Pest Megyei Hírlap, 1984. február (28. évfolyam, 26-50. szám)

1984-02-03 / 28. szám

1984. FEBRUÁR 3., PÉNTEK PEST . W.6UI A fóti Vörösmarty Termelőszövetkezet kosdi könyvkötészeté­ben az év elején új tűzőgépet állítottak üzembe, amely 30 szá­zalékkal nagyobb teljesítményre képes idősebb testvéreinél. A géppel kétezer lap fűzhető össze óránként. Barcza Zsolt felvétele Magyar— lengyel Jáfntíiprop’am Jegyzőkönyv aláírásával be­fejeződött a magyar—lengyel gazdasági és műszaki tudomá­nyos együttműködési bizott­ság elnökeinek találkozója. Marjai József és Janusz Obodowski miniszterelnök-he­lyettesek, a bizottság társelnö­kei a megbeszélések során meghatározták azokat a teen­dőket, amelyek a hosszú távú gazdasági együttműködés fő irányainak kidolgozásához kapcsolódnak. Megfogalmaz­ták a konkrét feladatokat az 1984—85. évi együttműködés elmélyítésére. Pozitívan értékelték az együttműködési bizottság leg­utóbbi ülésszaka óta végzett munkát. Kiemelt figyelmet fordítottak a közúti járműipa­ri együttműködés 1984. évi bő­vítésére és továbbfejlesztésére. Megállapították, hogy a tényleges árucsere-forgalmunk 1983-ban ismét mintegy 20 szá­zalékkal haladta meg az egy évvel korábbi teljesítést. Az 1984. évi jegyzőkönyv is ha­sonló nagyságrendű növeke­dést és az áruforgalom struk­turális arányainak javítását irányozza elő. Házat akarnak bontani Pesten A tettrekészség kamatozik Még a teljesen ismeretlen településen is szerez egy sor információt az újságíró a falu életéről, amíg eljut a tanács- házáig. Hiszen, ha végigsétál a főutcán a járdák állapotáról, az esővízelvezető árkok kör­nyékének képéből sokat meg­tudhat az ott lakó emberekről. A Farmosra látogató nem­csak tiszta, takaros utcákat, szép portákat láthat, hanem rendezett KRESZ-parkot, s építkezéseket is. Több fába vágták a fejszét — Több olyan fába vágtuk a fejszénket, amelyből egy is bőven elég lenne a hárómezer- nyolcszáz lelket számláló fa­lunknak — mondja Bencze Jó­zsef, a település fiatal tanács­elnöke. — Épül a modern ál­talános iskola, amely több éve minden pénzünket leköti, ta­valy mégis hozzákezdtünk a mozi felújításához. Erre mind­- össze 185 ezer forint támoga­tást kaptunk, a teljes költség- vetés azonban több mint hat­százezerről szól. S ebben az esztendőben szeretnénk hely­reállítani a művelődési köz­pontunk két éve leégett szár­nyát. — Ezek mindegyike egyen­ként is nagy feladat, hogyan lesz erejük a megvalósításhoz? — Csak társadalmi összefo­gással lehetséges. Természete­sen. ha nem bíznánk ennvire a farmosiak öntevékenységé­ben, nem terveznénk ilyen merész dolgokat. Ismerve azonban a helybelieket, bele­vágtunk. Buszforduló önerőből Farmosról naponta ezerkét­száz ember utazik a főváros­ba dolgozni — többségük vo­nattal. A múlt év végén a KM-előírásokn.ajk megfelelő korszerű buszfordulót épített a vasútállomás mellett a falu. A több százezer forint értékű forduló mindössze negyven­ezerbe került. Ezután a MÁV illetékes igazgatóságét is fel­kérték, hogy rendezzék a vas­útállomást és környékét, hi­szen a kopott, fűtetlen. min­den komfortot nélkülöző épü­let nem válik díszére Farmos­nak. Tavaly tizenegy milliót tett ki a Farmosért végzett társa­dalmi munka értéke. _ Ebben csak kis rész az iskola építésé­nél vállalt tevékenység. Ez 1983-ban több mint negyed- millió volt. _ A művelődési ház leesett rés zének felújítására is konk­rét tervük van? _ A farmosiak nemcsak mu nkájukat adnák szívesen a helyreállításhoz, de anyagi ál­dozatokat is vállalnak. Mi sem bizonyítja ezt jobban, hogy alig néhány hét alatt több tízezer forint önkéntes naponta egy-egy brigád dol­gozna a bontáson. A szállítás­községfejlesztési hozzájárulás jött össze alapként a művelő­dési ház felújításához — mondja a tanácselnök. —• A meglevő épületben pezsgő szakköri és klubélet folyik. Bizonyára ez is közrejátszott abban, hogy az Állami Ifjúsá­gi Bizottság 100 ezer forint­tal támogatta a ház költségve­tését. De szüksége lenne a községnek egy nagy teremre, ezért szorgalmazzuk a mozi felújítását is. Mivel a művelő­dési otthon helyreállításához még mindig nagyon. kevés a pénzünk, a fővárosi tanácstól szeretnénk segítséget kérni. A farmosiak nem anyagi tá­mogatást várnak Budapesttől hanem egy olyan szanálásra ítélt házat, amelynek bontási anyagát felhasználhatnák a művelődési háznál. — Beosztanánk a társadal­mi munkára jelentkezőket, ban pedig segítene az áfész és a helybeli Tápiómente terme­lőszövetkezet is. Egyébként a tsz a közelmúltban varrodát nyitott a megüresedett rekety- tyési tagiskolában. Ez több szempontból is örvendetes. Hiszen hatvan asszonynak te­remtettek helyben munkalehe­tőséget, az épületért fizeten­dő pénzt pedig szintén a mű­velődési ház helyreállítására fordíthatjuk. Jó szervezéssel A farmosiak helyzete sem jobb, mint sok hasonló nagy­ságú településé. Nincs külön­leges bevételi forrásuk, s tá­mogatóik sincsenek. Viszont nyílt községpolátikával, ]ó szer­vezéssel pénzzé tudják változ­tatni a tettrekészséget, polgá­raik egészséges többre vágyá­sát. Móza Katalin Szemérmes szanálások Hideg suton nem lehet telelni Meg kell állapítani a tartás veszteség okait Csak bírsággal? Valamit gyógyítani, orvosolni, azaz szanálni régóta dolga, ismétlődő feladata az embernek, ám érdekes mó­don a kifejezés a gazdálkodás terepén eresztett erős gyökeret, és virul, immár évszázadok óta. A fogalom tág értelmű, vonatkozhat egy vállalatra — például egy csődbe jutott tőkés cégre —, de akár egy ország pénz­ügyi helyzetére is, így arra, amikor — mondjuk — a dél-amerikai államban puccsal hatalomra jutott katona­tisztek azt ígérik: majd ők szanálják — azaz rendezik, működőképessé teszik — a nemzetgazdaságot. vizsgálatnak, majd az annak alapján megtett intézkedések­nek — az a célja, hogy a vesz­teséggel gazdálkodó vállalat­nál — szövetkezetnél — meg­teremtse a gazdaságos műkö­dés feltételeit. Legtöbbször az alapító — vagy, mert gyakori volt az ilyen értelmű átszer­vezés is —, a nem alapító, de jelenleg felügyelő hatóság a kezdeményezője a szanálás­nak. Az eljárásnak meg kell állapítania a tartós veszteség okait — és az ezekért felelős személyeket! —, s mint előbb említettük, ki kell jelölnie a gazdaságos működés feltéte­leit. Ha ezek a szokásos mó­don — azaz a vállalat, a szö­vetkezet keretein belül — nem teremthetők meg, akkor szóba kerülhet az összevonás más céggel — a megyében ennek a gyakorlatnak alakultak ki kedvelt útjai —, végső soron azonban a fölszámolás* tehát a megszüntetés is megvalósul­hat a szanálás nyomán, bár ez a legritkább eset. Igen, a legritkább, de volt, van, pél­dául építőipari közös vállalko­zásoknál, amikor az alapító termelőszövetkezetek a fölszá­molás mellett döntenek, ezzel olykor a könnyebb, de hatá­saiban a kevesebbet érő meg­oldást választva. Igaz ennek a fordítottja is, amikor a cég­alapítók megkísérlik a lehe­tetlent, a hideg suton való te­lelést; még akkor is tartják, mentik a termelőhelyet, ami­kor többszörösen bebizonyoso­dott, menthetetlen, alkalmat­lan az elfogadható gazdálko­dásra. Évekig ez az óvatosko­dó — de: országosan jellemző! — gyakorlat tartotta életben a tanácsi építőipar egyik vál­lalatát, adott újabb és újabb türelmi időt mezőgazdasági üzemeknek, Hozzátéve: a jog sem kínált járható és világos utat a célszerű cselekvéshez. Furcsán hat Szanálás létezik a szocializ­musban is, pénzügyi és más értelemben egyaránt. Ez utób­bira példa az az eset, amikor az elöregedett városrészt le­bontják — mint történt ez Vác ún. alsóváci részén, Cegléden a Kossuth Ferenc utca környé­kén —, hogy újat, korszerűt alakítsanak ki a helyén. A me­gyében a tavalyi gazdálkodási eredmények alapján nincsen veszteséges vállalat vagy szö­vetkezet az iparban, a mező- gazdaságban pedig — emlé­keztetünk a súlyos aszályra — a nagyüzemek fele növelni tudta a termelési értéket, egy- harmadánál viszont mind a termelés, mind a nyereség csökkent. Itt az adott gazdál­kodó egységre kiterjedő, átfo­gó elemzés döntheti majd el, mi a megoldás, miként sikerül­het kimozdulni a nehéz hely­zetből, hol kell a végsőnek tartott eszközhöz — a szemér­mesen esetleg másnak neve­zett —, szanáláshoz nyúlni. Ez a szemérmesség, ez a csendes­ség azért hat furcsán napja­inkban — korábban ugyanis nemcsak a gazdasági, hanem a politikai, társadalmi környe­zet, megítélés sem követelte meg a dolgok nevén nevezé­sét —, mert a közfelfogás, a közvélemény lassan és követ- kezetlenül ugyan, de hozzászo­kik a törvényszerűhöz: a gaz­dálkodásnak kockázata is van, s ha sikere lehet, akkor kudar­cának ugyanúgy akadnia kell a sokféle szervezet tevékeny­ségében. Szocialista viszonyaink kö­zött a szanálásnak — a szaná­lási bizottság által' lefolytatott O lyanok vagyunk mi, emberek, hogy amit tiltanak nekünk, azt különös előszeretettel mű- víljük. Még akkor is, ha magunknak ártunk azzal. Itt van például a környe­zetszennyezés. Szinte nincs olyan települése a megyé­nek, amelyben ne volna több helyen is Szemétlera­kás tilos! tábla, s az oszlop tövénél mérhetetlen hulla­dékkupac. Többször is áll­dogáltam már ilyen he­lyek közelében, hogy amint látok egy embert, aki gya­nús zsákkal, talicskával közeledik, megállítom, s megkérdezem, miért csinál­ja? Csakazértis? A hatósá­gok bosszantására ? Vagy azért, mert csak tiltó tábla .van, de olyan nincs, ami azt jelölné, hová viheti a szemetet? Akcióim rendre dugába dőltek, mert nem győztem várakozni. A mi­nap aztán közölték velem az illetékesek, hogy az em­berek az ilyesmit az éj lep­le alatt csinálják, tanú nincs, még akkor se, ha imn. Azt is megtudtam, hogy van kijelölt szemétlerakó hely, sőt, a legtöbb telepü­lésen szervezetten szállít­tatja el a házak elől a ház­tartási hulladékot a ta­nács. Legutóbb épp Turán jártam, amikor láttam a zsákokat az úttest szélére rakva, amelyek arra vár­tak, hogy elvigyék arra a bizonyos kijelölt helyre. Akkor mégis, miért a sok illegális kupac? Hiszen az intézményes szemétszállítás ráadásul — tanácsrendelet­ben megfogalmazva — még kötelező is azokon a helye­ken, amelyeken a városgaz- > dálkodási vállalatot vagy a költségvetési üzemet meg lehetett bízni a feladat meg­oldásával. Statisztikai ada­tok szerint már 1980-ban az összes lakás 63,3 százalé­ka érintett volt a hulladék szervezett elszállításában. A legjobban ellátott területek közé tartozik Százhalom­batta, Vác, Dunakeszi, va­lamint a budai terület, il­letve Szentendre vidéke. Érd, Nagykőrös, Cegléd nem sorolható a fentebbi legjobbak közé a számotte­vő fejlődés ellenére sem. Mégsem találunk környé­künkön annyi illegális sze­méttelepet, mint közsé­geink határában. Ennek oka lehet az is, hogy az el­térő életmód különböző hulladékokat produkál, te­szem azt, a városban csak olyan, amit — ha akadozón is — elvisznek a szemete­sek, a faluban pedig olyat is, ami nem kerülhet a hi­vatalos kocsira. Lehet oka a szemléletbeli különbség is. A közmondás se szület­hetett volna meg a kakas­ról és a szemétdombjáról, ha nem lett volna hajdan a legtöbb háznál legális sze­métdomb. Csak annyi tör­tént volna, hogy ezek a dombok mostanra kiköltöz­tek a község szélére? Attól tartok, mélyebb kutatás volna szükséges ennek meg­állapítására. Mindenesetre, akit rajtakapnak, vagy aki­re rábizonyítható — beje­lentés alapján —, hogy til­tott helyen szemetet rakott le, megbírságolják. Eddig az egyénekről volt szó. Illessük most o hivata­los közösségeket is. Arról már mindenki hallott, hogy bizonyos kocsik folyékony tartamukat itt-ott le­eresztik, s legtöbbször nem éppen a megfelelő helyen. A megyei népi ellenőrzési bizottsághoz is érkezett ilyen jellegű bejelentés — például a ráckevei térség­ből —, a vizsgálat eredmé­nye szerint az írott szó fed­te a valóságot: tényleg le­eresztik a tartálykocsik tar­talmát itt-ott. Ám vizsgál­ta ezt a Pest megyei Víz- és Csatornamű Vállalat is, mert hogy azt érte ez ügy­ben a legtöbb vád. Fölsze­relték egyik emberüket fényképezőgéppel, elegendő filmmel, s útjára engedték egy gépkocsin. Mit tapasztaltak? Azt, hogy a lefényképezett, ép­pen illegális helyen ürítő kocsik rendszámai alapján nem győzték írni a levele­ket különböző termelőszö­vetkezeti (nem Pest me­gyei) üzemágaknak, taná­csi költségvetési üzemek­nek. hogy járművüket hol s mikor érték tetten. Köz­tük nem egy olyannak, amelytől panasz érkezett, hogy szennyezik a környe­zetüket. T anulság? Egy minden­képpen van. Neveze­tesen az, hogy környe­zetvédelem ügyében sem elég bírságolni. Ha csak büntetünk, nem jutunk öt­ről a hatra. Mélyebb gyö­kerei vannak e látszólag puszta felelőtlenségnek, mint hinnénk. A szemléle­ten kellene változtatni. Még talán nem késő. Bálint Ibolya Közös birtok Talán felesleges is leírni, annyira természetes: a szaná­lási eljárás nem derült égből villámcsapásként következik be. Jogszabály kötelezi a vál­lalati igazgatót arra: írásban jelentse felügyeleti szervénél, ha a cég veszteségei már ak­korák, hogy fölemésztették a tartalékalapot > is, vagy — ez a ritkább indok — a termelő­hely vagyona kisebb, mint ala­pításkor — az ún. induló va­gyon — volt. Mivel a közösen birtokolt — társadalmi, szocialista — ja­vak egy darabjáról van szó — a megyében nem ritka az olyan ipari vállalat, ahol az állóeszközök bruttó értéke 500 millió forint, sőt, egymilliárd felett van —, a. felügyeletnek kötelessége a szanálás, ha azt a pénzügyminiszter, a gazdál­kodó egységet finanszírozó bank, pénzintézet, illetve adott helyzetben a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke javasolja. Nem kötelező, de megindítható a szanálási eljá­rás akkor is, ha a felügyeleti szerv arra a gazdálkodás té­nyei alapján — például tartós, több évet átfogó, bár a saját forrásokból mindenkor rendez­hető veszteség — nyomós okot lát. (Ezért nem nevezhető sza­nálásnak, szemben a napjaink­ban sok helyen hallható, laikus vélekedéssel, az aszály kárté­teléi miatt riehéz helyzetbe ju­tott mezőgazdasági üzemek dolgának rendezése.) Mindkét említett állapot bekövetkezte­kor a felügyeleti szerv az érin­tett cégen kívül álló, nagy ta­pasztalaid szakemberekből sza­nálási bizottságot hoz létre. Ha szükségesnek látja, akkor ez­zel egyidejűleg korlátozhatja az igazgató hatáskörét — bizo­nyos esetekben fel is függeszt­hetik a vállalat legfőbb három vezetőjét —, valamint a sza­nálási bizottság előzetes hoz­zájárulásához kötheti a fel­ügyeleti szerv a különféle in­tézkedések, döntések megho­zatalát. (így például újabb fej­lesztési elhatározások megva­lósítását, a folyó termelés szükségleteit meghaladó anyagvásárlások lebonyolítá­sát, további munkavállalási, szállítási stb. szerződéseit meg­kötését, új termékek gyártás- bavételét s így tovább.) Szó sincs tehát arról, hogy ahol a szanálási bizottság megjele­nik, ott mégbénul az élet, ott a holnap mindenki számára kétségessé válik — a megyé­ben több, szemérmes szanálá­son átesett ipari, mezőgazda- sági üzem ma a középmezőny megbízható tagja, de van olyan is, amely az élenjárók közé került, igaz, a vezetés teljes cseréje után —, sőt, ép­pen az a cél, hogy a gyakor­latban körvonalazható legyen ennek a holnapnak a miként­je- ... , ■ Bizonyítvány Fogalmazhatunk úgy is: a vállalat, a szövetkezet önálló­ságát messzemenően tisztelet­ben kell tartania a felügyeleti szerveknek, az irányító ható­ságoknak mindaddig, míg az mindenben megfelel az össz­társadalmi érdekeknek és a gazdálkodás tételes jogszabá­lyainak. Ha viszont ezeknek a súlyos sérelme tapasztalható, akkor nincs jogosultsága a ha­bozásnak, a majd csak lesz ca-> lahogy típusú okoskodásnak, még akkor sem, ha a közbe­avatkozás legerősebb formáját — mert ne feledjük: a fel­ügyeletnek sok más lehetősége is van, hogy e legerősebb for­mát ne kelljen alkalmaznia, azaz megelőzze azt —, a sza­nálást kell érvényesítenie. Igaz, a szanálás nem csak az érintett termelőhelyről állít ki bizonyítványt, hanem ezt teszi a felügyelettel is, hiszen a sza­nálást követelő okok nem egy esztendő alatt jönnek létre. Ezért járhatóbb, mind az érin­tetteknek, mind a társadalom­nak kívánatosabb út mindan­nak megelőzése, amit már másként nem, csakis szanálás­sal lehet rendbe tenni. Mészáros Ottó A Merkur üzletkötései Sokan akarnak autózni A Merkur — a tavalyihoz hasonlóan — idén is 89 ezer személygépkocsi eladását ter­vezi, s ennek 90 százalékára már megkötötte a szerződése­ket a külföldi szállítókkal. A legtöbb — mintegy 90 ezer — gépkocsi-befizetés a Lada típusokra szól, amelyekből ez- idén a tavalyihoz hasonlóan 25 ezer érkezik az országba. A jó minőség, a gazdaságos üzemeltetés eredményeként ma már egyik legnépszerűbb sze­mélygépkocsi a csehszlovák Skoda. A magyar autósoknak idén csak 9000 jut belőle. A korábban nagyon közked­velt Wartburg vesztett népsze­rűségéből, bár az igénylők szá­ma így is 13 ezer. Ezt a tí­pust — a limousine kivételével — már a jövő év második fe­lében megkaphatják azok, akik most fizetik be az előleget. A Trabantra 42 ezren várakoz­nak. A lengyel partnerekkel még nem állapodott meg a Merkúr, A Moszkvicsra, Zaszlavára és Daciára várakozók vannak viszonylag legkedvezőbb hely­zetben, ők a befizetést követő másfél éven belül átvehetik kocsijukat. Fűzccske az új géppel

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom