Pest Megyei Hírlap, 1984. február (28. évfolyam, 26-50. szám)

1984-02-02 / 27. szám

A PEST * MhUYhl] 1984. FEBRUAR 2., CSÜTÖRTÖK in Kiállítótermekből wbe Művek, jelenségek, alkotók Ismét képernyőn Ki miben tudós? Tíz esztendő után február 4- től ismét tudósjelöltek vetél­kednek a képernyőn: az idei tanévben is útjára indította a Művelődési Minisztérium, a KISZ Központi Bizottsága és az Iskolatelevízió a Ki miben tudós? műveltségi játékot. Ez­úttal matematikai és történel­mi ismereteikről adnak számot a középiskolák 3. és 4. osztá­lyos tanulói. A nyári felhívásra több ezer nevezés érkezett a szervezők­höz, s az elmúlt hónapokban lezajlottak az iskolai, a me­gyei és az országos válogatók. A végső játékra a televízió nyilvánossága előtt kerül sor: a nézők nyolc héten át — szombat délutánonként — kö­vethetik a verseny alakulását. A tör-ténelemvetálkedő meg­hirdetésének az volt a célja, hogy miközben felhívják a közvélemény figyelmét a tör­ténelmi-társadalmi ismeretek fontosságára, lehetőséget te­remtsenek a tantárgyban ki­emelkedő képességű, tehetsé­ges fiataloknak tudásuk bizo­nyítására. A matematikai ver­senyek várhatóan olyan tehet­séges fiatalok felkutatására is módot adnak, akik képesek elmélyedni eív-egy szakterület ismeretanyagában. Az ifjú tudósjelöltek szerep­lését — a hagyományoknak megfelelően — zsűri értékeli, ebbe meghívták a korábbi ve­télkedők nyerteseit, akik kö­zül jó néhányon ma már elis­mert tudósok. A Ki miben tudós? győzte­sei a felsőoktatási .intézmé­nyek felvételi vizsgáján az új felvételi rendszernek megfele­lően, kedvezményben részesül­nek. Történelmi érték A korábbi jelentős műem- 1 ókromlás okai közé sorolható, hogy sok közülük funkció nélkül maradt, míg másokról használóik nem gondoskodtak megfelelően. E tekintetben is jelentős változás tapasztalha­tó. Több gondossággal, na­gyobb hozzáértéssel óvjuk tör­ténelmi múltunk megmaradt építészeti emlékeit. A kastélyok felújítására szánt pénzből Pest megyei épületekre is jutott. Átlago­san 300—400 ezer forintot költöttek a dabasi Halász Mó- ric-kúria, a halásztelki Malo- nyai-, a nagykőrösi Halász— Tanárki-, a rádi Muzslai-, a túrái Schossberger-, a váchar- tyáni Rudnay-kastély és a vá­ci zsinagóga állagának meg­óvására vagy a munkák elő­készítésére. Az Országos Műemléki Fel­ügyelőség segíti az értékes templomok karbantartását, felújítását .is. Pest megyében Szigetszentmárton, Szentendre, Zsámbék katolikus, Dabas, Cegléd, Tápiószentmárton re­formátus és Csobánka görög­keleti templomai újultak meg ilyen támogatással, de termé­szetesen a költség jelentősebb részét az egyházak viselték. Elsősorban nem funkciójuk, hanem műemléki . értékük miatt érdemelnek védelmet a következő épületek: a szent­endrei görög templom, mely­nek felújítására tavaly 1 mil­liót költöttek, a visegrádi Fel­legvár és az Alsóvár helyre- állítása tavaly összesen több mint kétmillióba került. Ugyancsak itt félmillió forint értékű munkát végeztek a műemlékfelügyelőség szakem­berei a főesperesi templomon, 150 ezer forintba került a pré­v A Műcsarnokban az 2 NSZK festőinek és fotámű- ^ vészeinek bemutatkozása február 26-ig látható. A jí mai algériai művészet című ^ tárlat február 10-ig tekint- ^ hető meg a Néprajzi Mú- í zeumban. Ugyanitt szemlcl- ' hető meg egy osztrák nép- Í rajzi kiállítás Nagymosás ^ címmel. Pánti Imre képeit a XX. kerületi Kisírnia ^ Galériában nézhetik meg é az érdeklődők, február 15­3 lg. Az NSZK festői sokszor ír­ják képük alá: cím nélkül. A meghatározás pontos, mert a művek általánosságokban mo­zognak. Sok azokban a riada­postsági romok egy részének feltárása. Ezekre az utóbbi munkákra a tanácsok költség- vetéséből, illetve a különböző más beruházásra fordítható kereteikből, például az idegen- forgalmi alapból jutott Kutatnak, terveznek Kutatással, a műemlékvé­delmi munkák megtervezésé­vel szintén foglalkoznak a fel­ügyelőség szakemberei. Térí­tésmentesen készítették el a pilisszentkereszti cisztercita ro­mok konzerválásának, a rác­kevei templom és a szentend­rei Halász utca 1-es számú ház felújítási terveit. Ugyan­csak az ő közreműködésükkel folyt Szentendre műemléki épületeinek felmérése. Restau­rátoraik az aszódi evangélikus, a visegrádi és a márianosztrai katolikus templomok oltárké­pein, freskóin és faszobrain dolgoztak. Idén körülbelül ugyanannyi jut műemlékvédelmi célokra az országban, mint az elmúlt esztendőben. Folytatódik a kastélymentési program Ha­lásztelek, Páty, Túra egy-egy épületén összesen 1 millió 300 ezer forint hozzájárulással. Érdemes megjegyezni, hogy ezek az összegek mindig csak támogatásul szolgálnak, a je­lenlegi vagy a jövendő gazda beruházásával együtt segítik az épületek felújítását és hasznosítását. Így lehet Ta- hitótfalun Pollack Mihály épí­tész szülőházából múzeum, a dabasi Halász Móric kúriá­ból az Információtechnikai Vállalat továbbképző központ­ja és üdülője, a halásztelki Malonyai-kastélyból zeneisko­la, a rádi kastélyból óvoda, a túráiból a Lapkiadó Vállalat pihenője. lom, a szorongás, ezért nem futja energiájuk a felület megmunkálására. Többnyire nem is érdekli őket a kidol­gozás, a gondolat tökéletes ki­vitele, láthatóan céljuk, men­talitásuk a vázlatszerűség. Igaz, a színkezelés expresz- szív hevületű, máig hatnak 1910-es évek német festészeté­nek mintái. Ez a tendencia valamit jelez a veszélyből, ami körbefonja a világot. Az átlagból Middendorf, Wawrin, Bömmels művei emelkednek ki. A fotók mind bravúrosan kivitelezettek. Mit tanulha­tunk tőlük? Technikát. Nem Sajnos még Pest megyében is jó néhány olyan jobb sors­ra érdemes épület található, melynek jövőjét nem sikerül megnyugtatóan rendezni. Ilyen a váci Vörös-ház, melyet most magtárnak, s hasonló célokra használnak. Az ország egyik legszebb fogadója lehet­ne például itt, de nincs olyan intézmény vagy vállalat, amely költeni tudna erre a célra. így a műemléki felügye­lőség is visszavonta félmillió forintos támogatási ajánlatát. Fogadó lehetne Tervszerű jó néhány más értékes műemlék felújítása. A visegrádi történelmi emlékek­re idén több mint 4 millió fo­rintot költenek. Folytatódik több már korábban megkez­dett munka is. A dabasi Kos- suth-ház felújítási költségei 1 millió forintot tesznek ki. További feltárási, felújítási munkák tervezése, előkészítése is folyamatban van a felügye­lőségen. Közéjük tartozik egy zsámbéki XVIII. századi épü­let vagy a nagykőrösi bőrszá­rító felújításának terve. A ráckevei görögkeleti temp­lomban, a váci Siketnéma In­tézetben kezdődik műemléki kutatás, folytatódik az aszódi és a márianosztrai restaurálá­si munka is. A műemlék-fel- ügyelőság hozzájárul a cso- bánkai, a szentendrei, a ceg­lédi és a dabasi, valamint a kosdi templomok felújításá­hoz. A Pest megyei Tanács és a műemlék-felügyelőség még az Idén végleges megoldást keres a zsámbéki romok meg­erősítésére és idegenforgalmi hasznosítására. Cs. A. művészetet. Azzal rendelke­zünk. Mintha az arab középkor­ban járnánk, papírra kompo­nált virágmotívumok, kanyar­gós rajzolatú Korán-idézetek, őriznek egy régi világot, esz­mét és festői kánont. A hagyományt tisztességgel, gonddal ápolják. Erejük a sta­bilizáció és a színérzák, a lel­kiismeretesség, így a Korán világa hiánytalan ízlésű vizua- litásban testesül meg. Arra is marad energia, hogy e könyv felidézett képei kap­csán Bel Ghoul rózsát elemez­zen, Ghazi virágcsokrot és olykor — ha ember nem is lát­szik — madár repül a kép fe­lületén. A humánus alak is megjelenik, a tengeröböl part­ján. Valamit jelez ez a moz­zanat. Mindenképpen azt, hogy Algériában megváltozott az élet, s lassan követi ezt a fo­lyamatot a művészet is. Igazi osztrák alapossággal és kedéllyel szerkesztett ösz- szeállítást láthatunk az egyko­ri falusi nagymosás helyéről és technikájáról. A helyszín nemcsak a mosó­konyha, hanem a patakpart. Még egy folyómenti mosó­kunyhó is látható az egykori népálet ausztriai specialitásá­ból. Legszebbek azonban a mángorlók. Utalunk a törté­nelmi, földrajzi együvé tarto­zásra, hiszen a magyar, oszt­rák, cseh, szerb, szlovén min­ták, rokon alakzatban csenge­nek össze. Dayka Margit említette oly őszinte mélységgel a róla ké­szült tv-interjúban, hogy min­den művész rejtett ellensége a végleges vagy többnyire átme­neti kiszáradás. Ekkor hiába minden felkészültség, tudás, egyszerűen nem megy az al­kotás, csak vánszorog. Pánti Imrénél a lendület im­már két évtizede nem szakadt meg, mert jó ember, a jelleme tehetséges elsősorban, ez az állapot kondicionálja festői tehetségét. Ezért képes fontos­sággal felmutatni képein a Zsiliptündért, a Hazatérés mindennap ismétlődő áhítatát és a Hátsó udvar-ok oly kife­jező, sűrű világát a formák kotorékaival. Losonci Miklós Pályázati felhívás * írjon egyfelvonásosokat! A Radnóti Miklós Színpad — a Művelődési Minisztérium­mal és a Fővárosi Tanáccsal közösen — nyílt pályázatot hirdet kevés szereplős, kama­rajellegű egyfelvonásosok megírására. Tematikai megkö­töttség nélkül benyújtható minden eddig elő nem adott egyfelvonásos vagy színpadi adaptáció, legfeljebb 35 gépelt oldal terjedelemben, négy pél­dányban. A pályázat jeligés. A pályázók művük tartalmát foglalják össze néhány soros szinopszisban, és a borítékra írják rá: pályázat. A pálya- műveket május 31-ig kell be­küldeni a Radnóti Miklós Színnad igazgatóságának címe­re (Budapest, Népköztársaság útja 31. 1031). A pályázat dí­jai : első díj 15 ezer forint, má­sodik díj 10 ezer forint, har­madik díj 8000 forint. A nyílt pályázaton bárki részt vehet, aki az irodalom bármely műfajában már pub­likált. A pályaműveket a Mű­velődési Minisztérium, a Fő­városi Tanács, a Magyar írók Szövetsége, a Színházművésze­ti Szövetség, a Színházi Inté­zet és a Radnóti Miklós Szín­pad munkatársaiból álló, ki­lenctagú zsűri bírálja el. Ha a díjazott művek közül bárme­lyiket a színház, az ősbemutató­ra vállalkozva műsorára tűzi, a szerzővel megírási szerző­dést köthet. Műve sorsáról minden írót szeptember 1-ig értesítenek. Keres Emil. a Radnóti Mik­lós Színpad igazgatója elmond­ta: ezzel a pályázattal is je­lezni szeretnék, hogy flz egy­felvonásos műfajnak is van otthona. Pászti Imre: Hátsó udvar Újjászülető kúriák és kastélyok Milliók műemlékvédelemre Viharos történelmünk az oka, hogy a múlt Ívszázadok építészeti remekművei csekély izámban maradtak ránk. Gyújtogattak, pusz­ítottak a tatárok, romboltak a törökök, s a re- lelliót egyszer s mindenkorra eltemetendő tárakat robbantottak, kisebb s nagyobb erű- lítményeket a labancok. S nem volt hozzánk jegyesebb a huszadik század sem. A két vi- ágháború nyomait nemcsak az emberi emhé- cczet. hanem a kövek, az épületek is őrzik. Szomszédainkhoz képest kevés, nagyon ké­rés műemlékünk maradt. S ennek a kevésnek k gondozására, védelmére, megóvására sem ütött annyi az elmúlt évtizedekben, ameny- lyi elengedhetetlenül szükséges lett volna. Pest megyében is számos jobb napokat meg­élt kastély, pusztuló történelmi rom miatt szomorkodhattunk az elmúlt évtizedekben. Vajon kedvderítőbb-e a helyzet ez év elején? — kérdeztük meg az Országos Műemléki Fel­ügyelőség osztályvezetőjét. iBár az ország gazdasági helyzete nem lett könnyebb, csak kevés beruházási program kap zöld jelzést, a műemlékvédelemre több jut, mint korábban. Az erre a célra fordít­ható keretek nem csökkentek, sőt, a Gazdasá­gi Bizottság ezen felül még 59 millió forintot megszavazott a veszélyeztetett kastélyok és középületek megmentésére. ■ Heti filmtegyzetb Szeretők Kiss Mari (Vera), a Szeretők íőszereplője Vera, a három éve elvált, csinos, fiatal mérnöknő össze­találkozik egy jóképű, férfias egyetemi adjunktussal, Tamás­sal. Vera úgy érzi, végre meg­találta azt a férfit, aki minden tekintetben megfelel neki. Ta­másban is mély érzelmeket ébreszt az ő ölelésében igazi nővé bontakozó Vera. Egymás­ba szeretnek. Csakhogy Tamás nős ember, van egy gyerme­ke, a másiknak a születéséről meg épp az szerez véletlenül tudomást, aki előtt a férfi nem beszél róla: Vera. Az okos feleség, aki szintén sze­reti Tamást, s akit Tamás is szeret, kompromisszumot ajánl: a férfi nem tud dönte­ni, mindegyiküket szereti, s ők is szeretik Tamást, vállal­ják hát ezt a háromszöget mindhármójuk érdekében. Ve­ra azonban, épp a gyerekhistó­ria miatt olyannyira csalódott a férfiban, hogy nem hajlandó erre a házasság hármasban-ra. De amikor Tamás ismét hívja, mégis elmegy a szokott talál­kozási helyükre, ahol csügged­ten, zavartan, szótlanul üldö­gélnek egymás mellett. Újra­kezdik vagy most válik végle­gessé a szakítás? Ki tudja? A választ a nézőre bízza a film. Ha most arra gondolnak, hogy ez a rövid történet egy, az 1930-as években készült magyar film meséjét vázolta, igencsak tévednek. A Szeretők című magyar film ugyanis most készült, napjainkban ját­szódik, rendezője és írója pe­dig az a Kovács András, aki­től egyáltalán nem ilyen fil­meket szoktunk meg. Akkor vajon mi vezethette a Hideg napok, a Falak s még. sok más kemény, izgalmasan ak­tuális, társadalmi kérdésekkel foglalkozó film alkotóját, hogy egy ilyen banális történetet filmesítsen meg, méghozzá eléggé banális stílusban, ba­nális dialógusokkal (írójuk a jeles költő és színműíró, Gyur- kovics Tibor) és banális szi­tuációkkal? Hallom persze az ellenve­tést, hogy már a kérdések sem helyénvalóaik, hiszen ugye köztudott, hány hasonló eset létezik szűkebb és tágabb is­meretségi körünkben, hogy erről már könyvet is írtak (és itt idézhetők a Színlelni bol­dog szeretőt megfelelő passzu­sait), meg hogy hány válás van nálunk évente, meg meny­nyi a belülről teljesen szét­hullott, de a külvilág felé a látszatot megőrző házasság, s hogy’ hányán vállalják még a házasság hármasbant is, csak­hogy ne vesszen ez vagy az a vagyoni tétel, a laikás, a nya­raló, satöbbi, s hogy ne vesz- szen el a nagy és szent Fér­fiú vagy a nagy és szent Nő az őt szeretők életéből. Nos, mindez alighanem igaz, és nincs is mit vitatkozni vele, bár örülni nem kell azért, hogy így van. De mindezek­nek a jelenségeknek nagyon jól leírható, művészi alkotá­sokban is nagyon jól megjele­níthető oka, okai vannak. Tár­sadalmi, szociális, szociológiai, gazdasági, tudati s még ki tudja, hányféle ok-okozati vi­szonylatok határozzák meg ezeket a jelenségeket. Kovács András filmjéből viszont éppen ezek a tényezők látszanak hiányozni. Hiába mutatja a környezet a mai Budapesten, a mai értelmisé­giek élet- és munkahelyi kö­rülményeit, a lakásokat, az irodákat, a gyárakat, satöbbi, satöbbi —, .ez csakr.- kulissza marad. Magának a történet­nek az alapjai a legérzelme- sebb háromszög-történetekből valók, s játszódhatnának az 1935-ös Budapesten is. Nincs affinitása a mához ennek a sztorinak, ennek a problema­tikának, illetve annak nincsen, ahogyan ez a filmen megje­lenik. Mintha szántszándék­kal redukálódna le itt min­den a szerelmi szférára, s mintha még az is ezt támasz­taná alá, ezt erősítené, hogy Vera mamája, a jó karban le­vő hatvanas hölgy is bolondul fut egy új házasság, egy öreg­kori love story után. A — nevezzük ilyen fino­man — új érzelgősség divat­terméke lenne ez a film? Meghatódni vágyó mozi nézők igényeit hazai anyagból kielé­gítő vállalkozás? Könnyes-bús, néhol érzékeket csiklandozóan érzéki történet az örök elvált asszonyról, aki addig keresi az igazit, míg meg nem találja, de akkor meg kiderül róla, hogy már kihúzott sorsjegy? Nem szeretnék igazságtalan lenni a filmmel, de hát a Szeretők messze elmarad attól a szinttől, amelyen Kovács Andrástól még egy ilyen maira retusált pengősregény-megfil- mesítés is elvárható. Figyelmeztetés Georgi Dimitrovnak, a nem­zetközi és a bolgár munkás­mozgalom nagy alakjának 1982-ben ünnepelték születése 100. évfordulóját. A jubileum­ra rendkívül érdekes filmet készített Juan Antonio Bar- dem, a kiváló spanyol rende­ző. A kétrészes bolgár film ter­mészetesen Dimitrov személye köré épül — de egyszerűen el­kerülhetetlen volt, hogy a történet középpontjában ne az 1933-as lipcsei per álljon, hi­szen Dimitrov életének ez ta­lán legnagyobb próbatétele volt —, egyszersmind pedig a fasizmus és a kommupizmus első nagy összecsapását is je­lentette. Bardem, aki szabad kezet kapott a film készítéséhez, roppant munkát végzett, hogy mind Dimitrov alakját, mind a lipcsei pert mint tényt és mint eszmék megütközésének színterét, közel tudja hozni a mai nézőkhöz. Nyilvánvaló volt, hogy bár meg kellett őrizni a hitelességet. Dimitro- vot nem növeszthették szobor­rá, a nemzetközi munkásmoz­galom emlékművedé. S a film talán épp ebben a legsikere­sebb: egy sokoldalúan képzett, okos, művelt, nagyszerű szer­vező, bátor harcos embert mutat be nekünk Bardem, aki nemcsak hős, hanem esendő is, és akinek önmagával épp­úgy megvannak a harcai, mint a politikai és ideológiai el­lenfeleivel. A megjelenített, el­játszott sztorit kitűnően egé­szíti ki Bardem a kor eredeti híradófelvételeivel, dokumen­tumaival. Életrajz és kortörté-' net olvad egybe ebben a jelen­tős filmben, melynek címe — Figyelmeztetés — a dimitrovi tanulságok megszívielésére int bennünket. Takács István

Next

/
Oldalképek
Tartalom