorsabban nőttek, a költségvetési hiány az előző évinél és a tervezettnél kisebb lett. a népgazdaság 1983. évi FEJLŐDÉSÉNEK FŐBB MUTATÖSZÄMAI Az ipari termelés összességében kb. 1 százalékkal, a tervelőirányzat alsó határának megfelelően emelkedett. Az állami iparvállalatok termelése 0,8 százalékkal meghaladta az egy évvel azelőttit, az ipari szövetkezeteké 1,7 százalékkal csökkent. Az új típusú gazdasági szervezetek — kisvállalatok és kisszövetkezetek, gazdasági munkaközösségek — és a magánkisipar teljesítményei jelentősen emelkedtek. Az ipari termelésben és értékesítésben nőtt az export aránya. Az ipari termékek kivitele mindkét fő elszámolási viszonylatban jelentősen bővült. Az ipar belföldi célú értékesítése 1,9 százalékkal csökkent. Ezen belül a lakosságnak lényegében ugyanannyit, beruházási célra 6,2 százalékkal többet, a termelőielhasználók számára 2,7 százalékkal kevesebbet értékesítettek. A termelés és értékesítés nagyobb arányú bővítését hátráltatta a korlátozott külpiaci kereslet, a kedvezőtlen világpiaci áralakulás, a verseny éleződése, esetenként a termékek egy részének alacsony műszaki színvonala, nem kielégítő minősége és versenyképessége. Helyenként gátolta a termelést munkaerő- hiány, egyes anyagok és alkatrészek hiánya, a kooperációs kapcsolatok lazulása. A termékek korszerűsítése, a piaci igényekhez való alkalmazkodás a szükségesnél Lassabban hazók termelése. Szénből 25,2 millió tonnát, földgázból 6,5 millárd köbmétert, kőolajból 2 millió tonnát hóztak felszínre, 1—3 százalékkal kevesebbet, mint az előző évben. A villamosenergia-termelés 25,7 milliárd kilowattóra volt, 4,1 százalékkal több, mint 1982- ben. A villamos erőművekben megfelelően kihasználták a széntüzelésű erőművek kapacitását. A paksi atomerőmű I. sz. blokkja — amely az év egy részében még próbaüzem jelleggel működött — a villamosenergia-termelés 9,6 százalékát szolgáltatta. A folyamatban levő beruházások közül az oroszlányi szénbányák márkushegyi bányaüzemében az év folyamán évi 200 ezer tonna kapacitású üzemrészt nyitottak meg. Alumíniumkohászati termékekből a belföldi értékesítés változatlan színvonala mellett a kivitel mindkét fő elszámolási viszonylatban számottevően emelkedett. Vaskohászati termékekből a tőkés piacokra irányuló kivitel csökkent. Befejeződött, illetve műszakilag megvalósult a székesfehérvári Könnyűfémműben a félgyártmány-fejlesztő beruházás, a Dunai Vasműben a konvarteres acélgyártás fejlesztése, a Lenin Kohászati Művek kombinált acélművének beruházása. A gépiparon belül az egyes vállalatok, al- ágazatok termelése differenciáltan alakult. Legnagyobb mértékben, a műszeripar, valamint a híradás és vákuumtechnikai ipar nö- • velte termelését, de meghaladta az előző évi szintet a fémtömegcikkipar termelése is. Csökkent a villamos gépek és berendezések termelése és némileg a gép- és gépi berendezés-, valamint a közlekedésieszköz-iparé is. A gépipar rubel viszonylatban növelte exportértékesítését, a nem rubel elszámolású gépexport csökkent. Az építőanyagiparon belül csökkent a kő-, kavics-, cement- és egyes betontermékek termelése. A növekvő igények hatására számottevően nőtt az azbesztcement-termékek, a szigetelőanyagok, a tégla- és cserépipari termékek gyártása. A növekvő termelés ellenére a lakosság építőanyag-keresletét gyakran nem tudták hiánytalanul kielégíteni. A vegyipari termékek közül nagymértékben emelkedett a gyógyszerek, a növényvédő szerek, a háztartási és kozmetikai cikkek gyártása. Bővült a műtrágyák, a műanyag alapanyagok és műanyagok, a szerves- és szervetlen vegyipari termékek, a gumiipari cikkek termelése is. A vegyipar belföldre kevesebbet, exportra lényegesen többet értékesített, mint 1982-ben. A kivitel mindkét fő elszámolási viszonylatban számottevően bővült. A Borsodi Vegyi Kombinátban befejeződött a pvc IV. műanyag-feldolgozó üzem fejlesztése. Bővült a vegyipar növényvédő(Folytatás a 2. oldalon) iWST MEÍiYEi PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA * XXVIII. ÉVFOLYAM, 39. SZÄM Xrn: 1,80 forint 1984. FEBRUAR 4., SZOMBAT Hazánk vendége Margaret Thatcher Megkezdődtek a tárgyalások Margaret Thatcher, Nagy- Britannia és Észak-írország Egyesült Királyság miniszter- elnöke — aki Lázár Györgynek, a Minisztertanács elnökének meghívására hivatalos látogatáson tartózkodik hazánkban — pénteken reggel megkoszorúzta a magyar hősök emlékművét a Hősök terén. Ezt követően Lázár György és Margaret Thatcher — akinek személyében első ízben tesz hivatalos látogatást Magyarországon brit kormányfő — a Parlamentben szűk körű megbeszélést folytatott. Délelőtt az Országház dele- gációs termében Lázár György és Margaret Thatcher vezetésével megkezdődtek a hivatalos magyar—brit tárgyalások. A magyar tárgyalócsoport tagjai: Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese, Esztergályos Ferenc külügyminiszter-helyettes, valamint Bányász Rezső, hazánk londoni nagykövete. Nagy-Britannia képviseletében — a miniszter- elnök asszony társaságában — Sir Julian Bullard külügvmi- niszter-helyettes, John Coles, a kormányfő magántitkára és Peter William Unwin. Nagv- Britannia és Észak-írország Kádár János találkozója Margaret Thatcherrel. (Középen a tolmács.) Egyesült Királyság budapesti nagykövete ült a tárgyaló- asztalhoz. Mezőgazdasági könyvhónap Crszáps megnyitó A 27. mezőgazdasági könyvhónap országos megnyitó ünnepségét pénteken tartották meg Várpalotán, a Jószerencsét Művelődési Központban. A megnyitón Sarlós István, az ■MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese mondott beszédet. Bevezetőben emlékeztetett arra, hogy mezőgazdaságunk a szocialista átalakulás eredményeképpen nemzetközi mértékkel mérve is jelentős eredményeket ért el, több vonatkozásban a világ élvonalába került. Döntő szerepe volt ebben annak a többszektorúságnak, amely a magyar mezőgazdaságban kialakult. A kisegítő és háztáji gazdaságok a nagyüzemekkel együttműködve és azok segítségével a saját szükségletre való termelésen felül jelentősen segítik a lakosság ellátását és termékeinek fontos szerepe van az exportban is. Ez a többszektorúság. amely a magyar mezőgazdaságban megBizonyítvány tennlsii okkal valósult, nem ellentétes a szocialista elvekkel, mert o nép javát szolgálja és így segíti a szocialista célok elérését. Megemlékezett arról a hasznos tevékenységről, amelyet a kertbarátkörök folytatnak, így például a várpalotai és inotai munkás kertbarátok, akiknek a tevékenysége számottevően hozzájárul a város lakosságának jobb ellátásához. A továbbiakban szólt arról, hogy a mezőgazdaságban eddig elért eredményekkel nem elégedhetünk meg. A külpiaci igényeknek megfelelően szükség szerint módosítanunk kell a mezőgazdaság termelési szerkezetét, olyan termékekkel és olyan minőséggel kell jelentkeznünk, amilyet a vevőik igényelnek, s az ezredfordulóig néhány ágazatban jelentősen növelni kell a hozamokat. Mindehhez nélkülözhetetlen a tudomány és a gyakorlat állandó együttműködése. A tudomány eredményeit tolmácsolja, mezőgazdasági programunk teljesítését' segíti a mostani mezőgazdasági könyvhónapra hatszázezer példányban megjelent 49 könyv és kiadvány is — mondotta Sarlós István. Az eszmecsere során áttekintették a két ország politikai, gazdasági, kereskedelmi, műszaki-tudományos és kulturális kapcsolatainak helyzetét és fejlesztésének lehetőségeit. A kormányfők tájékoztatták egymást az országaikat érintő legfontosabb kérdésekről, s véleményt cseréitek időszerű nemzetközi kérdésekről. Délelőtt Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke a Parlament Munkácsy-termében fogadta Margaret Thatchert. A szívélyes légkörű találkozón jelen Volt Esztergályos Ferenc és Bányász Rezső, valamint Peter William Unwin és John Coles. Délben Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára az Országházban találkozott Margaret Thatcher asz- szonnyal. a A nyílt és szívélyes légkörű találkozón vélemény- cserét folytattak a nemzetközi helyzet, a kelet—nyugati viszony időszerű kérdéseiről, valamint a magyar-brit kapcsolatok alakulásáról. A délutánt városnézéssel töltötte a brit kormányfő. Elsőként a Budapesti Történeti Múzeumba látogatott, ahol Székely György főigazgató kalauzolásával ismerkedett a középkori Buda királyi várpalotáját és gótikus szobrait bemutató állandó kiállítással. Margaret Thatcher érdeklődéssel tekintette meg a 17. században elpusztult királyi várpalota helyreállított termeit és a bás(Folytatás a 3. oldalon) ladt. Az iparvállalatoknál és szövetkezeteknél foglalkoztatottak száma 34 800 fővel, 2,3 százalékkal kevesebb volt. mint 1982-ben. A fő ágazatok közül legjelentősebben a könnyűiparban, a kohászatban és a gépiparban csökkent a létszám. A létszámcsökkenésből eredő termelési nehézségek enyhítésében jelentős szerepe volt a vállalati gazdasági munkaközösségeknek. A vállalatok és szövetkezetek termelékenysége az egy foglalkoztatottra jutó termelés alapján 3.1 százalékkal emelkedett. Gépállományuk kihasználtsága némileg romlott. AZ IPARVÄLLALATOK és SZÖVETKEZETEK TERMELÉSE ÉS TERMELÉKENYSÉGE ÁGAZATONKÉNT (1983. ÉS 1982. ÉV SZÁZALÉKÁBAN) termelés termelékenység Bányászat 96,8 96,7 Kohászat 98,5 102,2 Gépipar 100,6 103,3 Gpltöanyagipar 100,8 102,1 Vegyipar 101,6 102,5 Könnyűipar 101,0 105,2 Élelmiszeripar 102,2 101,8 Az energiafelhasználás csökkenésével osszhangban mérséklődött a főbb energiahordoI4a jó a bizonyítvány, nem lehet betelni a látványával. Őri Dóri budaörsi kislány értesítőjét boldogan nézi barátnője, Dcczky Zsuzsi is. (A bizonyítványosztásról szóló riportunk a 4. oldalon.) ídsí szerződés Szovjet kőoíajszáüítás Pénteken Budapesten Rus- say István, a Mineralimpex és Vlagyimir Morozov, a Szojuz- nyefteexport külkereskedelmi vállalat vezérigazgatója aláírta a szovjet kőolaj és kőolajtermékek ez évi magyarországi szállításáról kötött szerződést. Ennek megfelelően 1,3 milliárd rubel értékű szovjet kőolaj és kőolajtermék érkezik az idén. hazánkba. E nagy mennyiségű energiahordozó folyamatos szállítása alapvető Magyarország energiaellátásában, s értéke a Szovjetunióból származó teljes magyar imoort 30 százaléka. Az elmúlt több mint három évtizedben a szovjet kőolájszállításoik meny-. nyisége meghaladta a 110 millió tonnát. A szerződés aláírásánál jelen volt Ambrus János külkereskedelmi miniszterhelyettes és Viktor Ocscrctin, a Szovjetunió magyarországi kereskedelmi képviselője is. WibTíTüTm Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke táviratban üdvözölte Junius Richard Dzsaja- vardene köztársasági elnököt, Lázár György, a Minisztertanács elnöke Ranaszinghe Pre- madasza miniszterelnöknek küldött üdvözlő táviratot a Sri Lanka-i Demokratikus Szocialista Köztársaság nemzeti ünnepe alkalmából. Nemzeti jövedelem Belföldi felhasználás Ipari termelés Országos építés-szerelés Mefctfgazd. term, termelése Egy lakosra jutó rcáljöv. Lakossági fogyasztás A szocialista szervek beruhá zásai, folyó áron terv tény 1982. év százalékában 100,5—101,0 100,0—100,5 96 — 97, 97 — 98 101 —102 kb. 101 97 — 98 97 — 98 101 —102 kb. 97 98 — 98,5 100,0—100,5 99 — 99,5 kb. 100 milliárd forint L170 —172 187
