Pest Megyei Hírlap, 1984. február (28. évfolyam, 26-50. szám)

1984-02-19 / 42. szám

I AZ MSZMP PEST MEGYEI, BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYE! TANACS LAPJA XXVIII. ÉVFOLYAM, 42. SZÄM 'Ara: 1,40 forint 1984. FEBRUAR 19., VASÁRNAP PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Megyeszerte folytatódnak a zárszámadások Aranykor a gyáli Szabadságban Ellensúlyozzák a kedvezőtlen hatásokat PEST 3ÍÉGYEI Dr. Nemeséit János értékeli a munkát. A képen (balról jobbra): Höchst János, a tsz elnökhelyettese, Mezei Bélánc, a Pest megyei Tanács mezőgazdasági és élelmiszeripari osztálya csoportvezetője, Ádori Károly, Krasznai Lajos, Marján György. A hideg, de napos téli idő tegnap ugyancsak sétára, kirándu­lásra, pihenésre csalogatott, mégis tóba száz ember cserélte fel a hét végi szabadnapját azzal, hogy akár küldöttként, akár meg­hívottként végighallgassa egyik vagy másik termelőszövetkezet­ben az '1983. évi számvetést. S a tagság, szavazatával erősítse meg: erőfeszítéseik nem voltak hiábavalók, fáradságos, de ered­ményes évet hagynak maguk mögött; ugyanakkor szentesítik idei terveiket: milyen útját-módját válasszák gazdálkodásuknak. A gyáli Szabadság Termelőszövetkezet Dózsa majorjában szombaton 141 megválasztott küldött közül 118 tag gyűlt össze a munkahelyi közösségek, a korábban megtartott részközgyű­lések bizalmából. Tehát nem csupán a részt vevő 118 termelő­szövetkezeti tag véleményén múlik a gazdaság további sorsa, ők már to’mácsolói valamennyi társuk akaratának is. Ügy ahogy az eredmény is 48 munkahelyi közösség jó, felelős munkáján múlott, a továbbiakban is csak a kollektív egységes cselekvés biztosíthatja a tartós sikert. Ok tudják: idén is küzdeni kell bői jelentős mennyiségű áru vándorol; piacra, több száz ter­mékkel igyekeztek kielégíteni az igényes piacot. Nem szegte kedvüket az sem, hogy né­mely partner fizetési képessé­gével baj'volt; a környező új vállalkozások olykor rossz hatással voltak a tsz mellék­üzemágaira. Alaptevékenysé­gük ennek ellenére négy év alatt száz százalékkal növelte árbevételüket. Befejezték a gyümölcstelepítést, országosan elismert a minősége, felépült a zöldségtisztító, befejezéshez közeledik a szakosított juhte- lep felépítése, segítik dolgo­zóik lakásépítését... 115 mil­lió forintot osztanak fel. Panaszkodnak a munkaerő esztelen vándorlása miatt, nem sikerült úgy alakítani készletgazdálkodásukat, aho­gyan ideális lenne, nem min­denütt és nem mindenki vi­gyáz az értékekre, könnyel­műen bánik a közössel. Nem szépítik, mi akadályozta a (Folytatás a 3. oldalon.) Hazánkba érkezik az ENSZ főtitkára Várkonyi Péter külügymi­niszter meghívására a közeli napokban hivatalos látogatás­ra hazánkba érkezik Javier Pérez de Cuellar, az Egyesült Nemzetek Szervezetének fő­titkára. 2. oldal A hét világpolitikai kérdései 3 oldal: M sírokkal 4. oldal. Milyen a szakma presztízse? Szívvel-íélekkel az iskoláért 6. oldal: Postabontás 7. oldal: A nők között finn a főhős 8. oldal: Agrárfihnszemfe Gödöllőn Kettős célt szolgálhat Magyar—szovjet együttműködés Kész gyárakat szállítanak A Komplex Külkereskedel­mi Vállalat első ízben kötött együttműködési megállapodást a szovjet Szelhózpromexport Külkereskedelmi Egyesüléssel élelmiszer-feldolgozó gépek, komplett üzemek harmadik piaci közös szállítására. A két vállalat elsősorban kon­zervgyárak, ezen belül főként gyümölcs- és paradicsomfel­dolgozó rendszerek exportjára és felszerelésére vállalkozik. A magyar gépipar konzerv­gyártó berendezései jól ismer­tek a világpiacon. A Komplex évek óta szállít ilyen gépsoro­kat külföldre, a szocialista or­szágokba évente 50—60 millió rubelért. Legnagyobb megren­delőjük a Szovjetunió. Ily módon a magyar gépipar már nagy tapasztalatokkal rendel­kezik a konzervipari gép­gyártásban és exportban, a szovjet együttműködő partner pedig a mezőgazdasági terü­lethasznosítási munkákban jártas. E két vállalat tevé­kenysége — komplett gyárak, üzemek telepítésénél — jól kiegészíti egymást. A partnerek most felmérik a piacot, s rövidesen közös ajánlatot dolgoznak ki, illet­ve nyújtanak be, elsősorban a közép- és közel-keleti or­szágokban. Gazdag a vetőmagválaszték Vizsgáznak a fajtajelöltek A mezőgazdasági nagyüze­mek a tavaszi idényben jó színvonalú vetőmagellátásra számíthatnak, széles genetikai alapból választhatják ki a szá­mukra legmegfelelőbb szapo­rítóanyagot. A Vetőmagtermel­tető és Értékesítő Vállalatnál befejeződött a tavasszal föld­be kerülő magvak tisztítása, feldolgozása. A készletet jó­részt már át is vették a meg­rendelők. A vállalat pótmeg rendeléseket is teljesít. A tavaszi árpa választéka minden korábbinál gazdagabb, hat minősített fajtát kínálnak. Ezeken kívül — nagyüzemi kísérletre — újabb fajtajelöl- telt vetőmagjából is importál­Építi a KKMV Vállalkozó kedvük töretlen A bemutatkozási ceremóniát is helyettesítheti a gödöllői székhelyű Középmagyaror­szági Közmű- és Mélyépítő Vállalat neve. A cég ugyanis 600—650 millió forint értékű közműépítési és alapozási munkát végez el évente Bu­dapesten, Pest megyében és a szomszédos területeken. Az elmúlt esztendőkben alig-alig tudtak eleget tenni a megrendeléseknek, tavaly, az idén viszont valóban alapos előkészítő munkát igényelt, hogy egész évben legyen mun­Dtvenezres alközpontok Módosították az alapszabályt Modernebb háttéripar kell Korszerű gépipar nélkül nem fejlődhet a népgazdaság egyet­len ágazata sem. Ebben össze­gezhetők azok a beszámolók és felszólalások, amelyek szom­baton hangzottak el a most 35 éves Gépipari Tudományos Egyesület XIX. küldöttközgyű­lésén, Angyalföldön. A tanács­kozás elnökségében helyet fog­lalt Fock Jenő, az MTESZ el­nöke, valamint a politikai és társadalmi szervek, az ipari tárca és az OMFB vezető mun­katársai. Meleghegyi József főtitkár elnöki megnyitója után Kapo- lyi László ipari miniszter ipar- politikai kérdésekről, a gép­ipar legfontosabb feladatairól beszélt. A miniszter áttekintette az elmúlt évtizedek iparpolitiká­ját, majd a jelen gondjairól szólt. Kapolyi László szerint nagyobb szerepet kell kapnia az úgynevezett háttéripari kor­szerűsítési programoknak. Na­gyobb hangsúlyt kell helyezni a komplett géprendszerek fej­lesztésére is, gyorsítani a szá­mítástechnikai, a mikroelekt­ronikai, az automatizálási, az informatikai, valamint a bio­technológiai rendszerek kidol­gozását és előállítását. Az ipari miniszter előadását követően a GTE főtitkára be­számolt az elmúlt közgyűlés óta eltelt végzett. egyesületi munkáról. A közgyűlés módosította az egyesületi alapszabályt, és ha­tározatot hozott az iparpoli­tikai célkitűzéseket támogató egyesületi munkáról. A BHG Híradástechnikai Vállalatnál Intézmények, hivatalok, üzemek, kórházak és szállodák telefonalközpontjait gyártják. Az idén több mint 50 ezer vonalnak megfelelő berendezést ké­szítenek. kájuk — tájékoztatott Várko­nyi Lajos, a KKMV műszaki igazgatója. A közelmúltban több ver­senytárgyaláson vettek részt többek között elnyerték a bu­dapesti Simonyi Zsigmond ut­cában készülő út építését, de mások kaptak megbízást több, általuk is pályázott néhány Nógrád megyei község vízve- z>e fékrendszerének megépíté­se. A KKMV azért nem marad munka nélkül. Eddig kapaci­tásuk 85 százalékára kötöttek szerződést. Máris bizonyos, hogy Kispest új lakótelepén, mintegy 150 milliós munka vár rájuk. A Fővárosi Gázmű­vek megrendelésére, jórészt Budán, mintegy 100 millió fo­rint értékben újítanak fel gázvezetékeket. Pest megyében Budaörsön elkezdődött 3X128 lakás ala­pozása, a közművek kiépítése, a tereprendezés, a házakhoz vezető utak készítése. Vállal­kozói a Törökbálint—Budaörs szennyvíztisztító és csatorna- rendszer építésének. Hasonló a feladat Dunakeszin, a MÁV la­kótelepen is. Gödöllőn, a szék­hely városban a PÁÉV-val kö­zösen vállaltak munkát a Gép­gyárban, s bár szerződés még nem született, nagyon való­színű, hogy rájuk bízzák a vá­ros szennyvíztisztítójának bő­vítését is, valamint a főtér közművesítését. Most folyik a Nyugat-nóg­rádi Regionális Vízmű kiépíté­se, melynek egyik Vállalkozó­ja KKMV; Balassagyarmaton és környékén alaphálózatot, valamint községi vezetékeket épít. tak, ezeket szintén hozzáférhe­tővé teszik a vállalkozó kedvű üzemeknek. Ha tavasszal ki­derülne, hogy az őszi vetések egy része kipusztult, mód lesz a területek árpával történő hasznosítására. Zabból három minősített fajta van, a legna­gyobb tételben a Solidor talál vásárlóra, ebből a megrendelé­seken felül akár 900 tonnával többet is küldhetnek az üze­mekbe. A legnagyobb feladat a kukorica-vetőmag előterem­tése. A tapasztalatok szerint a tavalyi aszály a kukoricát —> hosszabb tenyészidéje miatt — jobban sújtotta, mint a kalá­szos gabonát. Az 1982. évi bő­séges és jó minőségű termés­ből azonban még maradtak tartalék készletek, és így jó­részt pótolni tudják a kiesést. A rendelkezésra álló hibrid­kukorica vetőmag-mennyisége végül is az igényeket fedezi, sőt egyes vetőmagfélékből tar­talékolni is tudnak. A raktár- készlet . azonban esetenként hiányos, 12 jelentősebb hibrid­ből a kívántnál kevesebb van, ezek helyett mást kell majd vetni. Az ellenőrzések szerint különösen á tavasa vetőmagok jó minőségűek. A takarmánynövények kíná­lata szintén jó. Lucernából és vörösheréből teljes mértékben ki tudják elégíteni a megren­delőket, a fűfélékből is meg­felelő a kínálat, s jó a faj­taválaszték. Az ipari nö­vények közül a napraforgó fajtaválasztéka kedvező, van elegendő szójavetőmag, és za­vartalannak ígérkezik a zöld­ség-, fűszer- és dísznövény- szaporítóanyaggal való ellátás. Összhangban a célokkal Befejeződtek Faluvégi Lajos, a Minisztertanács elnökhelyet­tese, az Országos Tervhivatal elnöke és Stefan Birlea, a Ro­mán Szocialista Köztársaság Állami Tervbizottsága elnöke közötti tárgyalások. Áttekint­ve a magyar—román gazdasági kapcsolatok helyzetét, megálla­pították, hogy a két ország kö­zötti gazdasági együttműködés alapvetően a közösen megha­tározott célokkal összhangban fejlődik. Kölcsönösen tájékoz­tatták egymást a két ország előtt álló főbb gazdaságpoliti­kai célokról és kijelölték az együttműködés kiszélesítése érdekében elvégzendő felada­tokat. A tárgyalások során jóvá­hagyták az 1986—1990. évi gaz­dasági együttműködés tervsze­rű alakításának munkaprog­ramját és ütemtervét. Stefan Birleá-t budapesti tar. tózkodása alkalmával fogadta Lázár György, a Miniszterta­nács elnöke. Stefan Birlea február 18-án elutazott Budapestről. Ez volt az alapgondolata a Szabadság Termelőszövetkezet megtartott zárszámadó kül­döttgyűlésének. E jelentős eseményen megjelent és fel­szólalt Krasznai Lajos, az MSZMP Pest megyei Bizott­ságának első titkára. Részt vett a gyűlésen Adori Károly, a dabasi városi jogú nagyköz­ség pártbizottságának első ’titkára, Ihászt József, a Ter­melőszövetkezetek Területi Szövetségének titkára, dr. Szabó Loránd, a Magyar Me­zőgazdasági Múzeum főigaz­gatója, id. dr. Kovács Mihály, a termelőszövetkezet valahai, de ma már nyugdíjas emöke. Marján György; az építési ágazatvezető elnökölt a zár­számadáson. A beszámolót dr. Nemcsók János, a termelőszö­vetkezet elnöke terjesztette a tagság elé. Az idei feladatokat Szóládi József főkönyvelő­helyettes ismertette. Az ellen­őrző bizottság tevékenységé­ről dr. Tábori Sándorné, a bizottság elnöke számolt be. Dr. Székely Tibor jogtanácsos a három szakcsoport munká­ját értékelte. Krasznai Lajos megyei első titkáron kívül nyolcán szólaltak fel (a fel­szólalás sorrendjében); Schott- ner József, a szolgáltató ága­zat vezetője, Bebők Gábor, az ipari ágazat vezetője, Guba Mária, az építőipari munka­helyi közösségek nevében, Vitkai Kálmán, a mezőgazda- sági főágazat vezetője, dr. Gasparik Endre, a TSZKER GT vezetője, Patkó Vajda Jó­zsef, a Délép GT nevében, Szűcs János főépítésvezető a Sorszöváll GT nevében, vala­mint dr. Szabó Loránd. A jó hangulatú, bizakodó gyűlés jutalmak, kitüntetések átadásával ért véget. Nem szegett kedvvel Az építőiparról mindenki könnyen mond lekicsinylő vé­leményt, pedig az az igazság, van számos olyan vállalat, amely felelősen dolgozik. Erről beszélt dr. Szabó Loránd mint meghívott. A gyáli Szabadság Tsz építői 1978 óta dolgoznak a mezőgazdasági múzeumban, nyolcévi határidőre vállalták el a rekonstrukciót. Különö­sen az 1980-as évtől, amikor szocialista szerződést kötöttek, gyorsult a munka és minősé­gileg sincs kifogás. Ráadásul be sem kellett zárni a múzeu­mot, évente 180 ezer látoga­tója továbbra is birtokolhatja az értékes gyűjteményt. Kü­lönösen nagyszerű, hogy a vállalt határidőt nemcsak tervszerűen tartják, de már látható, határidő előtt, való­színűleg 1985. november 7-re átadják... Sokan számoltak be a jó munka sokféleségéről a teg­napi napon. Mert a mezőgaz­dasági alaptevékenységben, ahol sok volt a veszteségük, s más ágazatból kellett fedezni a kieső forintokat —, még ott is elismerés illeti a szövetke­zetieket, mert találékonyság­gal, számos ötlettel segítettek magukon. Gondot okozott a tojásválság, kisebb az igény a megszokottnál — pánik he­lyett azonban gondolkodnak, s főleg tesznek —, mérsékelve a külső hatásokból, szabályozó módosításokból vagy akár sa­ját hibájukból adódó kiesése­ket. A gyáli termelőszövetkezet-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom