Pest Megyei Hírlap, 1984. január (28. évfolyam, 1-25. szám)

1984-01-06 / 4. szám

1984. JANUÁR 6., PÉNTEK Gáz(os) ügy A hosszadalmas és hiá­bavaló várakozás kikezdte Barnóki József türelmét is. Pedig igazában véve nem olyan ő, aki minden szíre- szóra a tanácshoz szalad­gál. S hogy most mégis ezt tette, annak az az oka, hogy a héten már harmadszor várakozott hiába a gázcse­retelep előtt. A közelmúltban írtunk arról, hogy a helybeli gáz­cseretelep rendszertelenül kapja a szállítmányokat. Sokszor záróra után. De ha meg is kapná mindennap a város számára „kiutalt” 300 palackot, gyakran ak­kor sem lenne elég, mert ha nincs Fóton vagy Gö­dön, akkor az ott lakók is Dunakeszire jönnek cserél­ni. Ám olyankor, ha egy- egy nap kimarad a szállí­tás — mint történt ezen a héten —, a napi mennyiség többszöröse sem elegendő. A várakozóknak igazat kell adnunk: rendet kell végre teremtenie Dunakeszi gázellátásában, a telepet üzemeltető Pest megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalatnak. Mert a telep dolgozói hiá­ba telefonálnak Hortra, a töltőállomásra, nem nekik van szerződéses kapcsola­tuk a gázszolgáltató céggel, hanem vállalatuknak. A megoldást megtalálni sem az ő dolguk, hanem a vállalaté. Lakásépítési akció Güiion A gödi Dunamenti Tsz szak- szervezeti bizottsága lakásépí­tő akciót szervez. Az építke­zések a tervek szerint már ez év tavaszán megindulhatnak. Négy, négy lakásos társas- ház épül. Elsősorban a fiata­lok jelentkezését fogadták el. Közülük is azokét, akiknek a jelenlegi lakáskörülményei mostohák, vagy most is albér­letben laknak. Az építkezők munkahelyük­től komoly támogatást kap­nak. A lehetőséget sokan sze­rették volna kihasználni, de a tizenhatos létszám pillana­tok alatt betelt, ÜGYELET Mától az alábbi orvosok tar­tanak éjszakai és hét végi ügyeleti szolgálatot a Bem ut­cai szakorvosi rendelőintézet­ben. Ma, szombaton, vasárnap és hétfőn dr. Varga Imre, kedden cír. Makszin Mihály, szerdán dr. Sárossy Tibor, csütörtökön dr. Makszin Mihály, jövő pén­teken dr. Debreczeni Loránd. Az ügyeletet személyesen, vagy a 41-600 telefonon lehet segítségül hívni, reggel 7-től este 7 óráig, illetve szombaton reggel 7 órától hétfőn reggel 7 óráig. DUNAKESZI A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA Munkásgyíílés a járműjavítóban Edén Is nagyok a feladatok Márton Ferenc és Harangozó Károly csőszerelők egy fűtés­csövet szerelnek a javítás alatt levő vasúti személykocsiban. Az új év első munkanapja munkásgyűléssel kezdődött a város legnagyobb ipari üzemé­ben, a MÁV Járműjavítóban. A gyűlésen részt vett Rónai Árpád, a városi pártbizottság első titkára is. Reggel 7 órakor a műhely- csarnokokból, irodákból a dol­gozók kis csoportokban be­szélgetve, a kilencnapos ott­honiét után pihenten, jóked­vűen érkeztek a gyűlés szín­helyére, melynek szónoka Var­ga Lajos üzemigazgató volt, aki üdvözlő szavai után elis­meréssel beszélt a kollektíva 1983-as évben végzett munká­járól. Külön kiemelte azt az örömteli tényt: sikerült megvalósítani a teljes termelési és darab­számos tervet egyaránt. A Járműjavítóban dolgozók szakmai tudását, felkészültsé­gét dicséri, hogy a Ganz- MÁVAgJ-gal kooperálva ex­portra — ők a mozdonyokat készítették — olyan vezérál­lású kocsikat gyártottak, me­lyek megfelelnek a nemzetközi forgalom magasszintű követel­ményeinek. Mint ahogy a hi­vatalos kritika nyilatkozta: a legszigorúbb minőségi próbá­kat is kiállták. Az úgynevezett „Y” kocsikban a technikai újítások ered­ményeként költséges im­port anyagok vásárlásától mentesült az üzem. Az al­kotók ezzel az újítással SZOT-pályázaíot nyertek. Az üzemigazgató az 1984-es évről szólva elmondta: az idén is nagy feladatok hárulnak az üzem kollektívájára. Mintegy 130 főjavítást és 1300 vasúti személykocsi fővizsgáját kell maradéktalan minőségi szín­vonalon megvalósítani. Majd a szakmunkás utánpótlás neve­léséről, a fiatalok munkába il­leszkedéséről, a szakma meg­szerettetésének emberi, szak­mai fontosságáról beszélt nagy meggyőződéssel. EC@p®ps a ss Válogatják a csoníkemánnyé fagyasztott, gurulós málnát a hűtő­házban. Az itt tárolt és csomagolt, ízletes gyümölcs egy része a tőkéspiacokon talál vevőre. Felvételünkön Németh Erzsébet és Fogarassy József művezető a szalagról lekerülő málna mi­nőségéi ellenőrzi. Ezután Bősz József, a szak- szervezeti bizottság titkára a testület és a KISZ üzemi bi­zottsága nevében felhívással fordult a dol­gozókhoz, hogy február 25-én tartsanak kommu­nista műszakot, melynek bérét az üzem szo­ciális és kulturális létesítmé­nyeinek bővítésére fordítják. A felhívást a munkásgyűlés valamennyi résztvevője egy­hangúlag elfogadta. V. I. Télen a Dunamentitsen Reális és teljesíthető tervek $ Ez a tél furcsa meglepe­ti téseket hozott. A késő őszi $ munkák idején már beko- ^ pogott a komoly tél, s a % hideg miatt ugyancsak $ igyekezni kellett a némely 0 helyen még elmaradt me- í zőgazdasági munkálatok­kal. A gödi Dunamenti Tsz-ben sikerült határidőre befejezni a tennivalókat. A jövő évi tervszámok már ismertek, csak a végső egyeztetés van hátra. Marad a régi A növénytermesztésben er­re az évre nem terveznek nagy változtatásokat. Marad a két régi fő irányzat: az áru­növények és a juhászati ága­zat számára szükséges takar­mány megtermelése, illetve biztosítása. Kismértékű terü­letnövelést terveznek az ipari növényeknél, például a nap­raforgónál és a mustárfélék­nél. Az elmúlt évben az aszá­lyos időjárás leginkább a nap­raforgót sújtotta. Most azt mondják: „Egymás után két ilyen aszályos év nem jöhet!” Dunakeszin az elmúlt év­ben tártak fel lápföldet. En nek kitermelésére az idén ke­rülhetett sor, mintegy 500 hektáron. A lápföld rendkívül jól hasznosítható a termőföl­dek javításában. BOSCÖOP A termelőszövetkezet ju- hászatában elsősorban a költ­ségek csökkentésével szeret­nék fokozni az eredményessé­get. A BOSCOOP-rendszer ál­tal kidolgozott tartástechnoló­Fóí, Göd, Dunakeszi Közös bizottság alakult Karácsony előtt találkoztak a dunakeszi, fóti és a gödi köz- alkalmazottak szakszervezeti tisztségviselői, hogy új szak- szervezeti bizottságot válasz- szanak. Az új testületnek 9 tagja van, a város közalkal- mazottait 5, a fótiakat és a gö­dieket 2—2 tag képviseli. A testület titkárává ismét Ta­kács Imrét választották, öt kérdeztük terveikről. — Az igazság az. hogy mi­óta Dunakeszi várossá lett. bizony, meglehetősen megrit­kultak kapcsolataink a kör­nyékbeli tanácsokon dolgozó kollégákkal. Egy kicsit meg is lepett, hogy a most megválasztott szak- szervezeti bizottsághoz kö­zel 250 szakszervezeti tag tartozik. Éppen ezért első feladataink egyikének tartjuk az újrais- merkedést. E cél érdekében szeretnénk 2—3 napos ország­járó túrát szervezni a helybeli, valamint gödi és fóti kollégák részvételével. Munkatársaink régi kívánsága az üdülőjegyek arányosabb elosztása. Ezt megkönnyíti, hogy megkaptuk a megszűnő járási hivatal fo- nyódligeti üdülőjét. Üdülési lehetőségeinket bővíti remé­nyeink szerint az a tervezett megállapodás is. mely. ha lét­rejön, Gyulán is nyaralhat­nak szakszervezeti tagjaink. Ezért cserébe a városi tanács Duna-parti üdülőjében a gyu­lai tanács munkatársainak biztosítunk szobát. Tovább szeretnénk bővíteni a szakszervezeti sportmozgal­mat. Első lépésként sakkcsa­patunk benevez a Magyar Hír­lap Kupába, s labdarúgóink elindulnak a megyei kispá'vás labdarúgó-bajnokságon. Ter­vezzük. hogy társadalmi mun­kában teniszpályát építünk a régi művelődési központ ud­varán. — Mi módon segíti a szak- szervezet tagjainak szakmai munkáját? — Fontos feladatunknak tartjuk a tanácsokon dolgozó munkakollektívák szákmai se­gítését. Ennek érdekében min­denütt megszervezzük a szak- szervezeti politikai oktatást. Ugyancsak célunk az állam­polgárok és a tanácsi szakem­berek közötti kapcsolat javí­tása, amely közvetlenül is emelheti az ügyintézés színvo­nalát. Kiemelt feladatnak te­kintjük a munkára vonatkozó ésszerűsítő és korszerűsítő ja­vaslatok bevezetését. De nem­csak a munkára, hanem a korábbinál több gondot kívánunk fordítani azokra is, akik azt végzik. Szeretnénk, ha többen jutná­nak el pihenni, ha munkatár­saink koruktól függetlenül részt vennének a különböző szűrővizsgálatokon. Mert az élet- és munkakörülményekbe beletartozónak tekintjük min­den egyes tanácsi dolgozó egészségi állapotát csakúgy, mint a munkahelyi légkört be­folyásoló tényezőket. Ez utób­bi egyik fontos láncszeme a munkahelyi tanácskozás, mely- lyel kapcsolatosan fontos cé­lunk. hogy az ott elhangzott minden észrevételt továbbít­sák az arra illetékesekhez, hogy nyoma legyen dolgozóink javaslatainak. A sportpénztáros Minden második héten meg­található a Vasutas-pálya pénztárában Molnár Ferenc. A szurkolók ismerősként üdvöz- iik, ő is törzsgárdatag a Vas­utasnál. — Miikor került az egyesü­lethez? — 1959 januárjában vettem fel a munkát a Járműjavító­ban. Ez egyben azt is jelentet­te, hogy a labdarúgócsapat edzéseire is lejártam. Tavasz- szal még a második, ősszel már az első csapatban játszot­tam. 1962-ben minden mérkő­zésen ott voltam, de egy sé­rülés megakadályozott a to­vábbi aktív sportolásban. — Hogyan alakult ezután? — A sérülés után az ificsa­pat edzéseinek vezetését bíz­ták rám. Újra próbálkoztam a játékkal is, de nem ment. Az­tán az első csapat intézője let­tem 1964-től 68-ig. Ezt köve­tően kértek fel arra, legyek pénztáros. A kérésnek eleget tettem, s 1968 óta várom a szurkolókat a pénztárban. A 25 év nagyon gyorsan elrepült. gia lehetőséget nyújt arra, hogy az ágazat termelékenysé­ge és hatékonysága sokkal kedvezőbb legyen, mint ed­dig. Ennek mérőszáma az egy anyára jutó árbevétel. A termelőszövetkezet ba- romfihizlaló ágazatában a ter­melés költségei sajnos mere­deken emelkednek. Mivel rendkívül változók a piaci viszonyok, így itt az informá­ciók gyors felhasználásával és a termeléshez való rendkívül rugalmas alkalmazkodással lehet csak versenyben marad­ni. Ezért az ágazat már ebben az évben számítógéppel dolgo­zik. A telep 27 ezer férőhe­lyén évente 1 millió hatszáz­ezer baromfit nevelnek, ez 2 ezer 700 tonna húst jelent. Háztájiban A háztáji ágazat nagy terü­leten működik. A Göd és Szob közötti térségen kívül háztáji tevékenységet folytatnak Újkí­gyós térségében is. A kister­melők erre az évre többet vál­laltak, mint tavaly. Gödön sokat várnak 1984- től, elsősorban a további sta­bilizálódást, s — nagyratörő tervek helyett — reálisan tel­jesíthető és magasabb jöve­delmet hozó munkákat. Radányi Lajos A Grácia szép sikere Éppen egy hónapja, 1983. december 6-án nyitotta meg a lakótelepi szolgáltatóházban kis butikját a Dunakanyar Ve­gyesipari Szolgáltató Szövetkezet. A fodrászszalon addig ki­használatlan ruhatára helyén 18 négyzetméteren rendezték be a boltocskát, mely ízléses termékeivel máris népszerűvé vált a környéken. Ezt bizonyítja, hogy több mint 100 ezer forint­nyi forgalmat ért el az elmúlt hetekben. A divatos női, férfi, gyermek kabátok, nadrágok, s az ízléses gyermek kötöttáruk mind Pest megyében készültek. Megtalálható itt a gödöllői Diana, az érdi, a nagymarosi Dunakörnyéke Htsz, valamint a Szikra Ruhaipari Szövetkezet legújabb termékei. Az ajándéktárgyakat az isaszegi Lignifer Szövetkezet készíti. Az egyszemélyes boltban ifj. Bányavári Péterné éppen egy divatos blúzt kínál vásárlóinak. Az ünnepi szolgálat tapasztalatai Indokolatlan S. 0. S.l Dr. Molnár László, a szak­orvosi rendelőintezet megbí­zott igazgató főorvosa és dr. Gádor Ferenc, városi főorvos, elképesztő történeteket mesél­nek az elmúlt ünnepek ügye­leti szolgálatának naplójából. Igazán sokat persze dr. Varga Imre ügyeletes körorvos mondhatna — ha éppen nem rendelne ott jártamkor —, tő­le származnak ugyanis azok az esetek, melyekből csak pél­daként idézek. Lázas kisgyermekhez hívták az ügyeletest, akit édesanyja az egyik toronyház folyosójá­ról szedett össze — mezítláb szaladgált a kövön. A lázról is kiderült, hogy csak hőemel­kedés, s a további panasz, hogy egy nappal korábban fájt a hasa. Az orvos kérdé­sére, hogy miért nem öltöztette fel a betegnek vélt gyermeket, s vitte el ő az ügyeletre, a ma­ma így válaszolt: ..Azért van az ügyelet, hogy kihívjam!’’ S miközben az ügyeletes ko­csi és az orvos egy höemelke- déses férfibeteget látogat, ez idő alatt egy súlyos cukorbe­teg rosszullétét igyekszik az asszisztensnő és a nővér bent a rendelőben enyhíteni. Gondolom e két eset is ele­gendő annak érzékeltetésére, hogy sajnos önös érdekeinket mindennél fontosabbnak tart- va_ nem vagyunk tekintettel másokéira. Olyankor is igény­bevesszük a mozgó ügyeleti szolgálatot, amikor még elsé­tálhatnánk az orvos rendelő­jébe. A karácsonyi három nap alatt itt százhúszan jelentek meg és ötvenhat helyre hívták ki az orvost. Az ügyeletes napló bizonysága szerint a hí­vásoknak mintegy tizede — tehát öt — volt olyan, ahol valóban sürgős volt a segítség. De az öt közül is csupán egyet kellett kórházba utalni. A töb­biek állapota nem indokolta az orvos kiszállását. Nem arról van szó, hogy az orvos nem szívesen megy, ha hívják, hanem arról, hogy amíg ő egy olyan beteget láto­gat. aki a saját lábán is be­mehetett volna az ügyeletre, esetleg valaki más valóban gyors segítségre szoruló hiába várakozik rá, s őhozzá csak késéssel jut el az orvosi se­gítség. Nem megoldás, hogy bizo­nyos kritériumokhoz kössék a mozgó orvosi szolgálat igény- bevételét, mert sem a beteg, sem hozzátartozói nem képe­sek megítélni az eset súlyos­ságát. Annyi azonban minden­kitől elvárható — akiben a felelősségnek szikrája is van —, hogy reálisan és érthetően mondja el az asszisztensnek a tüneteket, a beteg hőmérsék­letét ne kézrátétellel, hanem hőmérővel állapítsák meg, s így meg tudják különböztetni a hőemelkedést a láztól. Elvár­ható az is, hogy az orvos oda- érkeztéig a család maga is mindent megtegyen a beteg ál­lapotának javítására. (Hogy adjon lázcsillapítót, hogy a be­teg gyereket csavarják vizes törülközőbe, esetleg tegyék hű- tőfürdőbe.) Mert jelenleg sok idő és energia pocsékolódik el. Az orvost az igazán rászorulóktól vonja el az, aki fölöslegesen, vagy indokolatlanul hívja se­gítségül. Az oldalt összeállította: Bányász Hédi Fotó: Hancsovszki János

Next

/
Oldalképek
Tartalom