Pest Megyei Hírlap, 1984. január (28. évfolyam, 1-25. szám)

1984-01-08 / 6. szám

Pust < UK. If: I 1984. JANUAR 8., VAStRNAP 3 Üfdosissgck, változások sora Vöröskereszt: a cselekvés éve Ki oktassa elsősegélynyújtásra a gépjárművezetőket? Elkészül-e a volt állami gondozottak fóti ifjúsági háza? Miért kell átszervezni a hegyi mentőszolgálatot? Ki kap­jon segélyként ruhát? Hogyan függ össze a válás és a vöröskeresztes munka? Mi lesz a járások megszűnése nyomán a humanitárius szervezet kádereivel? Miért vált nehezebbé az önkéntes véradók megnyerése? A HÉT HÍRESEBB IFJÚ PROLETÁR • Lezajlott az évet kezdő munkásgyűlések többsé­ge a megye üzemeiben. R Megalakult az Agrár Inno- vációs Társulás. # A Szakszervezetek Országos Ta­nácsa felhívást bocsátott ki sportpályák építésére. H A hét híre az is, hogy szombaton volt hatvanöt esztendeje az Ifjú Proletár, a kommunista ifjúsági «-WZ\r7rfr.líVYV» lnnio űlOA Pest megyében esztendőről esztendőre nő a vöröskeresz­tesek száma, idén 73 ezer fel­nőttet, 5 ezer diákot, s 24 ezer általános iskolást tudhat so­raiban a tömegszervezet. Te­vékenységük széles körben is­mert, hatásuk szinte fel sem mérhető. Terveik nagyok, s idén az Emberiességgel a bé­kéért! jelmondat jegyében fo­gantak. E tervekről, a humanitárius feladatokról, a várható ten­denciákról beszélgettünk Ara­nyosi Lászlóval, a Vöröske­reszt. Pest megyei vezetőségé­nek titkárával. 8 Tavalyelőtt tartotta VI. kongresszusát a Magyar Vö­röskereszt. Meddig jutottak határozatainak végrehajtásá­ban? — Szervezeteink tavaly is­merkedtek meg a kongresz- szusi határozat részleteivel, s kidolgozták konkrét helyi teendőiket. Közben — termé­szetesen — eleget tettek évi célkitűzéseiknek is. Azonban nyilvánvaló, hogy az idei esz­tendő már nem a rutin, s nem a felkészülés éve lesz, hanem a céltudatosabb, módszereiben is megújuló, s remélhetőleg színvonalasabb cselekvésé, le­gyen szó akár az egészségvé­delemről, akár a véradó moz­galomról, akár a segélyszolgá­latokról, akár a szociálpoliti­káról, családvédelemről. A já­rások megszűnte érinti a Vö­röskeresztet is, akárcsak az, hogy ez évtől a gépjárműveze­tők képzésében vizsgatantárgy az elsősegélynyújtás.. 8 Kezdjük talán ez utóbbi­val. Pontosan mi lesz a vörös- keresztesek feladata? — A KPM-mel kötött meg­állapodás szerint az oktatás, az elsősegélynyújtási ismere­tek átadása s a vizsgáztatás Is. Évente li ezer Pest megyé­ben jogosítványt szerző ember kiképzésére számítunk. Ehhez a mostani ötszáz oktato kevés, tehát újabb 2—300 oktatót is fel kell készítenünk. Ügy vé­lem, hogy az elsősegélynyújtás társadalmasítását ez a válto­zás nagyban elősegíti majd, hiszen néhány esztendő alatt tízezrekkel nőhet azok száma, akik kellő szakértelemmel se­gíthetnek az országutakon bal­esetet szenvedőknek. Ezzel egyidejűleg változik a közúti segélyszolgálat is: felkészítést kap mindenki, aki a benzinku­taknál dolgozik, s képzett el­sősegélynyújtó lesz minden autóklubos sárga angyal, vala­mint közlekedésbiztonsági. 8 A hegyi, valamint a bar­langi mentők száma nem nő? — De igen. Most 23 a kép­zett hegyimentők száma, s a téli sportok szezonjában Dobo­gókőn és Nagy-Hideg-hegyén adnak ügyeletet. Pedig másutt és máskor is érheti baleset a turistákat, a síelőket, szánkó- zókat. Szeretnénk valóra vál­tani, ami testvérmegyénkben, az NDK-beli Suhlban tapasz­taltunk: ott az üdülők, ven­déglátóhelyek, turistaházak személyzete felkészült elsőse­gélynyújtó, s felszerelése is van hozzá. Számítunk a Ter­mészetbarát Szövetség segít­ségére, s nemcsak ez ügyben, hanem a barlangi mentők tá­mogatásánál is. Ez utóbbiról annyit: hazánk legfelkészül­tebb barlangi mentőegysége a miénk, s ha az országban bár­hol ilyen baleset történik, riasztják és a mentők helikop­tere viszi a helyszínre őket. Elkészült már a veszélyes bar­langok listája is, s az Országos Mentőszolgálat főpilótájával együtt jelöltük meg a térké­pen a legközelebbi leszállóhe­lyeket. © Életet mentő segítség a véradóké. Lcsz-c változás a mozgalomban? — Nem. Az önkéntesek évek' óta több mint 14 ezer liternyi vért adtak a megyében, s idén sem számítunk többre. Legfő­képp azért nem, mert az ötna­pos munkahét általánossá vá­lásával szigorúbb lett a mun­karend, megnehezült a vér­adónapok szervezése, az em­berek pedig szabad napjaikat nem szívesen áldozzák erre. Az elképzelésünk az, hogy — mert a véradóknak négy óra pihenőidő jár — délutáni idő­szakra tesszük majd a vérvé­teleket. Szeretnénk megfiata­lítani az .önkéntesek táborát, s továbbfa is vállaljuk, hogy havonta két ritka vércsoportú ember szívműtétjéhez hívunk donorokat. 0 Mit tesznek a vöröske­resztesek idén a családvédele­mért? — Talán többet, mint eddig bármikor. Figyelmeztető az adatok, tények sora. Tíz év alatt 250-ről 400-ra nőtt az ezer Pest megyei házasságkö­tésre jutó válások száma. Egy évtized alatt mintegy 40 ezer fiú és lány lett elvált szülők gyermeke. B'elszaporodtak a fiatalok körében a veszélyes és káros jelenségek. Mind töb­ben alkoholizálnak, egyes gó­cokban terjed a szipózás, s több a fiatalkorú bűnelkövető is, mint volt valaha. Bár a megye nem tartozik azok kö­zé, amelyekben nagy az idős korúak aránya, a számuk nö­vekszik. Sok a kis nyugdíjú, s tavaly kétszer annyian fordul­tak rendkívüli segélyért a ta­nácsokhoz, mint egy évvel ko­rábban. Az iméntiekből is nyilvánvaló, hogy nagy jövője van a komplex családvédelem­nek. A megyében eddig kísér­letnek számító családvédelmi szolgálatot szeretnénk megho­nosítani az agglomerációs öve­zet településein. Új formával próbálkozunk a Csepel Autó­gyárban, Dunakeszin és Ceglé­den: a börtönből szabadultak pártfogó felügyeletének segí­tésére közös munkahelyi-lakó­helyi vöröskeresztes csoporto­kat szervezünk. Ami pedig az időseket illeti, az eddigi kari­tatív tevékenység mellett tá- gabb teret kell kapnia alkotó, kreatív életforma népszerűsí­tésének. © Ez természetesen nem je­lenti azt, hogy ezután elma­rad a segély? — Megnőtt a társadalom adakozókészsége, s építhetünk erre. A tavalyi ruhagyűjtési akció során 800 zsáknyi jó minőségű ruha maradt a vá­logatás után. Ennyit küldhet­tünk Angolába és Mozambik- ba. Itt maradt sok meleg öltö­zet is, amiből juttathatunk az erre szoruló időseknek. S, ha már a gyűjtésről esett szó: a megye vöröskeresztesei három éve 800 ezer forintot adtak a Foton épülő 24 lakásos ifjúsá­gi ház berendezésére. Ebben az állami gondozásból kinövő fiatalok kapnak majd otthont. Az építkezés azonban elhúzó­dott, s ma már több, mint egy­millióba kerülne a berendezé­se. A ház átadását ez évre ígé­rik, de még egyszer nem kér­het a Vöröskereszt ilyen támo­gatást. A nagyobb bútorgyá­rak, s az ott dolgozó kollektí­vák segítségére számítunk. © Elkészült az egészségne­velés 15 évre szóló terve a me­gyében. Ijesztőek a számok: évente 4 milliárdot költ a la­kosság alkoholra, 1 milliárdot kávéra, 800 milliót cigarettá­ra. A településfejlesztésre pe­dig kétmilliárd jut... — Sajnos mindez igaz. Mi életmódváltást szeretnénk el­érni, de ahhoz, hogy ez bekö­vetkezzék, a társadalom min­den, e célt magáénak valló szervezetét, erejét mozgósítani kel!. Eltökélt szándékunk, hogy módszert váltunk: az egyre kevésbé látogatott, s olykor közönnyel övezett előadások helyett a kisebb közösségekre, a családokra fordítjuk figyel­münket, s a „bölcs tanácsok” helyett a személyes kapcsolat, a példamutatás lehetőségével élünk — talán jobban, hatáso­sabban. © Végezetül: a járások meg­szűntével hogyan alakul át a vöröskeresztes szervezet? — A korábban tizenhat já­rási és városi, valamint hat nagyközségi vezetőségünkből — az utóbbiak a most körzet- központtá előlépő települése­ken tevékenykedtek — össze­sen tizennégy lesz. Választá­sokra csak ott kerül sor, ahol a vezetőségbe kooptáltak ará­nya meghaladja a 40 százalé­kot. Újdonság az is, hogy a nagyobb létszámú vezetőségek mellett végrehajtó bizottságok alakulnak több településen. Az átszervezés az év elejének fel­adata, az idei munkaterveket még a régi vezetőségek készí­tik el. A változások mintegy félezer káderünket érintik, de mi senkit sem szeretnénk el­veszíteni közülük. Azon le­szünk, hogv mindenki kapjon méltó feladatot — például a végrehajtó vagy a családvé­delmi, ifjúsági, véradás-szer­vezési. s más — bizottságaink­ban. Hiszen az eddigiekből is kitűnt: az áldozatkész embe­rek segítségére szükségünk A Phylaxia Oltóanyagter- meitetö Vállalatnál négy év­vel ezelőtt indultak a kísérle­tek az úgynevezett cellulóz­enzim előállítására, illetve ki­próbálására. A vállalat szak­emberei fermentációs úton nyerték a nagyhatású anya­got, amelyet a sertések takar­mányához adagolnak. Az en­zim a takarmánynövények sejtfalában levő rostot el­bontja, ily módon az állatok emésztőnedve számára jobban hozzáférhetővé válnak az ér­tékes tápanyagok, és ezek jobban is azonosulnak. A cel­lulóz-enzim felhasználását a takarmányozásban a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen Fekete Lajos egyetemi tanár irányításával ellenőrizték. A kísérleteknél beigazolódott,- hogy a készítmény — amely maga is fehérje — a korábbi enzimetetési tapasztalatokkal ellentétben az emésztőrend­szerben nem semmisül meg, ellenkezőleg, mintegy felerő­síti az állati szervezet fehér­jefelhasználó képességét. A mérések szerint a takarmá­nyok fehérjetartalmának 2 százalékát lehet megtakarítani a cellulóz-enzim segítségével, ami igen nagy jelentőségű, hiszen általában drága im­portfehérjékről van szó. olya­nokról, amelyek a fiatal álla­tok etetésénél nélkülözhetetle­nek. A kedvező eredmények alapján a Phylaxia gyors in­tézkedéssel már meglevő üzemben rendezkedett be a cellulóz-enzim gyártására. Eh­hez a meglevő fermentálási technológiát alkalmazzák. Külföldön is újszerű az enzi­meknek ilyen nagy tömegben való előállítása; ebben az üzemben 25 tonna anyag elő­állítására van lehetőség. Ez­zel másfél millió dolláros megtal'Mrítást érhetnek el évente, ilyen értékű import­fehérjét lehet helyettesíteni a termékkel. A Phylaxiánál to­vább folytatják a kísérleteket. Az enzimet más területen is igyekeznek hasznosítani, pél­dául a takarmányok nedves Munkavédelmi felügyelet A mezőgazdasági termelőszö­vetkezetekben a balesetek szá­ma évről évre keveset válto­zik, kialakult egy bizonyos szint, amelyről nehezebb vísz- szalépni, javulást elérni. Az elmúlt évben — 1982-höz ké­pest — a tsz-ekben nagyjából változatlan • volt a balesetek száma. Az adatok javulást je­leznek a kiesett munkanapok tekintetében, ám romlott a helyzet a csonkulásos, illetve halálos balesetek terén. Már tavaly több intézkedést tettek a műszaki-munkavédelmi munka tökéletesítésére, s eze­ket egészítette ki a MÉM most megjelent tájékoztatója. • A műszaki-munikavédelmi felügyelők eddig is sok eset­ben hatékonyan tevékenyked­tek, munkájuk szempontjai és eljárási módszereik azonban nem voltak egységesek. Az új intézkedés egyebek között az eljárási kérdéseket tisztázta, továbbá intézkedett arról, hogy a megyei tanácsok ille­tékes osztályai ügyrendjüket a műszaki-munkavédelmi fel­adatokkal egészítsék ki. A felügyelők hatáskörébe tarto­zik egyebek között az azon­nali bejelentésre kötelezett üzemi balesetek szermélyes ki­vizsgálása, továbbá a halálos, illetve, a tömeges foglalkozási megbetegedések kivizsgálása. Szükség szerint intézikednek, vagy intézkedéseket kezdemé­nyeznek a hasonló esetek meg­előzésére. Megtilthatják a munkavédelmi előírások meg­szegésével foglalkoztató dolgo­zók további munkában tartá­sát, és a közvetlenül fenyegető veszély esetén felfüggeszthetik a munkát. tárolásánál és a silózásnál. Keresik a lehetőséget arra is, hogy bővítsék a fermentáló­kapacitást, 50—60 tonna elő­állításával, ugyanis — a je­lenlegi termelés megkétszere­zésével — az ország nagyüze­mi sertésállományát elláthat­nák a fontos takarmányozási kiegészítő anyaggal/. A nagyüzemben gyártott el­ső tételeket a Hajdúsági Ag­ráripari Egyesüléssel kötött szerződés alapján értékesítik - a HAGE állattelepein rendez­kednek be a cellulóz-enzim nagyüzemi hasznosítására Megrendelőjük a Bábolnai Mezőgazdasági Kombinát is. Mélyből érkező szavgk tol-1 mácsolója volt az Ifjú Pro­letár, amikor első száma 1919 január 7-én megjelent. A he­tilap' — a fejlécen olvas­ható: egyes szám ára húsz fillér — az Ifjúmunkások Or­szágos Szövetsége hivatalos orgánumának szerepét töltötte be, s az maradt akkor is, amikor e szervezet átalakult, a Kommunista Ifjúmunkások Magyarországi Szövetsége lett belőle. Mélyből érkező sza­vak, a kisemmizettek között is a íegmostohább sorsúakhoz számító proletárgyermekek, tanoncok véleményének tol­mácsolására vállalkoztak a szerkesztők, Lékai János, majd Boross F. László, vége­zetül Lengyel József. Az első számbeli néhány, határozott hangú sor: „A polgári forra­dalom az ifjúmunkások üldöz­tetését, a munloaadónak a ta- nonccal szembeni testi fenyí­tést jogát, a tanulási idő és a munkanap lelkiismeretlen hosszúságát, a munkánk gya­lázatos kizsákmányolását még mindig nem szüntette meg...” Testi fenyítés, hétköznap esti és vasárnapi oktatás a tanonciskolában, háztartási munka ingyen cselédként; sors. Azok sorsa, akik tizen­két, tizenhárom évesen már ismerték a rettegést a munka­hely elvesztése miatt. Milyen lélekkönnyítő hát, amikor jú­liusban arról számol be az Ifjú Proletár, miként szer­vezte meg akcióját az orszá­gos gyermeküdülési hivatal, miféle programokkal telik a balatoni, a gödöllői, a péce- U, a gödi üdülőkben, illetve üdülőtelepeken az idő. Igaz, az értő fül számára egy rövid­ke közlemény már sejthetővé teszi a jövőt, mert azt tudat­ja olvasóival a szerkesztőség, hogy „lapunk megjelenése azért szenvedett késedelmet, mert nyomdánk legnagyobb része belépett a Vörös Had­seregbe”. Emlékezni nem illedelmes rítus, mert akkor felesleges, hanem annyit, mint minden nemzedéknek tudni, honnét hová igyekszünt, értünk. Nem azért kell ezt tudni, hogy bár­ki is meghatott hálát rebeg- jen, hanem a folytonosság érzéséért, a fölviilágosultságért, nem egy-egy nemzedékkel kezdődött a történelem; csu­pán folytatódott. Ez a folyta­tás sok mindenben mis, mint elődeink küzdelmei voltak, de alapjaiban azonos, mert az emberibb életet, a sorsok ki- teljesdését akarja, célozza. A most bevezetés alatt álló negy­venórás munkahét természetes a mai ifjú proletároknak, de természetes lehetett-e elő­deinknek az, ami ellen . még ! Pest—Pilis—Solt—Kiskun vár­megye törvényhozása is kikelt, nevezetesen, hogy sok helyen — 1912-ben — heti 66-70 órá­ban dolgoztatják a tanonco- kat...? Irdatlan messziségbe távolodott ez a múlt? Per­sze, hiszen már-már kc'kor- szaki emlékként hat. Már akinek. Mert nagyszüleink, szüléink egyrésze ezt élte meg. Ezt is. Vajon az ifjak mulasz­tása, ha ezt nem ismerik, nem tudják? Vajon az ő bű­nük, ha nem érzékelik kellően azokat a , gazdaságtörténelmi fejlődési jegyeket, amelyek máig hatnak, amelyek egész , egyszerűen nem teszik lehető­vé azt a csodát, amelyet az ifjú nemzedék annyira tü relmetlenül sürget, s amely a fejlett országok közé emelné néhány év alatt hazánkat? A múlt ezért nem bebiflázni yaló anyag, hanem élő infor-. máció át nem ugorható fejlő­dési szakaszdkróil, meg nem kerülhető akadályokról, tör-. vényszerű nehézségekről. Napjainkban a megye ipa­rában az összes foglalkozta­tottnak a harmincegy százalé­ka — képletesen persze — ifjú proletár, mert ennyien vannak a harminc évnél fia talabbak. Átlagosan. Mert egy-i. egy munkaterületről — igyj például a betonelemgyártás-" ból, a sütőiparból — kivonul», ni látszanak az ifjú proletárok, hiszen a mész- és cementipar­ban a férfi munkavállalóknak alig az öt százaléka húsz év körüli, azaz szó sincs már ar­ról, ott vállal munkát az em­ber, ahol talál. Mindenütt ta­lál, válogat tehát, e váloga­tás lehetősége azonban néme­lyek számára függetlenedik a társadalmi szükségletektől, a társadalmi munkamegosztás­tól. Ami veszedelmes hiba. Olyannyira az, hogy már hat­vanöt esztendeje, az Ifjú Pro­letár leírta: „.. .nem fitymá- lást, hanem fegyelmezett, hasznos munkát várnak tő­lünk felnőtt proletártestvé­reink, ezt várja a társadalom.” Mészáros Ottó Az isaszegi Lignifer Ipari Szövetkezetben január elején megkezdték a fémvázas, mobil bútor­család sorozatgyártását. Az eddig csak tőkés importból beszerezhető korszerű traumatológiai eszközöket szállító kocsik nemcsak formatervezettek, de olyan speciális anyagból készülnek, amely kizárja a fertőzés veszélyét. A nagy figyelmet, hozzáértést igénylő berendezéseket a rövidesen átadásra kerülő Traumatológiai Intézetben alkalmazzák majd. Barcza Zsolt felvétele lssz... Vasvári G. Pál Négyéves kutatás eredménye A gyakorlat Igazolta ? A tudományos kutatás új lehetőséghez juttatta az állattartó gazdaságokat: nemzetközileg is újszerű mód- ^ szerrel különleges enzimanyagot állítotlak elő, amelyet < a takarmányhoz kevernek, és ezzel jelentős fehérje- j megtakarítást érhetnek el.

Next

/
Oldalképek
Tartalom