Pest Megyei Hírlap, 1984. február (28. évfolyam, 26-50. szám)

1984-02-21 / 43. szám

Az ország számos területén végez csatornázási munkáltat a gö­döllői Közép-magyarországi Közmű- és Mélyépítő Vállalat. A téli időszakban viszonylag kevesebb a kinti munka, így több Idejük jut a tavaszi előkészületekre: kijavítják, felújítják a munkagéppark jelentős részét. Képünkön: a KKMV szerelő- csarnokában egy markológép javításán dolgozik az Április 4-e szocialista brigád. , Hancsovszki János felvétele Aszódtól Hévízgysrkig Tetszetős telefonfülkék A telefonokról rosszat vagy semmit? Helytelen ez a meg­közelítés, mert valamicske fej­lődés tapasztalható. Igaz, a falvakban gyakran egy kézen meg lehet számolni, hány táv­beszélő-készüléke van ezer családnak és általában azok is csak a helyi postahivatalok nyitva tartási ideje a-latt hasz­nálhatók. De mindenütt van segélykérő telefon, amelyen az utóbbi időkben személyes beszélgetéseket is lehet foly­tatni. s elég, ha másnap fi­zetjük a díjat. A postahivatalok zárása után 'a vállalati beszélgetések száma Is csökken, ilyenkor jön el a magánbeszélgetések ideje. Az Aszódhoz kapcsolt nyilvános telefonokon általában azonnal elérhetők a budapesti állomá­sok, mert csupán tárcsáznia kell az ügyeletesnek. A gond csak az, hogy ezek a készülékek az épületek falá­ba vannak beépítve, s a telefo­nálónak nemcsak az időjárás viszontagságaival kell szá­molnia a telefonáláskor, ha­nem azzal is, hogy minden kí­váncsiskodó hallja, mit mond a kagylóba. Ezért lehet üdvö­zölni azt az intézkedést, hogy a segélykérő telefonokat fül­kékbe költöztetik vidékünkön is. Aszódon, Hévizgyörkön és Bagón már felállították az esztétikus üvegkalitkákat, de az üzembe helyezésre még vár­ni kell. Javítani lehetne a nappali telefonszolgáltatás minőségén is, például azzal, hogy min­den postahivatal kapna egy- egy kötetet valamennyi megye telefonkönyvéből. Környékün­kön sok helyütt csupán a Bu- dapest-vidéki Postaigazgató­sághoz tartozó megyék tele- fon^könyvét lehet lapozni. B. G. LLŐI Ha egy ágazat egyik évről a másikra háromszáz százalékkal növeli a nyereségét, az azt is jelentheti, hogy érdemes hiánycikkeket (is) gyártani. Ám Bolhás Mihály, a túrái Galgavidéke Áfész ipari főosz­tályvezetője nem ezt a célt je­lölte meg elsőként, amikor ar­ról beszélt, miért fogtak az ipari tevékenység látványos fejlesztésébe. Már a hatodik ötéves terv­időszak elején sejtették, hogy az érvényes kereskedelmi ha­szonkulcsok mellett nem lehet a megelőző évekhez hasonló mértékben növelni a nyeresé­get. A megtorpanásra nem sza­vazhattak, úgy vélték tehát, hogy erőteljesen szélesítik ipa­ri termelésüket. Szllast Kartalon Bár a konfekcióipari ágazat már tizenöt éves múltra tekint vissza, nem attól várták a gyorsabb terjeszkedést. Na­gyobb jövedelmezőségű ügyle­tek felé néztek. A választás irányát befolyásolta, hogy Zsámbok környékén először a vácszentlászlói termelőszövet­kezet, majd a szabadpiac kon­kurenciájának hatására vesz­tettek felvásárlási pozíciójuk­ból, s jórészt kihasználatlanná vált a község szélén épített hatszáz négyzetméteres felvá­sárlótelepük. A korábbi tervek szerint a hozzá kapcsolódó há­rom holdon mintakertet és palántanevelőt alakítottak volna ki. Ezzel a teleppel valamit már kezdeni lehetett. Először a Szi- lasmenti Tsz számára végeztek bérmunkát, arcszeszeket cso­magoltak. 1982 végén ételíze­sítők csomagolásával bízta meg az ágazatot a közös gazdaság. Azt kérdezték, tudnának-e hét­százezer csomagot készíteni ? Ekkor úgy döntöttek, hogy a Szilas-termékeket a továbbiak" ban inkább Kartalon csoma­golják. Zsámbok másik, és ma már egyedüli bérmunkaadója az Első Vegyi Industria Szövetke­zet. Kromofágot, dauervizet töltenek. Tavaly három és fél millió forint értékű munkát terveztek, lett belőle négymil­lió egyszázezer. A harmadik negyedévtől foglalkoznak az EVITOP háztartási mosogató- szer és az EVICAR autómosó szeír csomagolásával. Már csak jót Az üzemben negyvenen dol­goznak. Az idei terv ötmilliós bérmunka. De lehet, hogy túl­teljesítik, mert arról tárgyal­nak, hogy fagyálló folyadékot és rozsdamarót is töltenek. A telep átalakulása nem je­lenti a felvásárlás elhanyago­lását. A kisebb mennyiséget a falu közepén levő telepen veszik át a termelőktől. Sajátos bedolgozói rendszert is megszervezett az áfész. A Galga mentén harmincnégy vasiparos dolgozik saját gépei­vel a Kecskeméti Szerszám- gépgyárnak. Autóbuszfékháza- kat forgácsolnak. Az alföldiek különös haszna ezen az, hogy az Apcon készített öntvénye­ket így útközben munkálják meg, s ha van selejt közöttük, akkor azt félútról kell vissza­szállítani. A szerszámgépgyár­ba most már csak jó és kész áru utazik. Eddig feltétel volt, hogy a bedolgozók rendelkezzenek sa­ját termelőeszközökkel, újab­ban a gyár is helyez ki eszter­gapadokat az iparosokhoz. Felkarolt találmány Az ágazat kedvencei a kis beruházásigényű, jó piacú vál­lalkozások. Az utóbbihoz ve­zető út hiánya miatt voltak egy ideig gondban, amikor kapcsolatba léptek egy kolo- niálcsillár-készítő csoporttal, ök korábban a kétbodonyi ter­melőszövetkezetben dolgoztak. Csak a harmadik negyedévben sikerült piacot szerezni nekik, de akkor igazit. A RAVILL kereskedelmi vállalat tavaly kétmilliós, idén ötmilliós igénnyel állt és áll elő. Cseh­szlovákiában és a Szovjetunió­ban is bemutatják a családia- sított garnitúrát, s lehet, hogy exportcikk lesz belőle. De ak­kor hogyan elégítik ki a hazai keresletet? Az újítóknak lett igazak Sokoldalúság, magasabb szinten Egy kivételével befejeződ­tek a zárszámadások szűkebb hazánk termelőszövetkezetei­ben. Azokban a napokban Dányban jártam, s ott éppen a vezetőség ülésezett. A szövet­kezet 1983. évi gazdálkodását tárgyalták. Ugyanez a kép fo­gadott volna Túrán, Galgamá- csán, Bagón vagy bárhol, ha kopogtatok a termelőszövetke­zeti székházak ajtaján. Érthe­tő a gondos, alapos számvetés, hisz egy-egy szövetkezet gaz­dálkodása több községet is érint. Romantikus szépség ' A galgamácsaiak Aszódtól Váckisújfaluig művelik a ha­tárt. a kartaliakhoz négy köz­ség tartozik. A vácszentlász- lóiak irodájából is több tele­pülést irányítanak. Lassan év­tizede lesz hogy létrejöttek a mammutszövetkezetek, s most i*tólag be kell vallanom, bi­zony a szövetkezetek egyesülé­sének az idején rengeteg ké­tellyel, vívódással találkoztam. Akkoriban — egy több órás vitában — így érvelt, cáfolt velem szemben Kovács László termelőszövetkezeti elnök. — Tudom, mert magam is falusi gyerekként tanultam a gazdálkodás ábécéjét, hogy még a jobbágykor kistermelő világának is megvolt a maga romantikus szépsége. A téli trágyahordás, a tavaszi szántás pacsirtaszó mellett, a hirtelen nekilendült rozs legeltetése, 'aztán az aratás, a cséplés: az mind valami idill volt. Tele dúsgazdag életmotívumokkal. Gazdálkodási mód — Úgyhogy, nem a termés volt csak az öröm, hanem öröm volt — nyomorultan a más földjén is. az egész élet a búza mellett. De Ameriká­ban már a húszas években ipari termelvénnyé alakították át a búzát. A Kanadát meg­járt Könczöl Mihály mesélte, hogy ő már látott olyan ara­tógépeket, melyek kaszálják, kötik, kicsépelik, s azonnal zsákolják is a búzát. Sőt osz­tályoznak. fajsúly szerint kü­lön a könnyebb, külön a nehe­zebb búzamagvakat. Messzire iutott az agyával dolgozó ember anáink kaszá­val, sarlóval történő aratásá­tól. Itt Ismét visszakanyarodom a szövetkezetek egyesítése mel­lett kardoskodók érveihez, amelyekkel azt bizonygatták, hogy a mezőgazdasági terme­lés érdeke, a gazdaságosság alapja a gazdálkodási mód át­alakítása. Az érvek és ellenérvek csa­tájában — éppen az aszályos esztendő erre a bizonyság —, a megújulást keresők győztek, azok, akik a családi körülmé­nyek közt működő és általában csak egyetlen falura kiterjedő kisebb szövetkezetek összevo­nása mellett tettek hitet. Egy évtizeddel a kialakult nagygazdaságok eredményei elfeledtették azokat a meg­rázkódtatásokat, melyeket a megszokott és örökölt paraszti életforma feladása jelentett, s melynek lényege az volt, hogy az egyén a teljes termelési cik­lust ismerte, és abban aktívan részt is vett.' Az első a dologban — Már az egyetlen falura kiterjedő kisebb szövetkezetek dolgozói sem vehetnek részt a termelés minden folyamatában — mondja Kupi Károly kar- tali elnökhelyettes —. arra viszont még megvan a lehető­ségük, hogy az egészet úgy- ahogy áttekintsék. Hisz min­den a szemük láttára játszó­dik le. nap mint nap találkoz­nak azokkal, akik a másik üzemegységben dolgoznak. — Sokan azt emlegetik fel, hogy János bácsi olyan tsz- elnök volt, aki nem azt mond­ta, hogy csinálják, hanem ő fogta meg a munkát, ő volt az első a dologban. Bezzeg a mostani elnököt — aki a négy­öt falu egyesítéséből alakult szövetkezet élén áll — senki sem látta, hogy megfogta vol­na a villanyelet. Az ilyen megjegyzések egyre ritkábbak. Integrációs folyamat Sok minden változott, mi­közben megértettük azt is, hogy az egykori magángazda csak kisebb-nagyobb megráz­kódtatások árán jutott el a mára kialakult helyzet elő­nyeinek felismeréséig. Még akkor is. ha a jövedelme nö­vekedett, a munkája csökkent, szabad ideje megnagyobbodá­sával pedig második gazdasá­gát erősíthette. — Hogyan lesz holnap? Erre a kérdésre is ke­resik a választ. Dolányi Sándor személyzeti vezető szerint az eddig egyre szakosodó mezőgazdasági mun­kással szemben a munkaerő csökkenésével párhuzamosan meg fog indulni egy integrá­ciós folyamat, melynek ered­ményeképpen a mezőgazdasági munkásoknak egy-egy főága­zaton belül úgyszólván minden munkafolyamatot ismernie kell. s az újfalta szakmunkás nem érzi maid azt. hogy szel­lemi kapacitása parlagon he­ver. s újra a régi gazda árvá­vá! gondolkodik, ú.i feladato­kon töpreng, a mezőgazdasági kultúra további fejlesztésén, az új viszonyok, s az új lehe­tőségek között. ' Fercslk Mihály A bérmunka három fokoza­tát láttuk tehát. A csomagolás­tól a megmunkáláson át elju­tottak a készárutermelésig a Galgavidéki Áfésznél. Mindez egyenesen vezetne a találmá­nyok felkarolásához? A glett, ez a falsimító anyag korábban olasz, osztrák importból volt beszerezhető. Ha hiányzott a boltokból, a festők maguk keverték. Mire használható? Festés, tapétá­zás előtt milliméteres vastag­ságban a falra kenve, csiszol­ható, sima felületet kaphatunk alkalmazásával. Ügy tervezték, hogy 1983 márciusában kezdik el gyártani. A magyar találmá­nyok bejegyzésének azonban hosszú az útja, így lett belőle július. A második félévben háromszázötven tonna Galga- glettet készítettek, hétmillió forint értékben. S ebből a la­kossági igényeket nem is tud­ják kielégíteni. Csak a nagy­kereskedelemnek szállítanak. Az egész szövetkezet ipari termelési értéke a múlt évben meghaladta a 73 millió forin­tot. Ennek több mint a felét a konfekcióipari tevékenység adja, viszont a cikkünkben sorra vett ágazatok egyetlen év alatt megötszörözték terme­lési értéküket, összesen 22 mil­lió forintot hoztak. S aligha beszélhetünk arról, hogy ki­fogytak az ötletekből Bolbás Mihályék. B. G. Műszaki hálózat Milliói forgalom Három évvel ezelőtt alakult mag a gödöllői körzeti műsza­ki hálózat, amely a mezőgaz­dasági alkatrészellátás segítése érdekében a forgalmazó válla­latokkal tartott kapcsolata ré­vén hivatott a gépelemeket, részegységeket előteremteni. Tartós hiány esetén gyártóvál­lalatot is keres egyes alkatré­szek gyártására. Az alkatré­szek raktározását és forgalma­zását a Gödöllői Búza-Borsó Termelési Rendszer bonyolítja le. A műszaki hálózat egy év alatt nyolcmillió forint értékű alkatrészt adott át a termelő- szövetkezeteknek. Változatlan érdeklődés Járművezetők Autós-motoros iskoláink­ban változatlanul nagy az ér­deklődés a gépjárművezetés tanulása iránt. A gödöllői autós-motoros iskolában, a ve­resegyházi autósiskolában újabb és újabb tanfolyamok indulnak, s számos járműve­zetőt az. MHSZ-nél is kiké­peznek. Amint azt a gödöllői közlekedésbiztonsági tanács legutóbbi elnökségi ülésén el­mondották: a mi területünkön tavaly ezerhatszáznegyvenen kaptak új gépjárművezetői en­gedélyt. A nap programja Gödöllő, művelődési köz­pont: A Póló klub programja: szabad program (sakk, kártya, lemezhallgatás). Első világháborús katona­emlékek kiállítás- megnyitója. Megnyitja: Mezei Ottó művé­szettörténész, 17 órakor. Gödöllő, helytörténeti gyűj­temény: Rekviem egy temetőért, Kresz Albert fotókiállítás, megtekinthető 14—18 óráig. Kerepestarcsa Eredményes téli vásár Nem nagy üzlet a Pest me­gyei Ruházati Kiskereskedelmi Vállalat kerepestarcsai boltja, a. Hazai Fésűsfonó és Szövő­gyár kistarcsai gyárával szem­ben. A múlt heti téli vásár al­kalmával azonban sokan, többféle olcsó, amellett jó árut találtak. A bolt, az ere­deti árán számolva, több mint kétszázezer forintos forgalmat bonyolított le a kedvezményes akció két hete alatt. A bolt dolgozói azt újságol­hatták el a téli vásár utolsó napján, hogy a legkeresettebb, leginkább fogyó árujuk a női csizma volt. Ágyneműkből és plédekből az olcsóbból is vi­szonylag sokat eladtak. Ügy tűnik, a kerepestarcsai- ak kedvelik ezt a ruházati és cipőboltot, amelynek tavalyi forgalma 5 millió 90 ezer fo­rint volt, félmillióval több a tervüknél. Mozi Tintin és a Cápák tava. Szí­nes, szinkronizált belga—fran­cia rajz-mesefilm, csak 4 óra­kor! Anna és a vámpír. Színes, feliratos lengyel bűnügyi film, 6 és 8 órakor. Köszönetét mondunk mindenki­nek, rokonainknak és barátaink­nak, a kartali Petőfi Termelőszö­vetkezet tagjainak, akik felejthe­tetlen jó szüléink. Sfiregl András és Söregi Andrásné temetésén megjelentek, fájdalmunkban osz­toztak. s elhunyt szeretteink sír­jára virágot vagy koszorút helyez­tek. Zsiga Mihály és családja. Épületlakatos-ipari szerkezetek javítására, szervizmunkáira FILVESZÜNK JÓL KÉPZETT SZAKMUNKÁSOKAT. elsősorban hegesztőket, lakatosokat, festő-mázolókat forgácsolókat, és üvegeseket Foglalkoztatós: megegyezés szerinti teljesítménybérben, jelentkezni lehet: Épületszerviz Leányvállalat Budapest XIII., Mauthner Sándor u. 1J. Telefon: 290-850, 490-507. ISSN 0133—1957 (Gödöllői Hírlap) Kis beruházás, jó piac Az arcszesztől a falsimítéig Markolót javít a brigád

Next

/
Oldalképek
Tartalom