Pest Megyei Hírlap, 1984. február (28. évfolyam, 26-50. szám)
1984-02-24 / 46. szám
19*1. FEBRUAR 21., PÉNTEK 3 A megyei népfrontbizottság ülése Nélkülözhetetlen a bűnözést előidéző okok feltárása Mindig meglelni a közös utat Sikeres a kongresszusi állásfoglalások végrehajtása Nemcsak a jog eszközeivel A legfőbb ügyész tájékoztatója Majdnem három esztendő telt el a Hazafias Népfront 1981. március 14—15-én tartott VII. kongresszusa óta. Túljutva a félidőn, számvetésre vállalkozott a Hazafias Népfront Pest megyei Bizottsága. A mozgalom megyei székházában csütörtökön délelőtt megrendezett tanácskozáson az elnökség által előterjesztett anyag alapján kibontakozott eszmecsere igazolta: a kongresszus óta tovább erősödött, gazdagodott a megyében a népfront tevékenysége, a testület cselekvő részesei voltak a társadalmigazdasági fejlődésnek, fokozódott az aktivitás, a felelősség- érzet, bővült azok köre, akik segítői a mindennapi feladatok végrehajtásának. A testület ülésén megjelent és a vitában részt vett dr. Arató András, a Magyar Szocialista Munkáspárt Pest megyei Bizottságának titkára és Ribánszki Róbert, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára. Töretlen fejlődés Szerteágazó, az életnek szinte minden területére kiterjedő munka jellemzi a népfrontmozgalmat, mert hiszen jelentősek a közjogi teendők éppúgy, mint a gazdasági, közoktatási, környezetvédelmi célok elérését szolgáló törekvések, amint említést kell tenni az olyan részterepekről is, mint a kertbarátok, kistenyésztők összefogása, a szülői munkaközösségek segítése, az olvasótáborok szervezése, a honismereti, helytörténeti kezdeményezések felkarolása. Amit a vita részesei döntőnek tartottak: a megye fejlődése — a növekvő nehézségek ellenére — töretlen volt a legutóbbi években, s ezt érzékeli, értékeli a lakosság. Jól kifejeződik ez az esztendőről esztendőre megrendezett legjelentősebb lakossági fórumokon, a falu- és réteggyűléseken. A legtöbb településen tapasztalható nyílt fejlesztési politika hangoztatták többen — egyre érezhetőbben gyümölcsözik. Az őszinte hangú városi körzeti, illetve községi fórumokon egyre jellemzőbb a kritika és a segítőkészség összekapcsolódása, amit kifejez az Is. hogy a településfejlesztést támogató társadalmi munka értéke 1981-ben 664. 1982-ben 835 millió forint vo’t. tavaly p»dig — az értékelés most van folyamatban — ez utóbbi összeget is jóval meghaladta. A helyes célok, a közös töprengéssel kialakított feladatok minden kétkedésre rácáfolva, igenis mozgósítják a lakosság széles rétegeit — fogalmazta meg a felszólalók egyike —, azaz nincs szó arról, mintha visszaszorulóban lenne az önzetlenség, az áldozatvállalás. Hibának bizonyulna persze figyelmen kívül hagyni a jogos kritikát, hiszen a falu-, a réteg- és a körzeti gyűléseken sok észrevétel hangzott el az utak, járdák, vízelvezető csatornák állapotáról, a kereskedelmi ellátásról, a környezet- védelemről, a közlekedésről, szinte jelezve, hol érzékelik az állampolgárok a feszültségek lassú oldódását. A népfrontmozgalom ezekre a tapasztalatokra is támaszkodik akkor, amikor fokozott felelősséggel látja el közjogi feladatait, benne a törvény- és rendelettervezetek előzetes társadalmi vitájának szervezését — kiemelkedő aktivitást mutatott például az új választójogi törvény tervezetének megvitatása a megyében —, az országgyűlési képviselők, a tanácstagok munkájának segítését és ellenőrzését. A szocialista demokrácia erősödésének jelei sokfélék — az időközi választásokon ugrásszerűen megnőtt a többes jelölések száma, érdemi munkát fejtenek ki a fogyasztók tanácsai, a helyi népfrontbizottságok fokozódó figyelmet fordítanak a tanácstagi fogadóórák és beszámolók megtartására —, de nem szabad arról sem elfeledkezni, hogy a demokratizmus táguló körei jogokat és kötelességeket együttesen fognak át. Ezt az állampolgárok egy tekintélyes' csoportjával még nem sikerült beláttatni, aminek következményeit a gazdasági tevékenységben éppúgy észlelni, mint a településfejlesztésben, a közéleti munka megítélésében. Elvi és mindennapos gyakorlati kérdések ölelkezése jellemzi a népfrontmozgalmat, ezt tanúsította a megyei bizottság tegnapi ülésén lezajlott eszmecsere, hiszen terítékre került a távolabbi jövő éppúgy — a gazdasági fejlődést nézve is, a társadalmi változások irányait kémlelve is —, mint a közvetlen ma. így a többi között szó esett arról, a népfront a maga módján mit tett eddig és mit tehet a jövőben a megnőtt szabad idő tartalmas, hasznos eltöltése érdekében. örvendetesen gazdag a példatár! Kibontakozóban van például a népfrontbizottságok és az úttörőcsapatok együttműködése, közös programok, vetélkedők megrendezése, amint bővülnek a felnőttek közművelődését segítő akciók is. Ez utóbbin belül sikeresen meg- újhodik az olvasó népért elnevezésű mozgalom, a korábbinál nagyobb lendülettel folytatódik a nemzetiségek irodalmának népszerűsítése. Ez utóbbi, a nemzetiségi lakosság helyzete, körülményeinek alakulása egyébként is gyakran visszatérő téma volt a bizottsági ülésen. A megye ilyen tekintetben országosan a legjelentősebb közigazgatási területek közé tartozik, s ezért is lelket melegítő a vélemény: a nemzetiségi lakosságnak zavartalanok a mindennapjai, anyanyelvének és kultúrájának ápolásához egyre kedvezőbb a légkör, gyarapodó az anyagi háttér. Jövendőt szolgálva Kevésbé volt örvendetes az, ami környezetünk némely jellemzőjéről hangzott el a három évre terjedő számvetés részeként, mert bár a népfront a maga eszközeivel egyre sikeresebben mozgósítja a fiatalokat, a felnőtt lakosság egy csoportját ilyen feladatokra, a helyzet némely tekintetben — egyebek mellett a megye kisebb élővizeinek állapotát nézve — rosszabb, mint volt fél évtizede. Amint a felszólalók teljes egyetértésben leszögezték: a társadalmi aktivisták joggal várják el a hatóságok fokozott együttműködési készségét, a hivatalos szervek következetességét szintén jogosan igényli a lakosság. A népfront szervezte évi három, hat környezetvédelmi tábor, a lomtalanítási, településtisztasági akciók, a faültetés — tavaly például 705 ezer forint értékű szaporítóanyagot 495 ezer forint értékű munkával ültettek el az aktivisták —, a környezetvédelmi őrjáratok nem helyettesíthetik, nem teszik feleslegessé azt. amit a hivatalos szerveknek kell cselekedniük. S ebben vannak tagadhatatlan adósságok. Lényeges szerepet vállal magára a nspfrontmozgalom a megyében az oktatáspolitikai feladatok végrehajtásában. Az aktívák gyakran népszerűtlen teendője a tankötelezettségi törvényt megsértő csa'ádok felkeresése, a gyermek- és ifjúságvédelem diktálta lépések megtétele, ám mégsem riadnak vissza, ezzel is tanúsítva: minden lehetséges módon szolgálni kell a jövendőt. A népfrontbizottságok egyre jobb partnerei a tanácsoknak, a társadalmi szervezeteknek a szülők pedagógiai felvilágosításában, a szülői munkaközösségek tevékenységének támogatásában. a pályaválasztás gondjainak enyhítésében, a fogyatékos gyermekek helyzetének könnyítésében. Tele kapcsolható a honismereti, hely- történeti munka — ennek jellemzésére: a megyei levéltárban 985 helytörténeti krónika, tanulmány lelhető ma már —. aminek szerepe a hazaíiságra, a más népek megértésére való nevelésben — mondotta az egyik felszólaló — szinte felbecsülhetetlen. Kitért a vita a népfrontmozgalom rétegpolitikai tevékenységére is, s az írásos anyaggal egyezően szintén a fejlődés, a gazdagodás jegyeit rögzítette. Különösen igaz ez az idős korúak helyzetének, gondjainak feltárásában, a társadalmi összefogás szervezésében, de tagadhatatlanok a haladás tényei más rétegeknél is, így a cigány lakosságnál, a tanyákon élőknél. Továbbra is elengedhetetlen, hogy a népfront következetesen gyűjtse és jelezze az egyes rétegek sajátos problémáit, mert — s ez nagy hangsúlyt kapott a véleményt nyilvánítók szavaiban — jelentős olyan csoportjai, rétegei vannak a megye lakosságának, amelyeket a népfront érhet el, amelyek más módon nem kapcsolódnak a politikába, a közéletbe. Áttekintette a testület a béke és barátsági munka három esztendejét, a megyei népfrontbizottság nemzetközi kapcsolatait, majd végezetül ajánlásokat fogadott el a VIII. kongresszusig terjedő időszak feladataira. Ajánlások Az ajánlások a helyi népfrontbizottságok önállóságának, kezdeményezéseik fontosságának korábbiaknál fokozottabb hangsúlyozása mellett felhívják a figyelmet a köz- igazgatás átszervezése nyomán létrejött új helyzetre. A körzetközpontok és a többi település viszonyában a népfront segítse elő a közös célok megtalálását, fordítson nagy gondot a kistelepüléseken élők mindennapjainak alakulására. A gazdaságpolitikai teendőknél ^iélvilágpMtá munka erő-., teljessbbé, válása fonódjon össze a fejlesztés társadalmi tartalékainak feltárásával, az ellátás, a szolgáltatások értékelésénél pedig kapjanak nyilvánosságot azok a mulasztások, hibák, amelyek különösebb beruházás nélkül is fölszámolhatok, lényegesen befolyásolva a lakosság hangulatát. M. O. « Hazánkban a közbiztonsági helyzet továbbra Is Jő, annak ellenére, hogy az lí)83-as bűnügyi statisztika adatai többnyire fi a bűnözés bővülését jelzik, c növekedés visszaszorítására társaid dalmi mértékben keli hatékonyabbá tenni a bűnözők elleni í fellépést, különösen a bűnözés okainak feltárásával, lelietösé- £ geinek szűkítésével, illetve felszámolásával — ezek voltak a '/ legfontosabb gondolatai annak a sajtőtájékoztatőnak, amelyet j csütörtökön tartott dr. Szíjártó Károly, a Magyar Népköztár- í saság legfőbb ügyésze, a Legfőbb Ügyészség Markó utcai szék- V. házában. Dr. Szíjártó Károly közölte, hogy a Belügy- és az jí Igazságügyi Minisztériummal közösen előterjesztést készítenek f a Minisztertanácsnak a bűnözés megelőzését szolgáló hatékony r intézkedések érdekében. Tavaly az országban több mint 150 ezer bűncselekmény vált ismertté, s ez az adat a megelőző évihez képest 8,4 százalékos növekedést mutat. A bűncselekmények közül 46 ezer tartozott a súlyosabb megítélésű — s egyben szaporodó — bűntettek közé; százötezer volt a vétség; a közrenddel és a közbiztonsággal összefüggő bűncselekmények száma — így az állam elleni bűncselekményeké, az izgatásé, a robbanóanyaggal, robbantószerrel. lőfegyverrel vagy lőszerrel való visszaéléseké — csökkent és viszonylag ritkán fordult elő tiltott határátlépés, köz- és magánokirat-hamisítás, visszaélés okirattal. Dr. Szíjártó Károly hangsúlyozta, hogy a jó társadalmi közérzet fenntartásához elengedhetetlen a társadalom feszültségeinek, mint bűnözést előidéző tényezőknek feltárása, majd azok csökkentése, hatásuk gyengítése, s az etikus magatartási normák ellen vétők elítélése —. de nem a jog eszközeivel. A leghatásosabb büntetőjogi eszközök alkalmazása mellett is emelkedhet a bűncselekménvek száma. ha laza a munkaerkölcs, ha a javak elosztásában, a létfeltételek alakulásában, a társadalmi, gazdasági fejlődésben egyenetlenségek, igazságtalanságok alakulnak ki. vagy szaporodnak a kedvezőtlen jelenségek. Az •ügyeskedőid tömegesebb ’megjelenése, a tisztességtelen munkával szerzett jövedelem gyors emelkedése, a munka nélküli jövedelem, a spekuláció vagy éppen a csúszópénz terjedése és az ilyen jelenségeket megtűrő társadalmi közömbösség mind veszélyessebbé válhat, ha tendenciája erősödik. Ezekkel szemben a társadalmi védekezés kialakítása csak konkrét és hatékony intézkedésekkel lehet eredményes. Az ügyészi szervek már hosszú ideje küzdenek a nyerészkedési tendenciák kialakulása, terjedése ellen. Az idén az ügyészi apparátus országos elemzéseket végez a polgári perekben megnyilvánuló nyerészkedési, illetve a munka nélküli jövedelemszerzésre irányuló törekvések feltárása érdekében. Arra keresnek választ, hogy az állampolgárok és a jogi személyek milyen jogtalan előnyszerzési cél által motivált, igényeket próbálnak meg érvényesíteni. Feltárják az ügyészek az újabb formájú nyerészkedési törekvések hátteréül szolgáló társadalmi. gazdasági okokat, valamint azokat a jogszabályi kibúvókat, joghézagokat, amelyek teret engednek e tendenciáknak. A legfőbb ügyész elmondta, hogy nemcsak a bűncselekmények száma nőtt. hanem a bűnelkövetőké is, mégpedig 8 százalékkal: 1983-ban 83 324- en követtek el bűncselekményt. Egyharmaduk büntetett előéletű és csaknem 15 százalékuk visszaeső. Csaknem 19 ezer személynél játszott szerepet bűncselekménye elkövetésében az alkohol- fogyasztás, az alkoholos állapot. A feltárt bűncselekmények közül a legtöbb — a korábbi évekhez hasonlóan — a vagyon elleni bűntett volt; ennek aránya, az összbűnözésen belül_ mintegy 60 százalék. A személyek javait károsító bűncselekmények között megszaporodtak a lopások, a betöréses lopások: ezekben sokszor a károsultak is közreműködtek: javaik őrizetlenül hagyásával. felelőtlenséggel, nemtörődömséggel. A társadalmi tulajdont károsító bűncselekmények körében sikkasztás és csalás tavaly kevesebbszer forult elő, mint korábban. Kitért a legfőbb ügyész arra, hogy a gazdálkodó szervezeteknél a megnehezedett gazdasági helyzetben is alapvető követelmény a szocialista gazdálkodás elveinek következetes megtartása. A vállalatok. szövetkezetek — mondta — anyagi érdekeltségüktől is ösztönözve, igyekeznek hatékonyabbá tenni a termelést. Egyes esetekben azonban előfordul, hogy a magasabb jövedelmezőséget tisztességtelen haszonra törekvéssel’., meg nem engedett mértékű árak alkalmazásával, vagy a gazdálkodás szabályainak másféle megsértésével akarják elérni. Az ilyen, elítélendő vállalati magatartás elleni fellépés egyik hatékony eszköze a gazdasági bírság: lehetőség van a tisztességtelenül elért előnyt vagy az okozott kárt legalább 30 százalékkal meghaladó bírságot kiszabni. 1981- ben 15. 1982-ben 21. 1983-ban már 35 esetben került sor gazdasági bírság indítványozására. tavaly 13 ügyben a Legfőbb Ügyészség kezdeményezte ilyen bírság kiszabását. A bűnözés struktúrájának arányaiban változatlan összetevői a közlekedési bűncselekmények. Számuk tavaly nőtt. megközelítette a 19 500- at. A legfőbb ügyész rámutatott. hogy elsősorban a büntetőeljárásokban. de lehetőség szerint a szabálysértési eljárásokban is szorgalmazzák: az el iáró szervek a balesetek okait tárják az illetékesek elé, azok pedig kezdeményezzék, illetve tegyék meg a szükséges intézkedéseket az okok megszüntetése érdekében. Nagy kategóriája az összbű- nözésnek az erőszakos és garázda jellegű bűncselekmények, ezek száma tavaly 17 százalékkal nőtt. körülbelül 16 ezer volt. Ezen belül a legszembetűnőbben — mintegy 20 százalékkal — az erőszakos nemi bűncselekmények, a garázdaságok, a rablások, a kifosztások száma növekedett. EHenőföh a szövetkezetekben A javulás lassúbb a kelleténél fr Valahány megtévedt ember, ha felelősségré von- ? ják, cselekményeinek mentségéül többnyire azt hang- ^ súlyozza; laza volt az ellenőrzés. S bár az ilyen hivat- ^ kozás nem csökkenti a vétek súlyát, annyiban — ha ^ megfelel a valóságnak — mégis figyelmet érdemel, hogy ^ az ellenőrzés hiánya vagy hiányossága szinte csábítja a í bűnre a gyenge jellemű embereket. ^ Oka van hát annak, hegy a Pest megyei Népi Ellen- ^ őrzési Bizottság az 1980-as alapvizsgálat után most utó- ^ vizsgálattal is szemiigyre vette, vajon milyen a belső cl- ^ lenőrzés helyzete a megye mezőgazdasági termelőszövct- ^ kezeiéiben, valamint fogyasztási és értékesítő szövet- '/. kezeiéiben. 'Jegy a fluktuáció A Pest megyei NEB Császár Ferenc elnök irányításával tegnap megtartott ülésén azt állapíthatta meg, hogy az elmúlt három évben javult a belső ellenőrzés színvonala, tehát az alapvizsgálat hasznos volt. Ugyanakkor az is tény, hogy e javulás lassúbb a kelleténél. Ka ugyanis e munka személyi feltételeit tekintjük, nem megnyugtató, hogy a belső ellenőrök többsége éppen a vizsgálati időszakban került jelenlegi munkakörébe, s ma is nagy soraikban a fluktuáció. Hogy példát is említsünk: az Öcsa és Vidéke Áfésznél 1982. szeptember 1-től 1983. július 2S-ig három belső ellenőr adta egymásnak a stafétabotot, s jelenleg nincs is ennek az áfésznek belső ellenőre. A gazdasági vezetők panaszkodnak is, hogy nem vagy csak nagyon nehezen kapnak megfelelő embert ennek a fontos munkakörnek a betöltésére. Előfordul az is, hogy a tulajdonosi ellenőrzést gyakorló választott ellenőrző, illetve felügyelő bizottságok sem mindenütt képesek feladataiknak megfelelni. A tahitótfalui Kék Duna Szakszövetkezetben, vagy a kiskunlacházi Pereg Termelőszövetkezetben például csak általános iskolai végzettséggel rendelkező, idős nyugdíjasok vannak ezekben a bizottságokban, s tőlük aligha lehet elvárni az olyan szakmai felkészültséget kívánó ellenőrzéseket, mint amilyen például a mérleg-felülvizsgálat. Biztató jelek E gondok ismeretében mi hát akkor az, ami a belső ellenőrzési munka hatékonyabbá válására enged következtetni? Először is az, hogy ma már sokkal könnyebb felsorolni azokat az egységeket, amelyekben még mindig bajok vannak, mint azokat, ahol alapvetően megváltozott — mégpedig jó irányban — a vezetői szemlélet, s a belső ellenőri munkát az irányítás eszközének tekintik. Ma már a szövetkezetek mindegyike készít belső ellenőrzési tervet, figyelembevéve az érdekképviseleti szervek — TESZÖV, MÉSZÖV — ellenőrzési irányelveit is. A vizsgálatok témaköreiben szerepel például a mérlegeredmény, a pénzkezelés és elszámolás, az árképzés, az anyagkezelés, a bér- és költséggazdálkodás, az ágazatok értékelése, egyszóval mindaz, ami egy-egy szövetkezet tevékenységének a tárgyilagos megítéléséhez nélkülözhetetlen. Azt is a biztató jelek között említhetjük, hogy a belső ellenőri jelentések ma már általában helyzetfeltáróbbak, megalapozottabbak, kellően dokumentáltak, vagyis alkalmasak a hibák megszüntetésének előmozdítására. Az említett alapvizsgálat óta a most szemügyre vett nyolc mezőgazdasági termelőszövetkezetben és hét áfésznél összesen 176 fegyelmi és 39 kártérítési eljárás, 10 büntetőfeljelentés, 423 írásban kiadott, valamint 289 szakvezetői értekezleten hozott intézkedés jelezte a vezetők rendcsinálá- si törekvéseit, s nyilvánvaló, hogy a megtorolt vétségek, illetve kijavított hibák felismerésében szerepük volt a belső ellenőri jelentéseknek is. E jelentéseket és az azok alapján kiadott utasításokat a gazdasági vezetők többsége ma már nagyon fontosnak tartja. Például a Szilasmenti Termelőszövetkezetben a belső ellenőrzés által feltárt hiányosságok megszüntetésére 30 napos határidőt1 szabnak meg; a Monor és Vidéke Áfésznél a vizsgálati jelentéseket a dolgozók gyűlésein is ismertetik. A legtöbb szövetkezetben az intézkedésekért a vezetők a felelősök és a határidők megjelölésével adják ki, s a végrehajtást utóvizsgálatokkal ellenőriztetik. Számos egységnél a pártvezetőségek, ritkábban a párttaggyűlések beszámoltatják a gazdasági vezetőket a belső ellenőrzési munka helyzetéről, eredményességéről. Ä körmükre kell némi A gondok mellett tehát gyarapszik a biztató tények száma. Szükség is van a belső ellenőri munka komolyan vételére. hatékonyságának növelésére, mert szomorú tény, hogy növekszik az ügyeskedők, a lehetőségekkel visszaélők, a közösségeknek kárt okozók száma is, s ők különösen ott érzik biztonságban magukat, ahol nem néznek a körmükre. Szükség van ugyanakkor a belső ellenőrök anyagi és erkölcsi megbecsülésének növelésére is, hogy vonzóbbá váljon ez a munka, mint ahogy indokolt a belső ellenőrök szakirányú képzése, illetve továbbképzése is, amihez az érdekképviseleti szervek adhatnak ösztönzést az elkövetkező években. Megfelelő tudás nélkül ugyanis ellenőrizni sem lehet. Cseri Sándor
