Pest Megyei Hírlap, 1984. február (28. évfolyam, 26-50. szám)

1984-02-01 / 26. szám

1984. FEBRUAR 1., SZERDA Mohamedán jogtudósok elítélő nyilatkozata Dél-libanoni tiltakozó hullám A libanoni mohamedán jog­tudósok szövetsége nyilatkozat­ban ítélte el a Bejrút déli kül­városa , ellen intézett hétfői amerikai tüzérségi támadást, amely egész napos összecsapá­sokhoz vezetett a nemzetközi repülőtér körzetében. Hat volt a halottak és 45 a sebesültek száma. Egy amerikai tenge­részgyalogos is életét vesztet­te, s ezzel 259-re emelkedett az amerikai csapatok libanoni embervesztesége. Míg Donald Rumsfeld ame­rikai elnöki megbízott tegnap Izraelben tárgyalt, Richard Murphy külügyi államtitkár Damaszkuszban maradva foly­tatta a hétfőn megkezdett esz­mecserék sorozatát. Az Asz- Szafir című bejrúti lap érte­sülése szerint egyrészt a liba­noni csapatszétválasztási terv, másrészt a Bejrútban állomá­sozó négyhatalmi nyugati erők ENSZ-csapatokkal való felvál­tása a szíriai—amerikai esz­mecsere tárgya. A lap tudni véli, hogy Rumsfeld új elgon­dolásokat ismertetett az izraeli —libanoni megállapodás sorsát Illetően. Közbén Abdel Halim Had- dam szíriai külügyminiszter damaszkuszi látogatásra hívott meg több libanoni szunnita mohamedán politikust, köztük három volt miniszterelnököt. Az An-Nahar című lap úgy értesült, hogy a kezdeménye­zés a libanoni kormányalakí­tási tervekkel függ össze. A dél-libanoni Haluszije la­kossága tegnap már a tizen­egyedik napja tiltakozott az izraeli megszállók önkénye el­len. Megmozdulásukhoz több más település küldöttei is csatlakoztak. A sztrájkok, tün­tetések hulláma akkor kezdő­dött, amikor az izraeli hadse­reg katonái sokadmagával le­tartóztatták, elhurcolták Abbas Harb sejket, a falu síita mo­hamedán vezetőjét, akinek a lakóházát is lerombolták. Egy másik jelentés arról szá­mol be, hogy „nincs döntés” az amerikai tengerészgyalogo­sok Libanonból való kivoná­sáról, s a kormányzat a vá­lasztások miatt nem fog ilyen döntést hozni” — jelentette ki Ronald Reagan amerikai el­nök tegnap az ABC televízió­nak adott interjújában. Reagan szerint az amerikai „küldetés” Libanonban nem változott. Tárgyalások az Elyséc-palotában Mitterrand fogadta Arhipovot Mitterrand elnök tegnap délután fogadta Ivan Arhipo­vot, a Szovjetunió Miniszter- tanácsának első elnökhelyette­sét, aki hivatalos látogatáson tartózkodik Párizsban. Az egyórás megbeszélés után Ivan Arhipov, az Elysée- palotából távozva, kijelentette az újságíróknak, hogy a meg­beszélésen elsősorban a két­oldalú kapcsolatok fejlesztésé­nek kérdéseivel foglalkoztak, s természetesen szó volt a vi­lágpolitika nagy problémáiról is, hiszen a jelenlegi helyzet­ben ezeket nem lehet megke­rülni. Az a célunk — mondotta —, hogy hatékonyabbá tegyük az együttműködést a két ország között gazdasági, kereskedel­mi, tudományos és technikai téren, s felhasználjuk az e terüieteken meglévő óriási le­hetőségeket kapcsolataink fejj lesztésérc-. Arhipov kijelentette, hogy a megbeszélés során tolmácsolta Mitterrand elnöknek Jurij Shullz Latin-Amrikában Öt országot érintő körutazás öt karib-tengeri és dél-ame­rikai országot érintő latin­amerikai körútra utazott teg­nap George Shultz, az Egye­sült Államok külügyminiszte­re. Shultz útjának első és egyik legfontosabb állomása Salva­dor, ahol mindössze nyolc órát tölt. A külügyminiszter Alva­ro Magana elnökkel és azok­kal a salvadori politikusokkal tárgyal, akik a márciusra ter­vezett „választásokon” az el­nöki címre pályáznak. Venezuelában, útjának má­sodik állomásán Shultz több napot szándékszik tölteni. Részt vesz az új venezuelai kormány beiktatásán és tár­gyal a Contadora-csoporthoz tartozó országok külügyminisz­tereivel. Washingtoni diplomá­ciai források szerint e tárgya­lásainak célja az úgynevezett Kissinger-bizottság jelentésé­ben foglalt elképzelések össze­egyeztetése a csoporthoz tarto­zó közép-amerikai országok béketervével. Utóbbival ellen­tétben Washington szeretné el­érni, hogy Nicaragua „problé­máját” a vele szomszédos or­szágok is ideológiai alapon el­válasszák a térség általános gondjaitól. Brazíliában Shultz főként a két ország gazdasági és ipari együttműködéséről tárgyal majd. Barbados ezúttal is szinte csak ugródeszkaként szerepel az amerikai diplomácia tervei­ben Grenada felé, ahol viszont teljes két napot tölt az ameri­kai külügyminiszter. Shultz megtárgyalja a brit főkor­mányzóval, milyen kormányt szán a jövőben Washington és London a fegyveres erővel meghódított kis szigetország élére. Amerikai külügyminiszté- riumi forrásból származó ér­tesülés szerint Shultz a tér­ségben tapasztalható „balolda­li befolyás” csökkentése és a térség végleges pacifikálása érdekében egy „kelet-karibi regionális rendfenntartó erő” létrehozásáról is tárgyalásokat kezd Közép-Amerikában. A TASZSZ washingtoni tu­dósítója Shultz latin-amerikai körútjáról egyebek között azt írja, hogy az amerikai külügy­miniszter látogatásának fő cél­ja e térség reakciós erőinek mozgósítása a nemzeti függet­lenségért és a demokráciáért küzdő mozgalmak elfojtására. G&BséoJígon a /&Vére, a Meiró Bess a /oVő/e A Skála Metró Áruház Kereie,i lehető,jég: a képzettségtől felvételre keres eladókat, szakképzett és szakképzetlen pénztárosokat Heti 40 órás munkaidő = évenként 13 nappal több szabad idő. és a gyakorlati időtől függően 3200—5500 Ft Felvesz továbbá konyhalányt, mosogatót és segédmunkást Kereseti lehetőség: 3800-4200 Ft SKALA ,,, Jelentkezni lehet részletes önéletrajzzal: a Skála Metró Áruház személyzeti osztályán, Budapest XIII., Váci út 4. Levélcím: Budapest, Pf.: 266. 1392. mzmo Telefon: 313-985. Andropov és az SZKP Poli­tikai Bizottsága üdvözletét. Ivan Arirpyv tegnap Mau- roy miniszterelnökkel is foly­tatott megbeszélést, s a mi­niszterelnök ebédet adott a szovjet vendég tiszteletére. Gromiko bukaresti megbeszélései A bukaresti látogatáson tar­tózkodó szovjet párt- és kor­mányküldöttség Andrej Gro­miko, az SZKP KB PB tagja, a szovjet minisztertanács első elnökhelyettese, külügyminisz­ter vezetésével tegnap folytat­ta tárgyalásait a Nicolae Ceau- sescu, az RKP KB főtitkára, államfő vezette román delegá­cióval. Mindkét fél hasznosnak ne­vezte a megbeszéléseket, ame­lyeken kifejezésre jutott a szovjet—román kapcsolatok továbbfejlesztésére irányuló kölcsönös törekvés. A szovjet delegáció tegnap délelőtt látogatást tett a bu­karesti Augusztus 23. gyárban. Az egyes üzemrészek megte­kintése után nagygyűlést tar­tottak, amelyen Andrej Gro­miko, valamint Gheorghe Op- rea, az RKP KB PVB tagja, első miniszterelnök-helyettes mondott beszédet. Jurij Andropov levele (Folytatás az 1. oldalról.) formációs világrend megte­remtésének szentel. Ez az új rend hozzájárul az „informá­ciós imperializmus”, a nyu­gati monopóliumok e téren fennálló uralmának felszámo­lásához. Arról, hogy ez az orientáció megfelel a szervezetben kép­viselt államok túlnyomó többsége érdekeinek, az UNESCO 1984—89-re jóváha­gyott munkaterve tanúskodik. Azoknak, akik szembe kí­vánnak helyezkedni az UNESCO keretei között sike­resen és kölcsönösen előnyösen együttműködő államok közös­ségével, meg kell érteniük, hogy ezért egyedül ők viselik a felelősséget. Stockholmi értekezlet A szovjet küldött felszólalása Az amerikai rakéták nyu-' gat-európai telepítésével be­következett növekvő atomfe­nyegetés láttán a Szovjetunió és a Varsói Szerződés többi tagállama a fontos kezdemé­nyezéseket állítja a konferen­cia figyelmének középpontjá­ba; az értekezlet atomfegy­verrel rendelkező minden részvevő állama vállaljon kö­telezettséget, hogy elsőnek nem vet be atomfegyvert, egyezményben rögzítse, hogy nem alkalmaz katonai erőt, s fenntartja a békés kapcsolato­kat. E javaslatok megvalósítá­sa meghatározó jelentőségű lenne a bizalom európai mére­tű megszilárdításában — han­goztatta Oleg Grinyevszkij nagykövet, a szovjet delegáció vezetője a bizalom- és bizton­ságerősítő intézkedésekkel, va­lamint a leszereléssel foglal­kozó stockholmi értekezleten. Tegnapi felszólalásában rá­mutatott; a NATO-tagállamok e fontos fórumot nem azoknak a sürgető problémáknak a megoldására használják fel, amelyeknek a rendezése hoz­zájárulna az európai bizalom és biztonság megszilárdításá­hoz, hanem végeláthatatlan vi­tákat erőltetnek lényegtelen technikai kérdésekről. A háborús veszély csökke­nése módot nyújtana a 'kato­nai kiadások befagyasztására, majd csökkentésére, Európá­nak a vegyi fegyverektől való mentesítésére. Bízom abban, hogy a Szov- jeunió s az UNESCO közötti együttműködés továbbfejlesz­tése megfelel a népek létér­dekeinek, a béke és a haladás ügyének” — írja Jurij Andro­pov levelében. A levelet tegnap hozta nyil­vánosságra a TASZSZ szovjet hírügynökség, s' egyúttal is­mertette M’Bow Andropovhoz intézett írását is. Az UNESCO főigazgatója az ismertetés szerint a Jurij Andropovnak küldött könyv­höz mellékelt levélben rámu­tatott: a könyv annak a hosz- szú munkának az eredménye, amelynek során kidolgozták a szakosított szervezet 1984—89- re szóló második középtávú munkatervét. A demokraták Mondale mögött zárkóznak fel Reagan folytatja kampányát Reagan elnök tegnap Chi­cagóban folytatja vasárnap éjszaka hivatalosan is meg­kezdett választási kampányát. Chicagói utazását azonban nem a választási bizottság fi­zeti, máris támadások érik a Fehér Házat az adófizetők pénzének jogtalan felhaszná­lása miatt. Reagan jelölti „szűzbeszé­dét” már hétfőn megtartotta Washingtonban az egyházak TASZSZ-kommentár Egyoldalú amerikai álláspont Reagan szerint a START- tárgyalásokon sokkal komo­lyabb előrelépés történt, mint általában gondolják — írja a TASZSZ katonai szem­leírója az amerikai elnök és Edward Rowny tábornok, a START-tárgyalások amerikai küldöttségvezetője hétfői megbeszéléseit kommentálva. — Az elnök azt a látszatot keltette, mintha most lehető­ség volna arra, hogy „kölcsö­nös engedmények alapján ha­ladást érjenek el” a START- tárgyalásokon. A megbeszélést követő saj­tóértekezleten Rowny fejtege­téseiből azután kiderült — folytatódik a kommentár —, hogy az elnök csupán azt az amerikai javaslatot „erősítette meg”, amelyet Washington a múlt év végén vetett fel. Ar­ról van szó, hogy mindössze a hadászati interkontinentális ballisztikus rakétákat és a tengeralattjárókra telepített ballisztikus rakétákat kellene csökkenteni. Az amerikai ja­vaslat szerint gyakorlatilag nem esnének csökkentés alá azok a nehézbombázók, ame­lyeknek számát tekintve az Egyesült Államok óriási fö­lényben van a Szovjetunióval szemben. Mellesleg a START-tal kap­csolatos amerikai javaslat­komplexum megvalósítása azt is jelentené, hogy a Szovjet­unió kénytelen lenne —- óriási költséggel — gyökeresen át­szervezni hadászati erői struk­túráját — állapítja meg a szovjet kommentár. által fizetett rádió- és tévé­műsorok szerkesztői előtt. El­ső dolga volt az 1980-as kam­pányában jelentős szerepet játszó vallásos szélsőjobboldal megnyugtatása: elképzelései nem változtak. Edward Kennedy szenátor, aki ebben a kampányban a jelöltség politikai terhe nél­kül léphet fel a Demokrata Párt részéről, Kansas Cityben kijelentette: Reagan elnöksé­ge Amerikának gazdaságilag szomorú jövőt, a világnak pe­dig feszültséget jelent. Ronald Reagan túl sok időt szentelt a háborús előkészületekre, s túl keveset a háború megaka­dályozására. Reagan havonta két kam- pánykörutat tervez az augusz­tusi dallasi pártkonvencióig. Politikai beszédekre kérik fel az elnök mellett a kormány tagjait és volt tagjait, s a tör­vényhozás mintegy húsz kor­mán1vhű szenátorát és képvi­selőjét. Fokozzák az iramot termé­szetesen a demokrata elnökje­löltek is. Thomas O’Neill, a képviselőház elnöke és Robert Strauss, a Demokrata Párt volt elnöke a közeljövőben bejelenti, hogy Walter Mon- dale-t támogatja a demokra­ta jelöltek egymás közötti harcában. Mondale munkatár­sai „rendkívül jelentékeny­nek” tartják ezt a fejleményt, mivel az gyakorlatilag az egész pártvezetés Mondale mögötti felzárkózását jelenti. A FEHÉR HÁZ jelenlegi lakója szinte a legutolsó pil­lanatig várt bejelentésével. Alig két órával azelőtt, hogy lejárt volna az alkotmány ér­telmében az elnökjelöltség! igény közlésére szóló hivata­los nyilatkozattétel, kapcsol­tak az amerikai televíziós ál­lomások a Pennsylvania Ave- nue-beli ovális terembe. A négyszázezer dollárba kerülő, immár választási kampány­hirdetésnek számító néhány perces megnyilatkozásban, Ro­nald Reagan, az Egyesült Ál­lamok elnöke hivatalosan is bejelentette azt, ami már szinte köztudott volt: a no­vemberi szavazáskor versen­geni fog az újabb négyéves hivatali időtartamért. A Köz- társasági Párt színeiben ismét induló Reagan alelnökjelölfje ugyanúgy, mint 1980-ban, Bush lesz, aki most is betöl­ti ezt a tisztséget. Washingtoni hírmagyarázók azzal próbálták magyarázni az elnöki bejelentés szinte utolsó pillanatig való halogatását, hogy fontos világ- és belpoli­tikai problémák megoldása szinte maximális módon lekö­tötte Reagan figyelmét. S is­merve a választási esztendő rendkívüliségét az amerikai kormányzati gépezet gyakor­latában, Reagan az aktuális kérdések megoldására való elszánt törekvésében, késlel­tette elnökjelöltségének közlé­sét. Arra hivatkoznak ugyan­is, hogy a helyzet ismerői tu­datában vannak annak, hogy mennyire megbénul az újra­választásáért pályázó elnök mozgástere. Hiszen ismert az, hogy a világ legalább annyi­ra jól tudja, mint azok, akik a hatalom belső köreiben él­nek Washingtonban, hogy amint megkezdődik a hivata­Jegyzet m ELNÖKJELÖLTEK A RINGBEN los választási hadjárat, min­dent úgyszólván a korteske­désnek rendelnek alá. Túl azonban ezen, egyes nyugati kommentátorok is megjegy­zik, hogy nyilván szerepet játszott a Fehér Ház urának manőverezésében egy jó adag színpadiasság, színészi isme­ret is. Hiszen a reklámfogá­soknak, a kellő időzítéseknek, a hatásvadászatoknak rendkí­vüli jelentősége van a négy- évenként megismétlődő ame­rikai elnökválasztási kortes­hadjáratokban ... EZEKTŐL A NAPOKTÓL kezdve már minden szinte menetrend szerint zajlik az Egyesült Államok belpoliti­kájában. A legtöbb államban úgynevezett előválasztásokat tartanak. Ezeken mindkét párt önelnökjelölt politikusai, akik pályáznak a Fehér Ház meg­hódítására, versenybe indul­nak egy-egy állam, pártjuk­hoz tartozó, vagy velük szim­patizáló leendő választóinak szavazataiért. Amolyan „pró­baválasztások” ezek, amelyek­kel mind a Republikánus, mind pedig a Demokrata Párt azt igyekszik „megszon­dázni”, hogy a pályázó jelöl­tek közül kik a legnépsze­rűbbek, kiknek van a leg­több esélyük a november első keddjén való megválasztásra. De nemcsak egyszerű kö,vé­leménykutatásról van szó. A különböző matematikai mű­veletekkel, amelyek államon­ként változóak, a republiká­nus, illetve demokrata párti el­nökjelöltek hozzájuk hű kül­dötteket is megszereznek. Ezek után a később sorra kerülő demokrata, illetve köz­társaságpárti konvención, amely az elnökválasztási had­járat utolsó szakaszát meg­előzi, többségi szavazattal el­döntik, hogy ki legyen az il­lető párt hivatalos elnökje­löltje. Az előválasztásokon ka­pott megbízatás alól csak a jelölt visszalépése adhat fel­mentést, vagy esetleg utasí­tást is közölhet, hogy helyet­te, pártjához tartozó, melyik nagyobb esélyű politikusra voksoljanak. AZ ELSŐ ELŐVÁLASZ­TÁSRA február 28-án kerül sor a kis- New Hampshire ál­lamban. A döntő előváiaszta- sok azonoan a legnepesecb ál­lamokban, New Yorkban és Kaliforniában zajlanak le, amelyek a legtöbb küldöttet delegálják az egyes pártok elnökjelölt-választó konven­cióira. Addig azonban még hónapok telnek el heves kor­teskedéssel. A republikánus táborban amerikai kommentá­tor szerint a helyzet szinte teljesen eldöntött: Reagan el­nökjelöltnek és Bush alelnök- jelöltnek tulajdonképpen nincs esélyes ellenfele a Fehér Ház meghódítására. A demokra­tapárti színekben pályázó nyolc or zagos jelölt közül csupán Mondale-nak, Carter volt alelnökének és Glenn egykori űrhajósnak adnak nagyobb esélyt, hogy elnyerje a konvención a szavazatok többségét, 9 pártja hivatalos elnökjelöltjévé emelkedjék. A választási naptárban jú­lius 16-ot jelölte ki a Demok­rata Párt San Franciscóban megtartandó elnökjelölő kong­resszusának (konvenciójának) megrendezésére. Ezen 3931 de­legátus vesz majd részt, s voksait az előválasztásokon kapott megbízás szerint adja le a szavazás első menetében. A köztársaságpártiak a texasi Dallasban kezdik meg hasonló célú konvenciójukat augusz­tus 20-án és 2234 küldöttük dönt majd az elnökjelölt sze­mélyéről. Ezután már csak a két párt jelöltje lesz a színen, s közü- Iük vála-ztanak majd 1984. nov embei 6-án elnököt. A vá­lasztás azonban közvetett. Va­lójában csak elektorokat vá­lasztanak. Számszérint 538-at. Ezeknek viszont szigorúan ar­ra a jelöltre lehet csak sza- vazniok, akire megbízatásukat kapták választóiktól. Úgyhogy még az elektorok későbbi hi­vatalos ülése előtt, az elnök- választás Utáni napon ismert eredmények alapján, már vi­lágossá válik, hogy ki lesz az Egyesült Államok elnöke a kivetkező négy esztendőre. E BONYOLULT MECHA­NIZMUS, amelyben a száz­millió dollárok játsszák a fő­szerepet, kortesarénává vál­toztatják az Egyesült Államok politikai színterét. Ezért ír­ják nyugat-európai kommen­tátorok, hogy e naptól kezd­ve az amerikai politikai lé­péseket e hadjárat szemüve­gén át kell nezni, s mindig a/i figyelni, nogy egy-egy megnyilatkozás mil/en hall­gatóság előtt hangzott el, hi­szen szil.te mindent a szava­zatok megnyerésének rendel­nek alá... Árkus István

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom