Pest Megyei Hírlap, 1984. január (28. évfolyam, 1-25. szám)

1984-01-10 / 7. szám

A Rákosmezeje Termelőszövet­kezet ecseri üzemében az idén 2500 rugós csaptelepet készíte­nek nagy teljesítményű presz- szógépekhez. A képen: Deák Sándorné a csaptelep össze­szerelése közben. Korom MíháEy hazaérkezett az NSZK-bál Hétfőn este hazaérkezett a Német Szövetségi Köztársa­ságból az MSZMP küldöttsége, amely Korom Mihálynak, a Politikai Bizottság tagjának, a Központi* Bizottság titkárának vezetésével részt vett a Né­met Kommunista Párt VII. kongresszusán. £f ihásznál va a feltárható tartalékokat Az elmúlt év utolsó negye­dében — a Minisztertanács határozata adta lehetőséggel élve — egész sor ipari, s épí­tőipari vállalat adta be a negyvenórás munkahétre át­téréshez kapcsolódó pályázatát az Ipari Minisztériumba. Pest megyében az esztendő első munkanapjától kezdve már sok ezer ember dolgo­zik megrövidített műszakban. Több tucat budapesti közpon­tú gyár és üzem tért át a negyvenórás munkahétre, s éltek a lehetőséggel a megye legnagyobb vállalatai is. Az elsők között van a Pestvidé­ki Gépgyár, a Csepel Autó­HULLÁMOK N em kell jósnak lenni ahhoz, hogy meg­mondjuk: ebben a hó­napban a megye iparának teljesítménye tíz-, tizenkét százalékkal lesz kisebb, mint az év tizenkét hónap­jának átlaga. Nem kell jós­nak lenni ehhez a jövendö­léshez, mert évek óta így van ez. Sajnos. Igaz, a ter­melés növekedésének szeré­nyebb ritmusa a szélsősége­ket is kisebbé tette, de meg­hagyta, meg, mgrt okai, mélyre nyúló gyökerekként, makacsul kapaszkodnak a gazdasági — gazdálkodási — gyakorlat talajába. Valamikor nagy siker­ként, a műszaki fejlődés bi­zonyítékaként könyveltük el, hogy az építőiparban megszűnt a fagyszabadság, nem véve kellően észre, hogy ott, ahol rosszul ké­szítették elő a munkát, tel­jesen mindegy, van, vagy nincsen fagyszabadság, las­sú a kivitelezés, gyatra a minőség. Hiba lenne tehát a januári, az átlagostól el­maradó termelést — akár az iparban, akár az építő­iparban — úgy felfogni, mint meg nem tűrhetőt, minden eszközzel üldözen­dő rosszat. A termelőhelyek egy részén az év kezdő hó­napjára csoportosítják át — így az építőanyagipar több megyei üzemében — azokat a karbantartási feladatokat, amelyek feltételei az egész évi folyamatos munkának. Másutt— a textiliparban, az élelmiszeriparban — a mérsékelt belföldi kereslet diktálja a visszafogottabb tempót, hiszen januárban, érdekes, de nem véletlen módon, a családok vásárlá­si kiadásai jóval szerényeb­bek az átlagos havi összeg­nél, a néhány nagyobb hús­boltban. húsáruházban ka­pott információ szerint pél­dául negyedével, harmadá­val kisebb a forgalmuk ilyenkor, mint az esztendő többi hónapjában. Vannak tehát objektív, indokolt, ér­telmes okai a hullámvölgy­nek. ám tagadhatatalan. n hullámzás maga nem ilyen eredőkre vezethető vissza. Az eredők legfontosabb- ja: mind az elszámolási rendszer, mind a termelési gyakorlat túlzottan kötődik olyan naptári dátumokhoz, amelyeknek máskülönben semmi jelentősége nincsen. Erre mutat például az, hogy 1982 decemberében — a ta­valyi tapasztalatok érthe­tően még nem összegezhe­tők — szállították ki a me­gye teljes dollár elszámolá­sú exportjának majdnem egyötödét...! Akkor tehát, amikor a termelőt már csak egyvalami érdekelte: az áru december 31-én bármi mó­don jusson át a határon. Ha átjutott, akkor teljesí­tették kötelezettségeiket, ha maradt az áru a határon belül — esetleg a vámrak­tárban —, akkor füstbe ment némely remény, né­mely prémium, azaz érthe­tő — bár el nem fogadható —, hogy ilyenkor a gyártók szinte vállal tolják át a vas­úti kocsikat, kamionokat a határállomásokon. Ponto­san ebben, a ha kell, akkor vállal is áttoljuk magatar­tásban rejlik a veszély, mert tapasztalataink szerint a veszteségforrások legjelen­tősebb csoportja a hullám­záshoz kötődik. Érdekes és elgondolkoztató módon a megye iparában a termelési csúcsok nem esnek egybe — tisztelet a ritka kivételnek — sem a foglalkoztatási, sem az állóeszköz-kihaszná­lási csúcsokkal. Köznapib­ban fogalmazva: úgy látjuk, hogy nem akkor a legna­gyobb a termelés, amikor a legtöbb ember a legjobban hasznosítja a gépeket, a be­rendezéseket. Sejtjük, ilyen­kor az un. készregyártás- nak — azaz a végszerelés­nek, a kikészítésnek, a cso­magolásnak — jut a fősze­rep, azoknak, akik előtte heteken át alig valamit csi­náltak, most viszont min­dent bele alapon túlóráz­nak, jönnek be sok helyen szombaton és vasárnap is. S eregnyi oka van énnek a helyzetnek, közöt­tük több olyan, amelyre nincs hatása egy- egy termelőnek, mint az importáruk beérkezése, a belföldi kooperációs part­nerek szállításai stb. Az okok között azonban lénye­gesnek érezzük azt a felfo­gást, amelynek hívei szinte előre betervezhetönek tart­ják a hullámzást, mondván, ha baj lesz, ha minden kö­tél szakad, akkor majd rá­vernek a brigádok ... És rá­vernek. Csak éppen ennek a kényszerű áldozatkészség­nek a szervezetlenség, a mu­lasztások sora. a lazaságok lánca volt a szülője, az a vezetői, irányítói felfogás, hogy az év közben szőnyeg alá söpört bajokat eltaka­ríthatja az esztendő végének nagy vihara. S valóban el­takarítja, olykor üresre se­perve az anyag- és alkat­rész-raktárakat, szinte au­tomatikusan hozva magával a januári téblábolást, a de­cemberi kapkodást, idén is, jövőre úgyszintén. Mészáros Ottó gyár, a Mechanikai Művek, a Dunai Kőolajipari- és a Du­na menti Hőerőmű Vállalat. Az átállást mindenhol úgy hajtják végre — ez feltétel volt a pályázat elbírálásakor, — hogy közben jövedelmező­ségük nem romolhat. A ki­eső munkaidőt a gazdálkodás hatékonyságának növelésével, a munka jobb szervezésével, a technológia korszerűsítésével, a veszteségforrások feltárásá­val és csökkentésével ellen­súlyozzák. A dolgozók munkabére sem csökkenhet a negyvenórás Ma: 3. oldal: Számvetés és vetésforgó Betegbiztosítástól a táppénzig Hulladékszállítás szervezetten Zsámbékon — vizsgaidő­szakban című riportunk a 4. oldalon. 7. oldal: A Toldi es a Kinizsi 8. oldal: Elgázolta a vonat munkahétre való áttérés miatt. A teljesítménybérben foglal­koztatottaknál kisebb norma- rendezéssel, az órabéres terü­leteken pedig néhány százalé­kos emeléssel oldották meg ezt. Az áttérés módját, lehe­tőségét előzetesen megvitatták a dolgozókkal, s kikérték vé­leményüket. Nyilvánvaló, hogy a munkafegyelem erősítésével, például a törtnapi hiányzások csökkentésével, de a jobb anyagellátással, szervezéssel is sok tartalék tárható fel. A megyei nagyvállalatokon kívül áttért a negyvenórás munkahétre valamennyi ipari és építőipari szövetkezet. A legtöbb gazdálkodó egységnél a műszak végét rövidítették meg fél órával. Néhány helyen már menet­rend-módosításokra is sor ke­rült — a megváltozott közle­kedési igények miatt. Termé­szetesen, amíg nem lesz álta­lános a negyvenórás munka­hét, addig nem változtatják például a gyermekintézmé­nyek nyitvatartási rendjét sem. De a Csepel Autógyár üzemi óvodája már alkalmaz­kodott az új munkarendhez; délután fél órával előbb zár­nak. Mivel a sok tízezernyi kieső munkaóra értékét minden vál­lalatnak, szövetkezetnek ön­állóan kell kigazdálkodni, csak azok pályáztak, amelyek reá­lis, feltárható tartalékokkal rendelkeznek. Egyelőre nem mérsékelte a munkaidőt pél­dául a megye legnagyobb épí­tőipari vállalata, a PÁÉV. A negyvenórás munkahétre való átállás folyamatos, az el­következő hónapokban újabb és újabb gazdasági egységek csökkentik dolgozóik munka­idejét. M. K. A Vízügyi Építő Vállalat vecscsl üzemében az idén 4200 méter különböző méretű acélcsövet gyártanak, 700-tól 1600 millimé-« ter átmérőig. A képen: Tálas József kezeli az automata vágóJ gépet, hengereléshez készíti elő az acélcső palástját. Barcza Zsolt felvételei Kambodzsa nemzeti ünnepe alkalmából Nagygyűlés a Taurusban A kambodzsai forradalom győzelmének ötödik évforduló­ja alkalmából a Hazafias Nép­front Országos Tanácsa, az Országos Béketanács és a Ma­gyar Szolidaritási Bizottság nagygyűlést rendezett hétfőn a Taurus Gumiipari Vállalat kultúrtermében. A nagygyűlés elnökségében helyet foglalt Varga Péter, az MSZMP KB közigazgatási és adminisztra­tív osztályának vezetője. Ga­rat Róbert külügyminiszter­helyettes és Réczei László, az Országos Béketanács alelnöke. Kovács Béla, a HNF Orszá­gos Tanácsának titkára beszé­dében emlékeztetett arra. hogy a kambodzsai népnek oly sok szenvedést és megpróbáltatást okozó Pol Pot-ista klikk a szo­cializmus eszméjével visszaél­ve szétzüllesztette a pártot, Szigetszentmiklósról a jelei au lógyárba Önjáró padlóvázak Elkészült a Csepel Autó­gyárban annak az önjáró autóbuszalváznak a prototípu­sa, amelyre a felépítményt, a karosszériát — a lengyel és magyar járműipari kooperá­ciónak megfelelően — Jelc- ben építik rá. Ezzel új sza­Ovoda épült Tápióbicskén A jé szervezés példája Nem áll a legjobb helyen gyermekintézmények dolgá­ban a háromezerkétszáz lako­sú Tápióbicske. Iskolájukban — ha két éven belül nem bő­víthetik legalább négy tante­remmel — hamarosan be kell vezetni a hármas váltású ta­nítást. Az óvodai helyzet leg­alább ennyire súlyos volt, évente félszáz jelentkezőt is kénytelenek voltak elutasí­tani. Ez azonban már a múlté, ugyanis december utolsó nap­jaiban átadták a régi mellett az új. ötven gyermek elhelye­zésére alkalmas óvodát, amelyhez háromszáz adagos konyha is tartozik. A csaknem hét és fél mil­liót érő létesítményt a Nagy- kátai Építőipari Szövetkezet szakemberei készítették, öt­millió ötszázezer forintos költ­séggel. A különbözetet a te­lepülésen élők társadalmi munkájának értéke jelenti. Az építés időszakában a falu ap- raja-nagyja segítette a mun­kát. A kivitelezőnek már ki­ásott alappal, kész betonlába­zattal adták át a terepet. Nagyszerűen szervezték a ta­nácstagok és a Hazafias Nép­front aktivistái a tápióbics- keieket, akiket elsősorban nem is agitálni kellett, hanem gondos időbeosztást készíteni, ki mikor segítsen az óvoda építésénél. A modern konyha átadása óta nem kell Nagykátáról na­ponta szállítani az ebédet a napközinek, az új létesít­ményben főznek az iskolások­nak is. Az építők hamarosan ismét birtokukba veszik az óvoda környékét, ugyanis a régi konyha átalakításával ké­szül az új rész mosdója. Bár a régen várt ovit már elfog­lalták a kicsinyek, kényelmük a munkálatok befejeztével lesz teljes. T\T M. K. kaszához érkezett a sziget- szentmiklósi vállalat és a jelei autógyár közötti együttműkö­dés. Az önjáró alváz a Csepel Autógyár hagyományos ter­méke, amelyet a lengyel part­ner igényeinek megfelelően méreteiben átalakítottak, kes- kenyítettek. Az átalakítás után eredményesen fejeződtek be az üzemi terhelési próbák. Az első tíz darabot 1984-ben szállítják Szigetszentmiklósról Jelcbe, s a termelési együtt­működés valójában 1985-ben ölt majd komolyabb mérete­ket. Jövőre — a terveknek megfelelően — 200 önjáró autóbusz padlóvázat készíte­nek a Csepel Autógyárban a lengyel partnernek. A két cég szakemberei a hetedik ötéves terv első esztendeiben terve­zik a kooperációs termelés igazi felfuttatását; ekkor már csaknem 1500 — Magyaror­szágon készült — padlóvázat szerelnek fel Jelcben. A két autógyár kapcsolata más területeken is tovább fejlődött. A szigetszenlmiklósi vállalat Jelcből szerzi be a Csepel Autógyárban előállí­tott tehergépkocsikhoz a kor­szerűsített billenthető vezető­fülkét, a magyar autógyár vi­szont évente 200-250 ezer komplett dugattyút küld, amelyet 126-os Polski Fiatok­ba építettek be a lengyelek A jelelek és a Csepel Autó­gyár szakemberei megkezdték a tárgyalásokat a járműipari kooperáció bővítésének továb­bi lehetőségeiről. szétzúzta az államgépezetet, megbénította a g'azdasági éle­tet, sárba tiporta a népi-nem­zeti hagyományokat, a vallási szokásokat, a kulturális érté­keket. Kísérletet tett a társa­dalmi osztályok felszámolásá­ra. falura űzte a városi lakos­ságot, s erőszakosan szervezett kommunákat, munkatáboro­kat. A Pol Pót—leng Sary csoport a kambodzsaiak mil­lióit gyilkoltatta meg. E klikk ellen vették fel a harcot a for­radalmi erők, népi felkelést szerveztek, és hű segítőikkel, a vietnamiakkal együtt döntő csapást mértek a Pol Pot-isták- ra, megsemmisítették, illetve kiszorították Kambodzsa terü­letéről a vörös khmereket. A nép kezébe vette sorsának irá­nyítását. Az eltelt öt évben a politikai, a gazdasági és a tár­sadalmi kibontakozás azt bi­zonyítja, hogy a kambodzsai nép — a forradalmi párt ve­zetésével — jó úton jár. A vietnami és a laoszi forrada­lom 1975-ös győzelmével, az egységes Vietnam létrejötté­vel, majd a laoszi és a kam­bodzsai népi demokratikus hatalom megszilárdulásával a szocialista erők számára e tér­ségben új. minden korábbinál kedvezőbb helyzet alakult ki. Az Egyesült Államok ugyan­akkor mindent megtesz, hogy Indokínában akadályozza a belső konszolidációt, a szocia­lista vívmányok megszilárdítá­sát, a khmer reakció csoportjai­nak nyújtott támogatással fo­kozza a feszültséget a térség­ben — mondotta. A továbbiakban hangsú­lyozta: az elmúlt években le­zajlott kölcsönös magas szin­tű látogatások elmélyítették a magyar és a kambodzsai nép barátságát. Kao Samreth. a Kambodzsai Népköztársaság budapesti nagykövetségének idegilenes ügyvivője felszólalásában egyebek közt elmondotta: az 1979. január 7-i győzelem óla eltelt időben a kambodzsai nép forradalmi feladatokat va­lósított meg katonai, politikai, gazdasági, kulturális és szo­ciális téren egyaránt. A gaz­dasági életben kiemelkedő vív­mány. hogy a mezőgazdasági termelés hozamát évről évre növelték. Az iparban a nyers­anyag és a villamos energia hiánya miatt több üzem még nem kezdhette meg működé­sét. de már jelentős azoknak a vállalatoknak a száma, ame­lyek le tudták küzdeni a ne­hézségeket és termelnek. A gazdasági eredményekkel pár-J huzamosan fokozatosan fejlő-’ dik a közoktatás, a közegész­ségügy és a közművelődés is.' Negyvenórás munkahét az iparban Kevesebb ide alatt ugyanannyit Csaptelepek PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK S XXVIII. ÉVFOLYAM, 7. SZÁM Ára I. 10 forint 1984. JANUAR 10., KEDD Acélcsövek ívfényben

Next

/
Oldalképek
Tartalom