Pest Megyei Hírlap, 1984. február (28. évfolyam, 26-50. szám)

1984-02-25 / 47. szám

® Szombati jegyzet i Válogatás a földolgozóban A gyógynövénytermesztésben Is téli szünet van most, annál szorgalmasabb munka folyik a feldolgozóban, ahol — a kere- pestarcsai Szilasmenti Tsz üzemeiben — a tavaly betakarított növények válogatása, csomagolása tart. Felső képünkön: Sár­vári Mihályné (a képen jobb oldalt) brigádja válogatószalagon az orvosi zsálya levelét választja le száráról. Alsó felvételün­kön: Kiss Lászlóné és Halász Gáborné, a Fitotékákban nemrég forgalomba került, a halimbai receptúra alapján készített görcsoldó epeteát csomagolja. Hancsovszki János felvételei Ötven körzet Lomtalanítás a városban Ebben az esztendőben igen hosszan elhúzódik a szokásos lomtalanítási akció.' Erinek az; a magyarázata, hogy a Város­gazdálkodási Vállalat mind­össze hat konténert tud adni erre a célra. A jövő hétfőn február 27-én kezdődik az ak­ció és egészen július 16-ig tart. A lakosságot arra kérik, hogy a konténerekbe kizárólag olyan hulladékot, lomot, hasz­nálaton kívüli holmit rakja­nak, amit az intézményes sze­métszállításkor nem szoktak elvinni. Felhívják a figyelmet, hogy. körültekintően öntsék, dobják a konténerbe a hulla­dékot, mert a mellé hullott anyagot nem viszik el. Ami magyarul azt jelenti, hogy a lakásból, házból kihozták ugyan, a közterület tisztasága azonban nem lett nagyobb. ötven körzetre osztották a várost, s az ütemterv szerint haladnak. A tanácstagok már megkapták a részletes tervet, s ennek ismeretében tájékoz­tatják választóikat, a körzet­ben lakókat. Az idei lomtalanítási akciót a lakótelepeken kezdik. Első­ként a Munkácsy Mihály ut­cai lakótelepre viszik a konté­nereket, február 27-én, már­cius 2-án a Stromfeld «étány környékén lakók használhat­ják, innen a Magyar—Szovjet Barátság negyedbe, március 5-én, majd a Szabadság téri lakótelepre viszik őket, már­cius 9-én. Nyelvészeti szakkönyvet la­pozgatva találtam rá a követ­kező sorokra. A fonó Árpád­kori szava nyelvünknek. Bíz­vást feltételezhetjük akkori meglétét. Annál is inkább, mert a fonás ismeretét a honfogla­lás előtt sajátította el a ma­gyarság. A feudalizmus fejlő­dése sofán aztán a királynői fonónépek telepei az úrasz- szonyok részére dolgozó tele­pekké sokasodtak: kialakultak a falvak fonóházai. Koreszmények A Magyar Néprajz című kö­tetben olvastam Pozsony me­gye 1762-ben kelt szigorú ren- deiRezését: — Minthogy, né­mely ifjtllegények éjszakáknak idején magok házánál vagy szállásain nem maradnak, ha­nem olyan helyre járnak, az hol fajtalap, buja énekeket, meséket beszélnek, vagy más botránkoztató rosszaságokat is elkövetnek, mind az olyan helyre járó, mind befogadó hat forintban büntetődjék ... S ezekért a fonóházak tiltat- nak. Az elkövetkezendő években már nem tiltották a fonót, aminek Valószínű az lehetett az oka, hogy változtak a kor- eszmények, változtak a közer­kölcsök. Az egyik hét végén elmen­tem a hévizgyörki művelődé­si ház ifjúsági klubjába. Kí­váncsi voltam, hogy a mai ti­zenévesek mit tudnak a fo­násról, a fonóházról, szyleik, nagyszüleik fonóbeli szokásai­ról. Mi is hát a fonás, milyen is a fonó? — kérdezgettem a klubban üldögélő tizennyolc­húsz fiatalt. Hcsszú hallgatás volt a válasz. Űjra eszembe jutott régi rögeszmém, hogy vajon a nagyszülők, szülők miért nem mesélnek a ma felnövő fiata­loknak az ő fiatalságukról, életmódjukról, munkájukról és szórakozásaikról. Mennyi­vel nagyobb lenne a becsüle­te a drága sztereó rádiónak, magnónak, ha farmernadrágos tulajdonosa tudná, hogy apjá­nak a szájharmonika, nagy­apjának a citera volt legna­gyobb vágya, ólma, amivel a fonó ablaka alatt eljátszhatta volna kedves nótáját. Szösz, gugyoEa Kovács Mihályné szakszerű szavai után mondtam el a klubban milyen n unka volt a fonás. A megmunkált kendert szálakra bontották. A párhu­zamos szálakból álló laza, szösznek nevezett anyagból egy csomót: gucjyolát felkötöt­tek a guzsaly felső részére. A fonó lány vagy asszony a bal kezével a csomóból kitépett néhány szálat, amit a vezér­A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XI. ÉVFOLYAM, 47. SZÁM 1984. FEBRUÁR 25., SZOMRAT A nevelési központ réssé Becsalogatják a középkoriakat A vérségi művelődési ház két évvel ezelőtt igazgató nél­kül maradt, s a kulturális élet a könyvtár, a nyugdíjasok klubja, a rajzszakkör és a tánccsoport működésére kor­látozódott. Az elmúlt év ele­jén változást eredményezett a nevelési központ kialakításá­nak megkezdése, amelynek eredményeként — a kiscsopor­tos foglalkozásokat ítélve a legmegfelelőbbnek — szakkö­rök egész sora teremtett lehe­tőséget az iskolások szabad idejének hasznos eltöltésére. ifjúsági klub A nevelési központ igazga­tója ezt a kezdeményezést csupán kiindulópontnak tekin­tette, a továbblépés a műve­lődési ház igazgatójára, László Ferencre vár, aki november elseje óta tölti be ezt a tiszt­séget. Nem lesz könnyű jó munkát végeznie, mégis köny- nyebb lesz, mint elődeinek, mivel a kultúrház nem függet­len intézményként működik, amely tervében és a progra­mok megvalósításában figye­lembe veszi a község egyéb kulturális intézményeivel lé­tesíthető együttműködési al­kalmakat, hanem olyan mel­lérendelt szerepet tölt be, il­letve kell betöltenie, amelynek alapja a társintézmények munkája. A nevelési központ első lé­pései jótékonyan hatottak a klubok mennyiségi és minősé­gi fejlődésére, mivel ezáltal a korábbiaknál szélesebb körben sikerült a pedagógusokat be­vonni az iskola falain kívüli kulturális munkákba. A nyugdíjasok klubjában visszaesés következett be, ami egyrészt szervezési hiányossá­gokkal, másrészt a tervezett, meghirdetett előadások elma­radásával magyarázható. Való­jában nem sikerült létrehozni az ifjúsági klubot sem. Pró­bálkozások történtek ugyan, a feltételek is adva voltak, a C-kategóriás működési enge­déllyel rendelkező vezetők el­méleti ismereteiket nem tud­fonallal a gyalogorsóhoz kö­tött, aztán a szálakat megnyá- lazta, megsodorta az anyagot, jobb kezével az orsót megper­gette, s azután továbo sodor­ta a fonalat. Akár az orsó Nehezen, de sikerült a fiata­lok érdeklődését, figyelmét fel­kelteni a fonás iránt, s kérték, hadd lássák a munkát a való­ságban is. Csak orsót, gu- zsalyt és rokkát tudtam mu­tatni, s akadt volna asszony, aki a munka folyamatával is megismerteti a kíváncsiskodó­kat, de kenderszöszt nem lel­tünk sehol. Kinek kell rna már háziszőttes gatya vagy éppen pendely? Kovács Mihályné és a kor­osztályához tartozó nyolcvan- évesek esküsznek rá, hogy nagyon unalmas munka volt a fonás, ezért alakulhatott ki a fonó. vagy egyesek által gu- zsalyosnak nevezett fonóka­láka. amikor a lányok maguk béreltek helyiséget, hogy ott a család anyagát feldolgozzák. Ilyen fonó több is volt égy- egy faluban, mert egy helyen legfeljebb 10—12 lány fért el, akik rendszerint estefelé nem ünneplőben, de csinosan öltöz­ve, guzsallyal, orsóval a kéz­ben mentek a fonóházba Fo­nás közben beszélgettek, plety­ták kamatoztatni a gyakorlat­ban. j Iránymutató pont A nevelési központ igazga­tója — okulva a korábbi kul- túrigazgatók eredménytelen próbálkozásaiból — az iskolás korúak részére serh szervezett színházi előadásokat helyben, ahelyett a gödöllői művelődé­si központ színjátékainak lá­togatását szorgalmazta. A művelődési ház idei fel­adatait a nevelési központ munkatervének iránymutató pontjai alapján, korosztályok­ra bontva állították össze. A célok között szerepel a fiata­lok és a középkorúak érdek­lődésének felkeltése is. Meg­kísérelték ezt az előadók is, megbirkózni azonban nem tudtak vele. Hogyan szeretné megvalósí­tani ezt az új igazgató? Abból indult ki, hogy nem voltak olyan programok, ame­lyek e két korosztályt becsa­logathatták volna a művelő­dési házba, még csak olyan bázis sem szerveződött, ahová, ha másért nem' hát beszélget­ni betérhettek volnak alkal­manként. Első lépésként ő is az ifjúsági klub ismételt beindí­tását kísérelte meg. Egyelőre nincs szoros program, kiépíté­se fokozatosan történik majd. Miénk a ház v Ennél fontosabbnak tartja az olyan közös munkák vég­zését, amelynek konkrét eredménye és értéke lesz. A középkorúak érdeklődé­sének felkeltésére két elkép­zelés született. Miénk a ház címmel egy sajátos fórumot szándékoznak életre kelteni. A kultúrigazgató felveszi a kapcsolatot azokkal a vállala­tokkal, üzemekkel, amelyek­ben a községből tizenöt főnél több munkás, alkalmazott dolgozik, s találkozókat szer­vez, ahol az üzemek vezetői és dolgozói személyesen találkoz­hatnak, s megvitathatják azo­kat a kérdéseket, amelyek a gazdasági egység dolgozóit egyébként is foglalkoztatják. Á itiásik elképzelés a csa­ládok vetélkedője. Ennek ke­retében havonta egy alkalom­mal három-négy négytagú csa­lád méri össze ügyességét, szellemi frisseségét. A tervek szerint sor kerül a kiscsopor­tos foglalkozások szélesítésére is: kertbarátok köre és kisál­lattenyésztők klubja szervező­dik. Szeretnék ismét bein­dítani a fotószakkört, ami né­hány esztendővel ezelőtt meg­szűnt. Ennek azonban anyagi feltételei is vannak, mivel a gazdátlanság következtében mintegy nyolcezer forint ér­tékű kellék veszett el. Jóslat nélkül A testnevelési óráknak' a nagyteremben történő megtar­tása révén szabaddá vált a pincehelyiség, ahol barkács- műhely nyílik. Itt b^rki fúr- hat-faraghat a ház szerszá­maival, eszközeivel a saját maga számára. Amint az ed­digiek is egyértelműen mutat­ják, a következő hónapokban új erőfeszítéseket tesznek Versegen a kulturális élet fe­hér foltjainak felszámolásáért, illetve szűkítéséért. Értelmetlen lenne ezzel kap­csolatban jóslatokba bocsát- 0 kozni, az viszont tény, hogy több a programok megvalósí­tásáért felelős személy, akik nem kényszerűségből vállal­ták a változásért való fárado­zást. Bene Mihály Hordozható áramfejlesztő A nagyobb településektől távoleső házaikban, tanyákon kálkodtak, pergett a nyelvük, akár az orsó. Ahogy sötétedett, nótázni kezdtek, meg a közös éneklés feloldotta a munka egyhangú­ságát. A házasító * nótákra sorra érkeztek a legények, akik addigra elvégezték az is­tállómunkát. Beszélgettek, tré­fálkoztak. A legény igyekezett, hogy a véletlenül elejtett or­sót felkapja, mert azt a lány­nak csókkal kellett visszavál­tania. Vígan voltak tehát, s fonás közben gyakran sodor­ták a mese fonalát is. Ami­kor lefonták az egy vagy két orsót, szünetet tartottak a munkában, s játszani kezdtek. Gyakori játék volt a Kútba estem. A legény leült a szoba kö­zepére helyezett székre, s kö­zölte: Kútba estem. — Hány ölesbe? — kérdezték kórusban, mire a fiú egy számmal vála­szolt. Az újabb kérdés így hangzott: — Ki húzzón ki? — A legény megnevezte a lányt, s annak annyi csókot kellett adnia a fiú arcára, ahány öles volt a kút. A legények húsz- harminc ölet is mondtak. Rág? szokás és minden ilyen helyen hasznosítható az a benzinmo­toros áramfejlesztő, amelyet az ikladi Ipari Műszergyár készít a kisfogyasztóknak. A háztáji méretű — 2, illetve 2,5 kilovoltamper teljesítményű. 230 volt feszültséget adó — ge­nerátor áramkimaradáskor, vagy a hálózati áram ingado­zása idején nyújt biztonságcs ellátást használójának. Az IMI áramfejlesztőjével keringtetőszivattyúk, ventillá­torok, hűtő- és fűtőgépek, vil­lamos fúrógépek, fűrészek, csiszolók és természetesen vi­lágítótestek is működtethetők. Hordozható készülékekről van szó; a kisebbik aggregátor tö­mege negyvenkét, a nagyobbi­ké ötvenkét kilogramm. 1 ncip programig Gödöllő, művelődési köz­pont: Bizottság-koncert, 19 óra­kor. I. világháborús katonaemlé­kek, kiállítás, megtekinthető 10—18 óráig. Gödöllő, helytörténeti gyűj­temény: — Igaz. hogy lányok, legé­nyek együtt voltunk a fonóban — védi a régi szokást. Kovács Mihálvné —. de a fonó ‘ így sem lett a latorság hajléka legfeljebb segítette a párok egvmásra találását, amit, ha a szülők is jónak tartottak, az őszi lakodalommal örökre megpecsételtek. Fcrcsik Mihály Rekviem egy temetőért, Kresz Albert fotókiállítása, megtekinthető 10—14 óráig. mm Mozi ... És megint dühbe jö­vünk. Színes olasz kalandfilm. 4, 6 és 8 órakor. Negyvenezer A szövetkezet elnöke a szekrénysor előtt állt, této­vázva. Hol- a szekrényajtó­ra, hol rám nézett. — Mit adhatok neked — kérdezte, s felelt is rá, szatyrot, tá­nyért nem fogadsz el. — Naptáram meg van, vágtam közbe, ne fáradj. De mivel még mindig a szekrény előtt szerencsétlenkedett, hirtelen jött ötlettel azt mondtam: adhatsz bármit, csak negyvenezret kérek belőle. Erre visszaült mel­lém. Azt hitte, viccelek. Miért éppen negyvenezret, kérdezte egy kis idő után. Azért negyvenezret, mert a városban és a vonzáskör­zetben körülbelül ennyien olvassák, forgatják, futják át lapunkat. Tudunk, olya­nokról, akik az első betűtől az utolsóig végigolvassák, vannak, akik a hibákat ke­resik előszeretettel, s, bizo­nyára akadnak, akik, mivel ott van a lakásban, házban, kézbe veszik, végiglapoz­zák, elolvassák a címeket, ennyivel beérik. A zöm föl­tehetően válogatva olvas, ami érdekli, aminek a címe ■felkelti érdeklődésüket. Szerintem az volna a he­lyes, folytatta az elnök, ha valamennyi olvasótoknak mindenből adnátok, amit kaptok, amit az üzemek­ben, különböző összejövete­leken reklámcélra szoktak adni, filléres szatyrot, tol­lat, ,naptárt, jegyzetfüzetet. Nem tudom, hogy ez vol­na-e a helyes. Azt azonban igen, hogy kivihetetlen. Én azt tudom, hogy az olvasók nevében, negyvenezer em­ber képviseletében me­gyünk el a szövetkezetekbe, üzemekbe, összejövetelekre, hogy tájékoztassuk őket az ott történtekről. Ennek fe­jében fölmentenek bennün­ket attól, hogy kenyeret süssünk, autót szereljünk, gyerekeket oktassunk, má­sokat gyógyítsunk, megmű­veljük a ránk eső darab földet, csatornát építsünk, házat és közintézményt be­tonozzunk, aszfaltozzunk, vigyázzunk a rendre, in­tézzük a lakosság ügyeit. Mindezeket és a fel nem soroltakat mások látják eh Akik szintén föl vannak mentve a legtöbb feladat alól, hiszen ők is csak egyet-egyet képesek elvé­gezni. Mindenki a másikért dolgozik, végső soron azon­ban önmagáért, hallgatóla­gosan megállapodva a munkamegosztásban. Munkánk ellenértékeként pénzt kapunk, amivel vol­taképpen igazolhatjuk a többiek előtt, hogy elvégez­tük a ránk eső részt, előál­lítottuk a kiszabott meny- nyiségű javakat, amelyek­ből a másik, harmadik és ezredik is kaphat, kérem tehát azt, amit te állítottál elő. mert nekem arra van szükségem. * Ám nem mindenki állít elő javakat. Egyre többen lesznek azok, akik tervez­nek, irányítanak, oktatnak, ügyeket intéznek, leltárba vesznek, számon tartják a dolgokat. Mivel ez is nél­külözhetetlen tevékenység. a javakat előállítók nekik is gondoskodnak ételről, italról, gépről: házról, útról, járdáról, üzletről, csatorná­ról, vízvezetékről. Végső soron erkölcsi meggondolásból nem fo­gadsz el semmit, vonta le a következtetést az elnök. Végső soron egyáltalán nem erkölcsi megfontolás­ból. Gazdasági okokból. En azért kapok bizonyos pénz- mennyiséget. mert elláttam a tájékoztatásra adott fel­adatomat. Annyi jószágra vagyok jogosult, legyen az szatyor, jegyzetfüzet, toll. tányér vagy bármi más, amenn-i/it a pénzért vásá­rolhatok. Ha ellenben . a szövetkezetben, üzemben elfogadok valamit, amiért nem adok pénzt, akkor, ha csak egy. nagyon pará­nyit is. megzavarom a gaz­dasági folyamatot, Ecv em­bert persze észre sem lehet venni. De a. végeredmény csak akkor lehet helyes ha minden egyes ember a le­hető leggazdaságosabban cselekszik. Az esetben vár­ható hogv ne zavarodjanak össze a folyamatok. Kör Pál ISSN 0133—1957 (Gödöllői Hírlap) SfúfSin cselt a legény A hm unalma és varázsa

Next

/
Oldalképek
Tartalom