Pest Megyei Hírlap, 1984. február (28. évfolyam, 26-50. szám)
1984-02-09 / 33. szám
Mottori-crdo Fa!ugyűSés, fagédekezlet Sorra kiapjuk a híreket a különböző településeken tartandó falugyűlésekről, réteg- találikozókról. Az ezeken a fórumokon elhangzó beszámolók, hozzászólások, panaszok a szokásosnál mindig egy kicsit nagyobb érdeklődést váltanak ki. így lesz ez nyilván Monori- erdőn is, ahol sok biztató, de jó néhány elkedvetlenítő jelenség foglalkoztatta az utóbbi időben a helybelieket. A falugyűlést február 13-án, 18 órára a napközibe hívták ösz- sze. Az előadó Rágyánszki Pál, a monori városi jogú nagyközségi közös tanács elnöke lesz. A fórum után a Monorvi- déki Áfész tart tagértekezletet Kulturális program Gyomron, 14 órától: a furulyaszakkör foglalkozása, 18- tól: aerobic tanfolyam. Az úttörőházban, 9-től és 14-től: a színjátszó-, 16rtól a báb- és asztalitenisz-szakkör foglalkozása, 18-tól: aerobic tanfolyam felnőtteknek. Monoron, 17.30-tól: német nyelvtanfolyam, 18-tól: számítógépes tanfolyam. Pilisen, 15.30-tól: a Csepp II. irodalmi színpad próbája, 19-től: a sakikszalkkör foglalkozása. A moziban, 16.30-tól és 18.30-tól: Anna és a vámpír. Páterben Mópisslrow A Pozsonyi bűvészegyüttes tylágusshow címmel mutatja be műsorát a péteri művelődési házban február 0-én, csütörtökön 16 órai kezdettel. A belépődíj 15 forint. ŐRI A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVI. ÉVFOLYAM, 33. SZÁM 1984. FEBRUÁR 9., CSÜTÖRTÖK A máit esztendő mérleg® Az új felsdstab sem könnyebbek ’< Lapunk tegnapi 'számában már hírül adtuk, hogy a « monori városi jogú nagyközségi pártbizottság idei első ? ülésének napirendjén fő témaként az 1983. évi gazda- ^ ságpolitikai feladatok teljesítéséről szóló beszámoló sze- repelt. Vázlatosan ismertettük is az írásos előterjesztést, % amelyhez a testületi ülésen Szászik Károly első titkár ^ fűzött szóbeli kiegészítést. Heten kértek szót a vitában, £ köztük Jámbor Miklós, az MSZMP Pest megyei végre- f hajtó bizottságának tagja, az SZMT vezető titkára. Új, többek számára talán szokatlan volt a testület összetétele, s bizonyos mértekben esetleg a munkastílusa is. Egy jellemző és fontos „hagyomány” azonban érezhetően átöröklődött a jogelődöktől: a hozzászólók nyíltan, őszintén, kritikusan beszéltek az eredményeken túl a gondokról is. Őszintén, kritikusan Akadt, aki arra emlékeztette a tavalyi hasonló témájú ülésen is jelenvoitakat, hogy mennyire óvatosak, gondterheltek voltak a.rkor a gazdasági egységek, a tanácsok vezetői. Az aggodalom sok tekintetben jogosnak bizonyult, beigazolódott azonban az is, hogy szinte minden területen vannak még a vonzáskörzetben feltárható tartalékok. A különbség abban van, hogy hol, mikor fedezik fel, aknázzák ki azokat. Jó és sajnos rossz példát is mind az iparban, mind a mezőgazdaságban könnyen találhatunk. Codó János, az állami gazTéli spartakiád, munkahelyi olimpia Sok volt az i Sakkban a gombaiak nyertek A mendei művelődési ház adott otthont a falusi dolgozók téli spartakiádja körzeti döntőjének, valamint a MEDOSZ munkahelyi olimpiának és pedagógus sportvetélkedőnek. Népes mezőny ült sakktáblához, illetve állt a pingpongasztalhoz, a lövészetben is sokan indultak. Jó rendezés mellett zajlottak a versenyek, a győztesek a február 25-én a ceglédi sportcsarnokban megrendezendő megyei döntőbe jutottak. Az alábbiakban sportáganként közöljük a versenyek első három helyezettjét. ASZTALITENISZ FÉRFI EGYÉNI: 1. Bánhegyi Ferenc (Pilis), 2. Molnár Gyula (Mende), 3. ifj. Prekler Károly (Gyömrő). PÁROS: 1. Nedolai Tamás, Déri Nándor (Vecsés), 2. Du- setk Mihály, Murvai László (Gyömrő), 3. Blazsek József, Béres Zoltán (Rákosmezeje Tsz). CSAPAT: 1. Vecsés (Nedolai, Herceg, Déri), 2. Gyömrő (Dusek, ifj. Prekler, Szabó- Tóth), 3. Rákosmezeje Tsz Ecser (Babiák. Blazsek, Béres). NŐI EGYÉNI: 1. Kiss Miklósáé (Monori MEZÖGÁP), 2. Palotainé Burda Erika (Gyömrő, ÉSZKV), 3. Prakter Mária (Vasad). NŐI PÁROS: 1. Gyömrő I. (Palotainé, Sassné), 2. Gyömrő II. (Pécsi Tamásné, Prekel Csilla). VEGYES PÁROS: 1. Vetőmag Vállalat, Monor (Kovács Á., Gyótyos). 2. Vasad (Schukkert, Prakter). 3. Gyömrő (Murvai L., Prekler). SAKK FÉRFI EGYÉNI: 1. Révész György (Gomba), 2. Simák János, 3. Somlói János (ecse- ri Rákosmezeje Tsz). CSAPAT: 1. Gomba, 2. Vetőmag Vállalat, Monor, 3. Monori Állami Gazdaság. LÖVÉSZET FÉRFI EGYÉNI: 1. Kraj- czár Pál (Mende), 2. Kanyik Zoltán (Mende), 3. Cséplő Csaba (Maglód). CSAPAT: 1. Mende, 2. Maglód, 3. Monori Állami Gazdaság. NŐI EGYÉNI: 1. Sáfrány Ilona, 2. Tóth Rozália, 3. Teleki Erika (mindhárom Gomba). CSAPAT: 1. Gomba, 2. Maglód, 3. Vetőmag Vállalat, Monor, G. J. Énekesek, szólisták randevúja Töltsön egy órát velem Az Állami Bábszínház vendégszerepei Monoron, a művelődési központban február 11-én, szombaton, délelőtt 10 órakor az Ezüstfurulya című mesejátékot mutatják be. Másnap, vasárnap, ugyancsak 10 órakor kerül megrendezésre a Pest megyei népdalénekesek és népi hangszerszólisták versenye. A zsűriben helyet foglal: Birinyi József, Lázár Katalin és Kovács Lajos. Bevezetőt mond Gordos Dénes, a művelődési központ igazgatója, a műsort Kurucz Tamásné vezeti. Délután 5 órakor Soltész Rezső műsorát nézhetik meg az érdeklődők Töltsön egy órát velem címmel, melyben közreműködik még Heilig Gábor, Komjáti György, Gátos Iván, Franki Gábor és Matus Imre. A bábelőadásra 15, a népdal- versenyre 10, Soltész Rezső műsora a belépődíj 50 forint. daság párttitkára például arról Deszélt, hogy milyen intézkedésekkel igyekeztek a vártnál is több nenezséget ellensúlyozni. Müller László, a Ferihegy Termelőszövetkezet párttiUara viszont arról tájékoztatta a testületet, hogy a gazdálkodásban előfordult mulasztásokért okoliiatókat a közös gazdaság vezetősége felelősségre vonja. Dr. Sándorfi László, a MEZŐGÉP igazgatója azt ecsetelte milyen elvonások sújtják a jól gazdálkodó üzemeket is. Erdei Gábor, üllői tanácselnök pedig ehhez kapcsolódva annak a reményének adott hangot, hogy az így állami kezelésbe kerülő pénzekből talán a tanácsoknak is többjük A tesiúívaiókrol K. Nagy György indulatos hozzászólásában a kereskedelmi ellátás hiányosságait tette szóvá, Gigor János, a MEZŐGÉP munkása pedig a bér- szinvonai-gazdálkodás fékező hatására hívta fel a figyelmet. Jámbor Miklós rövid általános tájékoztató után a hozzászólásokra is reagálva hangsúlyozta: az éllátás minden mozzanata politikai jelentőséggel bír, az elvonás pedig nem szándék, hanem kényszer dolga. Egyetértett azzal is, hogy a magánerős építkezés feltételeit feltétlenül javítani kell Monoron és vonzáskörzetében. A testület végezetül elfogadta az idei gazdaságpolitikai feladatokról szóló határozatot, amely kimondja: Az ipari vállalatok, szövetkezetek törekedjenek a korszerű. jó minőségű, piacképes termékek kifejlesztésére, gyártására. Az exporttermelés növelése mellett bővíteni kell az importot helyettesítő, kedvező anyag- és energiafelhasználással előállítható termékek körét. Javítani szükséges a munkaerő-gazdálkodás színvonalát, törekedni kell a hatékonyan működtethető munkaerő növelésére, a létszámcsökkenés megakadályozására. Éljenek az új vállalkozási formákból adódó lehetőségek kihasználásával. Elő kell segíteni a szolgáltatások iránti keresletnek meigfelelő jobb kínálatot. Az új vállalkozási formákból adódó lehetőségeket a lakossági igények teljesebb kielégítésére kell orientálni. A mezőgazdasági üzemek továbbra is kiemelten kezelendő gabonaprogram végrehajtása érdekében törekedjenek a helyi adottságoknak legjobban megfelelő technológiáik kialakítására. Javítani kell a tömeg- és szálastakarmánynövények termelési szintjét. Az állattenyésztés gazdaságos- sági és fajlagos mutatóinak javítása érdekében emelni szükséges a takarmányozás, takarmányhasznosítás színvonalát. A háztáji integrációban a korrekt, kölcsönös előnyökre alapozott kapcsolat legyen a meghatározó. Az alaptevékenységen kívüli ágazatok javítsák a mezőgazdasági üzemek jövedelmezőségi helyzetét, vegyék ki részüket az exportból, az importot kiváltó termékek előállításából. CA településfejlesztés területéit- figyelembe véve a csökkentett pénzügyi kereteket, a tanácsok megnövekedett felelősségét, a lakossági igények lehetőség szerinti legjobb kielégítésére kell törekedni. Továbbra is elsődlegességet élveznek az oktatási, az ivóvíz- ellátással, építési telkek biztosításával kapcsolatos beruházások. Fokozottan kell támaszkodni a lakossági pénzeszközök és a társadalmi munka igénybevételére. A kereskedelemben meg kell őrizni az ellátás színvonalát, alkalmazkodva a helyi igényekhez, javítani a kiszolgálás kulturáltságát. Ä garanciák Az új feladatok sem lesznek tehát könnyebbek, de a még meglevő anyagi és szellemi tartalékok elesendő garanciát nyújtanak ahhoz, hogy mérsékelt optimizmussal várjuk az egy évvel későbbi hasonló értékelést. Vereszki János A gázoktél véd a maszk Évente 19 ezer horgot gyártanak baromfiipari berendezésekhez — rozsdamentes acélból — a monori MEZŐGÉP műhelyeiben. A konvejorpáiyákon használatos segédeszközöket Kajos Béla hegeszt!. Mivel azonban a keletkező gázok az egészségre ártalmasak lehetnek, nélkülözhetetlen a védő maszk Hancsovszki János felvétele Csökkent a bevándorlás is k népesség alig növekszik Az országos átlagot is felülmúlta Üllő a népességcsökkenés tekintetében. Hazánkban ugyanis az elmúlt év során 126 ezer születéssel szemben 149 ezer személy halt meg, a nagyközségben az arány: a születések száma 104, a temetőkbe pedig 131 személyt kísértek ki. Kevesebb születő A település lakóinak száma alig akar a 10 ezer fölé emelkedni. Az 1960 és 1970 közötti 10 évben a népszámlálási adatok szerint 9 ezer háromszázról 9 ezer hétszázra nőtt a község lakosságának száma, amely az 1980-as népszámlálás alkalmával csupán kettőszázkilencvenhéttel volt több, ezzel tehát 9 ezer kilencszáz- kilencvenhétre emelkedett a lélekszám. Ma sem sokkal több. Az utóbbi években egyre csökkent a születések száma, az elhalálozások száma viszont emelkedő tendenciát mutat. Elmaradtak a beköltöz- ködések, a bevándorlások is, pedig volt olyan 10 év, 1950 és 1960 között, amikor 2 ezer 200 személlyel gyarapodott a lélekszám ilyen módon. Pestre járnak A lelassult fejlődésnek igen egyszerű a magyarázata: nincs munkaalkalom, gyárak, üzemek nem telepíthetők a községbe, különösen a nőket érinti a helyi foglalkoztatás hiánya, hiszen amíg 1982-ben 74 munkakönyvét adott ki a tanács, az elmúlt évben ez a szám 120 fölé emelkedett. Nagy részben olyan nők kérték, akik eddig a háztartási munkákban találtak elfoglaltságot. S ők ma mind budapesti munkahelyekre járnak. Nincsenek családi ház építésére alkalmas közművekkel is ellátott házhelyek. A Gyomról és a Kistemető utcák szegletében a labdarúgópálya mögött van ugyan 250—260 telek kialakítására alkalmas terület, de a közművetítés 26 milliós kiadással jár. A község azonban ilyen összegű beruházásra teljesen képtelen, állami segítség pedig egyelőre szóba sem jöhet. A repülőtér építésével kapcsolatos építési tilalom alá eső terület határai is esetleg még változhatnak, hiszen a zajártalom mértéke csak a teljes befejezés után állapítható meg. Az egyik ok Az építkezni szándékozó fiatalokat ez a bizonytalanság is eltávozásra készteti. Ez a helyzetkép Üllőn 1984 februárjában. Kiss Sándor Gyomron Logopédia Logopédiai foglalkozást Indítanak Gyomron, a Petőfi Sándor művelődési házban. Az óvodás korú gyermekek a foglalkoztató óvoda vezetőjénél, a kisiskolás korúak a művelődési ház irodájában jelentkezhetnek. Myáregyházán Rongyosból Farsangi rongyosbált rendez a nyáregyházi KlSZ-alapszer- vezet február 11-én, szombaton este 7 órai kezdettel a helyi művelődési házban. A „jelmezek” díjazva lesznek. Hangverseny ufón farsangi bál Csillogó trombiták, cintányérok Közel 100 évre tekinthet vissza a vecsési fúvószenekar. A múlt század 90-es évében alapította a község nagy népművelője, Róder Imre néptanító. Ili A zene megszerettetésén túl, az akkori idők népszórakoztatása is vezérelte a tiszteletre méltó alapítót, s ennek a két célnak ím 100 évnyi időtávlatából is megfelelnek. Hosszú, néha nem könnyű utat tett meg a mindenkori együttes napjainkig. Az őslakosság akkor már 100 évnél (1786) régebbi településén otthonos német ajkú parasztság fiai csillogtatták a rézfúvós trombitákat, cintányérokat, pergették a dobot. Azóta is a nagyapától, dédapától öröklött rátermettséggel szólaltatják meg az unokák a hangszereket hol az öröm, hol a bánat hangján. A mai repertoár a népszerű keringők és polkák mellett a könnyűzene más műfajaiban a mai modern számokig akár, otthonosok, de a klasszikus zenében való igényes válogatás révén nívós hangversenyeiket is számon tartják. A hajdani'vecsési fúvószenekar volt a munkásság és parasztság közös zenekara. Átélte békés szép, de a két háború szörnyűségeinek nehéz napjait is. Mikor senki sem fényesítette a hangszereket, fő volt, hogy rejtekükben megmaradjanak. Megszólaltatták 1918 után a szervezett munkások. Jeles dátum a vecsési Munkásotthon avatása 1930- ban. Amikor az állomásra érkező vendégeket zenével várták, s vonultak végig a falun az ünnepség színhelyére. Karai Mátyás régi nagy karmesterük — aki még a 70-es években is dirigálta őket — ezen az ünnepségen is vezényelte a Marseillaise-t. Bátorság kellett akkor ehhez! S volt is. Emlékezetes majálisok adtak még az idő tájt alkalmat a zenekar megszólaltatására, mígnem 1945-ben már szabadon szárnyaltak a hangok. Igaz sok gyászzenét is adtak akkor. Az azóta is eltelt évek során a generációs váltás nem „viselte meg” az együttest olyannyira, hogy az unokák serege két zenekarnyivá nőtte ki magát. 1957-ben a vecsési önkéntes tűzoltózenekar, 1958-ban a Földművesszövetkezet zenekar alakulhatott meg. Ma is két zenekar látja el hol vidám, hol szomorú kötelességét. Állandó az utánpótlás. Kitartóan tanulnak, gyakorolnak az aprócska kis tűzoltózenészek a lelkes felnőttek társaságában. A községi rendezvényeken rendszeresen fellép a tűzoltózenekar, s évente egyszer, úgy farsang idején, nyilvános hangversenynyel örvendeztetik meg Vecsés zenekedvelő közönségét. Ez a hangverseny a legifjabbak számadása is. vizsgaelőadás. Ám az együttes egésze is azon van, hogy évről évre bizonyítson. Estéről estére benépesül a tűzoltóház kultúrterme. A régi, hagyományos fúvószenekari számokkal, s új betanultakkal, operarészletekkel, szólószámokkal állnak majd pódiumra február 10-én, pénteken este 8 órakor a József Attila művelődési házban. Állandó vezető karmesterük. Fazekas József önkéntes tűzoltó százados vezényletével — részben, mert a harminc főnyi együttest felváltva hárman vendégkarmesterekkel dirigálják. Kerényi György zenetanár és Nagy János nyugalmazott honvéd százados, karnagy veszi majd kezébe a karmester- pálcát. A hangverseny befejeztével „műsoron kívül” ke- ringőkkel. polkákkal és más tánczenével lepik meg „ven- dégmarasztalóul” a megjelenteket. Így alakul át a hangversenyterem farsangi bálteremmé. Fekete Gizella (ISSN C133—2651 (Monori Hírlap)
