Pest Megyei Hírlap, 1984. február (28. évfolyam, 26-50. szám)

1984-02-24 / 46. szám

ŐRI A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVI. ÉVFOLYAM, 46. SZÁM 1984. FEBRUÁR 24., PÉNTEK SCsissi a bors, de erős A változás náluk nem akadály „Kicsi a bors, de erős." „Nagy a kicsik között." Az utóbbi években ilyen, vagy hasonló tartalmú, elismerő véleményeket lehetett hallani, alacsonyabb, s magasabb Jórumokon is a vasadi Kossuth Szakszövetkezet tevé­kenységéről, helyzetéről. Joggal — igaz, nehéz munká­val — vívtak ki maguknak tekintélyt, szükebb pátriánk­ban, s egyre inkább annak határain túl is. Sem sajátos helyzetük, se köztudottan rossz talajadottságaik nem za­varhatták, akadályozhatták őket ebben. S az sem, hogy tavaly lényeges szervezeti és vezetői változásokra került sor náluk. — Ezeket a változásokat be­csületes és hozzáértő tagjaink higgadtan, bizakodással fogad­ták. A gazdasági vezetők pe­dig a testületek bizalmát él­vezve, bátran hozhattak lé­nyeges intézkedéseket a még nagyobb eredményesség érde­kében — mondta megalapo­zott büszkeséggel a közgyűlé­sen Mészáros György, aki maga is az említett változások következtében 'került a szak- szervezet elnöki székébe. Aszály, jég Az a beosztás, amit elvállalt, sohasem volt a kényelem, a nyugalom centruma, hogy le­hetett volna az éppen 1983- ban? Hiszen őket is sújtották az aszályos időjárás, a jégesők kártételei, de az egyes ipari ágazatokban kialakult — itt- ott szerencselovagok által elő­idézett — veszélyes helyzet következményei. Ennek tulajdonítható, hogy bár a tervezettnél kevesebb, de mégis 7 millió forint fe­letti mérleg szerinti ered­ményről tudtak számot adni a közgyűlésen. A szövetkezet tér- melési értéke összességében növekedett, s az árbevételi tervüket is túlteljesítették. A sikerekhez — az átlagos állo­mányi létszámot véve figye­lembe — 712 dolgozó járult hozzá. S még egy figyelemre méltó szám: a vasadi Kossuth Szakszövetkezetben foglalkozz ■tátották átlagos életkora 36 év. A szövetkezet mezőgazdasá­gi íőágazatán belül a szakem­berek a növénytermesztés szerkezetét, az érvényben le­vő szabályozórendszerhez iga­zítva igyekeztek összeállítani. Növelték a gabona és a zöld­ség termőterületét, a háztáji állattartók igényének megfe­lelően — tömegtakarmány gyanánt — lucernát telepítet­tek. A rendkívüli szárazság miatt a búza és a kukorica átlag­termése náluk sem hozta meg a várt eredményeket, s a ter­méskiesést csak fokozta a jú­liusi esővel érkezett jég. Fő­leg a búza, a paradicsom és a dinnye szenvedett számottevő veszteséget. A talajerő-gazdál­kodás tervszerűségét is sike­rült tovább javítaniuk. Növel­ték a szervestrágyázott terü­letet. s enneik előnyei az ő talajadottságaik mellett kü­lönösen szembetűnőek. A legtöbb elismerést, a jó hírt, rangot talán a háztáji ágazat vívta ki a szakszövet­kezet számára. Ók foglalkoz­tak bérhizlal tatással, állatok és zöldségek, kertészeti növé­nyek felvásárlásával. A velük kapcsolatban álló gazdák bi­zalmát jelzi, hogy sertésből a tervezettnél több mint három és fél ezerrel, szarvasmarhá­ból 57 jószággal többet tudtak értékesíteni, mint tervezték. Ez nyilván az udvarias, pon­tos kiszolgálásnak, az időben történő átvételnek, a tisztes­séges mérésnek és pontos fi­zetésnek volt tulajdonítható. Különböző minősítés Vasadon is évek óta nagy jelentősége van a kiegészítő tevékenységnek. Ezek fejlesz­tésekor és szervezésekor nem csak az érvényben levő jog­szabályok és politikai határo­zatok betartására törekednek, hanem arra is, hogy megbíz ható, gazdaságosan üzemelő ágazatokat hozzanak létre. Ezek fen a tartás a nélkül a szö­vetkezet* beruházásainak túl­nyomó része nem valósulha tott volna meg. Akadtak olyan közösségek , is, amelyektől búcsút kellett Jegyzet Csak a fülke maradt meg C urcsa eset történt Üllőn ■* az elmúlt héten. Egy­szerűen ellopták a helyi tanács épülete előtt levő segélykérő telefont. Zsinó­rostul, kagylóstul, csak a fülkét hagyták meg épség­ben ... Nem tudni, kinek, milyen meggondolásból volt a ké­szülékre ilyen nagyon és gyorsan szüksége, dg elkép­zelhető, inkább csak „hecc­ből, balhéból" csinálták, esetleg a „bátorságukat” bizonyították valakik. Min­denesetre sikerült megbot­ránkoztatniuk a falu lakos­ságát, sőt a „kiszúrás” is sikerült: méghozzá egy be­teg emberrel és hozzátarto­zójával. ßr. Balázs László körzeti orvos ugyanis egy mentőt szeretett volna kérni, de valamilyen hiba folytán csak őt lehetett hívni, ö azonban nem tudott telefo­nálni. Pár perces próbál­kozás után megkérte a be­teg hozzátartozóját, Petró Istvánt, hogy telefonáljon a mentőkért a segélykérő telefonon. Akkor jött a kö­vetkező meglepetés: a tele­fonnak csak hűlt helyét ta­lálták. A következő lehető­ség az állomáson túl elhe­lyezett segélykérő telefon volt, szerencsére az műkö­dött is. Petró István másnap je­lentette az esetet a nagy­községi tanácsnál, ahol azonnal intézkedtek és Mo- norról soron kívül kértek egy készüléket, amit azon­nal megkaptak és fel is szereltek. Szerencsére azon a napon nem történt a faluban ko­molyabb baj, nem volt tűz és nem volt súlyosabb köz­lekedési baleset a 4-es fő­útvonalon sem, amikor 1—2 perces késés már súlyosabb károkat okozhat, vagy em­beréleteket követelhet. Uz azonban megtörtén- hetett volna. Vajon az ismeretlen tettesek gondol­tak-e rá? Monostori Kriszta vennük. Volt olyan, amelyik objektív okokból tavaly nem tudta hozni a tőle várt ered­ményt. S létrehoztak két olyan ágazatot is, amely máris iga­zolta létjogosultságát. Magasabb terv A fentiekből tehát ismét csak kitűnik Mészáros György állításának igaza. Mozgalmas esztendő volt a tavalyi Vasa­don, de nem eredménytelen, s nem tanulságok nélküli. Ha az utóbbiakat kamatoztatják, biztos, hogy jövőre nem kell majd azt mondaniuk: irreális terv volt a 9 millió 280 ezer forintos nyereségterv. Vasa­don még ennél többre is ké­pesek. Vereszki János Mege!égetó2 esnjcr A hosszú út tovább folytatódik A nyugdíjig nem meiÉlf el a községistíl Szűkebb pátriánkban, Mo- - noron és vonzáskörzetében a legismertebb emberek közé tartozik, de nemcsak azért, mert negyedszázadig dolgozott a 20-as Volán monori busz- pályaudvarán, hanem közéleti, társadalmi tevékenysége miatt is. A pályaudvartól mint fő­nökségvezető köszönt el ta­valy május 31-én. A hatvanas évektől az MHSZ ecseri klub­titkára volt a múlt év decem­ber 5-ig, amikor ettől a tiszt­ségétől is megvált, hogy ha­marosan egy újabbat vállal­jon el, nyughatatlan tenniaka- rása bizonyságául. Ma Ecser község pártvezetőségének tit­kára. Mindig más feladat Sorolhatnánk az általa be­töltött funkciókat, hogy vál­tozatos, színes, sok munkával izgalommal teli életéről me­séljünk, ám tegye ezt meg ő maga, Cserháti Árpád nyug­díjas. — Röszkén születtem 1923- ban. Gyulán kezdtem el al­sóbb fokú tanulmányaimat. Édesapám a MÁV személy­pénztárosa volt, édesanyám háztartásbeli, öten voltunk, s vagyunk testvérek. Bátyám, nővéreim és a húgom is nyug­díjasok már. Pestre 1942-ben kerültem, ahol a MÁVAUT- nál helyezkedtem el. A fővá­rosban két évig laktam a Vidám iskolások így kis pihenő a tanulásban Régen volt már olyan emel­kedetten jó hangulat az üllői általános iskolában, mint a legutóbbi farsangi mulatság során. A házigazda a 8/z. osz­tályosok Petőfi Sándor raja volt, akik Pesti Zsolt karne- válherceg és Bagyinszki Edina karneválhercegnő - intésére táncukkal megnyitották a bált és a vidámságok sorozatát. Ezt követte a jelmezes fel­vonulás, aminek eredménye a következő lett. Rajszinten: 1. a Korok és divatok című jelenetével a 6/z. osztályosok Arany János raja, ahol a különböző korok kü­lönböző stílusú ruháiban pom­pázva láthattuk az ifjú és ke­cses manökenjelölteket. 2. lett a 8/c. osztályosok Balcsó And­rás raja — a látványos és hangulatos Cigánylakodalom című jelenetével. 3. díjat a Békét akarunk! című jelenet nyerte, amelyet a 7/c. osztá­lyosok II. Rákóczi Ferenc raja adott elő. Az őrsök között: 1. az 5/z. osztályosok által alakított, Macskák című musicalutánzat lett. A 2. díjat az 5/z. osztá­lyosok Törökök című jelenete nyerte, és 3. lett a 6/z.-sek Tigris őrsének Rómaiak című jelenete. Az egyéni versenyben Pará- di Zoltán 8/a. osztályos tanuló lett az első, aki egy spanyol zsoldost alakított, és az E. T.-t formázó, 5/z. osztályos Nagy István, akik talán a legna­gyobb közönségsikernek ör­vendhettek. Második lett az Aranyhajú királylányt alakító Móri István, a 3. díjat pedig Juhász Attila 5/z. osztályos ta­nuló nyerte el, aki néger fiú­nak volt felöltözve. A zsűri különdíját a legöt­letesebb jelmezesek kapták — Boczek Andrea és Szigeti Krisztina —, akik egy sziámi ikerpárt alakítottak. A büfében minden volt, ami csak szem-szájnak ingere, hiszen megszámlálhatatlan fajta és színű süteményeket és szendvicseket kínálgattak ott a megéhezőknek, amit aztán málnaszörppel is leöblíthettek valamennyien. Mindezeket a gyerekeik és a szülők hozták, de az árusító­pult mögött a szülők állták a rohamot Varga lmréné veze­tésével, aki már hosszú évek óta mindig magára vállalja ezt a nehéz feladatot. A zsűri elnöke, Göncsiné Szigetvári Mária csapatvezető-helyettes volt, akinek a többi zsűri­taggal egyetemben nagyon ne­héz dolga lehetett, hiszen a sok jó jelmez láttán, azt hl Szem, tízszer annyi díj kiosz­tása is kevésnek bizonyult volna... A házigazda raj kitett ma­gáért, ötletekben, lelkesedés­ben és hangulatban nem volt hiány. Róluk azonban még azt is tudni Ttel! — mondta Gergely Klára csapatvezető és műsorvezető tanárnő —, hogy az éneklő rajok versenyén arany oklevelet kaptak, sőt a 4/z.-séink szintén elnyerték az arany oklevelet, ök tovább­jutottak a megyei versenyre is. ::::: ::::: A bál fénypontja természe­tesen a tombola volt. Meg­számlálhatatlan , mennyiségű apróság talált gazdára, a fő­díjat azonban — egy nagy szőrmemacit — Lesán Tibor 7/b. osztályos és egy nagy puncstortát Zubor Tibor 6/a. osztályos tanuló nyerhette csak meg. És ezt követte a tánc, a discó, ahol este hétig mindenki bemutathatta a tan­órákon kívül szerzett tudomá­nyát ... M. K. A nap kulturális programja Gyömrőn, 16 órától: a moz­gássérültek klubjának össze­jövetele, az úttörőházban, 14.30-tói: a bélyegszakkör fog­lalkozása, 16-tól: asztalitenisz­edzés. Mendén, 10-től: A pórul járt pasa, a Mesestúdió előadása, 17-től: falugyűlés. Monoron, 15-től: a logikai szakkör foglalkozása. Pilisen, 16-tól: az 1. számú általános iskola jelmezes far­sangi bálja, 17-től: balett-tan folyam, 17.30-tól: a Csepp I irodalmi színpad próbája, 18 tói: ifjúsági klubfoglalkozás A moziban, 16.30-tól: Prof. Kuruzsló. I—II. Sülysápon, 14-től: ismeret terjesztő előadás, A nők helye közéletünkben. nagynénémnél, és ’44-ben, a bombázások alatt kerültem ki Ecsérre. ahol megismerked­tem a feleségemmel. Két fiam van. Árpád ’47- ben született, a Budapesti Tej­ipari Vállalatnál forgalomirá­nyító. Tehát ő örökölte tulaj­donképpen az enyémhez ha­sonló hivatást, amit egyéb­ként 17 éve űz egyfolytában. Mihály fiam J 949-es születésű a Rákosmezeje Termelőszövet­kezet fémipari ágazatánál dől-, gozik 11 éve, szakmája elekt­roműszerész. Cserháti Árpáddal ecseri otthonában beszélgettünk, s többek között a „hőskor" is szóba került. — A pártba 1945-ben lép­tem be. azóta veszek részt a munkásmozgalomban. A MÁ- VAUT pártbizottságának ala­pító, tagja voltam, mint okta­tási felelős, majd agitációs propagandatitkár. Közben tar­talékos tiszti iskolát végeztem, alhadnagyként, majd hadnagy- gyá neveztek ki. 1951-bén Szolnokon az 51-es AKÖV igazgatójává neveztek ki, ahol a városi pártbizottságnak is tagja lettem. Majd két évre rá, népgazdasági érdekből a 34-es AKÖV-höz helyeztek Gyöngyösre, az előzővel azo­nos beosztásban, s ott a pártbizottságnak, s végrehaj­tó bizottságnak is tagja let­tem. Díszes dobozok — Gyöngyösön 1958-ig dol­goztam, akkor visszakértem magam Pestre, mert ecseri lé-, vén, közelebb akartam kerülni lakhelyemhez. A váci MÁ- VAUT-kirendeltség vezetője lettem, onnan másfél év múl­va kerültem Monorra, ahon nan aztán nyugdíjig nem i mozdultam el. Monoron az volt a felada­tom, hogy az akkori járási székhelyünk, a dabasi és a nagykátai járás, valamint Bu­dapest elővárosi viszonylatá­ban kiépítsem az autóbusz­közlekedést. s egy monori fő' nökséget hozzak létre. Mono­ron közben a pártbizottság, s a párt-végrehajtóbizottság tagja lettem, dolgoztam funkcióban 16 évig. Nyug­díjat megelőzően a fegyelmi bizottság tagjaként is dolgoz­tam, 6 dolgozom ma is. Amikor pedig e gazdag, munkás életút eredményei­ről, elismeréseiről kérdeztük Cserháti Árpádot, előhúzott egy fiókot, s abból, majd a polcokról vett le díszes dobo­zoltat. Közel 30 évi pártpro­pagandista munkájáért kapta a Lenin-emlékplakettet. A Ha­za Szolgálatáért Érdemérem­ben 1981-ben részesült, vala­mint honvédelmi érdemérmeit egészen a 20 éves szolgálati időig megkapta. Ércbe öntött szám és szöveg örökíti meg, hogy kiváló dolgozója lett a MÁVAUT-nak. s az MHSZ- ben kifejtett tevékenységéért is a kiváló elismerést kapta, Tatálkczások örömei Aztán helytelen! tőleg int, hogy ne jegyezzük tovább a többi kitüntetést, inkább a volt szaktársakkal, s egykori tanítványaival való találko­zások öröméről beszél, a párt- propaganda sikereiről. Megál­lapodott, megelégedett ember­től köszöntünk el azzal, hogy új funkciójában, a község pártvezetőség-titkára'ként is megkeressük majd ... Aszódi László Antal ESSesifmondás Február 22-i, szerdal szá­munkban, a monpri Kossuth Termelőszövetkezet zárszám­adásáról szóló írásunkban az alcím ellentmond a szövegben szereplő adatnak. A varroda és a zöldségfeldolgozó teljesí­tette a tervét — így szól a téves alcím, de — mint az a későbbiekben az írásból ki is derül — sem egyik, sem má­sik nem birkózott meg az idei tervfeladatokkal. Birkózás Érik már az utánpótlás Monori SE birkózószakosz­tálya az előző évekhez ha­sonlóan a Monori Állami Gaz­daság igazgatójának meghívá­sának köszönhetően a gazda­ság kultúrtermében tartotta 1983. évi szakosztályi beszá­molóját, illetve évzáróját. A vendégek között volt dr. lllanicz G/yörgy, Monor városi jogú nagyközségi közös tanács vb-titkára, valamint a szak­osztályt patronáló állami gaz­daság részéről dr. Varga Já­nos országgyűlési képviselő. Oláh Gyula szakosztályve­zető köszönetét fejezte ki a gazdaság igazgatójának. Kiss Lajosnak azért ä támogatá­sért, amelyben a szakosztályt részesítette. Ezután ismertet­te az 1983. év eredményeit és sajnálattal állapította meg, hogy azok még mindig nem olyanok, mint amilyenek évekkel ezelőtt voltak. Ennek azonban megvan a magyarázata, a szakosztály 1983-ban nagyon meggyengült, hiszen három eredményt hozó jelvényes versenyzőjük távo­zott a Budapesti Spartacusba; Deák Lajos, Juhász László és Stiaszni Géza. Bizony őket nagy hirtelen pótolni nem tud­ták. Rendelkeznek azonban olyan fiatal gárdával és közöttük több olyan tehetséges sporto­lóval, akik eredményeik révén a közeli időben már hallatni fognak magukról, és ismét az előző, évekhez hasonló jó ered­ményeket garantálhatják. En­nek érdekében a szakosztály­vezetés is mindent megtesz. Azok a sportolók, akiktől a legtöbbet várják az ifjúsá­giaknál: László István, az út­törőknél: B. Szabó László, Ju­hász András és Kovács Pál, ★ Birkózósza'kosztály felhívja mindazon 11—14 év közötti fiatalok figyelmét, hogy akik ezt a sportágat szeretik és azt aktívan űzni szeretnék, je­lentkezzenek a Kossuth iskola tornatermében az edzési na­pokon Varga István edzőnél. Kedden, szerdán, csütörtökön és pénteken 18 órától 20 óráig. Minden fiatalt szeretettel vár a szakosztály. Teremfoci, Nyáry Kupa Sok gól, nyáregyházi siker Másodszor rendezték meg a nyáregyházi tornacsarnokban a hazaiak által kiírt Nyáry Pál teremfocikupát. A mérkőzés- sorozat résztvevői a két pilisi, a monori-erdei és a nyáregy­házi iskola tanulói. A mérkőzések idén is pa­rázs hangulatot, sok-sok izgal­mat és gólt hoztak. A kupát végül is a hazaiak otthon tar­tották a legtöbb gólt lövő mo- nori-erdeiek előtt. Eredmények: Nyáregyháza —Pilis 1. sz. iskola 3-2, Mono­ri erdő—Pilis 2. sz, iskola 4-2, Pilis 2. sz.—Pilis 1. sz. 3-2. Nyáregyháza—Monori-erdő 1­0. Monori-erdő—Pilis 1. sz. 5-1, Nyáregyháza—Pilis 2. sz. 2-1 A végeredmény: 1. Nyáregy­háza, 2. Monori-erdő, 3. Pilis 2. sz. iskola, 4. Pilis 1. sz. is­kola. A torna gólkirálya a mono­ri-erdei Kálmán István lett öt góllal. A kitűnően sikerült rendez­vény tovább igazolta a terem­foci népszerűségét és létjogo­sultságát! Sz. A. (ISSN 0133—2651 (Monori Hírlap) *

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom