Pest Megyei Hírlap, 1984. február (28. évfolyam, 26-50. szám)
1984-02-25 / 47. szám
® Szombati jegyzet i Válogatás a földolgozóban A gyógynövénytermesztésben Is téli szünet van most, annál szorgalmasabb munka folyik a feldolgozóban, ahol — a kere- pestarcsai Szilasmenti Tsz üzemeiben — a tavaly betakarított növények válogatása, csomagolása tart. Felső képünkön: Sárvári Mihályné (a képen jobb oldalt) brigádja válogatószalagon az orvosi zsálya levelét választja le száráról. Alsó felvételünkön: Kiss Lászlóné és Halász Gáborné, a Fitotékákban nemrég forgalomba került, a halimbai receptúra alapján készített görcsoldó epeteát csomagolja. Hancsovszki János felvételei Ötven körzet Lomtalanítás a városban Ebben az esztendőben igen hosszan elhúzódik a szokásos lomtalanítási akció.' Erinek az; a magyarázata, hogy a Városgazdálkodási Vállalat mindössze hat konténert tud adni erre a célra. A jövő hétfőn február 27-én kezdődik az akció és egészen július 16-ig tart. A lakosságot arra kérik, hogy a konténerekbe kizárólag olyan hulladékot, lomot, használaton kívüli holmit rakjanak, amit az intézményes szemétszállításkor nem szoktak elvinni. Felhívják a figyelmet, hogy. körültekintően öntsék, dobják a konténerbe a hulladékot, mert a mellé hullott anyagot nem viszik el. Ami magyarul azt jelenti, hogy a lakásból, házból kihozták ugyan, a közterület tisztasága azonban nem lett nagyobb. ötven körzetre osztották a várost, s az ütemterv szerint haladnak. A tanácstagok már megkapták a részletes tervet, s ennek ismeretében tájékoztatják választóikat, a körzetben lakókat. Az idei lomtalanítási akciót a lakótelepeken kezdik. Elsőként a Munkácsy Mihály utcai lakótelepre viszik a konténereket, február 27-én, március 2-án a Stromfeld «étány környékén lakók használhatják, innen a Magyar—Szovjet Barátság negyedbe, március 5-én, majd a Szabadság téri lakótelepre viszik őket, március 9-én. Nyelvészeti szakkönyvet lapozgatva találtam rá a következő sorokra. A fonó Árpádkori szava nyelvünknek. Bízvást feltételezhetjük akkori meglétét. Annál is inkább, mert a fonás ismeretét a honfoglalás előtt sajátította el a magyarság. A feudalizmus fejlődése sofán aztán a királynői fonónépek telepei az úrasz- szonyok részére dolgozó telepekké sokasodtak: kialakultak a falvak fonóházai. Koreszmények A Magyar Néprajz című kötetben olvastam Pozsony megye 1762-ben kelt szigorú ren- deiRezését: — Minthogy, némely ifjtllegények éjszakáknak idején magok házánál vagy szállásain nem maradnak, hanem olyan helyre járnak, az hol fajtalap, buja énekeket, meséket beszélnek, vagy más botránkoztató rosszaságokat is elkövetnek, mind az olyan helyre járó, mind befogadó hat forintban büntetődjék ... S ezekért a fonóházak tiltat- nak. Az elkövetkezendő években már nem tiltották a fonót, aminek Valószínű az lehetett az oka, hogy változtak a kor- eszmények, változtak a közerkölcsök. Az egyik hét végén elmentem a hévizgyörki művelődési ház ifjúsági klubjába. Kíváncsi voltam, hogy a mai tizenévesek mit tudnak a fonásról, a fonóházról, szyleik, nagyszüleik fonóbeli szokásairól. Mi is hát a fonás, milyen is a fonó? — kérdezgettem a klubban üldögélő tizennyolchúsz fiatalt. Hcsszú hallgatás volt a válasz. Űjra eszembe jutott régi rögeszmém, hogy vajon a nagyszülők, szülők miért nem mesélnek a ma felnövő fiataloknak az ő fiatalságukról, életmódjukról, munkájukról és szórakozásaikról. Mennyivel nagyobb lenne a becsülete a drága sztereó rádiónak, magnónak, ha farmernadrágos tulajdonosa tudná, hogy apjának a szájharmonika, nagyapjának a citera volt legnagyobb vágya, ólma, amivel a fonó ablaka alatt eljátszhatta volna kedves nótáját. Szösz, gugyoEa Kovács Mihályné szakszerű szavai után mondtam el a klubban milyen n unka volt a fonás. A megmunkált kendert szálakra bontották. A párhuzamos szálakból álló laza, szösznek nevezett anyagból egy csomót: gucjyolát felkötöttek a guzsaly felső részére. A fonó lány vagy asszony a bal kezével a csomóból kitépett néhány szálat, amit a vezérA PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XI. ÉVFOLYAM, 47. SZÁM 1984. FEBRUÁR 25., SZOMRAT A nevelési központ réssé Becsalogatják a középkoriakat A vérségi művelődési ház két évvel ezelőtt igazgató nélkül maradt, s a kulturális élet a könyvtár, a nyugdíjasok klubja, a rajzszakkör és a tánccsoport működésére korlátozódott. Az elmúlt év elején változást eredményezett a nevelési központ kialakításának megkezdése, amelynek eredményeként — a kiscsoportos foglalkozásokat ítélve a legmegfelelőbbnek — szakkörök egész sora teremtett lehetőséget az iskolások szabad idejének hasznos eltöltésére. ifjúsági klub A nevelési központ igazgatója ezt a kezdeményezést csupán kiindulópontnak tekintette, a továbblépés a művelődési ház igazgatójára, László Ferencre vár, aki november elseje óta tölti be ezt a tisztséget. Nem lesz könnyű jó munkát végeznie, mégis köny- nyebb lesz, mint elődeinek, mivel a kultúrház nem független intézményként működik, amely tervében és a programok megvalósításában figyelembe veszi a község egyéb kulturális intézményeivel létesíthető együttműködési alkalmakat, hanem olyan mellérendelt szerepet tölt be, illetve kell betöltenie, amelynek alapja a társintézmények munkája. A nevelési központ első lépései jótékonyan hatottak a klubok mennyiségi és minőségi fejlődésére, mivel ezáltal a korábbiaknál szélesebb körben sikerült a pedagógusokat bevonni az iskola falain kívüli kulturális munkákba. A nyugdíjasok klubjában visszaesés következett be, ami egyrészt szervezési hiányosságokkal, másrészt a tervezett, meghirdetett előadások elmaradásával magyarázható. Valójában nem sikerült létrehozni az ifjúsági klubot sem. Próbálkozások történtek ugyan, a feltételek is adva voltak, a C-kategóriás működési engedéllyel rendelkező vezetők elméleti ismereteiket nem tudfonallal a gyalogorsóhoz kötött, aztán a szálakat megnyá- lazta, megsodorta az anyagot, jobb kezével az orsót megpergette, s azután továbo sodorta a fonalat. Akár az orsó Nehezen, de sikerült a fiatalok érdeklődését, figyelmét felkelteni a fonás iránt, s kérték, hadd lássák a munkát a valóságban is. Csak orsót, gu- zsalyt és rokkát tudtam mutatni, s akadt volna asszony, aki a munka folyamatával is megismerteti a kíváncsiskodókat, de kenderszöszt nem leltünk sehol. Kinek kell rna már háziszőttes gatya vagy éppen pendely? Kovács Mihályné és a korosztályához tartozó nyolcvan- évesek esküsznek rá, hogy nagyon unalmas munka volt a fonás, ezért alakulhatott ki a fonó. vagy egyesek által gu- zsalyosnak nevezett fonókaláka. amikor a lányok maguk béreltek helyiséget, hogy ott a család anyagát feldolgozzák. Ilyen fonó több is volt égy- egy faluban, mert egy helyen legfeljebb 10—12 lány fért el, akik rendszerint estefelé nem ünneplőben, de csinosan öltözve, guzsallyal, orsóval a kézben mentek a fonóházba Fonás közben beszélgettek, pletyták kamatoztatni a gyakorlatban. j Iránymutató pont A nevelési központ igazgatója — okulva a korábbi kul- túrigazgatók eredménytelen próbálkozásaiból — az iskolás korúak részére serh szervezett színházi előadásokat helyben, ahelyett a gödöllői művelődési központ színjátékainak látogatását szorgalmazta. A művelődési ház idei feladatait a nevelési központ munkatervének iránymutató pontjai alapján, korosztályokra bontva állították össze. A célok között szerepel a fiatalok és a középkorúak érdeklődésének felkeltése is. Megkísérelték ezt az előadók is, megbirkózni azonban nem tudtak vele. Hogyan szeretné megvalósítani ezt az új igazgató? Abból indult ki, hogy nem voltak olyan programok, amelyek e két korosztályt becsalogathatták volna a művelődési házba, még csak olyan bázis sem szerveződött, ahová, ha másért nem' hát beszélgetni betérhettek volnak alkalmanként. Első lépésként ő is az ifjúsági klub ismételt beindítását kísérelte meg. Egyelőre nincs szoros program, kiépítése fokozatosan történik majd. Miénk a ház v Ennél fontosabbnak tartja az olyan közös munkák végzését, amelynek konkrét eredménye és értéke lesz. A középkorúak érdeklődésének felkeltésére két elképzelés született. Miénk a ház címmel egy sajátos fórumot szándékoznak életre kelteni. A kultúrigazgató felveszi a kapcsolatot azokkal a vállalatokkal, üzemekkel, amelyekben a községből tizenöt főnél több munkás, alkalmazott dolgozik, s találkozókat szervez, ahol az üzemek vezetői és dolgozói személyesen találkozhatnak, s megvitathatják azokat a kérdéseket, amelyek a gazdasági egység dolgozóit egyébként is foglalkoztatják. Á itiásik elképzelés a családok vetélkedője. Ennek keretében havonta egy alkalommal három-négy négytagú család méri össze ügyességét, szellemi frisseségét. A tervek szerint sor kerül a kiscsoportos foglalkozások szélesítésére is: kertbarátok köre és kisállattenyésztők klubja szerveződik. Szeretnék ismét beindítani a fotószakkört, ami néhány esztendővel ezelőtt megszűnt. Ennek azonban anyagi feltételei is vannak, mivel a gazdátlanság következtében mintegy nyolcezer forint értékű kellék veszett el. Jóslat nélkül A testnevelési óráknak' a nagyteremben történő megtartása révén szabaddá vált a pincehelyiség, ahol barkács- műhely nyílik. Itt b^rki fúr- hat-faraghat a ház szerszámaival, eszközeivel a saját maga számára. Amint az eddigiek is egyértelműen mutatják, a következő hónapokban új erőfeszítéseket tesznek Versegen a kulturális élet fehér foltjainak felszámolásáért, illetve szűkítéséért. Értelmetlen lenne ezzel kapcsolatban jóslatokba bocsát- 0 kozni, az viszont tény, hogy több a programok megvalósításáért felelős személy, akik nem kényszerűségből vállalták a változásért való fáradozást. Bene Mihály Hordozható áramfejlesztő A nagyobb településektől távoleső házaikban, tanyákon kálkodtak, pergett a nyelvük, akár az orsó. Ahogy sötétedett, nótázni kezdtek, meg a közös éneklés feloldotta a munka egyhangúságát. A házasító * nótákra sorra érkeztek a legények, akik addigra elvégezték az istállómunkát. Beszélgettek, tréfálkoztak. A legény igyekezett, hogy a véletlenül elejtett orsót felkapja, mert azt a lánynak csókkal kellett visszaváltania. Vígan voltak tehát, s fonás közben gyakran sodorták a mese fonalát is. Amikor lefonták az egy vagy két orsót, szünetet tartottak a munkában, s játszani kezdtek. Gyakori játék volt a Kútba estem. A legény leült a szoba közepére helyezett székre, s közölte: Kútba estem. — Hány ölesbe? — kérdezték kórusban, mire a fiú egy számmal válaszolt. Az újabb kérdés így hangzott: — Ki húzzón ki? — A legény megnevezte a lányt, s annak annyi csókot kellett adnia a fiú arcára, ahány öles volt a kút. A legények húsz- harminc ölet is mondtak. Rág? szokás és minden ilyen helyen hasznosítható az a benzinmotoros áramfejlesztő, amelyet az ikladi Ipari Műszergyár készít a kisfogyasztóknak. A háztáji méretű — 2, illetve 2,5 kilovoltamper teljesítményű. 230 volt feszültséget adó — generátor áramkimaradáskor, vagy a hálózati áram ingadozása idején nyújt biztonságcs ellátást használójának. Az IMI áramfejlesztőjével keringtetőszivattyúk, ventillátorok, hűtő- és fűtőgépek, villamos fúrógépek, fűrészek, csiszolók és természetesen világítótestek is működtethetők. Hordozható készülékekről van szó; a kisebbik aggregátor tömege negyvenkét, a nagyobbiké ötvenkét kilogramm. 1 ncip programig Gödöllő, művelődési központ: Bizottság-koncert, 19 órakor. I. világháborús katonaemlékek, kiállítás, megtekinthető 10—18 óráig. Gödöllő, helytörténeti gyűjtemény: — Igaz. hogy lányok, legények együtt voltunk a fonóban — védi a régi szokást. Kovács Mihálvné —. de a fonó ‘ így sem lett a latorság hajléka legfeljebb segítette a párok egvmásra találását, amit, ha a szülők is jónak tartottak, az őszi lakodalommal örökre megpecsételtek. Fcrcsik Mihály Rekviem egy temetőért, Kresz Albert fotókiállítása, megtekinthető 10—14 óráig. mm Mozi ... És megint dühbe jövünk. Színes olasz kalandfilm. 4, 6 és 8 órakor. Negyvenezer A szövetkezet elnöke a szekrénysor előtt állt, tétovázva. Hol- a szekrényajtóra, hol rám nézett. — Mit adhatok neked — kérdezte, s felelt is rá, szatyrot, tányért nem fogadsz el. — Naptáram meg van, vágtam közbe, ne fáradj. De mivel még mindig a szekrény előtt szerencsétlenkedett, hirtelen jött ötlettel azt mondtam: adhatsz bármit, csak negyvenezret kérek belőle. Erre visszaült mellém. Azt hitte, viccelek. Miért éppen negyvenezret, kérdezte egy kis idő után. Azért negyvenezret, mert a városban és a vonzáskörzetben körülbelül ennyien olvassák, forgatják, futják át lapunkat. Tudunk, olyanokról, akik az első betűtől az utolsóig végigolvassák, vannak, akik a hibákat keresik előszeretettel, s, bizonyára akadnak, akik, mivel ott van a lakásban, házban, kézbe veszik, végiglapozzák, elolvassák a címeket, ennyivel beérik. A zöm föltehetően válogatva olvas, ami érdekli, aminek a címe ■felkelti érdeklődésüket. Szerintem az volna a helyes, folytatta az elnök, ha valamennyi olvasótoknak mindenből adnátok, amit kaptok, amit az üzemekben, különböző összejöveteleken reklámcélra szoktak adni, filléres szatyrot, tollat, ,naptárt, jegyzetfüzetet. Nem tudom, hogy ez volna-e a helyes. Azt azonban igen, hogy kivihetetlen. Én azt tudom, hogy az olvasók nevében, negyvenezer ember képviseletében megyünk el a szövetkezetekbe, üzemekbe, összejövetelekre, hogy tájékoztassuk őket az ott történtekről. Ennek fejében fölmentenek bennünket attól, hogy kenyeret süssünk, autót szereljünk, gyerekeket oktassunk, másokat gyógyítsunk, megműveljük a ránk eső darab földet, csatornát építsünk, házat és közintézményt betonozzunk, aszfaltozzunk, vigyázzunk a rendre, intézzük a lakosság ügyeit. Mindezeket és a fel nem soroltakat mások látják eh Akik szintén föl vannak mentve a legtöbb feladat alól, hiszen ők is csak egyet-egyet képesek elvégezni. Mindenki a másikért dolgozik, végső soron azonban önmagáért, hallgatólagosan megállapodva a munkamegosztásban. Munkánk ellenértékeként pénzt kapunk, amivel voltaképpen igazolhatjuk a többiek előtt, hogy elvégeztük a ránk eső részt, előállítottuk a kiszabott meny- nyiségű javakat, amelyekből a másik, harmadik és ezredik is kaphat, kérem tehát azt, amit te állítottál elő. mert nekem arra van szükségem. * Ám nem mindenki állít elő javakat. Egyre többen lesznek azok, akik terveznek, irányítanak, oktatnak, ügyeket intéznek, leltárba vesznek, számon tartják a dolgokat. Mivel ez is nélkülözhetetlen tevékenység. a javakat előállítók nekik is gondoskodnak ételről, italról, gépről: házról, útról, járdáról, üzletről, csatornáról, vízvezetékről. Végső soron erkölcsi meggondolásból nem fogadsz el semmit, vonta le a következtetést az elnök. Végső soron egyáltalán nem erkölcsi megfontolásból. Gazdasági okokból. En azért kapok bizonyos pénz- mennyiséget. mert elláttam a tájékoztatásra adott feladatomat. Annyi jószágra vagyok jogosult, legyen az szatyor, jegyzetfüzet, toll. tányér vagy bármi más, amenn-i/it a pénzért vásárolhatok. Ha ellenben . a szövetkezetben, üzemben elfogadok valamit, amiért nem adok pénzt, akkor, ha csak egy. nagyon parányit is. megzavarom a gazdasági folyamatot, Ecv embert persze észre sem lehet venni. De a. végeredmény csak akkor lehet helyes ha minden egyes ember a lehető leggazdaságosabban cselekszik. Az esetben várható hogv ne zavarodjanak össze a folyamatok. Kör Pál ISSN 0133—1957 (Gödöllői Hírlap) SfúfSin cselt a legény A hm unalma és varázsa
