Pest Megyei Hírlap, 1984. január (28. évfolyam, 1-25. szám)

1984-01-18 / 14. szám

1984. JANUÁR 18., SZERDA A sár szó jelentése Mindnyájan több olyan föld­rajzi nevet ismerünk, amelyik­ben a sár szó vagy előtagként, vagy utótagként, vagy pedig továbbképzett formájában elő­fordul. Például város- és falu­nevekben: Soroksár. Abasár; Sárvár, Sárszentmihály, Sárhi- da, illetőleg Sárospatak, Sá­rost!; tájegység-megnevezések­ben: Sárköz, Nagy- és Kis- Sárrét, továbbá itt említhet­jük meg a régi Magyarország északi részén elterülő, ma Szlovákiához tartozó Sáros vármegyét (a székhelye Eper­jes volt); végül pedig folyónév is alakult említett szavunkkal: a Sárvíz. Vajon mit jelent ezekben a sár szó? Azt. amit ma legjob­ban ismerünk, és amit értel­mező szótárunk így ír körül: víztől lággyá, híggá, ragadóssá vált, főleg esőtől feláztatott föld, talaj? Erre a kérdésre határozott nemmel válaszolha tunk. Valójában több típust kell elkülönítenünk. Az elsőben — ezeknek a szama a legnagyobb —> az ótörök származású sár szónak az eredeti jelentése maradt lenn: mocsár, vize' nyős terület. Soroksár nevének a kialakulásáról például ezt írja a Földrajzi nevek etimo­lógiai szótára: „A .szöglet’ je lentésű sark, sarok és a .mo­csár’ jelentésű sár összetétele. Eredetileg a Csepel-szigetet kelet felől határoló Duna-ág mellékén levő mocsárra vagy a felső haj lás mentén húzódó és keletre is kinyúló mocsárterü letre vonatkozhatott, amelyet délkeletről a Gyáli-patak is táplálhatott. A mocsárnak a Dunára hajló szögletében, sár kában település keletkezett, s fekvése alapján a Soroksár nevet kapta.” A .mocsár’ je­lentésű sár szó található még a felsoroltak közül a követke­ző nevekben: Sárvár, Sárospa­tak, Sárosd, Nagy- és Kis- Sárrét, Sáros (volt vármegye­név). Ehhez közel áll a szónak .mozgásban levő vagy folyós mocsár, mocsaras folyó’ értel­me, amely a részben csatorná zott mezőföldi vízfolyás, i Sárvíz nevében van meg. Szőnyi István emlékezete ZF.NT-I PANORÁMA Műterem a Dunakanyarban Emberhez szóló muzsika Szőnyi István egykori bará­tai, pályatársai, tanítványai, tisztelői gyűltek össze tegnap Zebegényben, hogy megemlé­kezzenek a kiváló festő szüle­tésének kilencvenedik évfor­dulójáról. Klemm Pál, a Szőnyi Em­lékmúzeum megbízott igazga­tója, az emlékbizottság titkára köszöntötte a szép számú hallgatóságot, majd meghall­gatták Szőnyi István vallomá­sát hangszalagról. Ezt köve­tően Somogyi József, a Ma­gyar Képzőművészeti Főiskola rektora Szőnyi életéről mint példáról beszélt, arról, hogy nem lehetett érintetlennek lenni az ő bűvkörében. Sza­badon, értelmesen, tisztán engedte ki tanítványait az életbe, s nemcsak festőnek volt kiváló, minden cselekede­tet a humanista gondolkodó megfontoltságát viselte magán. Ezért is emlékezik rá most nyílt szívvel egy ország, egy szűkebb közösség. Főhajtá­sunkkal egyben önmagunkat is becsüljük, hogy a nemzeti hagyatékból kivesszük azokat a gyöngyszemeket, amelyek bennünket segítenek tovább élni. Németh Lajos tanszékveze­tő egyetemi tanár Szőnyi munkásságát elemezte. Megál­lapította, hogy a forradalmak után, a húszas évek Magyar- országán arról kellett dönteni, hogy egy induló művész ki mellé áll és mi mellett voksol. Szőnyi a haladást választotta, s élete végéig hű maradt esz­méihez: piktúrája, grafikai te- réK> vékenysége nemcsak a lírának, hanem a vidék jellegzetessé­geinek, az ember személyes drámáinak is helyet adott. Végvári Lajos művészettör­ténész, a nyári zebegényi sza­badiskola egyik tanára azt hangoztatta, hogy nagyon ke­veset tudunk Szőnyiről. Élet­műve. .nagyobb és alaposabb körüíté&tetést érdemelne a MOZIMŰSOR JANUAR 19-Tot. 25-IG ABONY 19—20: Vabank 21—22: Megbilincseltek« 23—24: Flor asszony és két férje« BUDAÖRS 19—20: Keresztül a nagy vízválasztón 21—22: Gallipoli 23—24: A kék lagúna* CEGLÉD, Szabadság 19—22: Üzenet az íírhől (du.) 19—20: Hanyatt-homlok« (este) 21—22: Vabank (este) 23—25: A pogány madonna (du.) Megbilincseltek (este) CEGLÉD, Kamaraterem 19—25: Koncert 23—24: Helga és Michael« DABAS 19—20: Bolond pénz 21—22: Mennyel seregek 23: Excalibur I—II.«« DUNAHARASZTI 19—22: Excalibur I—II.«« 21—22: Keresztül a nagy vízválasztón (du.) 23—24: rendőrök háborúja«* DUNAKESZI, Vörös Csillag 19—22: Hosszú vágta 21— 22: Donald kacsa és a többiek (du.) 23—24: Tűzharc« DUNAKESZI, József Attila 19: Visszaesők** 22: A 7*ld kabát* 23: Sértés 25: Anokalipsziá, most I—II.** ÉRD 19—20: Könnyű testi sértés 22: A kapitány kalandjai (du.) 22— 24: Klute** (este) FÓl 19—20: Zöld kabát* 21—22: Szupcrexpressz* 22: Hattyúk tava (du.) 23— 24: Hosszú vágta GÖDÖLLŐ 19—20: Gallipoli (este) 19—22: A hótündér (du.) 21—22: Könnyű testi sértés (este) 23—25: Kramer kontra Kramer* GYÁi. 19—22: Excalibur I—II.** 21—22: Vfzipób-csodapók (du.) 23—24: Mennyei seregek KEREPEST ARCSA 19—20: Szerencsés Dániel* 21—22: Feketoszakáll szelleme 23—24: Meztelenek és bolondok* MONOK 19—20: A kék lagúna* 21—22: Álmodozás (du.) Flor asszony és két férje* (este) 23—24: Vabank NAGYKATA 19—20: Kínai negyed* 21—22: Georgia barátai* 23—24: Gyilkosság a tajgán NAGYKŐRÖS, Arany János 19—20: Megbilincseltek* 21—22: Hanyatt-homlok* 23—25: A profi** NAGYKŐRÖS, Stúdiómozi 19—22: A bet7/árkapitány* 21—22: A kétéltű ember (du.) 23—25: lAixusbordély Párizsban** P1USVÖRÖSVAR 19—20: Meztelenek és bolondok* 22: Tüzes éjszakák 23: A kolónia POMAZ 19—20: Klute** 21—22: Zugügyvéd zavarban* 23: Keresztül a nagy vízválasztón RÁCKEVE 19—20: Fekete gyémántok I—II. 21—22: Családi összeesküvés* 23—24: Excalibur I—II.** SZENTENDRE 19—22: A matróz, a kozák és a hamiskártyás (du.) Bosszúvágy** (este) 23—25: Ü!ra szól a hatlövetű (du.) Gallipoli (este) SZIGETSZENTMIKlOS 19—22: D. B. Cooper üldözése* 22: Néma front (du.) 23—24: Könnyű testi sértés TAPIÓSZE10 19—20: S.O.S. Concorde 21—22: Kínai negyed* 23: Kopaszkutya* VÁC, Kultúr 19—25: E. T. VÁC M-d/.rb Imre 20: Vérnász VECSÍS 20: A pártfogolt« 21—22: Szegény Dzsonl és Ámika (du.) Kabaré«« (este) 23—25: D. B. Cooper üldözése« • 14 éven aluliaknak nem ajánlott. ** Csak 10 éven felülieknek. Koszorúzás Szőnyi István sírjánál, a zebegényi temetőben. művészettörténet-írástól. Véle­ménye szerint többet ideali­záljuk a zebegényi mestert, mint ahogy azt ő kívánná és megengedné. Az ő ereje ab­ban van, hogy mindig rejtő­zik, s képeiben kifejezésre jut magányossága is. Ám tudott megújulni, oldódni a tájban, megtalálta a kapcsokat a vi­dék lakóival. Voltaire példája nyomán azt mondhatjuk Sző­nyiről is, hogy művelnünk kell a kertjét. Azt a kertet, amely nemcsak otthont, ha­nem hitet is jelentett számára, műhelyt és közösséget adott a Dunakanyarban. Szőnyi úgy akart nyomot hagyni a föl­dön, a keserűség ellen, hogy hívei, festészetének kedvelői megleljék benne az élet örö­mét. Az emlékülés résztvevői ezt követően ellátogattak a zebe­gényi temetőbe és megkoszo­rúzták Szőnyi István sírját. A Művelődési Minisztérium képviseletében Aba Novák Ju­dit, a Magyar Képző- és Ipar­művészek Szövetsége nevében Tamás Ervin és Kurucz D. István, a Magyar Képzőmű­vészeti Főiskola képviseleté­ben Somogyi József, a megyei, váci és községi pártszervek nevében dr. Tóth Albert, dr. Olajos Mihály, Bertényi And­rásáé, a megyei, váci és köz­ségi tanácsi szerveik képvise­letében dr. Novák István, Weisz György, Prétyi Józsefné, a Pest megyei Múzeumok Igazgatósága nevében Bihari József, a Közép-Dunavidéki Intéző Bizottság képviseleté­ben Csányi Loránd, a Szőnyi István Baráti Kör nevében Bodor Béláné, a Szőnyi Mú­zeum nevében Klemm Pál és Köpöczi Rózsa helyezte el az emlékezés virágait. A Zebegénybe elzarándoko­lok az emlékülés és a koszorú­zás után baráti beszélgetésen A hallgatóság soraiban Dániel Kor­nél és Balogh László festőművész Erdősi Agnes, felvételei vettek részt a Szőnyi Múzeum­ban. Itt elmondták, hogy a mester születésének kilencve­nedik évfordulója alkalmából ebben az esztendőben folyta­tódnak a megemlékezések. Ta­vasszal Szőnyi István-emlék- kiállítást rendeznek a Képző- művészeti Főiskolán. Április­ban ismeretlen Szőnyi-grafi- kákból nyílik tárlat Zebegény­ben. A nyáron — több éves program nyitányaként — Tisz­telet a mesternek címmel be­mutatkoznak az egykori tanít­ványok, akiknek különben a találkozóját is megrendezik augusztusban Zebegényben. A grafikai anyag második részé szeptemberben tárják a nagy- közönség elé. Pest megyében 13 állami ze-’ neiskola működik. Közülük négyben — Vácott, Szentend­rén, Gödöllőn és Cegléden — a zenetanárok kamarazenekart alakítottak. A legrégebbi s ta­lán éppen ezért a legrango­sabb a váci Musica Humana. Szakmai és művészi szintjét jelzi, hogy az Országos Fil­harmónia is rendszeresen fog­lalkoztatja őket. Budapesten egy körúti presszóban beszélgettünk Er­délyi Sándorral, a kamaraze­nekar hangversenymesterével, ö is, mint a megyében dolgo­zó zenetanárok kérharmada úgynevezett „bejáró tanár”, tehát naponta utazik. Ö éppen Budapestről Vácra és vissza. — Beszéljünk a múltról! Mi­óta dolgozik Vácott, s mikor alakult meg a kamarazenekar? — A váci zeneiskola húsz évvel ezelőtt, tehát 1963-ban alakult. Nemrégiben ünnepel­tük meg a háromrészes hang­versenysorozattal iskolánk ju­bileumát. Én magam csaknem a kezdetektől, pontosabban 1964-től az iskolában tanítok. Itt kezdtem a pályát. A kama­razenekar 1968-ban alakult természetesen nem a semmi­ből. Fontos előzménynek tar­tom, hogy az iskola tanárai kedvtelésből; a saját művészi ambícióik kiérlelésére és kife jezőeszközeik folyamatos kar bantartására már korábban is kamarazenéitek. 1966-ban vo­nóstrió, 1967-ben kvintett mű­ködött iskolánkban. Ez az együttes emlékezetes sikert aratott Schubert Pisztráng­ötösének előadásával. Ez és az iskola vezetője, Cs. Nagy Ta­más igazgató bátorított min­ket arra, hogy az iskola 5 éves jubileumára rendezett hangversenyen, tehát 1968-ban mutatkozzék be az iskola ta­náraiból alakult vonós kama­razenekar. A tizenkét tagú együtteshez billentyűs hang­szeren játszó tanárok, majd később fúvósok is csatlakoz­tak. A zenekar „régi” tagjai a mai együttesnek is a magját képezik. A zenekar — az elő­adott zenemű igényeitől füg­gően _ 12—18 muzsikusból áll, szükség esetén kisegítőket is felkér a közreműködésre. Büszkék vagyunk arra, hogy ebben a csöpp kis közösség­ben három főiskolás van. akik a mi növendékeink voltak, te­hát ma már saját nevelésű ta­nártársaink. — Milyen feltételekkel indult az együttes? — Látja, ha anyagi feltéte­lekre gondol, nem is tudom mit válaszoljak. A legfonto­sabb feltétel a lelkesedés és a zene szeretete volt. A többi jött magától! Különleges ked vezményeket vagy anyagi jut­tatást kezdetben nem élvez Rádiófigyelő HANGFOTÓ. A zene és a csodálatos technikai eszköz, a rádió elválaszthatatlanok egymástól. Mondhatnánk azt is, egymás által növekedtek igazi, szellemi értelemben vett óriássá. A zene, legalábbis an­nak igazi gondolatokat hordo­zó legnemesebb formája, ép­pen a mikrofonok, stúdiók, az éter hullámain át repülő je­lek, s az ezeket ismét az em­ber által befogadható, élvez­hető formában kibocsátó ké­szülék által lett közös kincs­esé, s nemcsak országonként néhány ezer, az operák és koncerttermek világában já­ratos ember privilégiumává. S fordítva: a ma klasszikus és komoly zenei slágergyárosa, a rádió talán még mindig a hasztalan találmányok között porosodna, ha éppen a muzsi­ka által nem tudta volna bi­zonyítani határtalan képessé­geit. A zenei ismeretterjesztés hazai rádiózásunknak is egyik legnemesebb, legerősebb olda­la. A hagyományokon kívül része van ebben annak is, hogy olyan, a rádiózáshoz és a zenéhez egyaránt értő egyé­niségek sorát sikerült az in­tézménynek kinevelnie, akik saját zeneszeretetüket, felfede­zéseiket, élményeiket képesek átplántálni a hallgatók száz­ezreibe is. Más és más úton járnak a rádiós zenei ismeretterjesztők. Bánlcúti Gáboré, az egyik legszimpatikusabb, s legfris­sebb próbálkozás. Nem csupán zenei élményeit osztja meg a hallgatóval, de kedves törté­netekkel, anekdotákkal, a szerzők és karmesterek, éne­kesek és zenészek emberi tu­lajdonságainak bemutatásával, a személyes találkozás mással össze nem hasonlítható han­gulatainak megosztása közben, észrevétlenül vezeti be hall­gatóit a zene világába. Üj sorozata, a Hangfotó szin­tén e szellemben készült. Az első adás során Fényes Sza­bolccsal, Igor Sztravinsz­kijjal és Leonard Bernstein- nel igazi élményt adott a hallgatóknak. S ezt a hatást még a meglehetősen művinek, modorosnak ható fényképező­gép-csattogás sem volt képes csökkenteni. SZEMTŐL SZEMBE a Ku­Klux-Klan birodalmi varázs­lójával. Kulcsár István, a Ma­gyar Rádió tudósítajaként éve­ket töltött az Egyesült Álla­mokban. Egy olyan országban, ahol (jó és rossz értelemben egyaránt) semmi sem lehetet­len. Az sem, hogy a négergyű­lölő és kommunistaellenes, fa­siszta szervezet, a Ku-Klux- Klan birodalmi varázslója (ve­zetője) készségesen nyilatkoz­zon egy szocialista ország kommunista riporterének. Azt azonban, hogy e beszélgetés során a Ku-Klux-Klan főnök önmaga leplezi le szervezete embertelen, demagóg, fasiszta céljait, egyfelől az emberi bu taságnak, másfelől a riporteri bravúrnak köszönhetjük. S ha mindeddig csak mint valamiféle anakronizmusra, amerikai különcségekre tekin­tettünk erre a kereszteket ége­tő, ijesztő fehér kámzsával ijesztgető csoportosulásra, most megtanultuk komolyan venni. Ez a szélsőséges antide­mokratikus szervezet — mint kiderült a riportból — utat ta­lált a világrésznyi ország poli­tikai intézményeihez is. Bírák esküdtek nem mernek, nem akarnak ellenük 'ítélkezni, titkosszolgálat nem érdeklődik tevékenységük után, ezzel szemben tőlük szerez híreket a demokrácia ellenségeiről. A Ku-Klux-Klan ma még — legalábbis tagjainak szá­mát illetően — nem jelentős politikai szervezet. De egyre nagyobbá válik. Kedvez szá­mukra a politikai Légkör. Mert a varázsló szerint az elnök tu­lajdonképpen az ő elveiket testesíti meg. Csulák András tűnik. Éreztük és tudtuk, hogy az iskola vezetése fontosnak tartja munkánkat. 1974-től félhivatásos együttes vagyunk. Ez azt jelenti, hogy a városi művelődési háznál félállásos státusban vagyunk. Kamara- zenekari munkánk tehát egy­ben szerény fizetéskiegészítést biztosít az együttes törzstag­jai számára. — Milyen müvekből ill a Mu­sica Humana repertoárja? Egyáltalán — az elmúlt 15 év során kialakult-e az együttes műsorának valamilyen karakte­re? — Fő törekvésünk, hogy klasszikus értékű eredeti vo­nószenekari darabokat szólal­tassunk meg stílusosan, de nem korhű előadásban. Nem klasszikus stílusú, hanem klasszikus értékű darabokról beszélek! Ilyenek leginkább a barokk zene korából marad­tak ránk a legnagyobb szám­ban. Bach versenyművei, con- certói,. szvittjei, Händel con­certo grosso sorozatai, Corelli, Vivaldi remekművei kimerít­hetetlen tárházai a vonós ka­marazenekari irodalomnak. De természetesen a bécsi klasszi­kusok későbbi vonóskamara­zenekari művei is csodálato­sak. Haydn, Mozart szebbnél szebb divertimentókat, szere­nádokat, táncokat írt ilyen együtteseknek. A másik je­lentős vonulata alaprepertoá­runknak a magyar zene, még­hozzá Tinóditól napjainkig. Bartók, Weiner Leó művei mellett ma élő szerzők művelt is játsszuk. Károlyi Pál, Vá­cott élő zeneszerző több művét megszólaltattuk már. Zeneka­runk felkérésére Farkas Fe­renc. Vác 900 éves jubileumá­ra, 1976-ban 5 tételes vonósze­nekari művet írt. A régi ma­gyar táncokból álló mintegy 10 perces művet Partita al Unga- resca címmel jelentette meg a világhírű Schott Kiadó, az ős­bemutató Vácott volt, termé­szetesen a mi előadásunkban. Mint látja, repertoárunk igen gazdag! Az elmúlt 15 év so­rán több száz művet szólaltat­tunk meg. — Hol lépnek fel? £vente hány koncertjük van? — Elsősorban Vácott és a megyében muzsikálunk. A kezdeti időben hangverseny- sorozatokat rendeztünk Vácott és a budapesti Nemzeti Mú­zeumban. Ez utóbbi a magyar zene évszázadait mutatta be a hallgatóknak. Mióta az Orszá­gos Filharmónia is foglalkoz­tat minket, egy-egy műso­runkat sorozatban mutatjuk be. Szinte az egész országot bejártuk, de külföldre is elju­tottunk. Jártunk a Német Demokratikus Köztársaságban, Csehszlovákiában és most, 1983 végén Jugoszláviában. Az újvidéki hangversenyről igen szép elismerő kritikát írt a helyi magyar nyelvű lap. Évente 25—28 hangversenyt adunk, tehát a tizenöt év alatt 400-nál több alkalommal lép­tünk fel. — Mikor vette fel az együt­tes a Musica Humana nevet? — Szinte a megalakulás pillanatában. Mindenesetre el­ső nyilvános szereplésünkön már e névvel léptünk fel. A névválasztás egyben hitvallás is. Kifejezi a kamarazenekar alapvető humanista törekvését. Emberhez szóló, örömteli ze­nét szeretnénk minél több emberhez eljuttatni, s közben mi magunk is értékes emberi közösséggé kívánunk kovácso- lódni. De névválasztásunkat más szempont is befolyásolta. Vác, de talán az ország egyik legnevesebb művészeti együt­tese a Makiári József vezette Vox Humana énekkar. A mi kamarazenekarunk — a hang­szeres zene területén — alap­vetően azonos céllal és mű­vészi igényességgel kíván dol­gozni, mint nagyszerű névro­kona. — Milyen tervei vannak a Musica Humana-nak? — Szeretnénk az együttes művészeti színvonalát folya­matosan emelni. S természe­tesen gondosan készülünk leg­közelebbi fellépésünkre. A pesti Vigadó hangversenyter­mében január 30-án mi is muzsikálunk a Pest megyei Hírlap Táguló körök című műsorában. Várad! László

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom