Pest Megyei Hírlap, 1984. február (28. évfolyam, 26-50. szám)
1984-02-26 / 48. szám
1 AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ES Ä MEGYEI TANACS XXVIIH. ÉVFOLYAM, 48. SZÁM Ara: 1,40 forint 1984. FEBRUAR 26., VASÁRNAP Látogatás Szentendrén Az ENSZ főtitkára elutazott hazánkból UGRÓKÖTÉL D ivatba jövöget — ott kínálja magát a bazá- rosok portékái között, táncnóta szól mostanában róla — leánygyermekek valamikori kedvelt, mert egyszerű játéka, az ugrókötél. Azt pörgetve, egyik majd a másik, végül mindkét lábát kapkodva a csitri remekül elszórakozott, nála remekebbül már csak a pajtások vidulitak, hiszen jó, móka, amikor az ugrókötél beakad a két láb közé, s zúg egy isteneset a kipirult arcú szöcske... Az ártatlan játék eszköze, a kötél átplántálódott mostanában jó néhány iparterületre, forgatják — nem egészen önszántukból, inkább a kényszernek engedelmes- kedve — vezetők és beosztottak, olykor ugyanazzal az érzéssel, mint a gyermekek, tudván, látván, a többiek azt lesik, mikor bukik orra. így vélekedik legalábbis a szövetkezeti nagy tejtársulás vezető embere, egy percig sem tagadva, vannak saját ügyetlenségeik, mulasztásaik, lazaságaik, ám ezekkel együtt is igazságtalannak érzi azt a sok, sok- felől érkező kritikát,mely őket éri, főként ami a feldolgozás technikai körülményeit, a szállítóeszközök állapotát, a fejlesztési terveket illeti. Kérdem én — mondja —, a megyében melyik gépipari, vegyipari, műszeripari vállalat viselné el, hogy árbevétel-arányos nyeresége két százalék alatt legyen? Márpedig náluk így van, ennyit engednek, adnak meg a szabályozók, a hatósági árral járó megkötöttségek. Hallani viszont azt hallom, gondok vannak a tejiparral. Nem a tejiparban, hanem a tejiparral...! Micsoda különbség. Dohogás, amelyből vonjuk le az egy-egy területen szinte elkerülhetetlen, természetes elfogultságot? Némi mínusz indokolt napjainkban, mert a tagadhatatlan nehézségek szinte automatikusan hoznak magukkal túlzásokat, ám a mínusz ellenére is marad kemény magva a dohogás- nak, jelzés értékű magva. A megyében ugyanis meghökkentően gyorsan csökken nemcsak a tejipar, hanem általában az élelmiszerivar önfinanszírozó képessége. A népgazdaság e területén az árbevétel-arányos nyereség 1981-ben 4,2. 1982-ben 3,2 százalékot tett ki, 1983-ban pedig *— az adat érthetően előzetes — tovább süllyedt, 2,6 százalék körül mozog. A megye húsipari üzemeiben például már- már a legszükségesebb lépésekhez sem teremt fedezetet a két százalék alatti árbevétel-arányos nyereség, aligha véletlen, hogy míg a megye mezőgazdasági üzemeiben 1983-ban — a sokszori mostoha sorsot átélt juhokat kivéve -r növekedett az állatállomány, a feldolgozás körülményeinek korszerűsítésében szerény mértékű a haladás, még akkor is, ha figyelembe vesszük az állami húsipar ceglédi üzemében megkezdett munkát. Ez a mai helyzet elkerülhetetlenül magával hozza — nem kell különösebb jóstehetség a meglátásához — azokat a holnapi feszültségeket, amelyek kemény korlátái lehetne az olyannyira szükséges kivitel tartós növelésének, a hazai ellátásban a változó igényekhez való igazodásnak. Már ma is igazolni látszik ezt a feltételezést, hogy 1983-ban a megye mezőgazdasági üzemei elsősorban az élőállatértékesítésben mutathattak fel töretlen fejlődést. Leng tehát az ugrókötél, s reális a lehetőség, beleakad valamelyik lábba, akár mindkettőbe, csakhogy nevetni ezen aligha van bárkinek is oka, joga, mert a bukás a szó szoros értelmében mindannyiunk zsebére megy, hiszen a kivitelben mostanában növekvő a súlya a mezőgazdasági, élelmiszeripari termékeknek. K eskeny egyenetlen úton egyensúlyozgatnak tehát a megye élelmiszeripari üzemei, amikor a termelés gyors bővítése mellett — ami jóval az ipar átlaga felett volt, öt százalék körül — 1983-ban is ' megkísérelték tartani azt a technikai, technológiai színvonalat, amely a minimumja az előírt — a szabványokban vagy a szállítási szerződésekben szereplő — minőségnek. Ennél a minimumnál nem lehet alább adni, azaz a mennyiségre vonatkozó fejlesztési, bővítési, tervek mellett most már annak is körvonalazódnia kell, mi történhet, minek kell történnie a nem a mennyiségre alapozott piaci sikerek, az áruk magasabb feldolgozottságában rejlő jövedelemnövelés érdekében. Meggyőződésünk szerint ez utóbbi haladási irány fokozatosan élre kerül, maga mögé szorítva a nem mellőzhető, de csak rövid távon az első helyen tartható mennyiségi fejlesztéseket. Ehhez pedig pénz kell, a pénzt viszont a vállalati törekvések és a sza- , bályozási mechanizmus ma még hiányzó szinkronja teremtheti csak elő. M. O. PEST MEGYEI PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! KÖZ ÉLETŰI Borbély Sándor, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának tagja, a munkásőrség országos parancsnoka, aki a Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának meghívására tartózkodott Csehszlovákiában, szombaton hazaérkezett. Javier Pérez de Cuellar, az Egyesült Nemzetek Szervezetének hivatalos látogatáson hazánkban tartózkodó főtitkára és felesége szombat délelőtt Szentendrére látogatott. Vidéki útjára elkísérte vendéglátója, Várkonyi Péter külügyminiszter és felesége, valamint Rácz Pál, hazánk állandó ENSZ képviselője. A vendéget a kisváros központjában, Marosvölgyi Lajos, Szentendre tanácsának elnöke fogadta, s tájékoztatta a 18 ezer lakosú műemlékváros történelméről, lakosainak életéről. Ezt követően a világ- szervezet főtitkára — kísérete tagjainak társaságában —, megtekintette a Kovács Margit Múzeum gyűjteményét. Ladányi István gazdasági igazgató kalauzolta a vendégeket a kiállításon, amelynek anyagát a Kossuth-díjas keramikus művész 1973-ban adományozta a magyar államnak. Javier Perez de Cuellar délben az Atrium Hyatt szállóban találkozott a hazai és külföldi sajtó képviselőivel. A sajtókonferenciát Iván Tivadar, ,a külügyminisztérium főosztályvezetője nyitotta meg. A főtitkár elöljáróban rövid nyilatkozatot tett a magyar vezetőkkel folytatott tárgyalásairól, látogatásának tapasztalatairól. Igen hasznosnak ítélte a Kádár Jánossal, Látogatás a Kovács Margit Múzeumban az MSZMP Központi Bizottsága első titkárával, Losonczi Pállal, az Elnöki Tanács elnökével, Lázár György miniszterelnökkel és Várkonyi Péter külügyminiszterrel folytatott megbeszéléseit, amelyeken számos nemzetközi kérdésről folytattak eszmecserét. E tárgyalások tapasztalatairól szólva kijelentette: Magyarországon nagy érdeklődést tanúsítanak a vitás nemzetközi problémák békés megoldása iránt, s az iránt, hogy kedvező légkör alakuljon ki a párbeszéd folytatására. Elismeréssel szólt arról a szilárd támogatásról, amelyben Magyarország részesíti a világ- szervezet valamennyi tevékenységi formáját, különösen a béke, a biztonság megszilárdításáért folytatott erőfeszítéseit. A továbbiakban aláhúzta, , hogy Magyarország az ENSZ alapokmányával teljes összhangban végai tevékenységét. A főtitkár összegezte jelenlegi kelet-európai kőrútjának eddigi tapasztalatait. Pérez de Cuellar Budapestet megelőzően Varsóban és Prágában tett látogatást, hazánkból pedig Szófiába utazik. Korábban járt a Szovjetunióban, az NDK-ban, Romániában és Jugoszláviában is. ' A főtitkár hangsúlyozta: az ENSZ megfelelő lehetőséget biztosít az ilyen párbeszédre, de természetesen nem az a fő célja, hogy az érdekeltek csupán a világszervezet kereteit használják ki erre, A cél az, hogy az érintett felek megkezdjék a konstruktív dialógust. Hangot adott annak a reményének, hogy a következő néhány hónapban, 1984 hátralévő időszakában a nemzetközi légkör javulását lehet elérni. A v'lágszervezet főtitkára a délutánt budapesti városnézéssel töltötte. Elkísérte Szépvölgyi Zpltán, a Fővárosi Tanács elnöke és Rácz Pál. A vendég elsőként a Magyar Nemzeti Múzeumot kereste fel: Fülöp Ferenc főigazgató a koronázási ékszereket berhu- tató terembe kalauzolta, s tájékoztatta az 1978-ban ismét haza került becses nemzeti ereklyéink történetéről. Javier Pérez de Cuellar ezt követően a Várba látogatott. A Halászbástyáról elétáruló városképben gyönyörködött, majd megtekintette a Mátyástemplomot. A városnézés a Szépművészeti Múzeumban ért véget. Garas Klára főigazgató a művészetbarátként is ismert főtitkárnak a Régi képtár című állandó kiállítást mutatta be. Javier Pérez de Cuellar — hivatalos magyarországi látogatását befejezve — a késő délutáni órákban elutazott Budapestről. A világszervezet főtitkárát és feleségét, valamint kíséretét a vendéglátó Várkonyi Péter és felesége búcsúztatta a Ferihegyi repülőtéren. Jelen volt Rácz Pál, valamint Boncso Mitev, a Bolgár Népköztársaság budapesti nagykövete. Fclytatádhcik q zájszámaifások Biztosan ál! az üzem a Sábán Az aszály ellenére rekordot értek el gabonából a Szentendrei-szigeten gazdálkodó Kék Duna Szakszövetkezetben. Búzából 44,7, árpából 44,2 mázsás hozamokat takarítottak be. De jól fizetett a takarmányborsó, a kömény és a lóbab is. Lényegében tehát terven felül járultak hozzá a gabonaprogram országos, sikeréhez. Egyedül a tahitótfalui szakszövetkezet 219 vagon búzát szállított az állami magtárakba. A szigorodó közgazdasági körülmények között ugyan nyereségük kisebb, mint egy évvel korábban, de így is biztosan áll az üzem a lábán, valamennyi alapjukat feltöltöttek. Egyebek között erről számolt be tegnap a szentendrei művelődési központban rendezett zárszámadó közgyűlésen, Losonczi Benjamin, a szak- szövetkezet elnöke. Igen érzékenyen érintette viszont az üzemet a tavalyi szamócatermés gyenge eredménye. A korábbinak csak a felét sikerült betakarítani eperországbah: 120 vagon helyett mindössze 62 vagonnal szüreteltek a szigeten, s ez 12 millió forinttól fosztotta meg a Kék Di^na tagságát. Építőipari tevékenységük a maximált á0T6s kivitelezői munkák, a műanyagipari, az import alapanyag hiánya miatt, rontotta a gazdálkodásukat. Húsüzemükben, amelyik a Dunakanyar Budapest és a térség ellátásában vállalt fontos szerepet, 10 ezer sertést vágtak és .75 vagon húst és különböző készítményt értékesített. Hasznosították az élelmiszerüzem melléktermékeit is: kutya- és macska táp- gyártáshoz fogtak hozzá. A if idei tervet Lázár Antal, a szákszövetkezet főmezőgazdásza terjesztette a tagság elé. — Árbevételünk 250, tiszta nyereségünk 7,5—8,0 millió forint lesz. Az alacsony jövedelmezőség ellenére nem csökkentjük húsüzemünk termelését, vagyis 1984-ben is 10 ezer sértést vágunk itt. Előrehaladott tárgyalásokat folytatunk svájci cégekkel a kutya- és macskatáp exportjára. E termékünk egyharmadát szeretnénk tőkés piacon eladni —• mondta Lázár Antal. Végezetül kifejtette, hogy az 1983- ásnál is nehezebb körülmények ellenére arra számítanak, hogy stabil marad gazdálkodásuk. A tagság mind az 1983-aS esztendőről szóló beszámolót, mind az idei tervet egyhangúlag elfogadta. A zárszámadó közgyűlés tisztújítással fejeződött be. A nyugdíjba vonuló Losonczi Benjamin elnök helyére Lázár Antalt választották meg. Az eseményen részt vett Roz- gonyí Ernőné dr., a szentendrei városi pártbizottság első titkára, dr. Mándy Endre, a MÉM jogügyi osztályvezetője és Bóth János, az MSZMP Pest megyei Bizottságának munkatársa. Valkó Béla Angol lapvélemény Já üzlet a Enda-flaxszal Mint már arról lapunkban beszámoltunk, három esztendőre szóló szerződést írt alá tavaly novemberben a budakalászi Buda-flax Lenfonó- és Szövőipari Vállalat az angol Lee Cooper céggel, amely elsősorban kiváló minőségű és márkás farmerjeivel vívott ki nemzetközi elismerést. Az üzleti kapcsolat nemcsak idehaza, hanem külföldön is visszhangot váltott ki. A Nagy- Britanmiában megjelenő te- k'ntélyes The Guardian című lap, elemző írást közölt, amelyben kiemelik: Csehszlovákia és Jugoszlávia után, hazánk a harmadik szocialista ország, amely a Lee Cooper farmerek gyártására vállalkozott. A nyugat-európai cég a jövőben hasonló szerződéseket szeretne kötni szovjet és bolgár vállalatokkal is. Ami a magyar üzletkötést illeti, a The Guardian, cikk írója szerint, három év alatt, mintegy 10 millió angol fontot tesz ki a magyar fél vásárlásainak összege, ám azzal, hogy a Buda-flax idehaza varrja össze a nadrágokat, 1 millió 250 ezer dollárt takaríthat meg, amellett, hogy a magyar vállalatnál elsajátíthatják a brit technológiát. Várhatóan a szerződés lejárta után újabb öt esztendőre meghosszabbítják annak érvényességét. Ma: 3. oldal: Kooperációs partner kerestetik Első helyen az otthonalapítók 4. oldal: Minden út a Hídlábba vezet 6. oldal: Postabontás 7. oldal: A hölgyek szétszélednek 8. oldal: Vonattűz Hímzett munkaköpenyek A Taksonyi Háziipari Szövetkezetben Gnyálin Jánosné is egyike azoknak a szabászoknak, akik azt az ezer köpenyt szabják ki, amely negyedévenként kikerül a szövetkezetből. Hogy a munkaruhának is használható ruhadarabok szebbek legyenek, bedolgozók hímeznek ezekre népi motívumokat. / A I • f..B , g Ezek a húzózár tartozékai. A kiskunia cSCfSÍSI. H flil ÄC 3 CTP'IHJ^'K ház’ Kiskun Mgtsz áporkai fémtömegcikk- ” f ™ *** *" üzemében mindennapos gondok, hogy ezek az alkatrészek pontosan illeszkedjenek, hiszen ez biztosítja, hogy az itt készülő havi százezer húzózár a táskákon és a nadrágokon képletesen, a csizmákon valóságosan is állja a Sarat. Trencsényl Zoltán felvételei
