Pest Megyei Hírlap, 1984. február (28. évfolyam, 26-50. szám)

1984-02-22 / 44. szám

| Ma: 12 oldal | PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJÁT, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TAN ÁCS LAPJA XXVIII. ÉVFOLYAM, 44. SZÁM Ára: 1,40 forint 1981- FEBRUÁR 22., SZERDA Ma: 3. oldal: Antikor egy kiló csak 75 deka 6. oldal: Jogi tanácsok 7—8—11—12. oldal: Együtt az utakon Hazánkba érkezett a svéd külügyminiszter Megkezdődtek a tárgyalások Várkonyi Péter külügymi­niszter meghívására kedden hivatalos látogatásra hazánkba érkezett Lennart Bodström, Svédország külügyminisztere. . A svéd diplomácia vezetőjét a Ferihegyi repülőtéren ven­déglátója fogadta. Jelen volt Szigeti Károly. Magyarország stockholmi, valamint Kari Vi­dor Hellners, Svédország bu­dapesti nagykövete. GAZDAGSÁG H atodik a megye abban a rangsorban, amelyet az egy ipari foglal­koztatottra jutó állóesz­közök értéke alapján állít­hatunk fel az ország ha­sonló közigazgatási terüle­teiről. s annak érzékelteté­sére, mit takar ez a helye­zés, leírjuk: a fővárosban kisebb ez az összeg, mint a megyében ... ! Az országos átlagot meghaladó — ilyen természetű — gazdagság természetesen egyszerre öröm és felelősség, hiszen az eszközök — közülük is elsősorban a termelésben közvetlenül részt vevő gé­pek, berendezések — ak­kor felelnek meg igazán rendeltetésüknek, ha ka­matoznak; új érték előállí­tásában működnek közre. A legutóbbi évek átlagát nézve, a megyében egy-egy esztendőben az ipari beru­házásokra 2,9—4,8 milliárd forintot fizettek ki a gaz­dálkodó szervek, azaz a folytonosan gyarapodó va­gyonnak kézenfekvő kö­vetkezménye lenne a foly­tonosan gyarapodó haszon; árbevétel és nyereség. En­nek a kézenfekvő követ­kezménynek azonban csak itt-ott láthatjuk jeleit, a termelőhelyek nagyobb ré­szén az eszközhatékonyság mutatója kedvezőtlenebb ma, mint volt négy-öt esz­tendeje. Hiba lenne persze úgy ál­talánosítani a termelésben (közvetlenül részt vevő gé­pek, berendezések átlagos 1,1—1,2-es műszakszámá­ból, hogy mindenütt gyat­ra az eszközök kamatozta­tása. A ^megye gyárainak, vállalatainak tekintélyes nagyságú csoportjánál fo­lyamatosan megújított in­tézkedési terv alapján kö­vetik nyomon a kiemelke­dő értékű, nagy termelé­kenységű gépek, berende­zések működtetését. Ilyen hasznos gépgazdálkodási részletprogramra támasz­kodnak például a Csepel Autógyárban, az Ikladi Ipa­ri Műszergyárban, az Egyesült Villamosgépgyár ceglédi gyáregységében, a Pestvidéki Gépgyárban, a Budaflax Lenfonó- és Szö­vőipari Vállalatnál. Szó sincs arról, mintha ez az intézkedési terv automati­kusan szavatolná a legked­vezőbb hasznosítást ■ — mert az egyre nyomasz­tóbb munkaerőhiány, pél­dául a Budaflaxnál, e'zyre vastagabb vonallal húzza át az ésszerű gépkihaszná- lás érvényesítését —, ám az említett és a hasonló helyeken legalább észlelni lehet a jobbra, a célsze­rűbbre való törekvéseket. Meglehetősen népes ugyan­is azoknak a termelőegysé­geknek a tábora, amelyek­nél a gépek serege az egyetlen műszakból is gya­korlatilag csak három-négy órát szolgál le, nem azért, mert így diktálja a techno­lógiai rend — hiszen ne fe­ledjük, a naptári időalap egészen más, mint a mun­karend szerin li, s ez utób­bi sem azonosítható a technológiai igénybevétel­lel —, hanem azért fut csak ennyit a'gép, mert hol ember nincs mellé, hol anyag, szerszám híján vár­nak, hol meg a rendelést nélkülözik. Elgondolkozta­tó, mert. nehezen megma­gyarázható ellentmondást fedezhetünk fel tehát a csökkeni nem akaró beru­házási ráfordítások és az egyre kevésbé haszpositott eszközök között. Ezt az el­lentmondást húzza alá, hogy — a többi között a műszeriparban a teljesített munkanapoknak csupán a 11.7 százai cica jut a máso­dik, 3,3 százaléka a harma­dik műszakra, valamint az is, hogy a folyamatos mun­karendű üzemekben — így a vegyiparban, a papír­iparban, az építőanyag­iparban — egyre nehezebb előteremteni a technoló­giai minimumot elérő lét­számot is. Egyre nehezebb előteremteni, mert a mun­kavállalók — és ezért nem őket kell kárhoztatni! — átmennek az egyműszakos cégekhez, gyakran jóval kedvezőbb anyagi feltételek mellett dolgozva ott, mint a sokkal nehezebb folya­matos munkarendben. Ami azt mutatja: az eszközki­használás alacsony foka mögött — ugyan nem egy­magában — ott áll a téves bérpolitika, a zsákutcába juttatott érdekeltség is, mint tetemes befolyást ki­fejtő tényező. okasodnak azok a je­lek, azok a tapaszta­latok, amelyek arra figyelmeztetnek: vélt gaz­dagságunk. az eszközök fo­lyamatos gyarapítása egyre szorosabban társul a pa­zarlással, a célszerűtlen- sággel, azaz költekezésünk e terepen vészes elszegé­nyedéshez vezethet, ameny- nviben nem kapnak kellő törődést a kamatokat lét­rehozó körülmények. Egy- egy olyan, az ipar térké­pén jelentősnek nem ne­vezhető teleoülésen is, mint Sülysáp, Dunaharasz- ti. 64—82 millió forintot tesz ki az eszközök értéke, azaz szinte mindenütt te­kintélyes társadalmi va­gyon lelhető. A gazdagság­nak persze ez is bizonyíté­ka lehet, meggyőződésünk szerint azonban beszéde­sebb bizonyítéka lenne en­nél az, miként sáfárkodunk e vagyonnal. Szűkös napo­kat élünk. Annyira még mindig nem szűkösöket, hogy ráfanvalodiunk e^ ha­talmas tartalék hasznosítá­sára?! Mészáros Ottó s A megérkezést követően a Külügyminisztériumban meg­kezdődtek a hivatalos külügy­miniszteri tárgyalások. A megbeszélésen Várkonyi Péter és Lennart . Bodström áttekintette a kölcsönös érdek­lődésre számot tartó nemzet­közi kérdéseket, s véleményt cseréltek a kétoldalú kapcsola­tok alakulásáról. Lennart Bodström a délutánt városnézéssel töltötte. Felke­reste a Mátyás-templomot, majd megtekintette Budapest városképét a Halászbástyáról. A program a Magyar Nemze­ti Galériában folytatódott, ahol svéd külügyminiszter — Éri Gyöngyi főigazgatóhelyettes kalauzolásával — megnézte a XX. századi festészet és szob­rászat című állandó kiállítást. Este dr. Várkonyi Péter díszvacsorát adott vendége tiszteletére a Külügyminiszté­rium' vendégházában. Folytatódnak a zárszámadások Biztos alapról indulnak az idén Nemcsak a szakmai közvélemény, hanem a laikusok is érdeklődéssel figyelik az olyan nagyhírű, többszörösen kitüntetett termelőszövetkezetek gazdálkodását mint az ócsai Vörös Október vagy a budakalászi Óbuda Tsz-ót, Mindkettő a milliárdos szövetkezetek köze tartozik, s a szabályozók változása már az elmúlt esztendőben sem kímélte különösen tevékenységüket, nycrcséggyarapítá- sukat. A kedvezőtlen közgazdasági és természeti ténye­zők ellenére alapvetően sikeres esztendőt zárt a két me­zőgazdasági nagyüzem. Erről kaptak tájékoztatást teg­nap az ócsai Vörös Október, cs az Óbuda Tsz küldött­gyűlésének részt vevői. A Vörös Október Termelőszövet­kezet zárszámadásán részt vett dr. Eleki János, a TOT főtitkára, Cselényi Dezső, az MSZMP Pest megyei párt- végrehajtóbizottságának tagja, a pártbizottság osztály­vezetője, Adori Károly, az MSZMP dabasi, városi jogú, nagyközségi bizottságának első titkára, Gyovai Pál, a TESZÖV helyettes titkára, Jósvai Lajos, a Pest megyei Tanács osztályvezető-helyettese. Az Óbuda Tsz küldöttgyűlésén ott volt Rozgonyi Er- nőné dr., a szentendrei városi pártbizottság első titkára, Simon János, a Pest megyei pártbizottság osztályvezetője. Az erősebb segítse a gyengét — A fő termelési társadal­mi célokat elértük, a gazdál­kodás feladatai közül azonban nem sikerült valamennyit tel­jesíteni — kezdte beszámoló­ját Dóra Béla, az ócsai Vörös Október Tsz elnöke. Az előb­biek közül például igen jelen­tős fegyverténynek számít, hogy 2 ezer tonnával több húst, összesen 10 ezer tonna baromfit, sertést, marhát ter­meltek, aminek 98 százaléka származik az általuk integrált Dobozüzem a Nagykőrösi Konzervgyárban Jól vizsgázott a Twist-off A nagykőrösi gyárban évente 63—70 millió különféle fajta fém­dobozt és -tetőt készítenek, melyek értéke meghaladja a 600 mil­lió forintot. Az említett mennyiség hatvan százalékából — pél­dául üvegzáró tetőből — tizennégy gyárnak szállítanak. A Duna­újvárosi Finomhengerműben most kísérleteznek az ónozott fi­nomlemez gyártásával, mely importból származik, s ez képezi az üvegzáró alapanyagát. Az üzem fejlesztési prog­ramjának részeként 1982-ben készült el a doboztető gyártó gépsor. Ez jelenleg százmillió darabos évi teljesítményt biz­tosít. Egy évvel később kezd­Közös parancsnoki és törzsvezetési gyakorlat Ez év márciusában a Bolgár Népköztársaság, a Magyar Népköztársaság, a Román Szo­cialista Köztársaság területén, a Szovjetunió délnyugati kör­zeteiben és a Fekete-tenger vízterületén a szövetséges had­seregek és flották Szojuz—84 fedőnéven terv szerinti közös parancsnoki és törzsvezetési gyakorlatot tartanak. A gyakorlat célja a szövet­séges hadseregek és flották csapatainak vezetésével és magasabb szintű törzseinek együttműködésével összefüggő kérdések feldolgozása közös harctevékenység megvívása esetén. A Pest megyei energiagazdálkodási bizottság ülése A sokféle lehetőség adott Hogyan lehet számottevően spórolni az energiával? Na­gyon leegyszerűsítve a kérdést, lényegében ehhez ad szinte naponta segítséget létével a Pest megyei energiagazdálko­dási bizottság, melynek ülésé­re tegnap került sor. A napi­rendek összetettek, széles kö­rű érdeklődésre, felhasználás­ra alkalmasak. Hiszen a NEB energiagazdálkodási területen végrehajtott ellenőrzéseiről éppúgy tájékoztató hangzott el, mint a mezőgazdasági mellék­termékek, hulladékok energe­tikai hasznosítási lehetőségei­nek elemzéséről, a megye te­rületén a pb-gázellátás helyze­téről, az ehhez szükséges in­tézkedések megtételéről, a bi­zottság munkatervének kidol­gozásáról. Az utóbbiban még a solaris — nap — energia felhasználásának lehetősége is helyet kap. ték meg a Twist-off üvegtetők gyártását, melyet az a/4-es, itat csavarmenettel ellátóit, speciális üvegeket zárják — tájékoztatóit Görbe Ferenc igazgató. A Twist-off sokkal prakti­kusabb, többször felhasznál­ható, mint az ezüst, vagy arany színű, elesszelü, gumi­val es egy femabronccsal az üvegekre szorított lemeztető. Kizárólag Nagykőrösön gyárt­ják, az a literes üvegre alkal­mazható, egyreszes üvegtető­vel eg'yütt. Ez utóbbi, a gyár sajat szabadalnia. Migaskó Lajos a fémcsoma­goló üzem vezetője elmondta: a szabadalom közel hatmillió forintos megtakarítást jelent. Ebből a termékből 25^ milliót készítenek évente. Ötmilliót saját felhasználásra, a többit eladják. A kisebb üvegekre szánt csavaros fajtából száz­millió készül, ennek 60 száza­lékát értékesítik. A saját dobozüzem nagy előnye, hogy a termelést a tervhez tudják igazítani. Bár némi problémát okoz, hogy ütemtelenül érkezik be az im­port lemez. Rátartással, előre- gyártással igyekeznek ezt ki­védeni, de nem könnyű a társvállalatok igényeit össze­hangolni, kielégíteni. A fémcsomagoló eszközök még korszerűbb változata sze­repel a gyár fejlesztési tervé­ben. A jelenlegi forrasztásos technikával készülő dobozok helyett szeretnének áttérni a hegesztettekre. — Megbízha­tóbb minőséget garantál, gaz­daságosabb a réginél és növeli az export lehetőséget — mondta a gyár igazgatója. kistermelői szférából. Alapte­vékenységük árbevétele a 16 milliós aszálykár ellenére 63 millió forinttal növekedett, és kereken 600 millió forintot tett ki. A gazdaság nyeresége 101,5 millió forint volt tavaly, 30 százalékkal kevesebb a terve­zettnél. A földeken dolgozók min­dent megteltek a szárazság okozta veszteségek mérséklé­séért. A növénytermesztés költségei 13,6, millió forinttal apadtak, ésszerűen takarékos­kodtak a traktorok, kombáj­nok üzemanyagával, jobban kihasználták ezeket a gépeket. Dóra Béla a vezetőség nevé­ben ismertetett beszámolójá­ban bírálta a szállítási ágazat kiadásainak túlzott emelkedé­sét, a javításokért kifizetett összegek nagyságát, Mint beje­lentette, az idén több mint száz tehergépkocsitól válnak meg. Elismeréssel szólt a vá- gógalamb-hizialásról, amelyik az 1932-es eredményt jóval túlhaladva 435-ről 603 tonnára fejlesztette teljesítményét, já­rult hozzá a tőkés exportok­hoz. Az elnök kiemelten foglal­kozott az Erősebb segítse a gyengét mozgalom kérdésével. A Vörös Október Tsz-nél gyengébb hatékonysággal mű­ködő 17 termelőszövetkezet pénzügyi stabilitását erősítet­ték meg oly módon, hogy eze­ket, gazdasági társaságok for­májában partnerükké tették. Az elmúlt három esztendőben 374 millió forint nyereséget ér­tek el az említett GT-k. Az ócsai Vörös Október Tsz dolgozóinak számát tekintve is nagy közösség. Ezért sem vé­letlen, hogy a termelési ered­mények a tonnák, a forintok, a literek állandó szaporításán kívül, a tsz tagjai különös fi­gyelemmel voltak a szociális tényezőkre is. Gondoskodtak nyugdíjasaikról, akik szemé­lyenként 6—800 forint kiegé­szítést kaptak a szövetkezet­től. A jövőben is vigyáznak, ne csökkenjen az idős tagjaik­nak nyújtott támogatás. Szép summával járultak hozzá, 1,1 millió forinttal se­gítették az ócsai községi ta­nács költségvetését. Pénzt for­dítottak a település óvodájá­ra, iskolájára, járdák építé­sére. A gazdálkodás gondjairól is őszintén beszélt Dóra Béla, és nem hagyta említés nélkül a kudarcokat sem. A Közel-Ke­leten és egyes nyugat-európai országokban végzett munkáik nem a várakozásnak megfelelő eredménnyel zárultak. Az ipa­ri nagyvállalatok közül jó né­hány képtelen kifizetni az el­végzett munkáért járó pénzt. A szövetkezet elnöke az idei tervek közül megemlítette, hogy az országos gabonaprog­ramhoz csatlakozva, 300 hek­tárral növelik a kalászosok és a kukorica vetésterületét. Folytatják a meliorációt, köz­ponti raktárai építenek. Ösz- szesen 30 millió forintot köl­tenek beruházásra. (Folytatás a 3. oldalon.) Ünnepi megemlékezés Hatvanhat éves a szovjet hadsereg A szovjet hadsereg és ha­ditengerészeti flotta megala­kulásának 66. évfordulója al­kalmából kedden ünnepséget rendeztek az ideiglenesen ha­zánkban állomásozó szovjet déli' hadseregcsoport parancs­nokságán. Részt vett az ün­nepségen Korom Mihály, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a Központi Bizott­ság titkára, Borbándi János, a Minisztertanács elnökhelyette­se, Czincge Lajos hadseregtá­bornok, honvédelmi miniszter. Ott voltak a társadalmi és tö­megszervezetek számos veze­tője. a kormány több tagja, a magyar néphadsereg táborno­ki, parancsnoki karának tag­jai, a társfegyveres testületek magas rangú képviselői. Vla- gyimir Bazovszkij nagykö­vet vezetésével megjelent a Szovjetunió budapesti nagykö­vetségének több diplomatája. Az ünnepségen részt vett Nyi- kolaj Szilcsenko vezérezredes, a Varsói Szerződés tagállamai fegyveres erői főparancsno­kának magyarországi képvise­lője. es S „es*. i • Régi szabásminták alap­Kemcssk célszerűek, divatosak is.&ä*sjssü di telepén a postáskabátok, orvosi körgallérok, a BKV munkahelyein használatos zubbonyok, a bányászkabátak és az utcaseprők esőkabátja. Ezek az egyenruhák inkább célszerűek, mint divatosak, de a szép kivitelre azért ügyelni kell. Ezért és a jobb tartósság érdekében iníerlok- kal tisztázza el a belső varrásokat a képen látható Palló Péterné, valamint munkatársai. Trencsényi Zoltán felvétele

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom