Pest Megyei Hírlap, 1984. február (28. évfolyam, 26-50. szám)

1984-02-09 / 33. szám

■ AbONYI KRÓNIKA! Milliók sorsáról döntöttek Rangsorolni a teendőket Az abonyi tanács a minap tartotta idei első ülését, amelynek egyik lényeges na­pirendje az 1984. évi költség- vetési és fejlesztési alap fel- használásának megtárgyalása volt. A testület a porciózás­kor a VI. ötéves terv ez évi programját vette figyelembe. A felosztható összeg 52 millió 452 ezer forint, ebből bérként 22 milliót, dologi kiadásokra pedig 30 millió 447 ezer fo­rintot fizethetnek ki. Az utóbbi összegből út- és híd­építésre, felújításra 3,7, bel- vízlecsapolásra 2, felújításra 1 millió 78 ezer, kisebb javítá­sokra pedig 2,8 millió forintot költhetnek. Iskolai tanterem berendezésének korszerűsíté­sére, felszerelések bővítésére 200 ezer, a könyvállomány gyarapítására 30 ezer forint jut az intézményeknek. Lapos tárca A számadatok szerint a tanácsi pénztárca 1984-ben sem dagadozik. A felhasznál­ható összeg csak kis mérték­ben gyarapodott. 380 ezer fo­rint jut az egészségház külső felújítására, 80 ezer forintért pedig különféle orvosi műsze­reket vásárolhatnak. Nincs le­hetőség idén sem például az öregek napközijének bentla­kásos otthonná való átalakí­tására, a strandfürdő üzemel­tetésére, a zeneiskola bővíté­sére, a művelődési ház felújí­tására, de hiányzik a bérfe­dezet az egészségügyi és’kul­turális ágazatban a helyette­sítésekre is. A fejlesztési alap tervezett bevételeinek végösszege 13 millió 428 ezer forint. Mivel a lakosság körétjen sűrűn halla­ni olyan megjegyzést, ha va­lami nem teljesül, hát „akkor minek fizetjük a községfej­lesztési hozzájárulást”? Ezért most itt közreadjuk a bevéte­li tételek eredetét. A lakos­ság községfejlesztési hozzájá­rulása az év folyamán 1 mil­lió 50 ezer, földhasználati díj 300 ezer, egyéb bevétel, 3G0 ezer forint. A saját bevétel tehát mindössze 1 millió 710 ezer. Egyéb tanácsi támoga­tás 2 millió forint, az idegen vállalatoktól, szövetkezetektől átvett összeg 5,8 millió. A be­vétel 9 millió 510 ezer forint. Ehhez még a következő ösz- szegak vehetők számításba: költségvetési visszautalás 1 millió 447 ezer, előző évi pénzmaradvány 735 ezer és az állami támogatásból való ma­radvány 1 millió 736 ezer fo­rint. Ezeket öszegezve kapjuk meg a fentebb említett fej­lesztési alap 1984-ben felhasz­nálható összegét, amit o tes­tület jóváhagyásával a követ­kezőkre költenek el. Tűzoltóknak Évekkel ezelőtt, amikor a Mezőtúri Tégla- és Cserép­ipari Vállalat az abonyi gyár­egységet korszerűsítette, a gázbefogadó állomást úgy építette, hogy onnan a tele­pülés területére is eljuthas­son az olcsó energia. Ez az idén megvalósul. A tanács a helyi vállalatokkal és üze­mekkel kötött megállapodás szerint a gerincvezeték meg­építésének költségét az üze­mek fedezik. De a beruházás lebonyolítását az államigazga­tás helyi szerve végzi. Foly­tatódik a járdaépítés a már hagyományos módszerrel, e célra 80 ezer forintot használ­nak fel. Felsőbb tanácsi szerv döntése alapján a tervezett tíz célcsoportos lakást az OTP építteti, a tanács csak áfészüzlet elkészítését vállalja, abból a pénzből, melyet a szö­vetkezet átad. A köztisztasággal összefüg­gő feladatokat jelenleg két gépkocsi végzi a nagyközség­ben. Ahhoz, hogy a köztisz­tasági dolgozók zavartalanul és a lakosság megelégedésére tudják feladataikat ellátni, egy harmadik teherkocsi be­szerzése vált szükségessé. Folytatják a Szolnoki út bal oldalán (a láncházakkal szem­ben) kialakuló lakónegyed előközművesítését, erre a cél­ra 210 forintot fordítanak. Az idén egyenlítik ki az új 40 személyes bölcsőde építésének ellenértékét, a fejlesztési alap összegéből fizetik a nyolc is­kolai tanterem tervezésének költségét. Ä községért A tanácsülés a lakossági községfejlesztési hozzájárulás összegét 300 forintban, a jö­vedelemadó után fizetendő hozzájárulást az adó 20, a házadó után pedig 30 száza­lékban, de legfeljebb 50 ' fo­rintban állapította meg. Gy. F. Dallal telt a délután Az úttörőéletnek immár hosszabb ideje kedves része az „éneklő rajok” dalverseny. A minap is erről tanúskodott az abonyi Gyulai Gaál Miklós ál­talános iskolában megrende­zett körzeti versengés. Kár, hogy a házigazda település ok­tatási intézményein kívül csak Albertirsa és Csemő úttörői küldték el dalosaikat. Ettől függetlenül kedves és szóra­koztató vetélkedő volt, amit gyermek és felnőtt egyaránt szívesen hallgatott, nézett vé­gig. A közel másfél órás ének­lés után Péntek Zoltánné, a ceglédi városi tanács művelő­dési osztályának munkatársa ismertette a helyezéseket. Há­rom raj bemutatóját jutalmaz­ták arany oklevéllel: az al- bertirsai Zrínyi Ilona, az abo­nyi Gyulai iskola Kodály Zol­tánról és Bartók Béláról elne­vezett raját. Ezüst oklevelet kapott a helyi Somogyi iskola Vörössipkás és Hunyadi raja, brdhzot pedig a csemői és az ugyancsak abonyi Somogyi is­kola Gorkij raja. A zsűri dön­tése értelmében a nagykőrösi területi döntőre a házigazda oktatási intézmény Kodály és Bartók raja utazhat. A versenyt követően Péntek Zoltánné így összegezte a zsű­ri tapasztalatait: — A mozgalom célja, amit a versenykiírás is tartalmaz, ne­vezetesen a tömeges éneklés, megvalósult. Az értékelés so­rán az énektudást, a műsor összeállítását, és játékosságát vettük figyelembe. Voltak csoportok, amelyek inkább táncprodukciót mutattak be és az éneklés szépségére, élvezhe- tőségére kevesebb figyelmet fordítottak. Ennek ellenére számunkra is nagy élmény volt a gyermekek lelkesedését nézni és örömmel vettük tudo­másul a pedagógusok alkotó­kedvét. — Érezhető volt-e a verseny során, hogy melyik gyermek- csoport tanul zenét? — Természetesen, hiszen a két továbbjutó abonyi raj tag­jai a helyi zeneiskola növen­dékei. Gyönyörűen énekeltek, csodálatosan intonáltak és ar­tikulációjuk is szép volt. Visz- szafogott mozgással ugyan, de gyermekközeli produkciót mu­tattak be. Azok a vidéki úttö­rők, akik csak az énekórákon részesülnek zenei nevelésben, nyilván szerényebb műsorral érkeztek. Irta és fényképezte: Gyuráki Ferenc 4 A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVHI. ÉVFOLYAM, 33. SZÁM 1984. FEBRUÁR 9., CSÜTÖRTÖK Expoifiekesz, raklapok Csemoben cseng-bong a kalapács Fején találják a szöget A ritkuló testű hó meg-meg- csordul a ládapiramis tetején, a hűvös lé aláereszikedik, barnára festi a vékony, világos deszkákat. A mázsaház mel­lett vakolatlan épület szunyó­kál, a tavaly leégett irodát építik újjá. így aztán Prohász- ka József, a csemői Novem­ber 7. Tsz faüzemének vezető­je egy apró lakban ütött ta­nyát. Lécekből láda A telep 1972 óta áll a Mi­zsei út mentén, szemben a hobbitelkeikkel. Korábban a szövetkezet ipari ágazatának kötelékébe tartozott, s vásárolt faanyagot dolgozott fel. Ez a furcsa módszer már a múlté, hiszen Csemő korántsem szű­kölködik ládának, raklapnak való fában. Ezért a tsz új veze­tősége az ésszerűség és a gaz­daságosság jegyében úgy dön­tött, hogy a helybeli erdőkből kiemelt rönkök (nyár és akác) késztermékként hagyják el a községet. Ráadásul a tavalyi év elejétől a faüzemi munkát alaptevékenységként tartják számon, így a nyereség is ezen a területen csapódik le. A gazdasági kényszer dik­tálta változtatások jó ered­ményt hozták. A faüzem, vagy ahogyan errefelé mondják: a ládagyár tavaly kétmillió fo­rintnál is több nyereséget ért el, bizonyítva életképességét. Míg a műhelyek felé balla­gunk, Prohászka József üzem­vezető vázolja a legfontosabb mutatókat. — Kár, hogy nem tegnap jött. Itt állt kát hatalmas ka­mion az udvaron, pakolták a külföldi szállítmányt. Lénye­gében három részre lehetne osztani az üzemet. Az elsőben a raklapot készítik, mellet­te az exportládát, mi csak szabolcsi ládának nevezzük, amott meg a fűrészüzem hú­zódik, ahonnan méretre szab­va kerülnek ki a faelemek. Évente háromezer köbméter rönköt használunk fel, s bár­mennyire precízen vágjuk is fel a nyersanyagot, hulladék mindig keletkezik, esztendőn­ként úgy 3—4 ezer mázsa. Egy részét eladjuik, no meg a nyugdíjasainknak is juttatunk belőle, összesen ötvenöt dol­gozónk van. Ebből tizenkettő bedolgozó, gyesen levők, nyug­díjasok, otthon csinálják a szabolcsi ládákat. Az üzem legfontosabb mun­kaeszköze a kalapács. Csette- gése betölti a csarnokot. A be­járattól pár méterre kész rak­lapok hasalnak egymás hátán. Egy-egy ilyen alkalmatosság nyolc deszkából, kilenc tőke­lábból és három összekötő léc­ből áll. És hát félkilónyi szög­ből. A kocka alakú tőkékbe barna jeleket sütöttek. Pro­hászka József a 110-esre bök rá, ez a védjegyük, a gyártási számuk. Egy év leforgása alatt 350 ezer raklap hagyja el a csemői telepet kamionokon és vasúti kocsikon. Java része a határon túlra, Ausztriába vándorol, de visz belőle Le ninváros vegyiműve is. Gön­gyölegek. vas alkatrészek, gé­pek, műtrágyák szállítására használják. Kipp-kopp A ládaszogezők helyiségében nők kopácsolnak. Vékony lé­cekből készül, korántsem egy életre szól az exportláda. Ta­valy 130 ezer darabot „ütöt­tek” össze belőle. A Szovjet­unió és az NSZK számára szedett almával töltik majd meg a rekeszeket. Előbb per­sze a ceglédi, a kecskeméti és a miskolci TSZKER vásárolja meg a faalkotmányokat. Sebesen jár a keze Vörös Jánosáénak, az asszonybrigád vezetőjének is. — Még sose számoltam, hány szögfejre koppantok na­ponta — mondja. — Hetven ládát állítok össze egy-egy műszakban, s mindegyikhez százhárom szög kell. Szorozza meg, ha van kedve hozzá. Ki­lenc éve, 1975 óta dolgozom itt. Nem nehéz a munka, csak kissé zajos. A szabolcsi ládát a raklapok fűrészelésekor ke­letkezett hulladékból csinál­juk. Pontosan megfelel a mé rét. — Jó kis társasáig alakult ki itt. Rendesen dolgozik min denki. Munkaidő után nem igen találkozunk, akad bőven gond, no meg ott van a család Nem mondom, ha valaki megbetegszik, hát közösen meglátogatjuk. A fűrészüzemben pereg a forgács, felszeletelt rönkök hevernek a földön. A fal mel­lett akácdeszkák sorakoznak, a kecskeméti házgyárba ke­rülnek majd. Mem késő elkezdeni Felkerekedik messzi ütra — A mi korosztályunknak nemigen volt módja részt venni az Ismerd meg hazádat! Az egyik győztes, a Bartók Béla raj egy csoportja mozgalomban, helyette ott volt az ismerd meg tanyádat — mondja Ábrahám Mihály, a törteli nyügdíjasklub veze­tője. — Nem csoda, hogy ta­valy, amikor felkerekedtünk kirándulni, sokan voltak kö­zöttünk, akik még sohasem látták Ferihegyen a repteret meg a Balaton vizét. — Szép volt a dunántúli kör. út, de meg kellett adni az árát is. Egész évben gyűjtöt­tünk rá. Szerencsére a tagdíj mellett van égy nagyon jó be­vételi forrásunk. A művelődési ház két báli műsorán kiadott jegyek árát a nyugdíjasok kapják, szép összeg vándorol a klub pénztárába.-- Idén az északi hegyvidé­ket szeretnénk bebarangolni, kétnapos kirándulást terve­zünk. A telep gépparkja eléggé vegyes, már ami a minőséget illeti. Áll itt ósdi masina épp­úgy, mint korszerű berende­zés. Idén várhatóan másfél millió forintot fognak költeni gépvásárlásra. Ki vesz szabolcsit? — Furcsa helyzetbe kerül­tünk ezzel a portékával — mutat az udvaron tornyosuló ládahalomra Prohászka József. — Megrendelőink, se szó, se beszéd, egyik napról a má­sikra a szabolcsi helyett a szatmári típusú ládát igényel­ték. Jelenleg még azt sem tudjuk, hogy ennek mi az oka. De még mielőtt eljutott volna hozzánk a hír, már legyártot­tunk a szabolcsiból pár ezer darabot. Nem szeretném, ha a nyakunkon maradna. Meg aztán, ha .áállunk a szatmári láda gyártására, hát két fo­rinttal lehet drágábban ad­nunk, viszont minden egyes darabnál négy forinttal több lesz a befektetett munka érté­ke. Egyelőre úgy tűnik, hogy ez gazdaságtalan. Varga Sándor lsetek és emberek Ceglédi ABC-áruház, szerda este hét óra. Leemelem a be­vásárló kosarat az asztalról. Benne tejnek, kakaónak, mo­sópornak maradéka, meg egy kis barna homok. A kenyeres­pultnál köszönök. — Kérek egy kiló kenyeret. — Csak szikkadt van — hangzik a válasz. — Akkor elég lesz egy fél kiló. Kézbeveszem, ez tényleg szikkadt, kőkemény. Folytatom hát. — Tegnap este ugyanebben az időpontban, ugyanitt pró­báltam kenyeret vásárolni. Ak­kor pontosan azt a választ kaptam, mint most. Ha a teg­napi is szikkadt volt, tulajdon­képpen mikori a kenyér? — Szombati — mondja az eladó. — De, tudja, a kenyér 72 óráig eladható, fogyasztha­tó. Nem kell, hogy fejszámoló legyen az ember ahhoz, hogy kikombinálja, hány órás a szombati kenyér szerdán. — Köszönöm, nem kérem. Erre a két hölgy összenéz a pult túlsó oldalán, kissé ferdén tartott fejüket föl-le mozgat­ják, majd egyikük így Szól: — Várjon, a kartársnőm ad önnek a sajátjából fél kiló friss burgonyást. Pironkodva távozom. Ceglédi cipőbolt, csütörtök reggel kilenc óra. Belépek, kö­szönéssel fogadnak. — Tessék parancsolni. — Néhány napja a kislá­nyomnak vettem ebben az üz­letben egy pár csizmát. Há­romszor volt rajta, és elsza­kadt a varrásnál. A blokkot, sajnos, elveszítettem. A fiatal eladó megnézi a csizmát, elkéri, két perc múl­va hozza az újat, s szóban mindössze ennyit told az ese­ményhez : — Kérem, legyen szíves alá­írni a jegyzőkönyvet. Aláírtam. Köszönöm. K. L. Cegléd Megújul, kibővül Kétszintes lesz a csameka Gazdagodhat a sportélet A lassan fél éve működő városi tornacsarnokunk mel­lett jelentős fedett sporthellyé válik hamarosan a Vasutas SE Teleki utcai klubja, melyet je­lenleg átépítenek. Az egyesü­let elnöke, Magyar László el­mondta. hogy a Damjanich utcai sportcsarnokukat 4-4,5 millió forintos költséggel kor­szerűsítik, a pénzt ehhez a MÁV adja. A tervek szerint kétszintes­sé válik az eddig egyszintes nagyterem. A felső részen 430 négyzetméteres asztalitenisz­terem kap helyet, ahol akár 10 asztalon is folyhatnak az edzések, reggeltől estig. Ado­gatógép és elektromos ered­ményjelző szolgálja majd a felkészülést, á versenyzést. Mérkőzéseken, a mozgatható lelátón 300 néző szurkolhat Az alsó szinten bővítik az öltözőket, összesen 4 darab, 20-25 személyes korszerű öl­tözőt alakítanak ki. Ezenkí­vül lesz egy 300 négyzetméte­res, nehézatlétikai sportokra alkalmas edzőterem, felszerel­ve a szükséges erősítő beren­dezésekkel. Megvalósul a tor­nászok régi álma is: az alsó teremben szivacsgödör épül. A földszinten helyet kap egy 50 négyzetméteres test­kultúra szoba, amely szolgál­tató tevékenységet is kifejt majd. Mellette egy ugyanek­kora klubterem szolgálja az egyesületi klub életét. Az építkezést tavaly no­vemberben kezdte a Ceglédi Építőipari Szövetkezet és az idén augusztus 15rre ígéri a befejezést. Magyar László el­mondta, hogy a kivitelező ki­tűnő hozzáállása biztosítékot adhat a határidő pontos be­tartására. Az építészetileg kellemes látványt nyújtó épü­let külső összképe a munkála­tok következtében nem fog megváltozni — kár, hogy az elé épített trafóház sokat ront majd ezen a látványon. A nagy energiával, anyagi be­fektetéssel folyó munkálatok befejezésével tovább javulnak a sportkör, a városi sport- mozgalom lehetőségei. Az „A” kategóriás asztaliteniszezők mellett kitűnő körülmények között dolgozhat majd a töb­bi szakosztály, valamint az együttműködő tagozatos isko­la diákjai. Az egyesület vezetői kérik, hogy az építkezés befejezéséig adjanak megértő segítséget a város iskolái és a városi tor­nacsarnok, hogy sportolóik az átmeneti időszakban is meg­felelően készülhessenek a ver­senyekre, mérkőzésekre. P. I. Tekepénfek A KÖZGÉP Teleki utcai pá­lyáján pénteken délután há­rom órakor kezdődik a Ceg­lédi KÖZGÉP SE—Sabária SE NB I-es találkozó. A ceglédiek két legutóbbi mérkőzésüket megnyerték, így most már kö­zelebb kerültek a mezőnyhöz. Nagy küzdelemre van kilátás a szombathelyiek ellen. Játékuezelői tanfolyam A Pest megyei Sporthivatal kézilabda sportágban játékve­zetői tanfolyamot szervez, melynek első foglalkozását február végén tartják. Buda­pesten, a PTSH Steindl Imre utcai helyiségében szomba­tonként kerül sor az elméleti oktatásra. Akik a tanfolyamot eredményesen elvégzik, azok már az áprilisban induló me­gyei bajnokságban mérkőzése­ket vezethetnek. Jelentkezni az alábbi címen lehet, név és lakcím megjelö­lésével: PTSH Kézilabda Szö­vetsége, Budapest, V., Steindl Imre utca 12. KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS. Ez­úton mondunk köszönetét mind­azoknak, akik felejthetetlen nagy­anyám, ÖZV. JEXEI ILLÉS NÉ szül. Ondó Ilona temetésén részt vettek, sírjára koszorút, virágot helyeztek, gyászunkban osztoztak. IFJ. JENEI ILLÉS. ISSN 0133—2600 (Ceglédi Hírlap) I

Next

/
Oldalképek
Tartalom