Pest Megyei Hírlap, 1984. február (28. évfolyam, 26-50. szám)

1984-02-23 / 45. szám

4* . »j w M&'.ti yjts] 1984. FEBRÜÄR 23.. CSÜTÖRTÖK Más ifevésiff kerestek Ä kockázat sikert kozott As újságíró, akarva-akaratlanul, sok panaszt hall. Természetesen most nem egyéni pana­szokra gondolok — noha a szakmában azok sem elhanyagolhatók —, hanem vállalatok, Igazgatók, intézményvezetők súlyos panaszai­ra. S rendszerint mindegyiknek az alapja: a nehézzé vált gazdasági helyzet. £rnek ben­nünket kihívások belföldről, külföldről — egyaránt. S azokra válaszolni kell! Válaszolni, mert a gazdasági élet könyörtelen. A lassan reagáló, a kihívást alig vagy egyáltalán ész­re sem vevő vállalatok fölött, bizony átlép az élet. Mire esetleg észbekapnak — már késő! Éppen ezért szinte felüdülés, ha nem panaszt hall az ember, hanem a megdolgozott, a ki­verekedett eredményekről mértéktartó és sze­rény beszámolót. Nem piros szőnyegen A visegrádi Faipari Szövet­kezet az elmúlt egy-két esz­tendő alatt, nem eléje terített piros szőnyegen lépegetett, ha­nem nagyon is kitaposatlan úton járt. Létszámgondokkal, a munka menetét már-már ve­szélyeztető szakmunkáshiány- nyal kínlódtak. Termékeik ára sem volt stabil, sőt, azok egy­re nyomottabbakká lettek. A szövetkezet vezetői előtt mind világosabb lett: az út, amin eddig jártak, járhatatlan. Más ösvényeket kellett keresni. Igaz, segítségükre volt két tör­vényadta lehetőség: a kisszö­vetkezeti forma és a vállalati gazdasági munkaközösség. A vezetők még időben észrevet­ték a kínálkozó lehetőséget, s több-kevesebb belső csatáro­zás utón döntöttek: élni fog­nak a lehetőségekkel. Persze, mindez nem volt ilyen egysze­rű. hiszen a döntéssel jó adag kockázatot is vállalni kellett. — Mert tudja — mondja Fieszl Béla elnök —, nem mindegy ám, hogy a közgyűlés elé mit viszek a tarsolyomban. Sikertelenségek tömegét, vagy eredményeket... Nos, vállalták, belevágtak, felfrissítették a vezetőséget, s elindultak az új ösvényen. Ak­kor még nem láttak nagyon messze, csak számításaikban bíztak. Maradt hatvankettő Viszont nem bízott minden­ki a vezetőségben. Az 1982-es esztendő végén, a 83-as ele­jén többen elmentek. Marad­tak hatvanketten. Azok, akik bíztak, nem is csalatkoztak. Egyéniségekre emlékezve Harcos Gyulai Pál A dy Endre verssel tisztelgett előtte: Jó, hű csatárok szégyenkezve halnak / Vitéz kis úr, Gyulai Pál úr / Azt üzeni, hogy nincs vége a dalnak: / Nem halt meg ő, csak befordult a falnak... Ha Gyulai Pál jelentőségét röviden megjelölni szán­dékoznánk, idézni kellene azt a megállapítást, mely sze­rint a magyar irodalom és irodalomtörténet anyagát Toldy Ferenc gyűjtötte össze, Gyulai Pál bírálta meg, és Horváth János foglalta egységbe. Kolozsvárott született, iskoláit is ott végezte. Az 1848-as dicsőséges napok indították el pályáján. Ekkor már az erdélyi ifjúság egyik vezére volt, s az unió híve. A forradalomnak inkább csak szemlélője, s nem részt­vevője. Kossuth mint messiás él a fellelkesült nemzet élén — írta ekkor. Bátor határozottsággal hirdette 1848- bäh:Inkább halál,' mint gyáva élet! Legértékesebb mű­veit többségükben 1850—1862-ig terjedő években írta. A szabadságharc bukása utón 1852-ig Teleki Domo­kos titkára volt Pesten. Nádasdy Tamás kíséretében be­utazta Németországot és Franciaországot. 1858-ban meg­házasodott, feleségül vette Szendrey Márit, Petőfi só­gornőjét. Ugyanezen évtől kezdve Kolozsvárt, majd 1962-től Pesten gimnáziumi tanár. Az Országos Színi Is­kola aligazgatójaként működött 1864-től 1870-ig. A Ma­gyar Tudományos Akadémia nyelv- és széptudományi osztálya titkárává választotta. Részt vett a Vasárnapi Újság megindításában, szerkesztette a Budapesti Szem­lét. A pesti tudományegyetemen Toldy Ferenc utóda lett 1876-ban, mint a magyar irodalomtörténet tanára. Előző esztendőben megindította a mostanihoz hasonló Olcsó Könyvtár sorozatot. A Kisfaludy Társaság titkára volt 1879-től 1899-ig. Az 1880-as évek elején Leányfalun nyaralót építte­tett, s a nyarakat rendszerint ott töltötte. Oda vonult vissza kipihenni a tanév fáradalmait. Leányfalu ugyan-, azt jelentette neki, mint Cicerónak a Tusculum. Szinte naponta felkapaszkodott apró lépteivel a falut, a Kis- Duna gyöngyét övező dombokra a messzelátóhoz, kam- pós botjára támaszkodva. Legértékesebb alkotásai az ötvenes, hatvanas évek­ben születtek, amikor a császári elnyomás az úgynevé- zett irodalmi Deák-pártot bizonyos haladó ellenállásra kényszerítette. Ezen irodalmi párt hivatalos uralomra jutása 1887-ben Gyulainak előbb szerkesztőséget, majd egyetemi katedrát eredményezett. Sokoldalú munkássága irodalmi életünk vezérévé tette. Legnagyobb hatású a kritikai tevékenysége volt. Feddhetetlenség, következetesség és harcosság jellemez­te. Kritikájának hazafias tartalma külön figyelmet ér­demel. Erről Ady így verselt: Hát ő verekszik, bevágtat a bajba / S végtelenül sok a magyar baj, / Ó belevág, nem gyáván töpreng rajta, / Hajh, kivesző, de legjobb magyar fajta. / Sorsunkat hordta, nem csupán a kar­dot ... i Gyulai a legjelentősebb magyar kritikus! Petőfi művészetének, Katona József Bánk bánjának méltatása, Vörösmarty életrajza, Jókai Mór műveinek bírálata kü­lönleges helyet biztosítanak: számára a magyar irodalmi kritika történetében. Fetőfi Sándorról szóló tanulmányával vonta magá­ra a figyelmet (1854). Akadémiai székfoglalója Katona és Bánk bánja című értekezése volt. Vörösmarty élet­rajza az első nagyobb szabású magyar írói életrajz. Arany Jánosnak leghívebb méltatója, pályájának állan­dó figyelője volt. A tőle kapott kapcsos könyvecskébe kerültek Arany halhatatlan remekművel, az Öszikék, Nevük, munkásságuk, életük szinte egyet jelent a népi. nepizeti irodalom szolgálatával. S ez nagy vívmány volt a múlt században. ■Mint lírikust, egyszerűség, művészi verselőkészség és mély érzés jellemezte. • eányfalván című műve 1881-ből káló. Egy idézet a L versből: Itt megtaláltam végre révem. / Itt tölt el sok jó, sok rossz évem: / Sok küzdés, percnyi nyuga­lom, / Kevés öröm, több fájdalom... / Gyulai Pál a liberális nemességnek, az irodalmi Deák-pártnak volt a szószólója. Amíg ennek a pártnak voltak érintkezései a nemzeti haladás »járható útjával. addig Gyulai munkássága egyre gazdagodott. E korban dolgozta ki legértékesebb tanulmányait. A ház Leányfalun, az író-kritikusról elnevezett ut­cában ma is áll, s Gyulai Pál unakája lakik benne. S ki hinné, a termelési ér­ték 12, s az árbevétel is 12 százalékkal emelkedett. És a nyereség? Nos, az 30 százalék­kal. ' Hogyan? Csökkentették a költségekét, takarékoskodtak az energiával, „lefaragtak” a vezetői létszámból is. Most az üzemekben művezetők van­nak, a korábbi, csak irányí­tással foglalkozó üzemvezetők helyett. A jó eredmények ki­vívásánál ott bábáskodott a két szakcsoport is, nem kis eredménnyel. Szó, ami szó, hatmilliós adós­sága is van a szövetkezetnek, illetve csak volt, mert tavaly még arra is tellett, hogy két-' milliót törlesszenek. Végered­ményben volt miből, mert 16 millió 900 ezer forint terme­lési értéket produkáltak, ami­ből 1 millió 700 ezer volrt a tőkés export. Többen visszajöttek Joggal felmerül a kérdés: mindezt hogyan? A legfonto­sabb: a kisszövetkezeti formá­val megszabadultak a bürok­ráciától, s egy sor más olyan kötöttségtől, mely visszahúzó erő volt. Megszervezték a szakmunkásképzést, ma már 13 ipari tanulójuk van. Ter­mészetesen nem feledkeztek meg a munkakörülményekről sem. Idén 600 ezer forintot fordítanak majd a géppark modernizálására, s ami a leg­fontosabb, törődnek a munká­sok bérével is. Ebben az év­ben a tagság bruttó jövedel­mét 65 ezer forint év/fő ter­vezik.-■ A szövetkezet vezetői <61 spekuláltak, számításaik eddig mind bejöttek. Észrevették ezt már mások is. A korábbi bi­zalmatlanok közül többen visszajöttek! SZENTENDREI Kilenc mázsa Otílián A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA Kern pusztába kiáltott szó Érdemi ügyintézés Jogos kérelmek Mennyire becsülik meg a tanácstagok felszólalásait? Számításba veszik-e közérde­kű javaslataikat, s intézked­nek-e az illetékesek? Lényeges kérdések, felelet is van ezekre! Szentendre tanácsa utasítot­ta a szakigazgatási szervek ve­zetőit, hogy az elhangzott reá­lis és eddig el nem intézett ja­vaslatok folyamatos elintézé­sét tekintsék elsőrendű, fel­adatuknak. A költségvetési és fejlesztési alap tervezésénél fokozottan figyelemmel kísérték a reális, a jogos kérelmeket. A pénz­ügyi lehetőségektől függően törekedtek azok teljesítésére. A múlt esztendőben a javas­latok alapján a következő munkák készültek el: Vasúti villasor II. szakaszának —, a Szegedi útnak a kiépítése, a Szamár-hegyi utcák csatorná­zása, a Vasvári lakótelepen és környékén a garázsépítési le­hetőségek biztosítása. Ide tartozik még a felépült kisipari szolgáltatóház, a Köl­tői-lakótelep közműveinek megterveztetése, s több elekt­romos rekonstrukció is. Egyéb­ként a két legfontosabb szol­gáltató vállalattal, az ELMÜ- vel és a DMRVV-vel az illeté­kes szakigazgatási szervek szo­ros kapcsolatot építettek ki, s évente két alkalommal köl­csönös tájékoztatón egyeztetik a beruházási elképzeléseiket, a lakossági igényeket, s a pénz­Mibe került eddig a tál? Motoros hótoló a járdákon A felcím kérdésére a válasz egyszerű: sokba! Hiszen az időjárás minden tervezésben az örök bizonytalansági, s ezért kiszámíthatatlan tényező, így volt ez a múlt esztendő­ben, de igy van ez idén is. November sem a sok évi átlagnak megfelelő volt: zord mínusz fokokkal rontotta ked­vünket. Am a december, ami­kor mindenki fehér kará­csonyt várt, ugyancsak meg­csalt bennünket: langymeleg napokat, heteket produkált, aztán nedvességet, s hirtelen fagyokat. Vajon hogyan vé­szelte át eddig a telet a Vá­rosgazdálkodási Vállalat? összegezve: .ugyancsak ko­nyákig kellett a kasszába nyúlni. A múlt esztendőben december 31-ig elhasználtak 82 tonna sót, s ezért újabb 20 tonnát kellett még vásárol­niuk. Homokból 2,15 ezer köb­métert szórtak szét a síkos, je­ges utakra. S csak egy hónap, nevezetesen a december 590 ezer forintjába került a válla­latnak. Igaz, ebben az összeg­ben benne van az anyag, az üzemanyag, valamint a mun­kások fizetése is. Ám így még­sem teljes a kép, mert ide keli számítani azt is, hogy a válla­lat kicserélte korszerűtlen ZIL tehergépkocsiját egy mo­dernebb IFA típusra. A belső körút járdáinak takarítására készítettek egy saját tervezé­sű és kivitelezésű motoros hó­tolót. Bizony, ha mindezt összead­juk, eddig a »tél tetemes ki­adást jelentett a vállalatnak, s ezzel nincs vége, mert nem tudhatjuk, milyen meglepeté­seket tartogat még számunkra az időjárás. Leállt a palackozó ügyi, a műszaki kapacitás le­hetőségeit. A tanácstag felszólalása nem pusztába kiáltott szó, hanem arra mindig figyelnek, foga­natja is van, hiszen a tanács­tag a lakosságot képviseli. A Temaforg budakalászi tele­pén, a szakszervezeti bizottság kezdeményezésére, két napon át a dolgozóknak cipővásárt rendeztek kulíúrházukban. A kilenc mázsa cipőt a kunszent- miklósi üzem küldte értékesí­tésre. HETI KULTURÁLIS AJÁNLATUNK Február 23-án gyermekelőadásra v.árják a kicsiket 10.30 és 14 órakor. Előadásra kerül a Pincérfrakk utcai cicák. Ugyanezen a napon 14 órakor Török Turul ve­zetésével farsangi fejtörők — szójá­tékok és rejtvé­nyek számítógé­pekkel. Az év legjobb képei című kiállí­táson láthatók ugyancsak csütör­tökön 17 órától, a megyei fotópályá­zatra érkezett al­kotások. Február 24-én, pénteken — és ha péntek, akkor Kö­zönségszolgálat, 16 órától. Tanácsadás ki skerttula j dono- soknak, vetőmag­vásár, kerti bútor­bemutató és prog­ramajánlások. A honismereti sorozat IV. előadá­sa ugyancsak pén­teken, február 24- én lesz 18 órakor. Címe: Visegrád az államalapítástól Mátyás királyig. Előadó: Szőke Má­tyás, a visegrádi múzeum munka­társa. A világhírű len­gyel rendező, A. Wajda: Karmes­ter című filmjét vetítik február 24- én, pénteken este 19 órai kezdettel. Játsszunk együtt! Vasárnap, február 20-án délelőtt 10 órától. Bohócpará­dé. Anyagot és foglalkozásvezetőt adnak segítségül azoknak a gyere­keknek, akik fan­táziájukat és ke­züket használni akarják ezen a délelőttön azért, hogy elkészítsenek egy bolondos bo­hócot. A legkedve­sebbnek talált fi­gurák készítőit helyben jutalmaz­zák. Kirándulás. Feb­ruár 26-án, vasár­nap 9.30 órakor kirándulás Buda­pesten a Népliget­be. Az érdeklődők megtekintik a Planetárium mű­sorát. És még egy vasárnapi műsor a gyerekeknek: 11 órakor Mesemati­né — rajzfilm- összeállítás. Belé­pődíj: 5 forint. Figyelem! A Felszabadulás la­kótelepi klub új nyitvatartása: hét­fő: szünnap; kedd: 12—19; szerda: 14 —19; péntek: 12— 19 óráig. A párat­lan hetek szom­batján i pedig 8— 12-ig. A könyvtári kölcsönzés kedden 12 és 16 óra; szer­da 14 és 19 óra és pénteken 12 és 19 óra között. Az átlaguk felett Könyvtárgond, sok olvasó A központi könyvtár — le­számítva a ma már gondként jelentkező raktározási problé­mákat — megfelelő körülmé­nyek között tevékenykedik. Sajnos nem úgy a gyermek- könyvtár, amelynek elhelyezé­se rengeteg kívánnivalót hagy maga után. A fiókkönyvtárak is — a Felszabadulás "lakóte­lepit leszámítva — kedvezőt­len körülmények között dol­goznak. Sőt az izbégi fiók­könyvtárat elhelyezési gondok miatt meg is szüntették. És mégis... A városban a lakosság szá­mához viszonyítva igen sok az olvasó. Meghaladva az orszá­gos 15, és a megyei 13 és fél százalékot. Szentendrén ez 29,7 százalék. Bizonyítja, hogy a nehézségek ellenére is be­töltik funkciójukat a könyvtá­rak, s megszerettették az em­berekkel a könyvet. Két hétre leállt a palackozás a szentendrei Márka-üzemben. A két évig folyamatosan, két műszakban dolgozó gépek nagyja­vítására kerül sor. Kicserélik az elkopott alkatrészeket, hogy' ne legyen fennakadás a termelésben. 1 A TÁRGYALÓTEREM BŐLMá Szesz: lefelé a lejtőn... Tóth László szentendrei la­kos szerette a szeszt. Az al­kohol iránti vonzódása tönkre­tette családi életét, s foltot ej­tett becsületén is. Elhagyta fe­leségét, gyermekeit, megszün­tette állandó munkaviszonyát, a megállapított tartásdíjat sem fizette meg, egyszóval el­indult a lejtőn lefelé. Sűrűn megfordult Szentend­re s Leányfalu vendéglátó he­lyiségeiben, rendszeririt már kissé ital'osan, ahol aztán vagy garázdálkodott, mint például a HÖrpintő borozóban, vagy zárás után betört oda. mint a leányfalui Gyöngyszembe. Ám ez nem volt elég az italra, be­tört házakba is, s egy-egy pillanatra őrizetlenül hagyott női retíkülöket is elemeit. A szentendrei városi bíróság Tóth Lászlót bűnösnek találta egy rendbeli lopás bűntetté­ben, két rendbeli kisebb ér­tékre elkövetett lopás vétségé­ben. Egy rendbeli garázdaság vétségében, egy rendbeli tar­tásdíjfizetés elmulasztásának vétségében és egy rendbeli lo­pás vétségének kísérletében, ezért a bíróság Tóth Lászlót halmazati büntetésül egy év és hathónapi szabadságvesz­tésre ítélte, de a szabadság­vesztés-büntetésnek végrehaj­tását háromévi próbaidőre felfüggesztette. v A vádlott az ítéletbe bele­nyugodott, de az ügyész nem értett egyet a végrehajtás fel­függesztésével, ezért bejelen­tette fellebbezését. Az ítélet ezért még nem jogerős. Az oldalt Irta: Kara«- nnyt István Fotó: Erdős! Agnes

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom