Pest Megyei Hírlap, 1984. február (28. évfolyam, 26-50. szám)

1984-02-15 / 38. szám

1D84. FEBRUÁR 15., SZERDA Jogi tanácsok Az öregségi és a rokkantsági nyugdíj megállapítása A lakás elhagyása után mikor szűnik meg a bérleti jogviszony? # Milyen időszak keresete alapján állapítják meg az öreg­ségi és a rokkantsági nyugdíj összegét. _ Olvasónk nyugdíját múlt év július 1. napján állapították meg. Több helyen sérelmezte, hogy az átlagkeresetét nem jól állapították meg, és az öt nap­tári év közül a kereset szem­pontjából nem a három leg­jobb : naptári évet számolták. Ugyanis olvasónk az egyik ' évben több ízben részesült ju­talomban, és a komplex érté­kelésen alapuló jutalom is több volt, mint amit beszámí­tottak. Olvasónk a fenti címben szereplő kérdésen felül azt is kérdezi, hogy milyen juttatá­sok vehetők keresetként figye­lembe. Az öregségi és a rokkantsági nyugdíj összegét hivatalból, vagyis, ha az igénylő másik (kedvezményes) időszak figye­lembevételét nem kéri, a nyug­díjazás évében a nyugdíj meg­állapításáig, valamint a nyug­díjazás évét közvetlenül meg­előző 5 naptári év közül az igénylőre legkedvezőbb 3 nap­tári év alatt a főfoglalkozás keretében elért kereset havi átlaga alapján állapítják meg. Az 5 naptári év közül olyan 3 naptári év vehető figyelembe, amelyben az igénylőnek nap­tári évenként legalább 180 naptári napra és a 3 évben összesen legalább 730 naptári napra keresete volt. Mezőgaz­dásági szövetkezeti tagnál a 3 naptári évbe olyan évek szá­míthatók be, amelyekben a a férfi legalább 150, a nő 100 munkanapot teljesített. Amikor az igénylőnek a --nyugdí jazását megelőző 5 nap- = tári év között — az említett feltételek hiányában — nincs figyelembe vehető 3 éve, a nyugdíj összegét a nyugdíjazás " évét megelőző negyedik nap­tári év első napjától a nyug­díj megállapításig terjedő idő­ben elért kereset havi átlaga alapján állapítják meg, ha ez alatt az idő alatt van legalább 730 nap keresete, mezőgazda- sági szövetkezeti tagnak pe­dig legalább 300, nőinek 200 munkanapja. Ez idő alatt elért ' keresetet veszik figyelembe abban az esetben is, ha ked­vezőbb az előző bekezdésben megjelölt idő alatt elért kere­setnél. Ami a másik kérdést illeti, arra a következő a válaszunk: Keresetiként az átlagszámí­tási időszak alatt végzett mun­káért járó azokat a pénzbeli és természetbeni juttatásokat veszik figyelembe, amelyek után az igénylőnek nyugdíjjá­rulékot kellett fizetnie. Ke­resetként veszik figyelembe az átlagszámítási időre járó bal­eseti járadékot is. Arra az idő­re, amelyre baleseti rokkantsá­gi nyugdíj járt, a 4. fokozatú baleseti járadéknak megfelelő összeget kell figyelembe ven­ni. Az év végi részesedés és a jutalom kivételével az egyéb nyugdíjjárulék-köteles jutta­tást akkor is figyelembe ve­szik, ha azt, például a prémiu­mot a nyugdíjazás után fizetik ki. A nyugdíjazást követő naptári év végéig kitüntetés alapján kifizetett jutalmat (ideértve a törzsgárda jutal­mat is), továbbá a bányászati hűségjutalmat, úgy veszik szá­mításba, mintha azokat a nyugdíj megállapítását meg­előző napon fizették volna ki. Az 1980. december 31-e után kifizetett, illetőleg kifizetésre kerülő jutalom legfeljebb az 1980. utáni kereset tíz százalé­kát meg nem haladó összeg­ben vehető számításba. Nem vonatkozik ez a korlátozás, te­hát továbbra is teljes összeg­ben vehető figyelembe a bá­nyászati hűségjutalom, a szo­cialista munkaversenyben el­ért eredmény elismeréseként kapott jutalom — ideértve a nem termelő vállalatoknál, a költségvetési szerveknél folyó szocialista munkamozgalomban elért eredmények elismerése­ként kifizetett jutalmat is —, valamint az egyéni kitüntetés­sel járó — nyugdíjjárulék-kö­teles — jutalom, még akkor is, ha a jutalmat nem a kitünte­tés adományozója, hanem az alkalmazó vállalat vagy szerv maga fizeti (ideértve a törzs­gárda jutalmat is). • Ha a bérlő elhagyja a la­kást, megszűnik-© a bérleti jogviszony? Olvasónk hosszabb időre költözött betegápolásra egyik rokonához. A feleségével kö­zös lakásból állandó jelleggel ki jelentkezett, mert válóper is ,van közöttük folyamatban. Visszaköltözhet-e olvasónk a lakásba, ha a rokonának gon­dozása véget ér. Mindenesetre olvasónk ha a visszatérés szándékával költö­zött el otthonról, akkor hely­telenül tette, hogy a közös la­kásból állandó jelleggel ki je­lentkezett. Azonban talán még lehet valamilyen megoldás, mert az elkülönítetten hasz­nált lakószobát, nem ürítette ki, abban benne hagyta búto­rait. A jogszabály ugyanis azt mondja, ha a bárlő a lakás­ból állandó jelleggel kijelent­kezik, és azt kiüríti, a lakás­bérleti jogviszony — a szüne­telés esetének kivételével — megszűnik, viszont az is jog­szabály, ha két hónapot meg­haladó időre hagyta el a bérlő a lakást, akkor a lakással ren­delkező szerv azt igénybe ve­heti. Természetesen ez nem nyombani adminisztratív eljá­rással történik, mert a la­kásügyi hatóság a bérlő által elhagyott bérlakás igény- bevétele előtt, köteles az ismert helyen tartózkodó bér­lőt felhívni, hogy a felhívás kézhezvételétől számított 8 na­pon belül, igazolja a lakás el­hagyásának okát. Olvasónk akkor jár el helye­sen és sürgősen, ha a tanács­hoz bejelenti, hogy a lakást két hónapot meghaladó időre hagyta el, ennek okát közli a bérbeadóval. Dr. M. J. Legfelsőbb Bíróság Válás — 35 év után A házasság harmincöt évig tartott, felneveltek három gyermeket, amikor megkezdő­dött a válóper. Az asszony ar­ra hivatkozott, megsokallta férje durvaságait, a veréseket. A tanyát, amelyben laknak, ő örökölte, de később közösen bővítették, és felnőtt, családos gyermekeik is ott élnek. A járásbíróság a házasságot felbontotta, és a ház használa-, tát közöttük megosztotta. Fel­lebbezésre a megyei bíróság a ház kizárólagos használatára a feleséget jogosította fel, míg a férjet kötelezte, hogy tizenöt nap alatt távozzák. A jogerős ítéletnek csak a lakáshaszná­latra vonatkozó része ellen emelt törvényessági óvásra a Legfelsőbb Bíróság mindkét ítéletet hatályon kívül helyez­te. A határozat indoklása sze­rint a házasság megromlását mindkét fél magatartása okoz­ta. A korábbi tettlegességeket a megyei bíróság tévesen te­kintette olyan súlyos oknak, ami az elvált házastársak kö­zött a ház megosztott haszná­latát lehetetlenné tenné. A férj rnár hosszabb ideje nem viselkedik úgy, ami a bérlő­társi jogviszony megszünteté­sét vonná maga után. Közös tulajdon esetén ilyen döntés csak akkor indokolt, ha a la­kás — terjedelme, vagy beosz­tása, illetve a felek közti rossz viszony miatt — megosztva nem használható. — Mindezek miatt a jogerős ítélet törvénysértő, ezért hatá lyon kívül kell helyezni, és új bizonyítási eljárást kell lefoly­tatni — mondta ki a Legfel­sőbb Bíróság. Az új eljárás során azt is meg kell állapítani, hogy a házban a gyermekeik is ott laknak-e, mert akkor őket is .perbe kell hívni. iTíZ NAP RENDELETÉIBŐL! A településtisztasági szolgál­tatás ellátásáról és a telepü­lési folyékony hulladékok ár­talmatlanításáról a 4/1984. (II. 1.) ÉVM számú rendelet intéz­kedik. (Magyar Közlöny, 5. száma.) A filmalkotók, valamint a filmgyártás közreműködő gaz­dasági érdekeltségéről a 6/1984. (II. 1.) MM. sz. rendelet ren­delkezik ugyanitt. A fegyveres erők, a fegyve­res testületek és a rendészeti szervek tagjai lakásépítésének (-vásárlásának) támogatásáról szóló 16/1983. (VI. 29.) PM— ÉVM számú együttes rendelet­nek a vám- és pénzügyőrségre vonatkozó végrehajtásáról uta­sítás jelent meg, a 115/1983. PM. sz.. alatt. , Az .utasítást a Pénzügyi Közlöny 20. száma közli. Ugyanitt találják meg az érdekeltek az ez évre vonat­kozó hitelpolitikai irányelve­ket. A kulturális, tudományos, műszaki-tudományos, illetőleg oktatási célú külföldi tanul­mányutakról az érdekeltek a Tanácsok Közlönye 1. számá­ban találják meg az 1/1984. (I. 17.) MM. sz. rendeletet. A munkaügyi döntőbizottsá­gok szervezetéről és eljárásá­ról, a munkakönyvekről ugyan­itt jelent meg a 2/1984. ÁBMH, illetve a 3/1984. ÁBMH-rendel- kezés. I Vizek partján- HORGÁSZBOTTAL 1 Ä közhit és a törvény A házastársi közös vagyon Családjogi törvényünk sze­rint a házasság megkötésével a házastársak között vagyonkö­zösség keletkezik. A házastár­sak osztatlan közös tulajdo­na mindaz, amit az életközös­ségük fennállása alatt akár együttesen, akár külön-külön szereztek. (Kivéve azokat a va­gyontárgyakat. amelyek kife­jezetten a különvagyon köré­be tartoznak.) Hosszú cgyüítélés Közös vagyonba tartozik: a munkabér, a bérjellegű jutta­tás, a nyereségrészesedés, a ju­talmak, valamint a bérköltség és a részesedési alap terhére kifizetett minden fajta díjazás. Továbbá: a kisiparos és kiske­reskedő. bármilyen vállalkozás­ból szerzett jövedelme; a fel­találót, újítót, a szerzőt és más szellemi alkotást létrehozó személyt a házassági életkö­zösség fennállása alatt megil­lető (esedékes) díj; a totón, lottón, nyereményjátékokon nyert összeg, a versenyeken nyert díj, bármilyen játékon, sportversenyen elért győze­lemért kapott díjazás; a vélet­lenül szerzett vagyontárgy: például valaki talál valami olyan vagyontárgyat, amit jog­szerűen magánál tarthat. Felsorolni valamennyi esetet bem tudjuk. Csak néhány olyan érdekességet emeltünk ki, amelyről úgy tűnhet, hogy a külön vagyonba tartoznak. Elterjedt tévhit miatt érde­mes tisztáznunk, igaz-e, hogy tizenöt évi házasság után min­den vagyontárgy a közös va­gyonba kerül? Természetesen az eredetileg különvagyonba tartozó dolgokról esik itt szó. A hosszú együttélésnek (neve­zetesen a 15 évnek) valóban jelentősége van ebből a szem­pontból. Tizenöt évi házasság után közös vagyonná válnak (ha ad­dig a különvagyonba tartozott) a házastársak mindennapi élet­vitelét szolgáló, szokásos mér­tékű berendezési és felszerelé­si tárgyak, (Például személy- gépkocsi, motorkerékpár, búto­rok, konyhafelszerelés, elektro­mos gépek.) De ezek is csak akkor, ha közben kicserélték másikra. Ha a 15 év alatt az előbbiekhez sorolandó, erede­tileg különvagyoni tárgyat nem cserélték ki, az megőrzi kü­lönvagyoni jellegét, és a házas­sági életközösség megszűnése után azt abban az állapotban kell kiadni, ahogy van. Közös életkezdés Érdekes kérdés még az is, hogyan lehet elszámolni a ro­konokkal közösen szerzett va­gyont. Kié legyen a nászaján­dékba kapott vagyontárgy, a menyasszonytáncnál össze­gyűlt pénz? Gyakori, hogy a közös éle­tet megkezdő fiatalok szülői, testvéri segédlettel kezdik el építeni otthonukat. A rokon pénzt ad, munkát vállal. Az­tán, ha megromlik a jó vi­szony a házastársak között, természetesen a segítő család­tag csak a maga rokonának szeretné juttatni a maga hoz­zájárulását. Ilyenkor először azt állapít­ják meg, hogy o kívülálló, se­gítő szülő, testvér milyen arányban szerez tulajdonjogot. A fennmaradó részt lehet a házastársak közös vagyonába elszámolni. (Fele-fele arány­ban.) A nászajándék a közös vagyonhoz számítható, tekint­ve, hogy azt épp a közös élet­kezdéshez kapják a fiatalok. Ám, ha az ajándékozó nyilat­kozatából, az ajándék jellegé­ből alaposan arra lehet követ­keztetni, hogy azt csak az egyik házastársnak juttatta az ajándékozó — akkor valame­lyikük különvagyonának kell tekinteni. Ezt annak kell bizo­nyítani, aki a különvagyoni jelleghez ragaszkodik. A menyasszonytáncnál össze­gyűlt pénz esetében is az előbb elmondottak az irány­adók. A vagyonközösség fennállása alatt, de még az életközösség megszűnése után is, egészen a közös vagyon megosztásáig csak a házastársak egyetérté­sével lehet a vagyonközösség­hez tartozó tárgyakat elidege­níteni. (Például elcserélni, el­adni, elajándékozni.) Semmis szerződés A házastársak nem állapod­hatnak meg abban, hogy ki­zárják a vagyonközösséget. Il­letve, ha ebben megállapod­nak, azt figyelmen kívül hagyja a jogszabály. (Semmis szerződés.) Viszont a házas­ság megkötése után nagyon fontos okból bármelyik fél kérheti a bíróságtól a vagyon­közösség megszüntetését. Te­gyük fel, hogy az egyik házas­társ elmebeteggé válik. Csele­kedeteiért nem felel. Tartani lehet attól, hogy felelőtlenül elszórja a közös vagyont. A másik házastárs humánus em­ber lévén, nem hagyja magá­ra a beteget, de érthetően meg akarja őrizni nehezen szerzett vagyontárgyait; főként a beteg házastárs esetleges előző há­zasságából származó gyerekei­től. Méltánytalan lenne, ha az egészséges, egyedül kereső, a beteg házastársat ellátó fél a beteg halálakor vitába keve­rednék az örökségen osztozko- dókkal. Hangsúlyozzuk az általános szabályt: a törvény szerint minden a házastársak közös vagyona, kivéve azt, amit a törvény a különvagyon köré­be utal. Dr. Kertész Éva Ha nyílt a tájékoztatás Ezekben a napokban szerte a megyében már zajla­nak az egyesületi közgyűlések, amelyek jó alkalmat je­lentenek a tavalyi mérleg megvonására, az idei tenniva­lók számbavételére. Esztendőnként egyetlen ilyen össze­jövetel van, ezért nem mindegy, hogyan használják ki ezt a lehetőséget a közösségek. A legtöbb helyen élnek 'is az alkalommal, s valóban aktív vitát kezdeményeznek a feladatok megbeszélésére, kerülik a formaságokat. Ez­úttal a megye két egyesületének közgyűléséről kantunk tájékoztatást, tapasztalataikat, döntéseiket az alábbiak­ban tesszük közzé. A váci Büki HE népes tag­sága Palotai László titkár be­számolójából értesült a kis kollektív it érintő legfontosabb eseményekről. A titkár el­mondta, hogy az elmúlt évben is sikerült biztosítani, hogy a tervszerű telepítések eredmé­nyeképpen viszonylag magas legyen az egy főre számolt fo­gási átlag. A HALÉRT — amelytől immár esztendők óta a halak legnagyobb részét vá­sárolják — megbízható part­nernek bizonyul. Tavaly ösz- szesen 3 tonna pontyot, fél' ton­na amurt, 1 tonna keszeget, 1 tonna kárászt és mintegy 5 ezer compóivadékot helyeztek el a tórendszer két kis részé­be. Ez összesen 131 ezer fo­rintba került, amelyet a terü­leti jegyekből és a vendéghor­gászok napijegyeiből tudtak fedezni. • Korlátozások A mostani tél mégis kivételt jelentett az előzőekhez képest, eddig ugyanis minimális volt a telepítés utáni elhullás, az elmúlt hónapokban azonban a kárászokból viszonylag sok pusztult el. Ezért amint az idő­járás engedi, megkezdik a víz és a halak gyógyszeres kezelé­sét. A vártnál kisebb volt a vi­ta a fogási korlátozások körül. Az egyesület tagsága már ré­gebben úgy döntött, hogy az országos horgászrendtől elté­rően náluk naponta 3 kilo­gramm egyéb halat és hetente kát pontyot lehet fogni. Most ismét szigorítottak: ezentúl he­tente mindössze 6 (!) kilónyi egyéb halat szabad megtartani. Ez ’ valóban komoly érvágás azoknak, akik a békésebb, de kévésbá szórakoztató pontyfo­gás helyett előnyben részesí­tik a keszeghorgászatot. Amur­ból szintén korlátozott a fogás: egész évben mindössze egy vi­hető el. Horgászszellem A kiskunlacházi Kislcun HE szintén nemrég tartotta köz­gyűlését. Schmauder Pál elnök köszöntötte a vendégeket, köz­tük dr. Hunyadi Attilát, a MO- HOSZ, Danes Sándort, a Pest megyei Intéző Bizottság képvi­seletében, majd Tézli Károly elnökhelyettes ismertette a a vezetőség beszámolóját. Az újonnan alakult közösségben az egyik^ legfontosabb teendő a köllektív szellem ' erő­sítése volt, s ez nem könnyű feladat. Mint az elnökhelyettes megjegyezte: „Kapástalan idő­szakban nem a vezetőséget kell szidni, hanem a szereléket fi­nomítani, vagy esetleg a ponty horgászatáról a Táblázásra át­térni." S igaza van: nemcsak náluk, de szinte minden egye­sületben akadnak „hangadók”, akik a tények ismerete nélkül, vagy éppen azokat félreértel­mezve alakítanak ki rossz hangulatot környezetükben. Modorukat nem lehet megvál­toztatni, az egyetlen megoldás a nyílt bírálat és az őszinte tájékoztatás. Ezzel szerencsére Kiskünlacházán nincs is gond. Ami- a fogásokat illeti:: ta­valy március 15-én tartották évnyitó horgászversenyiiket, amely minden tekintetben jól sikerült. A versenyzőket sok családtag, barát, kí6é#e a jó fogás után jEői^tJsezetjk*- a közös ebéd és az ilyenkor el­maradhatatlan sör melletti be­szélgetés. S a jó hangulat meg­maradt szinte az egész évben, hiszen a kis tórendszer halban rendkívül gazdag — no, pér- sze a tervszerű telepítésnek köszönhetően. A fogási átlag csaknem 20 kilogramm, s ez az idén vár­hatóan javulni fog. A legfon­tosabbnak a jövőben a tavak őrzésének megszervezését és a fegyelem javítását tartják. Furucz Zoltán Vereszki János A Volán 1. sz. Vállalat 3. sz. üzemigazgatósága felvételre keres: a szentendrei főnökségére, gépkocsik indítására és érkeztetésére forgalmi szolgálattevőt Fiatalok, kezdők is jelentkezhetnek. Felveszünk továbbá E-járműkategóriára érvényes jogosítványt szerzett gépkocsivezetőket Pest megye területére, a Volán autóbuszjáratokra ingyenes utazási igazolványt kapnak a dolgozók. Jelentkezni lehet a következő címen: Szentendre, Dózsa György u. 9., telefon: (26) 12-847. t mu

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom