Pest Megyei Hírlap, 1984. január (28. évfolyam, 1-25. szám)

1984-01-07 / 5. szám

Ma: 3 oldali Helyben születnek a döntések Kicsinek kicsi, nagynak nagy I oldal; Táguló körök a Vigadóban 6. oldali Zsebből fizette a sofőröket Miliiárdok cserélnek gazdát 1L oldal A Csepel Ásító új autósa Sakkozók a volán mellett IS. oldali Abonyi négyes borjúikrek »AZ MSZMP PEST MECYE1 BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA j XXVIII. ÉVFOLYAM, 5. SZÄM Árai 1,80 forint 1984. JANUÄR 7., SZOMBAT Biztos pont: a vasszerkezetek gyártása Nagyobb költség, azonos bevétel Elsődleges feladat: áj termékek levezetése Termelési tervét és árbevételét teljesítette ugyan 1983-ban a Pest megyei Villanyszerelő Vállalat, mégsem elégedettek maradéktalanul. Annak ellenére sem, hogy a fő profilt jelentő építés-szerelési munkák száma növekedett az elmúlt esztendőben. Elsősorban ugyanis a kisebb nagyságrendű megrendelésekből érke­zett több. s ezek lényegesen magasabb költségekkel hoz­zák ugyanazt a bevételt, mint a nagyobb munkák. Éppen a többszöri fölvonu­lások miatt érintette hátrá­nyosan a vállalatot a szigorú üzemanyag-takarékossági ren­HADREND L assanként nem tudunk mit kezdeni a hosszú időn át igaz, ám most már ingatagnak bizonyuló véleménnyel, ami szerint ez a település mezőgazda­sági, az ipart jellegű, tehát lakosainak nagyobb része a földeken, avagy az üze­mekben keresi meg a ke­nyerét. Nemcsak azért lát­szik mostanában ingatag­nak ez a vélemény, mert a korábbi földeken kifejezést fölváltja a földeken, az ál­lattenyésztésben, a kiegé­szítő üzemágban megjelö­lés, hanem esetlegessé te­szi az is. hogy lényegesen alakulóban van a közsé­gekben élők foglalkoztatá­si formák szerinti rendje. Másfél, két évtizede sem­mi gondot nem okozott volna az egy útsíálra fel­fűzött három község, Bag, Hévizgyörk, Galgahéviz ilyen értelmű minősítése, hiszen mi sem volt termé­szetesebb annál, minthogy e jó földű,' kertészkedő vi­déken a mezőgazdasági munka az uralkodó, attól függ jelen és holnap. Nap­jainkban viszont azt a furcsán ható hadrendet fi­gyelhetjük meg, hogy mi­közben a mezőgazdasági keresők az első sorból visszahátrálnak a második­ba, helyükbe az ipari munkások, közülük is dön­tő részben a szak- és a be­tanított munkások lépnek. Van ennek — vélhetően, nemcsak az említett három településen, hanem má­sutt is — életkori oka. Az idősebbek között, akik bú­csút vesznek az aktív ke­reső státustól, túlnyomó részben mezőgazdasági foglalkozásúak vannak, míg a fiatalok, a kereső korba mostanában lépők elsősorban az ipart válasz­tották. Az ilyen, életkori, s legtöbbször a település addig is ott élő lakosságán belül végbemenő átrende­ződés hatása sem mellékes a foglalkoztatás összetételé­re, ám még érdekesebb az, amit e falvakban tapasz­talnak a hivatalos embe­rek: az újonnan érkezők, azaz a letelepedni kívánók döntő része ipari foglalko­zású, a nők között pedig emelkedik a szellemi — legtöbbször ügyviteli — munkával kenyeret kere­sők aránya. Figyelmet érdemel ez még akkor is, ha tudjuk, Bag és Hévizgyörk évről évre veszít valamennyit az oda költözők és az onnan távozók összehasonlító mérlegén — Galgahéviz ilyen tekintetben nagyjá­ból egyensúlyt tart —, inert a távozók és az érke­zők foglalkozása lényege­sen különbözik, menni el­sősorban szakképzettséget nem igénylő munkakörök betöltői mennek, míg az érkezőknél magas a szak­képzettek aránya. A had­rend ilyen átalakulása ter­mészetesen kedvez a tele­pülésnek, hiszen az iskolá­zottsági fok emelkedése egyre kitapinthatóbban hat a közösségi magatartásra éppúgy, mint arra. ki mi­lyen környezetet teremt háza, családja körül. Amint a településnek ked­vez az is, hogy a mezőgaz­dasági foglalkozásúak bel­ső hadrendje szintén fo­lyamatosan átalakulóban van, például a szövetkezeti paraszt foglalkozási skatu­lyába tett férfiaknak több, mint a fele valójában nem paraszt, a munka jellegét, a fogalom régi tartalmát tekintve, hiszen lakatos, szerelő, gépkocsivezető, ra­kodó. kőműves és így to­vább, bár persze az állami, a szövetkezeti mező- és er­dőgazdaság adja neki a bért. Ami kedvező elvben a település számára, aá az, hogy a magasabb képzett­ségű mezőgazdasági fizikai foglalkozásúak — mint ta­pasztalhatni — az átlagost meghaladó mértékben vesznek részt a falu köz­életében, legyen az fizikai társadalmi munka, vagy éppen tisztség vállalása, amint az ilyen foglalkozá­sú szülők a gyermekeik is­kolai előmenetele iránt is a szokványosnál jobban ér­deklődnek. Ez az átalakuló hadrend tehát már sejteti egy új hadrend létrejöttét, az olyan középkorúakét, akik másként kötődnek la­kóhelyükhöz, akik gyerme­keik holnapját tudatosan tervezik a továbbtanulás, a szakmaválasztás lehető­segeinek időbeni feltérké­pezésével s így tovább. M esszire merészked­tünk következteté­seinkkel? Talán igen, hiszen ma még csak annyi látszik — de véljük: a jég­hegy csúcsaként látszik csupán ennyi —, hogy ti­pikus mezőgazdasági fal­vak öltenek új arculatot nemcsak házaikkal, por­táikkal, hanem a bennük, rajtuk élők másfajta közös­ségi magatartásával, a ma­gukkal és környezetükkel szemben támasztott igé­nyekkel is. Ez a magatar­tás, ez az igény persze le­het átmeneti, kötődhet az életkorhoz, a jelenlegi helyzethez, ám magunk úgy véljük, nem átmeneti jelenségről van szó. Sokkal inkább arról beszélhetünk, hogy kialakulóban van a fizikai foglalkozásúaknak egy olyan új nemzedéke, amely minden tekintetben a szocializmus polgára; jog- és kötelességtudatában egyaránt az. Ez az új nem­zedék feltételezhetően új lapját kezdi meg a közsé­gek történelmének. M. O. delkezés, kénytelenek voltak nagy értékű gépeket bérelni, míg sajátjaik kihasználatlanul vesztegeltek, s kezelőik is munka nélkül maradtak. Ugyancsak növelte a költsége­ket a partnerek fizetési fe­gyelmének romlása, számotte­vő az emiatt fölvett hitelek bankköltsége. A legnagyobb nehézséget az okozza, hogy a beruházások csökkenése miatt alaposan megcsappant az érdeklődés, a vállalat különböző elosztó- szekrényei. kapcsolótáblái iránt. Ez a helyzet a közel­jövőben sem változik, hiszen továbbra is kevesebb lesz az épületfelújítás és az állami lakásépítkezés. Éppen ezért el­sődleges feladatként kezelik az új termékek bevezetését. Olyan , elosztószekrények gyár­tását kezdik meg például, amelyek cseréjénél elkerülhető az aszfaltbontás. A magán- építkezőkre gondolva fejlesz­tették ki az építkezések idején használatos felvonulási elosz­tószekrényt. Ez balesetvédel­mi szempontból is fontos, mi­vel ezeket, eddig többnyire házilag barkácsolták, s számos áramütéses baleset forrásai voltak. Hamarosan megkez­dődik a nosztalgia jegyében tervezett, a régi kovácsoltvas lámpaoszlopok stílusát idéző utcai lámpák gyártása. Van azonban tevékenysé­güknek egy biztos pontja is: a vasszerkezetek gyártása. A nagykátai üzem gyakorlatilag az egész országot ellátja a távvezetékeket tartó oszlopok­kal Ezekre szinte korlátlan a kereslet. Sikeresen vizsgáztak a vál­lalat szakemberéi iraki mun­kájukkal is. olyannyira, hogy újabb, hasonló szerződést ír­tak alá egy egyiptomi szere­lésre, M. N. P. Javait a jövedelmezőség Üzemi táblákba vont földek A termelőszövetkezetekben színvonalasabbá vált a gazdál­kodás a nemzeti vagyonnal, a földdel; egész sor korábbi ha­tározat, rendelet folyamatos végrehajtása növelte a terme­lési lehetőségeket. Az eredmé­nyekről értékelést készítettek a TOT szakemberei. Az adatok szerint nemcsak az agrotech­nikai lehetőségekkel éltek job­ban az üzemek, javulás követ­kezett be a hatósági szabályo­zás alá eső földügyek lebonyo­lításában, és sikerült előbbre jutni a tartós földhasználat kiterjesztésében is. Az adatok szerint a földcse­rék és a földrendezések segí­tették a területek jobb hasz­nosítását, a korszerű nagyüze­mi technológia bevezetését. Csökkentek a szállítási távol­ságok is, és ez javította a jö­vedelmezőséget. A mezőgazda- sági üzemek tavaly az első fél­évben több mint 17 ezer hek­tár termőföldet cseréltek el egymással, több mint másfél ezer hektárt pedig magánsze­mélyekkel. A földhivatalok kétezer hektárnál több szét­szórt, elaprózott területet von­tak össze — földrendezéssel — üzemi táblákba. Aszfaltozzák a megállót A Fővárosi Közterületfenntartó Vállalat dolgozói, kihasználva a jobb időt, rövidesen befejezik a Mogyoródra vezető úton, az Egyesült Gyógy- és Tápszergyár raktártelepe előtti autóbusz­megálló építését Barcza Zsolt felvétele Megkezdődtek a munkása? egységgyűlések A párt számíthat rájuk Pénteken megkezdődtek a munkásőrök évzáró-évnyitó egy- seggyüresei. «Januar 6. es február 5. között tartják — a hétvégi pineaonapokon — gyűléseiket az aceiszurke egyenruhások. AP» egyseggyuíeseken szamot aauak arról, hol tartanak az iVlSZMi áh. kongresszusa uatarozatanak vegrehajtasaoan, összegzik, hogy a testület tagjai miként állták nciyt a termetesben, a tu­dományos és kulturális eletoen. Aktívak a kőzetet kutonoözö területem is: tool) mint ketnarmaüuk tolt be választott tiszt­ségét a pártszervezetekDen, tomegszervezetekben, s mintegy 3üou-en propagandisták a különböző politikai oktatási formák­ban. Az elmúlt évben minden munkásóregység jó eredmény­nyel teljesítette a kiképzési és a szolgálati feladatait. A harcászati gyakorlatokon jó színvonalon, a lőgyakoriatokat pedig kiválóan teljesítette az egysegek többsége. A kikép­zési foglalkozásokon a mun­kásőrök 96 százaléka vett részt. Az egységgyűléseket meg­előzően alegységgyűléseken elemezték az iy83-as munkát, s minden munkásőrrel szemé­lyesen is elbeszélgettek a pa­rancsnokok. A munkásőrök felelősségteljes vélemónyt mondtak a politikáról, társa­dalmi életünkről, a gondokról és a munkásőrszolgáiatról. Megfogalmazták, hogy a párt a jövőben is számíthat mun­kahelyi, közéleti és szolgálati helytállásukra. Az egységgyűléseken meg­köszönik a leszerelők több éves, évtizedes szolgálatát, kö­szöntik a testület több eier alapító tagját: ők 28. szolgá­lati évüket kezdik meg. Esküt tesznek az új munkásorök, A testület tagjai a család­tagok, a munkatársak jelen­léteben veszik át példás mun­kájukért és szolgálati helyt­állásukért, a fegyveres szol­gálatukért adományozott ki­tüntetéseket és a szocialista versenymozgalomban elért eredmények elismeréseit. A legeredményesebben dolgozó közösségek Kiváló század, Ki­váló szakasz, Kiváló■ raj ván­dorzászlókat, továbbá élenjá­ró egység címet és vándorser­leget Kapnak. Az egységgyűléseken adják át az országos parancsnok ál­tal adományozott kollektív el­ismeréseket is. Szűkebb pát­riánkból feladatainak kiemel­kedő teljesítéséért országos parancsnoki dicséretben része­sül a nagykátai Damjanich János munkásóregység. Még mindig nagy az anyagfelhasználás Legalább a szemlélet változzon » Harmadszor hirdetnek az idén ^ országos pályázatot Ésszerű (anyagtakarékosság címmel. A 4 tizenhárom intézmény, szerve- í zet által kiírt pályázat feltéte- v leit tegnap Juhász Adám ipari á minisztériumi államtitkár, az ^ MTESZ alelnöke sajtótájékoz- / tatón ismertette. A feladat létjogosultságát mi sem bizonyítja jobban, hogy az összes termelési költségek­nek több, mint 70 százalékát a felhasznált anyagok teszik ki. Népgazdasági szinten egy százalék anyagmegtakarítás mintegy tízmilliárd forintot jelenthet évente. Kívánatos len­ne, hogy az éves termelésnöve­kedés legalább többlet anyag­felhasználás nélkül valósuljon meg. Sonkaháló a csipkeverő üzemből Ha valaki belép­ne a hernádi Már­cius 15. Tsz újhar- tyáni csipkeverő üzemébe, megle­pődve állapíthatná meg, hogy itt ta­lálja az Ikarus bu­szokból jól ismert csomagtartó nec- ceket, más gépe­ken pedig a hús­véti sonkák leendő huzatát, a hálót, amibe füstölés előtt belcszorítják. A fő termék ter­mészetesen a csip­ke, amit elsősor­ban nagy konfek­cióipari vállala­toknak gyártanak. Képünkön: Mla- doviczka Józsefné a gépen az elsza­kadt szálat köti össze. Erdőst Agnes felvétele Természetesen a pályázat ki­írói tisztában vannak azzal, hogy az anyagtakarékosság, kormányprogram a pályázat­tal nem valósítható meg. De nem is ez az elsődleges célja, hanem egy, az anyagtakaré­kosságot elősegítő szemlélet ál­talánosabbá tétele. Persze az eddigi pályázatokra számos olyan munka érkezett, ame­lyek elterjesztésével, megvaló­sításával jelentős megtakarítás érhető el. Sajnos azonban a tapasztalatok azt hizonyitják, hogy a hasznos eljárások, mód­szerek széles körű, országos el­fogadtatása még nehezen, megy. • . Éppen ezért a most kiírt pá­lyázat egy újabb kategóriával bővült. Olyan javaslatokat is várnak, amelyek ismert, vala­hol már alkalmazott módsze­reik elterjesztését könnyítik meg. A második kategóriába azok a pályamunkák tartoz­nak, amelyek viszonylag új­nak mondható eljárásokat mu­tatnak be, s amelyek kis be­ruházással megvalósíthatók és gyorsan megtérülnek. S vége­zetül számítanak olyan mun­kákra, amelyek nagyobb beru­házást igényelnek, de ennek ellenére viszonylag gyorsan realizálható hasznot hoznak. A pályamunkák díjazására mintegy 1 millió 900 ezer fo­rint áll rendelkezésre. A pá­lyázaton bármely személy és kollektíva részt vehet, a be­küldési határidő 1984. május 28. A feltételeket részletesen ismertető kiírás január 15-től átvehető az MTESZ székházé­ban és a területi szervezetek titkárságain.

Next

/
Oldalképek
Tartalom