Pest Megyei Hírlap, 1984. február (28. évfolyam, 26-50. szám)

1984-02-18 / 41. szám

LLOI ina A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XI. ÉVFOLYAM, 41. SZÁM 1984. FEBRUÁR 18., SZOMBAT Ga!gi!né:s!9f Dány, Pécel Eredményes munka számvetése Folytatódtak n imsmmaiú közgyűlések Mint lapunk más helyén be­számolunk róla. megyénkben tegnap folytatódtak a termelő- szövetkezetek zárszámadó köz­gyűlései, így a mi vonzáskör­zetünkben is. Mezőgazdasági nagyüze­meink közül a túrái gazdaság­ban tartották meg legkoráb­ban, már a múlt héten, a zár­számadást. Sort kerítettek a vácszentlászlói Zöldmező Tsz évzárójára is, tegnap pedig négy helyen is számot vetettek a múlt év eredményeivel. Búza, kukorica A galgamácsai Galga-parti összefogás Tsz zárszá'madó közgyűlésén Pintér András elnök ismertette az eredmé­nyeket. A mintegy négy és fél ezer hektáros, hat község határát magába foglaló kö­zös gazdaságra jellemző, hogy 1933-ban előbbre léptek az alaptevékenységben: a meg­előző évekéhez képest jelen­tősen csökkentették az alága- zatnak a veszteségét, javult a gazdaságosság. Az összes rá­fordítás arányos nyereségük több mint húsz százalékos, ami ugyancsak jó. A Galga-parti Tsz árbevé­tele meghaladta a 305' millió forintét, nyereségük az 57,5 milliót a szövetkezetben ezer szarvasmarhát tartanak, a fe­jős! átlag 4 ezer 595 liter volt. Figyelemre méltó, hogy bűzó­ból 1792 hektár átlagában 4 tonna 251 kilogrammot taka­rítottak be, kukoricából pedig 5 tonna 123 kilogrammos át­lagot értek el. Dányban, a Magvető Tsz tagsága előtt lAtkey Miklós téesz-elnök ismertette a zár- számadási beszámolót. Ágaza­tonként és üzemenként adott számot a tavai}7! munkáról. Nagy sikernek könyvelhetik el, hogy a növénytermesztés egyes területein előállott le­maradást sikerült pótolni. A jó, 2,5 tonnás napraforgó­átlag javított a kűkorica várt­nál kisebb termésének bevéte­lén. Az állattenyésztési ered­ményeik közül az 5 ezer lite­res fejési átlag azt jelenti, hogy ez az ágazatuk eredmé­nyesen teljesítette a tervét. Helytállás A gazdaság huszonegy mil­lió forintos nyereségéhez nagyban hozzájárultak, ahogy ők nevezik: helyiipari üze­meik. Igaz, hogy tavaly már megszüntették az alapanyag- és az energiaárak emelkedése miatt gazdaságtalan tésztaüze­met. e termék helyett cipő­felsőrészeket készítenek a Du­na Cipőgyárnak. Ez — amel­lett, hogy hozzájárul a hely­beliek foglalkoztatásához — kifizetődőbb is. Budapesti részlegeik — ahol parképítők, kazánszerelők, szállítók tevé­kenykednek egyebek közt — Labdarúgás Nemzetközi torna Kartalon Két éve, 1982-ben hívták életre azt a labdarúgótornát, melynek ebben az esztendőben a felszabadulásának negyve­nedik évfordulóját ünneplő Kartal a házigazdája. Koráb­ban Hatvan volt a rendező, illetve a csehszlovákiai Fülek. Első alkalommal a házigazdán kívül Hódmezővásárhely, Fü­lek és Kartal vett részt a küz­delemben. Tavaly Hódmező­vásárhely helyett az ugyan­csak csehszlovákiai Losonc csapata volt a negyedik részt­vevő. Mindkét évben, ugyan­úgy, mint az idén, február­ban léptek pályára a csapa­tok. Kartal együttese mindkét­szer a harmadik helyen vég­zett. Az idei torna házigazdája, a Kartali MEDOSZ SE ebből az alkalomból egy kis füzetet is kiadott, amelyben megtaláljuk a sárga-zöld gárda legfonto­sabb adatait. Egyebek között azt, hogy alapításának éve 192G. s jelenleg több gazda­sági egység támogatja az egye­sületet. A Gödöllői Tangazda­ság, a községi tanács, a karta­li Petőfi Termelőszövetkezet, a túrái Galgavidéke Áfász. Legnagyobb sikerüket az ötvenes évek végén, a hatva­nas évek elején érték el a kartali labdarúgók, akkor az NB Ill-ban szerepeltek. Ered­ményesek az utóbbi évek is. Az új fellendülési szakasz 1975-ben kezdődött, s tart ma is. A sárga-zöld gárda bizto­san tartja élmezőnybeli he­lyét a megyei bajnokság első osztályában. A torna többi csapata is szép múltra tekinthet vissza. A losonciak alapítási éve 1910, a fülekieké 1919, a hatvaniaké 1920. S milyen játékerőt kép­viselnek? Á hatvaniak jól szerepelnek a területi bajnok­ság Mátra-csoportjában, akár­csak a fülekiek a szlovák te­rületi bajnokságban. A loson­ciak szintén ebben az osz­tályban játszanak, közepes eredménnyel. Az idei tornát Kartalon február 25-én és 26-án rende­zik. Az első nap párosítása: Hatvan—Fülek (12 órai, Kar­tal—Losonc (14), a második fordulóban: Hatvan—Losonc (11.30), Kartal—Fülek (13.30). az elmúlt évben kevesebb megrendelést kaptak, így nem hozták a tervezett munkát, és nyereséget. Tagságuk és dolgozóik azon­ban nagyszerűen helytálltak tavaly a mezőgazdasági ága­zatban, azután az építészet­ben is, bár az előbbiben az aszályos időjárás veszteségeik­hez alaposan hozzájárult. Milliárdos bevétel A páceli Rákosvöl.gye Tsz közgyűlését a rákoskeresztúri Dózsa György Művelődési Központban tartották, ahol a vezetőség beszámolóját dr. Czerván Márton elnök mond­ta el. A gazdaság tavaly már másodízben vett részt kísérlet­képpen a bértömeggazdálko­dás új módszerében, s a té­nyek. az eredmény azt bizo­nyítja; élni tudtak a lehető­séggel. Árbevételük tavaly 1 milliárd 4 millió forint volt, nyereségük pedig 179 millió forint, három százalékkal ha­ladja meg az előző évit. Dr. Czerván Márton arról is szólt, hogy létszámuk tavaly mintegy háromszáz emberrel csökkent, az egy fűre jutó nyereség, és a bér Is emelke­dett. A bérnövekedés tizen­három. a nyereségé tizenhat százalékos volt Az idei tennivalókról ugyan­csak szólt az elnök. Legalább egymllliárd forintos bevétel elérése a céljuk, a nyereséget százhatvanmillió forintban határozták el. Ehhez roppant nagy odafigyelésre lesz szük­ség, különösképpen azokon a területeken, ahol szolgáltató és építő jellegű munkákat láttak eL F. I. Mozimhh Misi mókus kalandjai. Szí­nes magyar bábfilm. Csak 4 órakor! A profi. Színes, szinkronizált francia krimi. 6 és 8 órakor! A huszonegyedik Országos agrárfilmszerale Ebben az évben is a gödöllői művelődési ház a színhelye az agrárfilmek országos szem­léjének, amelyet a Mezőgaz­dasági és Élelmezésügyi Mi­nisztérium huszonegyedszer rendez. A szemlén mindig az előző évi, most tehát a tavalyi alkotásokat mutatják be. Öt stúdió, húsz rendező 39 film­jét láthatják az érdeklődők a február 22. és 24. között tar­tandó eseményen. Az első napon a növényter­mesztésről, az agrokémiáról, á gépesítésről és a környezetvé­delemről készült filmeket mu­tatják be. Ezeket úgy csopor­tosították, hogy 22-én 14 órá­tól a kistermelőket is érdek­lő 'munkákat vetítik. A máso­dik napon az állat-, a tej- és hústermelés, a takarmányo­zás, az élelmiszeripar, vala­mint a faipar a vetítendő fil­mek tárgya. A harmadik na­pon kiváló üzemeket és vál­lalatokat mutatnak be, illet­ve időszerű gazdaságpolitikai kérdésekről adnak tájékozta­tást. A hagyományos szakfilmek vetítésével párhuzamosan vi- deoműsarokat mutatnak be, s lehetőséget adnak a közvetlen tájékozódásra a videotechnika iránt érdeklődő szakemberek­nek. A szervezők arról is gondos­kodnak, hogy az idelátogatók megismerkedhessenek váro­sunk agrártörténeti nevezetes­ségeivel. A mezőgazdaságtör­téneti helyek megtekintésére buszkirándulást szerveznek. Az agrárfilm- és videó- szemle ünnepélyes megnyitója február 22-én. szerdán dél­előtt 9 órakor lesz, majd a következő színes filmeket lát­hatjuk: A sörárpa termesztése, A lóbab termesztése, A ho­moki szőlőtermesztés, A fo­lyékony műtrágyázás. Szünet után a szántóföldi növény­védelem és a tápanyagvissza­pótlás, a szőlő- és gyümölcs­védelem gépeiről, a nagy tel­jesítményű erő- és munkagé­pek kapcsolatáról, a szervo­kormányok vizsgálatáról, va­lamint az agrárgépészeti em­lékekről készült filmeket mu­tatják be. Délután két órától vetítik a kistermelőket is érdeklő fil­meket. amelyek a permetezés­technika elméletéről és gya­korlatáról, a kistermelés kor­szerű gépeiről, a parlagok kincseiről szólnak. Este rendezik meg a film­szemlére érkezett vendégek és helybeli szakemberek baráti találkozóját. A filmszemlével egy Idő­ben a Pest megyei termelő- szövetkezetek melléküzemági tevékenységét bemutató ter­mékeikből rendeznek kiállí­tást Névadót tartott; Kolozs Bé­la és Legéndi Zsuzsanna: Ba-. lázs, Fülöp István és Romhá- nyi Katalin: Annamária és István nevű gyermekének. Házasságot kötött: Torma József István és Tömör Mária; Lázár Tibor és Uitz Piroska Erzsébet; Rideg István és Tc\th Erzsébet. Elhunyt: Király Sándor, Gö­döllő. Kőrösíői utca 19.; Gás­pár Lajos, Gödöllő. Móricz Zsigmond utca 7.; Palotás Jó- zsefné. Bercsényi utca 27.; Ko­lozs Andrásné Som Julianna, Gödöllő. Bethlen Gábor u. 4L; Szántai Józsefné Grubert Ju­lianna. Gödöllő. Török Ignác utca 16.; Jánoska Jánosné Fe­hér Franciska, Gödöllő, Iskola utca 12.; Boda Mártonná Tóth Mária, Gödöllő, Knapp József utca 10.; Sári József, Gödöllő, Kállai Éva utca 64.; Tóth Már­tonná Pozspihály Irén, Gödöl­lő. Isaszegi út 4L; Szabolcsi György Aladámé Gloser Mar. git, Gödöllő, Ady Endre sétány 42.; Móricz István, Gödöllő, Munkácsy Mihály út 5.; Var­ró Sándor, Gödöllő, Isaszegi út 4L; Berki Tiborné Rácz Bor­bála. Kandó Kálmán utca 8.; Botlik Sándorné Vidák Margit, Gödöllő, Városmajor utca 15.; Sztupár Géza, Gödöllő, Mun­kácsy Mihály út 27.; Gyügyei Ferenc, Gödöllő, Rónai Dezső utca 46.; Tóth János, Gödöllő, Mikola tér 7.: Várnagy Sán­dorné Ádor Etelka, Gödöllő, Stromfeld sétány 6. A nap programja Gödöllő, helytörténeti gyűj­temény: Farsangi bál. Nyitótánc, tombola, farsangi casinó (ru­lett, póker, kockajátékok, capitaly). Zene: Smog együt­tes, 20 órakor. Diákstúdió. Éneklő ifjúság és éneklő rajok járási-városi találkozója, 9 órakor. Na És Klub: vendég a mo­gyoródi színjátszó csoport. Kulturális kisvállalkozások, kiállítás, megtekinthető 10-18 óráig. Gödöllő, helytörténeti gyűj­temény: Rekviem egy temetőért, Kresz Albert fotókiállítás, megtekinthető, 10—14 óráig. Hévizgyörk, művelődési ház: A 100 Folk Celsius együttes koncertje, utána diszkó. Bag, művelődési ház: Sportbál. Zenélnek a muzsikusok, 19 órától. bagi Kilencvenévesen sem pihen A házat szívesen verte szét t , test építettük a helyére. Meg­mondom őszintén, nagyon szí­vesen vertem szét a régi há­zat. Nem sajnáltam egy csep­pet sem. Nyugdíjaztatásom óta a ház körül dolgozom. Gazda koromban is szeret­tem már malacokat nevelni. Most is vannak egypáran. A szőlőhegyen is van még egy darab szőlő. Azt is én met­szem, nyitom, horolom. Egészség, béke — Tavasszal zöldséget, krumplit vetek, ültetek. Sok apró javítanivaló akad, amit csak ón tudok felvégezni. Hiá­ba próbálom felkutatni á munkalehetőségeket, elég sok a szabad időm. Minden dél­után eljárok beszélgetni a szomszédba a hetvenkét éves komámhoz. Szívesen és so­kat olvasok. A tévében jobbá­ra a sportközvetítések érde­kelnek. — Szerencsére, orvossal az utcán kívül még nem talál­koztam. Nagyon mértéktartó voltam egész életemben. Ko­rán keltem, későn feküdtem. Sosem cigarettáztam, csak szivaroztam. — Sok bánatom, de sok örömöm is volt ed­dig. Boldog és megelégedett vagyok. Születésnapi kívánsá­gom: magamnak egészséget, a világnak békét. K. I. Cs. Szétválasztás i Régebben a gazdáknak nagy gondot okozott a bú­za és a rozs szétválasztása. Ha őrlésre vitte a szemet, nem volt különösebb jelen­tősége, mit számított a bú­zalisztben az a kis hányad, ami rozsból származott. Hanem a vetőmagot szeret­ték volna tisztának látni. Tavasszal azonban újra és újra kiderült, a különvá­lasztás nem volt tökéle­tes. A rozsszálak, lévén magasabb növény, ott virí­tottak a búzatáblán. Ekkor fogtak valami alkalmatos­ságot, s végigballagva a búzaföldön, lenyisszantot­ták a rozs fejét. A mai mezőgazdászoknak nyilván más módszereik vannak, a búzatáblákon mostanában nem látni ro­zsot. Hanem a szétválasz­tás sok egyéb területen ne­künk is túl nagy feladat. Egy nemrégen tartott gö­döllői összejövetelen is szó­ba került a téma. Nem vol­na rossz, ha a szemetet, hulladékot anyaga szerint már az elszállítás előtt szét­válogatnák, mondták. Ez valóban nem volna rossz. Nem keveredne üveg mű­anyaggal, fémdoboz ke­nyérrel, elhasznált újság ronggyal. S erre hallottuk válasz­ként, hogy ahol ezzel kí­sérleteitek, siralmas ered­ményre jutottak. A végkö­vetkeztetés: jelenleg nem állunk azon a szinten, hogy az ilyesmi elvárható volna az állampolgártól. Tessék . belegondolni, az egyik re­keszbe kellene tenni az üveget, a másikba a mű­anyagot, a harmadikba a rongyot, és így tovább. Er­re nem vagyunk képesek. Pedig ugyanezek az ál­lampolgárok hivatottak ar­ra, hogy olyan termelési szervezetet, gazdaságot ala­kítsanak ki, amely meg­állja helyét a nagyvilág­ban, ami előfeltétele annak az életnívónak, amiről so­kan álmodoznak. Sőt, úgy vélik, megillet bennünket. Ugyanők, akik a háztartá­si szemét, hulladék anyag szerinti szétválasztására képtelenek, kezelik az egyre bonyolultabb beren­dezéseket, amelyek ugyan­csak nélkülözhetetlenek a korszerű termelési szerke­zet, gazdaság működésé­hez. Ne higgyék, hogy túlzó következtetésekre jutottunk a szemét szétválasztásától Naponta tanúi lehetünk annak, hogy összejövetele­ken, tanácskozásokon so­kan képtelenek eldönteni, mi tartozik oda, mi érde­mes a szélesebb közvéle­mény figyelmére, s mi az. ami nagyon szűkén vett magánügy. Szemrebbenés nélkül traktálnak akár száz-kétszáz embert is olyasmivel, ami. érdektelen. Sok mindenről árulkodik ez a jelenség. Mutatja egyebek között, hogy nem volt elég lehetőségünk a közszereplés szabályainak, normáinak, írott és íratlan magatartásformáinak ft; elsajátítására. Talán túl gyakran kerültünk olyan helyzetbe, amikor az is öröm volt, ha valaki egyál­talán megszólalt. Ki törő­dik olyankor a mondani­valóval, annak csinos ki­fejtésével. Ne legyünk persze túl igényesek. A csinos kifejtés elmaradhat. Annak azon­ban nem árt tudni fontos­ságát, aki másokra halni akar, aki társait meg akar­ja nyerni valamilyen ügy­nek. Szóval nem a csín. hanem a tartalom. Azt el­várhatjuk a szólóktól, hogy szétválasszák a soka­kat érintő és a keveseket foglalkoztató kérdéseket. De ha ez mégsem sike­rül, legalább figyeljék a elen lévők viselkedését. Ha erősödik a moraj, mind többen fészkelődnek, sőt kezdenek kivonulni a te­remből. az biztos jele an­nak. hogy nem érdekli őket a mese. Attól, senkinek sem kall tartani hogy lenyisszantják a fejét, mint ama régi gaz­dák a rozsét, a nevetsé­gessé válás viszont biztos Kell ez? Kör Pál ISSN 0133—1957 (Gödöllői Hírlap) kötésig ért a sár. A háború után az örökségből 3 hold föld jutott. Volt egy lovam. Azzal jártam szántani más földjét, hogy megéljünk vala­hogy, mert közben megnősül­tem. Feleségem hasonló sorsú cselédlány volt. Akkor hajnal­tól késő estig dolgoztunk. Szombatonként az urasághoz jártam feléből kaszálni. A há­zamon akkoriban gyakran kel­lett a szalmát megigazítanom, mert csak az fedte. A ma­gunkfajtának cserépre nem tellett. Meggyógyított ujj — Domony felszabadulása­kor tizenkét szovjet katona la­kott nálunk. Nagyon szeret­tek, mert akkor még jól tud­tam oroszul. Sokat tolmácsol­tam. A mama ujját is ők gyó­gyították meg, így nem kellett levágni. Gyuri fiamat csak azért féltettem tőlük. mert annyi cukrot tömtek belé. hogy megbetegedett. — 1957-ben beléptem a tsz- be Hatvannyolc éves ko­romig dolgoztam ott, mint éj­jeliőr. Időközben a régi házat ledöntöttük, és ezt a kétszin­korán meghaltak. Mint a leg­idősebb fiú, már tízéves ko­romban kellett szántanom, vetnem. Bizony sokszor meg­vert édesapám, ha félrevezet­tem a lovat. — Nagyon szerettem tanul­ni. De sajnos, csak a hat ele­mit végezhettem el. A gazdál­kodással kapcsolatos titkokat apámtól és barátaimtól tanul­tam meg. Amikor kitört az I. világháború, már az elején el­vittek az orosz frontra. Itt es­tem fogságba. Mint hadifogoly dolgoztam bányászként, ol­vasztárként, de arattam is. — A forradalom kitörése után a fehérek ígértek húst, szalonnát, fehér kenyeret, hogy harcoljak a vörösök el­len, de én nem harcoltam. Na­gyon nehezen sikerült meg­szöknöm tőlük. Júniusban két ikladi bajtársammal együtt gyalog jöttünk ezerötszáz ki­lométeren át, egészen hazáig. Hazafelé jövet sosem éhez­tünk, mert kérő szavunkra mindig adtak ételt. Igaz, csak kását, de hát más ételük nem volt. — Mire hazaértünk, már ké­ső ősz volt. Ha jól emlékszem, Hiába vártam a megbeszélt időben Valentinyi Pali bá­csira. Menye jött izgatottan: — Tessék várni, mindjárt jön a papa, csak megeteti a ma­lacokat. Amíg vártam, Pali bécsi feleségével, Erzsi néni­vel beszélgettünk. — Egy kicsit akaratos a pa­pa. Mindent ő akar csinálni a ház körül. Állandóan paran­csolgat. Fia kérjük, hogy pi­henjen, nem pihen. Ném tu­dott nyugodni sohasem. Félrevezetett !ó Erzsi néni dicsérő dohogása közben megjelent gz, akire vártam. Valentinyi Pál, Do­mony legidősebb férfia. Dere­ka egyenes, haja, bajusza hó­fehér, tekintete tiszta, és vi­dám. Született: 1894. febru­ár 18-án. Közelgő születésnap­ján négy gyermeke, hat uno­kája, és két dédunokája fog­ja köszönteni. Kilencven év, nagy idő. — Domonyi születésű va­gyok. Szüleim egyszerű pa­rasztemberek voltak. Tizen- ketten voltunk testvérek, de közülünk már hatan nagyon

Next

/
Oldalképek
Tartalom