Pest Megyei Hírlap, 1984. február (28. évfolyam, 26-50. szám)

1984-02-17 / 40. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVIII. ÉVFOLYAM, 40. SZÁM 1984. FEBRUAR 17. PÉNTEK Egyenest felbecsülhetetlen Áldozatkészségből példát adnak A konzervgyár ebédlője zsú­folásig megtelt ezen a szom­bat délutánon. Az érkezőkkel jöttek a hozzátartozók, jóba­rátok is, komoly oka volt aki­nek mégis távol kellett ma­radnia erről a ritka alkalom­ról. Még az ügyeleti asztal is felkerült ide, a két testvérnek, Száraz Ferencnek és József­nek is ünnepélyesebb így ci­vilben a hangulata, mégha kö­ti is őket a soros szolgálat. A fehér asztaloknál várakozó arccal ülnek a férfiak, nők, gyerekek, kezüket ölükbe ej­tik. Egy percre sem Koroknál Lídia, a hetedikes kislány szépen csengő hangja csak fokozza az ünnepélyes­séget, s amikor véget ér a sza­valatot köszöntő taps, Nóniusz Sándor, a városi önkéntes tűz­oltó egyesület elnöke emelke­dik szólásra. Beszámolója az utolsó esztendőt próbálja át­fogni, értékelni, nem tehet ró­la, hogy szavaiból akarva-aka- ratlan kiérződik a város tűz­oltó egyesületének egy évszá­zados története. Sőt, ennél is tovább megy a visszaemléke­zésben, hiszen a 86 esztendő csak a szervezett állomány múltja, a körösi tűzoltókról már századokkal előbb is megemlékeznek a krónikák, dicsérve áldozatos munkáju­kat. A maiak élete tehát darab­ja egy nyomon követhető tör­ténelemnek. A visszatekintés tehát a mának, még inkább a jövőnek szólt, mert e harc sajnos egy pillanatra sem ma­radhat abba. Küzdelem az életünk biztonságáért a meg­termelt javakért. Támogatják őket A tavalyi tűzkárok 426 ezer forintot tettek ki, elpusztult 200 baromfi és 7 hektár feny­veserdő lett a lángok martalé­ka. Ami megmenekült az sok milliós érték, s ez csupán a tűzvédelem önkénteseinek gyorsaságán, ügyességén múlt. „A nagykőrösi tűzoltók ha­tékony védői a városnak, kör­nyékének, bátorságból, áldo­zatkészségből mindig példát mutattak, sajnos legtöbbször embertársaik felelőtlensége miatt kell pihenésüket, nyu­galmukat feláldozniuk ...” Ez már Pásztor Istvánnak, az MSZMP városi bizottsága el­ső titkárának elismerő szavai voltak a tűzoltókocsit vezető, sugárcsövet tartó, vagy éppen a hosszú ügyeleti szolgálatot végző tűzoltókhoz, A városi pártbizottság köszönetét tol­mácsolta egyben a város 25 Majdnem két hónap lesz A Nagykőrösi Konzervgyár­ban Görbe Ferenc igazgató is­mertette a szokásos havon­kénti műszaki értekezleten a soron következő és az 1984. évi feladatokat. Az elmúlt évre visszatérve elmondta, hogy a gyári kol­lektíva szorgalmas munkájá­nak eredményeként március 6-án 20 millió forintot fizet­nek ki részesedésként. Ez 42 napi munkabérnek felel még. A gyár fennállása óta ez a legmagasabb részesedés, amit kifizetnek. Az 1984. évi tervfeladathoz a szükséges nyersanyagokat szerződésikötéssel már biztosí­tották. Hogy ez az év is sike­res lehessen a jövedelmezősé­get illetve, a segéd- és alap­anyagok felhasználásának fo­lyamatos elemzése és ellenőr­zése szükséges, ugyanez vo­natkozik az energia- és víz­felhasználásra is. Szükséges a vezetők részéről is az irányító és ellenőrző munka javítása, a vállalati rend betartása. Az áremelések miatt a ve­vők csak jó minőségű árut hajlandók megvenni, ezért a technikai előírások fokozot­tabb betartása szükséges. Az 1984. évi import 20 százalék­kal kisebb lehet, ez különö­sen a dobozüzem és műszaki karbantartás terén jelent fo­kozott feladatokat, továbbá a segédanyagok felhasználása terén. A gyár legnagyobb ve­vője, a Szovjetunió is fokoz­za a minőségi követelménye­ket, a nagy kiszerelési egysé­geket meg kívánja szüntetni, ez az üvegellátás terén jelent gondokat; már elmúlt évben is a konzerviparnak 40 millió üveget kellett importálnia Lengyelországból. 1983-ban jelentős javúlás volt a munkavédelem terén, csökkent az egy balesetre eső kiesett munkanapok száma. Hogy ezt a színvonalat tartani lehessen, sőt tovább csökken­teni a baleseteket, különös fi­gyelmet kell fordítani az új műszaki berendezések üzembe állítására. A szezonban várható mun­ka-túlterheltség csökkentése érdekében kívánatos lenne az éves szabadságok felét júniu­sig kivenni. Februárban termelési ta­nácskozásokon tárgyalják meg az üzemrészek az 1984. évi terv teljesítése érdekében szükséges teendőket. Dr. Konrád Zoltán üzemének, termelőszövetkeze­tének, amelyek erkölcsileg és anyagilag támogatják a tűzol­tók munkáját. Vacsora, tánc Törőcsik Pál városi tűzoltó- parancsnok is értékelte az egyesület tevékenységét, 1934 a lakóházak tűzvédelmi éve, s hogy eredményes akciót bo­nyolíthassanak le, ahhoz első­sorban a tűzvédelem további erősítése szükséges, túl is nö­vekednek a kocséri és nyárs­apáti vonzáskörzetek létrejöt­tével. A dicséretek, értékelések nem maradtak most sem sze­mélytelenül. Nevek hangzot­tak el, hozzátéve kinek-kinek érdemeit. Húsz esztendő nagy idő a tűzvédelmi munkában, ezt a kerek évfordulót ünne­pelte most a többiekkel Hege­dűs Balázs, Száraz József, Gyurkó Albert és Hanti Mik­lós, 15 év után pedig Módrai István, Bállá Antal, Száraz Ferenc és Andó Sándor kapott szolgálati érdemérmet. A há­rom fecskendős kocsivezető'— Farkas József, Hupka Amb­rus, Szabó Sándor, a megyei parancsnok dicséretét és okle­velét vehette át, de rajtuk kí­vül még 24-en kaptak dicsére­tet, jutalmat és kitüntetést, bárom főt pedig előléptettek. Az ünnepség hivatalos része ezzel véget is ért, a baráti kéz­fogásokat kísérő gratuláló szavakat lassan elnyomta az élénkülő „hangulat”, Mukus Albert Zenekarának dallamai betöltötték az ebédlőt. Fehér­köpenyes felszolgálók a vacso­ra menüjeként pacalpörköltet raktak az asztalokra, majd tánccal folytatódott a tűzoltó egyesület hagyományos ren­dezvénye. Miklay Jenő Régebben csak fápintézet volt Reggel háromkor az ébresztő borlást” vesszőzéssel, illetve kicsapással büntették. Különadva Akárcsak mai kései utódja, az ősi scola sem tudott meg­lenni anélkül, hogy ne ren­delkezett volna bentlakásos intézettel. A gimnázium kollé­giuma tehát egyidős az isko­lával: több mint négyszáz esztendős. Vesszőzés Ha azonban összehasonlít­juk a különböző korok inter- nátusait, nagyon különböznek egymástól. A századokkal ko­rábbi kollégiumi életről csak közvetve vannak emlékeink: az iskola mindenkori törvé­nyeiből tudjuk, hogyan élhet­tek a régi idők kollégistái. Még a gimnázium első jelen­tősebb történetírói, Adám Gerzson és Joó Imre is döb­benten állapították meg a múlt század végén, milyen szigorú rendszabályok szorí­tották a bentlakókat. íme néhány adat: a XVIII. századi internátusbán nyáron 3, télen 4 órakor volt ébresztő. A tanítás 6 órakor kezdődött. Ebéd 11 és 12 között volt. Szerda és szombat kivételével délután is tartottak tanítási órákat. Szórakozásra, játékra csak a napi lecke megtanulá­sa után kerülhetett sor, de csak az iskola udvarán. A vá­rosba ugyanis csak rendkívüli és külön engedéllyel távoz­hattak a növendékek. Télen 8, nyáron 9 órakor volt lefekvés. Az internátusbán való bent- tartózkodást szigorúan ellen­őrizték: az „utcákon való kó­Érdekes az, hogy a felügye­lettel bíró egyháztanács meg­szüntette a bentlakást. 1848 januárjában mondták ki a ha­tározatot Tanárky Gedeon ja­vaslatára: „azon régi szokás, melynél fogva az ifjak az is­kolában nagyobb számmal bennt laktak, azonban tudo­más szerint ezen együtti lakás szülőhelye mindenféle zava­roknak s kihágásoknak, de kü­lönben is az illy zárdái lakás az ifjak erkölcsére s világi ta­pasztalatok szerzésére káros befolyással van, jövőre töröl­tessen el.” A gimnázium kollégiumát csak esztendők múlva sikerült ismét visszaállítani, de csak az intézettől különálló épületek­ben. 1862-től kezdve a tápintézet volt a tanulók segítségére; itt a növendékek étkezést kap­hattak. Igaz, ez a megoldás elsősorban a tanítóképző inté­zeti diákokat támogatta, de részesültek ellátásban gimna­zisták is. Új fejezet A két világháború között több helyen is volt a városban a gimnáziumnak kollégiuma, többek közt a Czirják-féle házban az Örkényi úton. A nagykőrösi kollégiumok Jó hafósf^líú a mimikájuk Exportrekeszek gyártása a fő A Göngyölegellátó és For­galmazó Szövetkezeti Vállalat kecskeméti gyáregységének négy telepe van, ezek egyike a nagykőrösi. Eredményei fi­gyelemre méltóak, termelése hosszú idők óta rendszerint túlhalad a tervezettnél. Tavaly például 105 százalékig jutot­tak el a programok megvaló­sításában, amit elsősorban a betanított- és szakmunkásgár­da munkájának jó hatásfoká­val magyaráznak. Négyszer-ötször vissza Igaz, a telep jelenlegi öt­ven dolgozója a múlt év folya­mán jócskán kicserélődött, létszámhiánnyal ennek ellené­re nem küzdöttek. A nagy­mérvű fluktuáció jelensége nem újkeletű itt, sajnos sok­szor a kedvezőtlen munkakö­rülmények és szociális ellá­tottság hiánya miatt kénysze­rülnek embereik munkahe­lyük elhagyására, még akkor is, ha keresetük jó. Ezeken javítani a jövőben kikerülhe­tetlen feladata lesz a telep­nek. Gondolhatnánk, az aszályos nyarat más üzemekhez ha­sonlóan a körösi telep is meg­szenvedte, azonban mégsem úgy történt. A forgalom ala­kulásában, ebből eredően a termelésben sem történt lé­nyeges változás. Igaz, az év folyamán gyártott 300 ezer 6 kilogrammos tölthetőségű ex­port rekeszekből nagy meny- nyiség a telepen maradt ki­használatlanul. Kár mégsem származott ebből, mivel a Hungarofruct Vállalat előző­leg már felvásárolta vala­mennyit. — A belföldi göngyölegek túlnyomó része csak kölcsön- forgalomban vesz részt, vagyis hathónapos használat után valamennyi visszakerül hozzánk — jegyzi meg For­gács László üzemegység-veze­tő. — A visszatérő ládák mintegy 20—25 százaléka szo­rul javításra, s ez a munka minden esztendőben leköti erőnk Jó_ részét, de fontos te­vékenység, mért ily módon a göngyölegek jelentős hányada 4—5 alkalommal újólag visz- szakerühet a körforgalomba, csupán a használhatatlanok kerülnek selejtezésre. Szoros kapcsolat — Az elmondottakon túl mi tartozik még a telep tevékeny­ségi körébe? — Számottevő a raklapfor­galmazásunk, bár ezek gyár­történetében különleges feje­zet a népi kollégiumok kor­szaka. Az Apáczai Csere Já­nos Népi Kollégium. 1946-ban nyílt meg Faragó László irá­nyításával. Ebben az intézet­ben elsősorban tehetséges pa­rasztfiatalok tanulhattak. A kollégiumot pedig szinte a vá­ros lakossága tartotta fenn közadakozásból. A gimnázium kollégiumá­nak történetében merőben új fejezet kezdődött 1951-ben. Ekkor alakult meg az Arany János utcai Técsy-szanatórium épületében a Leánykollégium Karikó Mária vezetésével. A lányok létszáma később any- nyira megnőtt, hogy cserél­niük kellett a fiúkkal: az előbbiek költöztek a Széche­nyi tér 4. alá. A Fiúkollégium pedig, melynek élete szinte összeforrt Sarkadi István ne­vével, később a Postapalotába, majd jelenlegi helyére, a Kecskeméti utcába költözött. Alig... Ma már közös igazgatás alatt működik az anyaiskola és a kollégiumok. A lányok szá­ma az óvónőképző szakközép- iskola megindulásával ugyan­csak felduzzadt, ugyanakkor a fiúkollégium alig-alig telik meg. Nempora montantur! — mondta volna deákul az egy­kori kollégista: a mai diáknak fel sem tűnik a dolog. Tóth Tibor tásával mi nem foglalkozunk, a NEFAG biztosítja számunk­ra a kellő mennyiséget. Mű­anyag ládákkal is rendelke­zünk, sajnos ezek kereslete a kívánatosnál rosszabbul ala­kul. Nem olcsók, viszont tar­tósak, könnyen tisztíthatok, ennek ellenére a mezőgazda­ságban idegenkednek tőle, szí­vesebben használják a hagyo­mányos fagöngyölegeket. — Melyek a legfontosabb gazdasági partnereik? — A nyersanyag mintegy 80 százalékát a helyi Arany János Termelőszövetkezetből kapjuk, a legjobb minőségű nyár papírfát ők küldik. Az értékesítés terén a Bács-Kis- kun megyei Zöldért Vállalat­tal, valamint a Hungarofruct- tal van legszorosabb kapcso­Van, aki szívesen fizetne Fontos kérdésben döntött egyik ülésén a városi tanács: újra szabályozta az út- és közműfejlesztési hozzájárulás mértékét. Aktualitását több tényező is indokolja, s az új összegek is csupán hányadai a végleges költségeknek. Emellett az sem lebecsülendő tény, hogy így, aki a kérdéses összegeket be­fizeti, hozzájuthat a közmű­höz. Hogy ez mennyire nagy eredmény, az tudja csak érté­kelni, aki szívesen fizetne, de nem teheti, mert nem arra megy a vezeték, az út. Az is méltánylandó, hogy a tanács még most sem kér annyit, mint a rendeletekben biztosí­tott felső határ. A. városi kispályás terem- labdarúgó Gulyás István-em- lékverseny kilencedik forduló­ját is két részletben rendez­ték. Bár pluszban egy mérkő­zést újra játszottak, anélkül is gólrekord született. A Toldi-sportcsarnokban: Tol- dis pedagógusok—Kocsér 7-2 (5-2). A jól játszó nevelők há­rom perc alatt már 3-0-ra ve­zettek. Góllövők: Deák (3), Rákosi (2), Erdey, Baji, illet­ve Ézsiás és dr. Pipicz. A Petőfi-tornacsarnokban sorrendben a következők tör­téntek. Konzervgyári KISZ—Infor­mációtechnika 8-2 (2-0). Ellen­felük laza védekezését a tech­nikás konzervesek jól kihasz­nálták. Gólszerzők: Tóth F. (3), Kovács T. (2), Patay (2), Horváth, ilL Kecskeméti és Gujka. Mészáros Tsz—CÁT 3-2 (2-0). A mezőgazdasági rang­adót a kapusok közötti kü­lönbség döntötte el. Góloik: Antal (2) és öngól, ill. Kal­már (2). 21-es Volán—Arany Tsz 5-4 (3-2). A technikás volánosok győzelmét sokáig kétessé tették a lelkes tsz-beliek. Gól­lövők: Sárosi (2), Szilágyi, Szécsényi, Jesz-nszki,\ ill. Csontos, Farkas, Dér és Sápi. Kinizsi—Városgazdálkodás 8-2 (3-1). A nagyobb tudás kidomborodott. Gólszerzők: Klenovics (2), Kecskés L. (2), Decsi, Orbán, Kecskés I., Má­té, ill. Keskeny és G. Kovács. ÁFÉSZ—PVCSV 5-4 (2-3). Izgalmas, változatos találkozó volt. Gólok: Kovács (2), Ara­nyos (2), Baranyai, ill. Pod- maniczky (2). Bari és Horváth. Mészáros Tsz—21-es Volán 2-1 (1-0). Nagyon jó és izgal­mas mérkőzésen a győztes gól az utolsó percben esett. Antal kétszer, illetve Szécsény vol­tak eredményesek. A jelenlegi táblázat: 1. Kinizsi 9 7—2 63-19 14 2. Konzerv. KISZ 8 7 — 1 34-18 14 3. 21-es Volán 9 6 — 3 40-26 12 4. Mészáros Tsz 8 6 — 2 26-16 12 5. Toldis pedag, 9 5 1 3 35-23 11 6. Afész 9 5 1 3 29-25 11 7. Kocsér* 9 4 — 5 36-34 8 8. CAT* 9 3 2 4 28-27 8 9. Városgazdáik. 9 2 — 7 21-54 4 10. PVCSV 9 2 — 7 21-54 4 11. Arany Tsz 9 2 — 9 21-55 4 12. Információt. 9-------9 13-50 — * = a CAT—Kocsér mérkőzésen egyik fél sem kapott pontot. latunk. A Szikrai Állami Gazdaság, a Szovjet—Magyar Barátság Termelőszövetkezet is komoly megrendeléseket bonyolít le velünk évente, de szinte az ország minden ré­szébe szállítunk. — Idei terveik? Belföldre is — Sajnos, konkrét tervszá­mok nincsenek, annyit azon­ban tudunk, hogy a tavalyi­hoz hasonló termelési ütemet és volument kell biztosíta­nunk. Az első negyedévben el­sősorban 6 kilogrammos ex­portrekeszek gyártása lesz a fő feladat, de emellett bel­földre is jelentős mennyiségű ötös rekesz gyártását tűzte ki feladatunkul a vállalat. Nézzük ezután a konkrétu­mokat. Szilárd burkolatú út eseté­ben ’ lakásonként-házanként 6000, járda lefektetésekor 2000 forint a hozzájárulás. Villanyvezeték létesítésekor 2500 Ft-ot kell fizetni. A gázvezeték 5000 forint, a víz 6000, a szennyvízcsatorna vezetése 8500 forint hozzájáru­lást igényel. Az is fontos tudnivaló, hogy a hozzájárulás kivethető mér­téke maximálva van, ez la­kótelkenként a 30 ezer, laká­sonként a 23 ezer, míg úszó­telkek esetében 15 ezer forint lehet. Két fordulóval a befejezés előtt a mezőny két részre sza­kadt. További érdekesség, hogy 9 csapat mindegyike több gólt rúgott, mint kapott. A befejező fordulóra rendez­vény miatt február 25. helyett március 3-án kerül sor. Városi tekebajnokság Az Nk. Mészáros Tsz SK, valamint a városi tanács vb művelődési, egészségügyi és sportosztálya február 25-én a temetőhegyi tekecsarnokban személyenkénti 40 telibe do­bással rendezi a városi női és férfi felnőtt egyéni és csa­patbajnokságot (4 fős csapa­tokkal) tekesportban. Nevezni február 23-án 12 óráig lehet a tanácsnál, Szőke Sándor sportfelügyelőnél, valamint a Mészáros Tsz irodájában An­tal Domokos sportköri elnök­nél. Egyetlen kitétel: e sport­ágban igazolt versenyzők nem indulhatnak. Pénteki sportműsor Karate Petőfi-tornacsarnok, 18 óra: városi egyéni bajnokság. S. Z. ia este Fűtői-fáig címmel ma este 21 óra 30 perckor a Kossuth rádióban közfigyelemre érde­mes műsor hangzik el a kör­nyezetvédelem és a polgári vé­delem kapcsolatáról. A műsor­ban szó lesz többek között a radiobiológiai és vegyvédelmi rendszerről, a Paksi Atomerő­műről, a felszíni vizek vizsgá­latának eredményeiről. Az iz­galmasnak ígérkező műsort kedves olvasóink figyelmébe ajánljuk. mio7i Csárdáskirálynő. Színes, ma­gyar-nyugatnémet film. Elő­adás 5 és 7 órakor. A stúdiómoziban Languszta reggelire. Színes, szinkronizált olasz filmvígjá­ték. (14 éven aluliaknak nem ajánlott!) Fél 6-kor. ISSN 0133—2708 (Nagykőrösi Hlrta M. J. Még így sem teljes összeggel Út- és közműfejlesztések Sporthírek Hajrá előtt a csapatok

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom