Pest Megyei Hírlap, 1984. február (28. évfolyam, 26-50. szám)

1984-02-16 / 39. szám

Titokról nincs szó Eltakart szemmel? ‘Innen— i • Az NSZK kéri az 1985. évi ví­zilabda Világ Kupa rendezési jogát. A nyugatnémet szövetség a nem­zetközi szövetséghez küldött bead­ványában Duisburg ot jelöli meg színhelynek, ahol tavaly jól sike­rült nemzetközi tornát rendeztek, s idén is lebonyolítanak egy jia- sonló erőpróbát. Q A legjobb magyar birkózók külföldön lépnek szőnyegre. A svédországi Västerasban péntektől vasárnapig rendezik a hagyomá­nyos kötöttfogású viadalt, amely­nek a magyar résztvevői: Vadász, Rácz, Sipos, Tóth, Bódi, Péter, Ko­csis, Komáromi, Növényi és Gás­pár. Isztambulban a szabadfogá­snak vizsgáznak, itt Szabó, Sza- lontai I., Nagy, Szalontai Z., Né­meth, Orbán, Tóth, Szakkal és Ro­bot ka próbál szerencsét. & Itthon érdekesnek ígérkezik a Körcsarnokban szombaton 9 óra­kor kezdődő (döntők délután) XI. Honvéd Kupa nemzetközi csel­gáncsverseny, amely egyben hazai rangsorviadal. A magyarok ellen­felei szovjet, francia, lengyel, ro­mán és NDK-sportolók lesznek. ® Bukarestben szombaton és va­sárnap nemzetközi férfi törver- senyt rendeznek, amelyen Bállá, Pál, László, Katona és Populás vesz részt. # A Nemzetközi Kézilabda Szö­vetség (IHF) hivatalosan értesítet­te a Kínai Népköztársaság kézilab­da szövetségét, hogy a kínai női válogatottat besorolta a Los An­geles-! olimpia résztvevői közé. Csak szazadniásodpereck dőníodck Kar in Enke Szarajevó leg je iJji. ÜAK 16. Hölgyek viadala Pedagógusok a kosár alatt Cegléden, a megyei pedagógus­sportnapon nagy érdeklődés kísér­te a kosárlabdázók viadalát. Ké­pünkön : jelenet a Cegléd—Nagy­körös női találkozóról. Főként skandináv zászlókat lehetett látni szerdán az Ig- man-hegy nagy mezején kije­lölt pálya körül, amikor a délelőtti órákban 12 női sífu­tó váltó vágott neki a 20 ki­lométeres távnak. Érthető volt az eszaikiak érdeklődése, mert főleg a finn váltó számított esélyesnek. Legnagyobb rivá­lisként a szovjet kvartettet emlegették, de a 4X5 kilométe­res staféta végül is meglepe­téssel zárult. Norvégia fölé­nyesen megelőzte legnagyobb északi riválisát, Finnországot, meglepetésre lecsúszott a do­bogóról a legutóbbi olimpiai ezüstérmes Szovjetunió, amely­nek versenyzői csak a negye­dik helyet szerezték meg. Az igazi szenzációt pedig Cseh­szlovákia szállította, mert 27 esztendős „finisemberük”. Kvetoslava Jeriova felhozta nemzetét a záró 5 kilométeren a dobogó második fokára. Norvég nők Bár a norvégok sikere a két éve Oslóban született világ- bajnoki győzelmük ismereté­ben jósolható volt, inkább a jobb szarajevói, egyéni ered­ményekkel rendelkező finnek­nek adták a több esélyt. A Holménkollen sánc mellett 1982-ben rendezett sífutó vi­lágbajnoksághoz képest a győztes csapat szakvezetői egy helyen változtattak felállá­sukon, az akkori egyik induló­jukat, Boet most Jahren he­lyettesítette. Norvégia ezzel 1968 után második női stafétag.vőzelmét aratta, amely immáron a har­madik olimpiai bajnoki cí­mük, amelyhez itt Szarajevó­ban jutottak. Karín Enke majdnem 3 másodperccel elmaradt álmai­A ceglédi csarnokban A bírók vizsgáznak NB I-es bírók, Jaczina fió- bert, Maczkó József és a már visszavonult Bana Antal fúj­ják a sípot Cegléden, a vá­rosi tornacsarnokban szomba­ton tíz órakor kezdődő labda­rúgó-teremtornán, melyen a Duna területi csoporthoz tar­tozó játékvezetők által — BLASZ, Komárom, Fejér és Pest megye — alkotott együt­tesek vesznek részt. A „feketeruhások” ilyen jellegű találkozói — a téli időszakban — immár hagyo­mányosnak mondhatók, hiszen az utolsó három évben mindig találkoztak, s most már ne­gyedszer kerül sor a küzde­lemsorozatra. A játékvezetők nélkülözhe­tetlenek a labdarúgó-mérkőzé­seken, hétről hétre találkoz­hatunk velük, amint vezetik a találkozókat. Arra viszont csak kevés lehetőség van — ezek egyike a mostani —, hogy meggyőződhessünk róla, vajófi ők hogyan bánnak „pettyessel”. A tornacsarno! ba kilátogató nézők számára ez jelentheti a legnagyobb ér­dekességet. U. L. Döntetlen A Fradi ellen Tegnap délután a Ferencvá­ros NB I-es labdarúgó-csapata vendégszerepeit a váci városi stadionban. Váci Izzó MTE— FTC 1-1. 1200 néző, vezette: Temesvári. Az első félidőben a területi bajnokság Mátra-csoportjának listavezetője szerzett vezetést Kása találatával. Szünet után feljavult a Fradi — különösen a cserejátékosok révén —, s Koch lövésével egyenlítettek. A hazaiak egyenrangú part­nerei voltak a zöld-fehérek­nek. A régi elődök nyomdokain Tavaly már nem buktak el Több mint hét évtizedes múltra tekinthet vissza a Gyömrői Sportegyesület. .A régi elődök emléke ma már csak az idősebbekben él. A huszas, harmincas években volt olyan esztendő, hogy pél­dául három labdarúgócsapata is volt a településnek. Hol van már az az idő?! Nemcsak rcíúr Azért a mai fiataloknak sincs szégyenkezni valójuk. Az elmúlt esztendő különösen jól sikerült a gyömrői színeket képviselők számára. A legné­pesebb szakosztály a labdarú­góké, akik az elmúlt néhány évben többször diadaltáncot járhattak, hiszen háromszor is megnyerték a monori—ceg­lédi összevont járási bajnok­ságot. Az osztályozok azonban megoldhatatlan feladat elé állították őket, mindig elbuk­tak. Tavaly júniusban azon­ban kánikula ellenére meg­tört a jég. Megnyerték ismét a bajnokságot, s jogot nyer­tek a megyei II. osztály A- csoportjában való indulásra. A szkeptikusok úgy engedték el’ őlcet, hogy csak retúrt válta­nak, majd a magasabb osz­tályba. Az első félidő — az őszi szezon —, nem ezt mu­tatta. Sokáig a tabella élén álltak a gyömrőiek, csak az utolsó előtti fordulóban szo­rultak le onnan'. A nagy rivá­lis Dány ellen hazai pályán 1-0—ás vereséget szenvedtek hatalmas küzdelemben, s ez az őszi első helyükbe került. A második helyről várják a március Il-i folytatást, s nem titkolják; szeretnének a dobo­gón végezni. Január 15-én kezdték az alapozást, s több előkészületi mérkőzésen túl vannak már. A Maglódat ide­genben győzték le 3-0-ra, ki­kaptak viszont a fővárosban a Ganz-MÁVAG ifitől (3-2) és otthonukban a Monortól (4-1). Különösen ez utóbbi okozott némi keserűséget, hi­szen az egy évvel ezelőtti baj­nokin még a gyömrőiek bi­zonyultak jobbnak hat (!) gól­lal. Ma délután otthonukban fogadják a Tápióságot, szom­baton délelőtt 10 órakor az Elektromos szerepel Gyomron. A továbbiakban még játsza­nak Maglóddal, Tápiósággal, Sülysáppal és Úrival. Itrő»ö(hck A mérce magas, nem köny- nyű az akadályt venni. Az őszi eredmények azonban ar­ra kötelezik az együttest, hogy ezután is szívvel-lélekkel küzdjenek a mérkőzéseken, s akkor az eredmény nem ma­rad el. Megérdemlik a szur­kolók Is a törődést, pontosab­ban a jó játékot, mert ebben az osztályban a gyömrőieknek volt a legnagyobb közönségük. Szólni kell az egyesület má­sik két szakosztályáról !s, a kézilabdázók tavaly a hatodik helyen végeztek a megyei I. osztályban. Az idén még szebb terveket szövögetnek, a dobo­gó valamelyik fokát szeret­nék megcélgzni. Már alapoz­nak ők is, visszatért az egye­sülethez Németh József, s le;gazolták a Budapesti Hon­véd volt ifjúsági válogatott­ját. Vékony Jánost. Erős te­hát a játékosállomány, most már csak rajtuk múlik, hogy akarják-e ők is a sikert. A sakkozók több éves szü­net után, ismét a megyei I/A csoportban szerepelnek. Az első bemutatkozás a vártnál gyengébben sikerült, hiszen a nagyon erős váciaktól hazai környezetben 8-2-re kikaptak. A MÉM-ből leigazolták Szen­té László mesterjelöltet, aki az első táblán játszik. Tőle győzelmet vártak, a váciak el­len, de dr. Bodnár szó sze­rint keresztül húzta számítá­sait. Éles küzdelemben, izgal­mas végjátékban a Duna-par- ti elsőtáblás nyert. A szak­osztály célkitűzése az első hat hely valamelyikének megszer­zése. Nyílt napok Gyömrőn tehát valamennyi szakosztály a megyei szintű bajnokságban szerepel. Az idén szeretnének előrelépni a tömegsport területén is. Nyílt napokat szerveznek a sportpá­lyán, a felnőtteket is bevon­ják a rendszeres testedzésbe. Gér József Kétüléses szánkó, olimpiai baj­nok: Hans Stangassinger, Franz Wembacher (NSZK) 1:23.620 (41.380, 11.740), 2. Jevgenyij Bjelcuszov, Alekszancir Beijakov (Szovjetunió) 1:23.660 (41.813, 41.847), 3. Jörg Hoff­mann, Jochen Pietzsch (NDK) 1 :23.887 (41.996, 41.891). A téli olimpián a jégtáncban a következő sorrend alakult ki: olimpiai bajnok: Jayne Torvill, Christopher Dean (Nagy-Britan- nia), 2. Natalja Besztyemjanova, Andrej Bukin (Szovjetunió), 3. Ma­rina Klimova, Szergej Ponomaren­ko (Szovjetunió). tói. Szarajevó egyik hősnője, a drezdai születésű, 23. szü­letésnapját június 20-án ün­neplő NDK-beli gyorskorcso­lyázó csillag szerdán utoljára lépett fel a téli olimpián. A leghosszabb távon 26 induló volt, és a 3000 méteren pró­bálkozott Enke azzal a kivéte­les bravúrszerzéssel, hogy ki­harcolja idei harmadik olim­piai bajnoki címét. Nem sike­rült, „csak” második lett hon­fitársnője, Andrea Schöne mögött, de nem volt szomorú, mórt az 1000 és 1500 méteres bajnoki címei után már el­mondta egyszer: a maratoni távon nem ő az első számú favorit, hanem Schönbrunn. Enke rosszul tippelt, mert egy másik NDK-beli, Schöne „jött közbe”, Schönbrunnak pedig a dobogó harmadik foka ju­tott. A négymc<Iálos Enke így is a hosszúkorcso- lyás versenyek szarajevói „leg”-je, ugyanis két arany- és két ezüstéremmel zárt. Most már csak azt kell megvárnia, hogy a finn sífutónő, Hämä- lainen indul-e a 20 kilométe­ren, és ha igen, ott milyen he­lyezést ér el. Ismeretes, hogy a finn versenyző jelenleg két arany- és egy bronzéremmel rendelkezik. A 176 centi ma­gas, 72 kg-os Enke már 1980- ban is szerzett egy aranyér­met, így tekintélyes olimpiai gyűjteménnyel büszkélkedhet. Az 1960-as születésű, Drezdá­ban élő újdonsült bajnoknő már a nyolc évvel ezelőtti innsbrucki olimpián is szere­pelt, szarajevói győztes szá­mában ezüstérmet szerzett. Ugyanezen a távon Lake Pla- cidben négy éve negyedik helyezésre futotta erejéből, a tengerentúli olimpia óta azon­ban jelentős bravúrokat ért el. Az Einheit Dresden sportolója összetett négytávú világbaj­noknő, kétszer pedig hasonló versenyen Európa-bajnoknő is volt. Nemcsak 4:25.90 perces egyéni rekordját javította meg, hanem a, négy évvel ez­előtt ötkarikás bajnoki címet szerzett norvég Bjcrg-Eva Jensen olimpiai rekordján (4:32.13) is jelentősét javított. A címvédő gyorskorcsolyázó egyébként még pontot sem tu­dott szerezni, hetedik helye­zettként végzett. A szánkóversenyek harma­dik számában, a kétülésesék küzdelmében az" NSZK duója szerezte meg az olimpiai aranyérmet, miután az egy- üléseseknél olasz, illetve NDK- beli siker született. A győztes duó mögött szovjet, illetve NDK-s kettős léphetett a do­bogóra. A verseny szorosságá­ra jellemző, hogy az első négy helyezett kivétel nélkül 1:24 percnél jobb időt ért el az összesítésben. Eshetett a hó, fújhatott a szél, de mindez nem akadá­lyozhatta rneg a lengyel Andrzej Obaiskit abban, hogy szülővárosából, Krakkóból a téli olimpia színhelyére ke­rékpározzon. Az utolsó dieséreíe Az argentin Luis Rtos az ötkarikás versenyek örökérvé­nyű mottója — „o részvétel a fontos!” — jegyében indult a 10 km-es biatlon számban. A 30 éves sportoló a 63 induló közül hatvanadiknak ért célba, egy valamivel azonban kitűnt kollégái sorából: 6 volt az egyetlen balkezes biatlo­nista! Az argentin vezetők nem akar­ták, hogy Rios hátrányos külső körülmények miatt essen el a jobb helyezéstől, s puskáját úgy alakították át, hogy bal válláról is lehessen vele cé­lozni. A helyezés ismeretében azonban úgy tűnik, Rioson ez a „figyelmesség" sem segített. Cvijetin Mijatovics, a Jugo­szláv Szocialista Szövetségi Köztársaság Elnökségének tagja kedden vacsorát adott az olimpiai játékokra Szaraje­vóba érkezett XVI. Károly Gusztáv svéd király tisztele­tére. Kedden érkezett az olimpia városába Harold norvég trón­örökös és felesége, Sonja her­cegnő. A trónörökös édesapja, V. Olaf király az 1928-as olimpián vitorlázásban szer­zett aranyérmet. A 10 km-es biatlon szám út­vonalának fél távján hatalmas hőember köszöntötte a ver­senyzőket. Az „alkotás” Mi­roslav Sipek — korábban ne­ves jugoszláv sportlövő — műve, ★ Szerdán ismét változtatásra kényszerültek a szarajevói ren­dezők. A nők alpesi leslkló ver­senyszámában néhány résztve­vő ugyan teljesítette a távot, de ezután a rendezők a köd és a rossz minőségű hó miatt e szám elhalasztását jelentették be. A női lesiklás legújabb idő­pontja: csütörtök 10.30. Kétéveseit kezdett síelni Szabolcs csillogó aranyai CJSAGHIR: a XIX. téli úttörő-olimpián az óriásműle­siklásban a Pest megyei, pon­tosabban érdi Majthényi Sza­bolcs aranyérmet szerzett. Nem akármilyen teljesít­mény ez egy 12 éves fiútól, akivel érdi otthonában édes­anyja és bátyja társaságában beszélgettünk. Megtudtuk, hogy az elmúlt hét végén a Galyatetőn meg­rendezett országos alpesi ser­dülőbajnokságon tovább nö­velte érmeinek számát, és ott is a dobogó legmagasabb fo­kára állhatott fel. Nemrégen költöztünk Érdre, azelőtt a Szabadság-hegyen laktunk — mondja a mokány kis' fiatalember. — Édesapám sí- és vitorlásedző, édesanyám pedig testnevelő tanár. Így aztán nem csoda, ha én is már kiskoromban eljegyeztem ma­gam ezzel a szép sportággal. Még kétéves sem voltam, már az apukám sílécet kötött a tal­pamra. Eleinte nagyokat buk­dácsoltam, többször megütöt­tem magam, de kitartó vol­tam. Szabolcsnak nem keli szé­gyenkeznie az iskolában sem. hiszen kitűnő tanuló. Már veteránnak számít az úttörő- olimpiai versenyeken, hiszen az idén negyedszer indult. Edzéseit édesapja és bátyja irányítja, apukája a Visegrá­di Erdész SK edzője. Az idei eredményeihez nagyban hoz­Szabolcs huncutkás mosolya min­dent elárul... zájárult a nemrég meghono­sodott gyepsí. amelyet május­tól októberig tudnak használ­ni. Edzéseit a Normafánál végzi, ha ott nincs hó, képe­sek akár több száz kilométert is utazni. Amolyan csodagye­rek Szabolcs. A vitorlázásban, az úgynevezett Optimist ka­tegóriában korosztályában szintén magyar bajnok. Mi más is lehetne a vágya, mint a további helytállás á tanulásban és a sportban egyaránt. Kívánjuk, hogy si­kerüljön neki! Kép és szöveg: Hancsovszki János Nem könnyű manapság a 1 * tömegsportot szervez­ni. Az emberek elfoglaltak: kinek a munkahelyén akad még tennivalója a műszak letelte után is — gondol­junk csak az egyre szaporo­dó gazdasági munkaközös­ségekre és más kisvállalko­zásokra —, kinek odahaza, a családban, a ház körül vannak feladatai. Ha rang­sort kell állítani, szinte ter­mészetes, hogy mindig a sport marad a végére. Ter­mészetes? Ha jól belegon­dolunk, nem az. Nem az, mert nap mint nap érkez­nek a riasztó hírek, hogy nemcsak a felnőttek között, de a fiatalok körében is egyre nagyobb a mozgás­hiány miatt fellépő betegsé­gek aránya, egyre több ál­dozatot szednek a szív- infarktus és a különböző érrendszeri elváltozások. Igaz, mondhatnánk, egy ki­adós fizikai munka alapo­san megmozgatja a szerve­zetet, de ne keverjük össze: ez nem sport! Orvosi vizsgálatok százai, ezrei bizonyítják, hogy csak az alaposan átgondolt, terv­szerű igénybevétel, a szer­vezet valódi edzése az iga­zán hasznos. Felismerték ezt például Pest megye ipari szövetkezeteinek tagjai is, akik esztendőnként mintegy másfél tucat sportágban áll­nak rajthoz. E megmozdu­lásokat az Ipari Szövetke­zetek Pest megyei Szövet­sége szervezi immár esz­tendők óta nagy-nagy hoz­záértéssel. A sportbizottság például az elmúlt eszten­dőben is több területi dön­tőt rendezett. Ezeken — a statisztikából legalábbis ez derül ki — legalább négy­ezren vettek részt. Sok ez, vagy kevés? Ha azt vesz- szük, hogy a szövetkezetek­ben ennél sokkal többen dolgoznak, akkor kevés.-De ha arra is felfigyelünk, hogy az elmúlt években fo­lyamatosan nőtt a tömeg­sportba bekapcsolódók szá* ma, akkor már másképpen értékelhetjük. S titokról nincs szó: a KISZÖV-nél nem tagadják, hogy szám­talan gonddal jár a szer­vezés, s csak akkor számít­hatnak sikerre, ha valóban mindent alaposan előkészí­tenek, s nem az utolsó pil­lanatban kell kapkodni. Két esztendeje még nagy vita volt arról, hogy mi­lyen napokon rendezzék a versenyeket, a gyakorlat azonban bizonyította, hogy a szombatok a legmegfelelőb­bek. A péntek — ez volt az ellentábor álláspontja — már csak azért sem jó, mert nagyon gyakori volt, hogy a sportolókat munkából kellett elengedni. rjj1ermészetas persze, hogy-1 a termelés és a tömeg­sport közül az előbbi a fontosabb. Senki nem vár­hatja. hogy nagy értékű gépek és .berendezések áll­janak kihasználatlanul azért, mert avatott kezelőik éppen a pettyest kergetik, vagy a zöld asztalnál a pingponglabdát pattogtat­ják. Erről, ugye érthető, nem lehet szó. Ám arról már igen, hogy a gazdasági munkát és a tömegsportot összehangolva, összeegyez­tetve szervezzenek olyan versenyeket, amelyek a résztvevőknek valóban ked­vükre valók, s nem nyűg­nek, sokkal inkább kelle­mes kikapcsolódásnak, szó­rakozásnak tekinthetik. Eb­ben az esetben nem hi­szem, hogy gond lehet a résztvevők számával, biz­tosan mindenki ott lesz, aki teheti. A tömegsport csak akkor mozgat meg valóban tömegeket, ha nem aláren­delt feladatként kezelik a vállalatoknál, a szövetkeze­teknél. Az a baj, hogy sok helyen ezt teszik. Csak ar­ról feledkeznek meg, ami­kor sűrűn panaszkodnak arról, sok a betegállomány, emiatt nagy a kiesés a ter­melésből, hogy még szerve­zettebben, még átgondol­tabban kellene támogatni az adott helyen a tömeg­sportot. Ez a befektetés ugyanis nem kerül sokba, és gyorsan megtérül. Ezt felismerni, nem ne­héz. Alapvető feltétele: ne „bekötött szemmel”, szem­ellenzősen vizsgáljuk ezt a témát. Furucz Zoltán

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom