Pest Megyei Hírlap, 1984. február (28. évfolyam, 26-50. szám)
1984-02-29 / 50. szám
Egy helyen tárolhatnak Raktárbázis Dunaharasztin Központi raktárbázist épít a Fővárosi Csatornázási Művek Dunaharasztin. Az egységes és egy telephelyű raktár kialakítására azért van szükség, mert a vállalat gépeit, berendezéseit és építőanyagait a főváros területén szétszórva, csaknem 15 helyen tárolják. Ez a helyzet nehezíti és gazdaságtalanná teszi a szállítást. A nagy területigényű raktárhoz Dunaharasztin találtak telket; összesen 53 ezer négyzetméternyi ingatlant. Ennek egy részén, 3200 négyzetméteren már állt egy raktár; a Duna Élelmiszer és Vegyiáru Kereskedelmi Vállalat tárolta itt áruit. Ezt a csatornázási művek igényeinek megfelelően átalakítják, sőt a dabasi Fehér Akác Tsz szakemberei még két — 1200 és 900 négyzetméteres —, zárt raktárát — Három éve Is elmúlt már, hogy bezárták a művelődési házat — panaszkodnak a dömsödiek. — Azóta se koncert, se színház, pedig annak idején sokan váltottak bérletet a Déryné társulat előadásaira. Ráckevére sem tudunk átmenni, mert este már nem jár a komp. Budapest pedig messze van, drága a közlekedés, hogy csak úgy felszaladjon az ember. A termelőszövetkezet is bájban van, hol egy istállóban, hol valamelyik gépműhelyben tartják a zárszámadást. Eskilvők a szabadban Valóban, a művelődési ház még álló szárnya is kissé csá- lén viseli a kalapját. Az eresz alatt vastag repedések, a tetőt már csak az imádság tartja. A könyvtár ajtaján még kint a nyitva tartási időt jelző tábla, s a szomszéd helyiség poros ablaküvegén át kopott sakktáblákra látni. Rövidesen azonban ezt a szárnyat is elhagyják a látogatók, s az enyészet végleg birtokába veheti az épületet. Fő is a feje Amb- ruika Péternek, a nagyközségi közös tanács elnökének, vajon hol tudnának helyet adni a könyvtárnak. — De nem a könyvtár sorsa a legaggasztóbb. Nincs a településen egyetlen olyan épület sem, ahol nagyobb rendezvényeket tarthatnánk. A falugyűléseket a százötven személyes moziban rendezzük — három részletben. Az esküvők viszont azok gyönyörűek — tör ki a tanácselnökből váratlanul a lelkesedés. — A tanácsteremben rendszerint a násznép negyedrésze sem fér el, így kint szoktuk tartani a ház előtt, a gesztenyék alatt. Tavasszal, amikor virágba borulnak a fák, igazán szépek. hangulatosak a szabadtéri esküvőink. Jöjjön el egvszer, nézze meg. Tanterem is kell Tavaszra nyár, azután ősz következik, s az iskolakezdés ismét gondokat hoz. Négy olyan teremben oktatnak még mindig, amelyek állapota nehezen felelne meg a követelményeknek. — Ezért döntöttünk úgy, hogy az új művelődési ház tervezésekor igyekszünk a tanteremhiányon is segíteni — folytatja Ambruska Péter. — A Középülettervező Vállalatot bíztuk meg a tervek elkészítésével. A földszinten négy tanterem helyezkedne el, ezeket délutánonként szakköri foglalkozások, s más szabadidős programok rendezésére lehetne használni. Szükség esetén a négy tanterem összenyitásával több száz ember befogadására alkalmas termet nyerhetnénk. Itt tarthatnánk a nagyközség rendezvényeit. a Dózsa Tsz a küldött- gyűléseit. .. Az emeletet a könyvtár és egy szolgálati laépítenek mellé. Itt tartják majd a csatornázási vállalat által használt gépek alkatrészeit, szerelési anyagait, vasárukat és gépi berendezéseket. A raktár nyitott részén csöveket, építő- és dúcolóanyago- kat, vasbetont tárolnak majd A 39 millió forintos költséggel épülő raktár várhatóan 1986-ra készül el; az építkezéssel folyamatosan megszüntetik a szétszórt kis telephelyeket. A nagy raktárban csaknem 120 millió forint értékű árut — összesen 3500-fé- le tételt —, raktároznak majd. Elkészültével átszervezik a fuvarozást: kidolgozzák a gépkocsik gazdaságos útvonalát. Tervezik, hogy később számítógéppel oldják meg az adatfeldolgozási és a készletgazdálkodási munkákat. kás foglalná el. Rég nem találtunk népművelőt a művelődési ház vezetésére, mert nem tudtunk a státushoz lakást adni. — Igaz, az utóbbi években már nem lett volna mit irányítania sem... Előkészítik a beruházást A terveket hallgatva úgy tűnik, hamarosan megoldónak a dömsödiek legégetőbb gondjai. Elképzelésekben nincs hiány, anyagiakban viszont annál inkább. Az előzetes költség- vetés szerint körülbelül huszonnyolcmillió forintba kerülne ez a több célú épület. — Idén még a tervek megrendelésének költségeit is a járdaépítésre, kisebb fejlesztésekre szánt pénzből csíptük le. Igyekszünk a lehetőségeinkhez mérten alaposan előkészíteni a beruházást, akkor is, ha tudjuk, hogy befejezésére csak a következő tervidőszakban számíthatunk. A terület előkészítéséhez kisajátítására lesz szükség. Március végére várjuk a két változatban készülő tanulmányterveket, akkor dönti el a tanácsülés, melyikből készüljenek a kiviteli tervek. A beruházáshoz szükséges pénz előteremtéséhez viszont mindenképpen szükségünk lesz támogatásra. A tsz — ha az ő céljainak is megfelel majd az épület — nyolcmillió forintot szán rá. Mi úgy számítottuk, hogy ötmillió forintos hitel törlesztését vállalni tudjuk, hárommillió értékű társadalmi munkát pedig a község lakói ajánlottak fel. Ezzel együtt alig több, mint a szükséges összeg fele áll a rendelkezésünkre. A tervek mindenesetre hamarosan elkészülnek, s remélhetőleg akadnak még támogatói az új művelődési ház építésének. A megyei könyvtár például a leendő községi könyvtár berendezését vállalta magára. S feltehetően kiveszik a részüket a munkából azok is, akik már jóval gesztenyevirágzás után, az őszi— téli ködben tartották szabadtéri esküvőjüket. Reméljük, hogy az itt kötött házasságokból születő gyerekek már az új Nyulat meg bikát is Perbálon azt mondják, a helybeliek kétharmada állattartásból származó jövedelemből építi a házát. Tény, ho~v a helyi vezetők is gondot fordítanak a feltételek megteremtésére. A községi tanács rendszeresen beszámoltatja a területen működő Egyetértés Termelő- szövetkezet vezetőit arról: hogyan segítik a kistermelőket? Legutóbb a tsz arról adott számot, hogy a háztáji ágazat tavalyi árbevételi tervét 3 millió forinttal túlteljeművelődési központ több célú helyiségeiben ismerkednek meg a betűvetéssel. Márvány! Agnes sítette és a nyereség is jóval magasabb volt a vártnál. Jellemző, hogy míg korábban csak csirkét és sertést tartottak, most — mivel a tsz biztosítja a takarmányt és a felvásárlást —, már sok házban nyállal, néhány helyen pedig birkatartással is foglalkoznak. Míg az előbbi főleg a nyugdíjasok keresetkiegészítése, az utóbbi kemény férfi- munka. A község legelismertebb állattartóinak egyike Borbás Géza, az Egyetértés Tsz garázsmestere. Mindén szükséges kellékkel felszerelt — természetesen saját építésű —, istállójában tíz darab egyhónapos növendékbika várja az etetést. Nincs az a vörös posztó A „kicsik” súlya már most jócskán meghaladja a mázsát. Ám 15 hónapos korában, amikor felvásárolják, már 750 kilót nyom egy jól fejlett bika. Persze, most is biztonságosabb betartani a tisztes távolságot, annak ellenére, hogy a gazda határozottan állítja: olyan biztos ez az istálló, hogy nincs az a vörös posztó, amin felbosszankodva, kitörhetnének az állatok. (Megkötve egyik sincs, állítólag így sze- lídebbek.) Borbás Géza, aki azelőtt ötven sertést tartott, tavaly próbálkozott először mással. Hogy miért? — A bikát vasárnap ünneplő ruhában Is meg lehet etetni. — Ezzel a kijelentéssel jellemzi, hogy mennyire tiszta ez a munka. A malacokkal sokkal több volt a vesződség és áz anyagi ráfordítás is, amíg elérték a kívánt súlyt. Átvételkor, ha a jószág eléri a 750 kilós súlyt, 25—28 ezer forintot fizetnek darabjáért. Ennek alapján gyors meggazdagodásra gondolhat az ember, de persze sok mindennel kell számolni. A növendékállatok ára (ezt utólag kell fizetni), a takarmány és egyéb költségek levonása után körülbelül annyi a havi bevétel, mint a garázsmesteri fizetés. A lucernaföldet, melyen megterem az állatok tápláléka, a tsz adja, a betakarítás mindenkinek a saját dolga. A főállattenyésztő, az állatorvos tanáccsal és útmutatással segít, de azt már a gazdának kell tudnia, miképpen foglalkozzon az állatokkal. Betyár a „kis" szultán — Mindig beszélgetek velük, mert akkor kedvesebbek, jobban hozzám szoknak. Mindegyiknek neve van, úgy szólítgatom őket. Amíg kicsik, éjszakánként sírnak, mint a gyerekek, mert megszokták a közösben, hogy éjjel is van mellettük gondozó. A szomszédok erről tudják, hogy a Gézának új állatai vannak __ Am int tovább beszélgetünk, kiderül, hogy mégsem olyan idilli a kép, nagyon veszélyes munka a bikatartás. — Tavaly az egyik betyár úgy odavágott a falhoz, hogy majdnem ottmaradtam. Azóta a vasvilla vagy gumibot nélkül be sem teszem a Iában az istállóba. Hiába, a tandíjat itt is meg kell fizetni, másképp nem megy. Ismerem a szokásaikat, most is van köztük egy betyár, a Szultán. Amikor idegen kerül a közelébe, úgy forgatja a szemét, hogy... Szomorú történetek is vannak. Tavaly egy férfit Pátyon úgy odavágott a bika, hogy fél évig kezelték utána a kórházban. De Borbás Géza erre nem szeret gondolni. Inkább arról beszél, hogy aki állatot tart, az munka után, haza siet, biztos, hogy nem megy a kocsmába. Ez is haszon, nemcsak a külön kereset. Kistelepüléseken Új üzletek Az állami és szövetkezeti kiskereskedelem mellett egyre több segítséget nyújt a lakosság kiszolgálásában a magánkereskedelem. A múlt év végén már kétezerhatszáz magánkereskedőt tartottak nyilván a megyében, s számuk az első negyedévben továbbihatvannal növekedett. Kedvező jelnek tekinthető, hogy az új vállalkozók többnyire a kevéssé ellátott kistelepüléseken, valamint az idegenforgalmi területeken nyitnak üzletet. A falvakban jelenleg már nyolcszáz vegyeskereskedés, száznegyven zöldségbolt látja el alapvető élelmiszerekkel a lakosságot. Visegrádon például, ahol sem állami, sem szövetkezeti építőanyag-kereskedés nincs, nagy segítséget nyújt a magánerős építkezőknek az új építőanyagtelep. öcsón és Szentendrén egyebek között vetőmagbolt segíti a kertészkedő lakosságot. Számos helyen, részben a szolgáltató kisiparosokkal együtt, részben csak kereskedelmi céllal, szolgáltatóházak létesülnek. Ilyen kereskedelmi centrum van születőben például Szigetszentmiklóson, ahol hat kereskedő, illetve kisiparos nyer elhelyezést. Tökölön ugyancsak most tervezik egy hasonló szolgáltatóház létesítését. Az idegenforgalmi célokat és turizmust szolgáló magánvállalkozások között, az élelmiszer- és ajándékboltok mellett, számos vendéglátóegység létesül, illetve bővül. Leányfalun például a strand szomszédságában új büfé-falatozó nyűik a szezon kezdetéig. P»- lisszentlászlón a Visegrád és Szentendre közötti új közforgalmi út mellett, a már tavaly is működő kisvendéglőt bővítik. Az üdülőövezetben egyébként számos tavaly nyílt üzletet tovább korszerűsítenek, olyan új berendezésekkel látnak el, amelyek lehetővé teszik az áruválaszték növelését. K. Z. Gál Judit A sarokasztalhoz ült és rögtön kávét, konyakot kért. Kabátját is csak akkor vette le, amikor felhajtotta a konyakot, s érezte, hogy didergése megszűnik. Csak a feszültség nem oldódott benne. Üjabb konyakot rendelt. Feszültségét a félelem szülte. Vajon a hetek, hónapok óta oly gondosan felépített terve meghozza-e a megoldást, lendíthet-e előre sorsa kerekén. Házassága nem sikerült. A két gyermeket felesége nevelte, amihez neki fizetése negyven százalékával kellett hozzájárulnia. Évek múltával egyre nyomasztóbbnak érezte ezt a terhet, mert mint műszaki rajzoló, keveset keresett és ritkán adódott lehetőség mellékkeresetre. Ruháival együtt zsugorodott; szerényen, majdnem aszkéta módon élt. Az ételek ízének örömét lassan el is felejtette. Kigyulladt arccal gondolt a válása utáni első évekre, a gondtalan napokra, hetekre, amikor anyja még megbirkózott a háztartással, és ő kirándulhatott, víkendezhetett barátaival, azok nőismerőseivel, akik már a második, harmadik találkozás után szőni kezdték köré a felfokozott boldogság hálóját. A kelepcét hamar észrevette és félrehúzódott. Nem akarta még feladni a szabadságát. A súlyos gond váratlanul szakadt rá. Anyja gyengeségre panaszkodott, meg hogy szüntelenül szédül. Az orvos ágyba parancsolta az idős asszonyt. Kivette szabadságát, gondozta anyját, vigyázott rá. hogy minél előbb meggyógyuljon. Ám az anya betegsége makacs volt. Fizetés nélküli szabadságot vett ki. Gondozónőre, ápolónőre gondolni sem mert. Ö járt bevásárolni, ő mosott, főzött, takarított. És a pénze fogyott. Megoldást kell keresni, töprengett, helyzetén az nem segít, hogy a gyerekei néha meglátogatják a nagymamát és volt felesége jóvoltából nagy csomagot tesznek a betegágy melletti kis asztalkára. Kollégája javasolta anyjának az otthon* ban való elhelyezését, még a kérelmet is segített megfogalmazni. Nem felejtették ki belőle, hogy az idős néni ideiglenes elhelyezését kéri, amíg megtalálja a megoldást. Az ajtóra lesett, aztán az órájára. Még tíz perc van, gondolta, Ági nagyon pontos. És csinos, és szép, és fiatal, mosolygott, talán kicsit túl fiatal is. De nem ezen töprengett most. Hirtelen azok a rohanások jutottak eszébe, amikor anyját végre sikerült elhelyezni az otthonban és hetenként kétszer szaBába Mihályi nfjeaoicláó ladt meglátogatni. Apró kis csomagot vitt neki, de mindig annyit, hogy a gondozónőt is meg tudja belőle kínálpi a mama. Ekkor megint hónapokig, évekig nem gondolt a megoldásra. Megkönnyítette helyzetét az is, hogy anyja nem panaszkodott, nem sürgette hogy vigye már haza és megértőén mosolyogva hallgatta lelkendezését is, hogy hamarosan otthon lesz, mert megnősül, s olyan asszonykát visz a házhoz, akit lányának tekint majd. Négyszer, ötször is elmondta ezt, de arról mindig hallgatott, hogy mikor viszi el bemutatni. Nem mondta, mert sohasem jutott el egy nővel addig, hogy erről beszélni merjen. Félt, hogy elriasztja a kalitka ajtaja előtt csicsergő madárkát, félt, hogy megrettennek az idegen asz- szony örökös ápolásától, félt, hogy nem hagyják ott állásukat, hogy neki kényelmes otthont teremtsenek, neki, aki már jócskán elmúlt negyven esztendős és abban is reménykedett, hogy akkor végre hozzálköltözik a két gyereke is, mert a nagy kamaszoknak most lenne igazán szükségük az apai tekintélyre és az erős apai kézre. M ég öt perc és belibben Ági. nézett ismét az órájára. Ideges, nyugtalan lett. Még egy konyakot rendelt. Olyannak érezte magát, mint egy félszeg legény, akibe csak a szesz táplál egy kis bátorságot. Pedig fölöslegesen. Ági nagyszerű, megértő és őszinte asszony. Lassan egy éve már. hogy együtt dolgoznak. Kezdetben közömbösen jártak, keltek egymás mellett. Akkor még csak azt látta, hogy közepes műszaki rajzoló, semmi több. Egyszer késve és sírva érkezett. Beteg lett a gyereke, a férje nem akart otthon maradni vele és neki kellett telefonálgatni, ismerősöknek, rokonoknak könyörögni, hogy vigyázzanak a kicsire. Mért nem maradtál otthon te? kérdezték tőle. Én. meresztette ki szemét, hogy tehetném? Ha otthon maradnék egyszer is, a férjem ezentúl engem parancsolna mellé. Én ezt nem tudnám elviselni. Eddig ki maradt a gyerekkel, ha beteg volt? A férjem, vagy a rokonok. De azt is ő intézte. A férfikollégák mosolyogva elsomfordáltak, a nők legyintettek, de akadt olyan is, aki talán csak azért, hogy hergelje Ágit, azt mondta: jól tetted, ne hagyd magad, olvass be neki! Vigasztalásnak ez kevés volt. Ekkor lobbant fel benne a remény. Ügy intézte, hogy Ágival együtt menjen el. Meghívta egy kávéra. Két órát ültek a presszóban, de csak Ági beszélt. A férje ellen: látni sem bírja, önző kutya, azt hiszi, hogy a nők még mindig rabszolgák. Kényszeríti, hogy tanuljon meg főzni, mert neki sincs mindig ideje a konyhában pepecselni. Legyen, mondtam én, súgta harciasán Ági. Most majd a sarkamra állok. E mosolyogni való panaszok után jöttek a súlyosabb létező vagy csak elképzelt vádak. Ekkor csapott le rá: hagyd ott a férjed, én megértelek, kössük össze az életünket. Az ebédszünetek, a délutánok, olykor az esték is azzal teltek el, hogy elemezték a hirtelen fellángolást, a nagy szerelmet. Néha azért elhangzott olyan mondat is, hogy együtt nevelnénk fel a három gyereket, mert remélem nem adod oda a férjednek, különben is akkor fizetned kellene, hazavinném a mamát, eljátszogatna a kicsivel. Nekem is duplája lenne a keresetem rögtön, nem kellene gyermektartást fizetnem, az otthon díja is megmaradna. Szépen éldegélhetnénk hatan. A lakás kicsi, az igaz, de elcserélhetnénk vagy felajánlanánk a férjednek. Nyugtalansága nőtt, mert Ági már öt percet késett. Pedig ez fontos találkozó lenne. A megoldást ielentené. És a gyorsított eljárást. Közös megegyezés, vagyonmegosztás, kijelentés, bejelentés és kész. Mindent százszor átgondolt, hiba nem csúszhat be. E ltelt ismét tíz perc. aztán tizenöt. Feje zúgott, nem tudott semmire gondolni. Az emlékek, amikre hivatkozni akart., összekuszálódtak, a mondatok szavakra hulltak szét. Érezte, ha most lenne be Ági, akkor csak dadogni tudna. Ágit csak akkor vette észre, amikor leült mellé. Ne haragudj, mondta, csak most tudtam szabadulni. No, és mi van? csapott le idegesen Ágira Semmi, mondta a fiatalasszony, azt mondta, ő nem akar válni, nem adja a lakást, nem adja a gyereket, de én. ha akarok elköltözhetek. Nem gördít akadályt, érted? Értem, de nekem ez nem megoldás! Hányszor elmondtam már! Ági megrázta fejét, kábultan hallgatta a férfi sziszegését. A tandíjat itt is meg keil fizetni Vasvillával megyek közéjük... Ma az ország lakosságának több mint a fele foglalkozik mezőgazdasági kistermeléssel; ők állítják elő a mezőgazdaság bruttó termelésének 33 százalékát. Ami a húsellátást illeti: a vágómarha 35, a sertéshús 55, a baromfi 30 százaléka és a forgalomba kerülő nyúlhús szinte teljes mennyisége háztájiböl származik. E nélkül tehát jóval kisebb lenne a kínálat, szegényesebb a választék. Több célú épület lenne Elképzelésekben nincs hiány A művelődési ház életveszélyes födémszerkezetét az egyik szárnyon már lebontották. Trencsényl Zoltán felvétele
