Pest Megyei Hírlap, 1984. január (28. évfolyam, 1-25. szám)

1984-01-05 / 3. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVI. ÉVFOLYAM, 3. SZÁM 1984. JANUÁR 5. CSÜTÖRTÖK Ä munkában is szét kell érteni Az oktatásnál többet akarnak Vége a diákok aranyéleté­nek — a téli szünetnek. Zajjal telnek meg az iskolai folyo­sók, tantermek, zsibongók. Nemcsak a legfiatalabb kor­osztály számára jelent azon­ban a tanév második felének kezdete több munkát, hanem sok olyan felnőttnek is, aki vállalja a szakmai, politikai továbbképzéssel együttjáró terheket. Reális programok Az utóbbi időszakban — épp az emberek .még nagyobb aktivizálása érdekében — a pártoktatáson belül is látha­tóan egyre több törekvés irá­nyul a vonzóbb, új formák, módszerek megtalálására, be­vezetésére. Ez általában ott megy könnyebben, ahol a ha­gyományok régebbiek, mé­lyebb gyökerűek. A terme­lőszövetkezeti pártalapszerve- zetek valamivel nehezebben, de viszonylag gyorsan jutot­tak el az effajta korszerűsítés­nek a gondolatáig. A mezőgazdasági üzemek­ben a mozgalmi élet is, a kü­lönböző évszakok gazdasági feladataihoz kell. hogy iga­zodjon. hiszen aligha lehetne például sikeres tanfolyamot szervezni betakarítás idején. A lehetőségekhez az érdekel­tek igényeihez való alkalmaz­kodás, valamint az új kezde­ményezések bevezetése — gyakran hallani — a gombai Fáy András Termelőszövetke­zet pártvezetőségének egyik legnagyobb erénye. — Az utóbbi években egy­re többet beszélünk a meg­változott gazdálkodási körül­ményekről, a szigorodó felté­telekről, egy-egy réteg kö­zömbösségéről — mondja Racskó Károly párttitkár. — Egy bizonyos, a ma feladatai elvárják, a jövő pedig meg­követeli az összetett gondol­kozásé. több cél által vezé­relt dolgozók minél nagyobb számát. Lakóhelyünket, mun­kahelyünket — így foglalt állást pártvezetőségünk — elődeinktől örököltük, az vi­szont rajtunk múlik, hogyan alakítjuk további sorsunkat, fejlődésünket. Lehet, sokak szemében túlságosan is elméleti fejte­getésnek tűnnek a párttitkár szavai, a gyakorlat viszont azt bizonyítja, hogy nagyon is reálisan, a földön járva fo­galmazták meg elképzelései­ket. — Folytatjuk a korábbi évek gyakorlatát. Vagyis a párt és tömegpolitikai okta­tást több alapszervezetre, il­letve a területünkön lévő tö­megszervezetek tagságára is kiterjesztjük. — mondja Racs­kó Károly. — A munka szín­vonalának emelése érdekében nyolctagú propagandista cso­portot szerveztünk. Az ő fel­adatuk az egész oktatási év előkészítése, levezetése. A tanfolyamok, illetve egy-egy témakör kiválasztásánál ter­mészetesen figyelembe kell venni a felsőbb pártszervek határozatait, valamint helyi sajátosságainkat. Helyhez illő témák A Fáy András Termelőszö­vetkezetben az idén négyen járnak a marxizmus—leniniz- mus esti egyetemének általá­nos tagozatára, ketten speciá­lis kollégiumba, a tavaly — a járási pártbiz^fcság által — szervezett elméleti konferen­ciákon összesen tizenkilencen vettek részt. A pártvezetőség helyi tanfolyamain pedig hat- vankilencen ismerkedtek, il­letve ismerkednek a különbö­ző témakörökkel. — Az a gyakorlatunk, hogy az előadók a már említett propagandista csoportból ke­rülnek ki, de ha a téma úgy kívánja „kívülről” is hívunk vendéget. Ez utóbbi főleg a politikai vitakör szervezeti rugalmassága és az ott részt­vevők heterogén összetétele miatt szükséges. Ezt a kötet­len oktatási formát egyéb­ként évekkel ezelőtt saját kez­deményezésként hívtuk élet­re. Azóta bebizonyosodott, hogy helyesen tettük, hiszen — mivel a témákat magunk választjuk ki — rendkívül jó lehetőséget teremt mind az általános, mind a konkrét tá­jékoztatásra, a közös véle­ményalkotás megkönnyítésé­re. A pártttitkár által említett kezdeményezésnek hasonló­képp érdekes folytatása, hogy a politikai vitakör egyes té­máinak címét a termelőszö­vetkezet lapjában előre közzé­teszik, de más módon is fel­hívják a területen élők figyel­mét. Ezzel az a céljuk, hogy akit bármelyik előadás érde­kel, vagy a vita részese akar lenni, az résztvehessen a foglalkozásokon. Aki ismeri a tsz működési területén lévő három település sajátosságait, a lakosság összetételét és a kialakult hagyományokat, az nyilván jól érti, miért vá­lasztották például a januári foglalkozás témájául a vallás szerepének értékelését a tör­ténelemben. illetve hazánk egyházpolitikáját. Február­ban az ifjúság és a szocializ­mus kapcsolata kerül napi­rendre. márciusban a válasz­tási törvény korszerűsítéséről és várható hatásáról vitat­kozhatnak a résztvevők. Áp­rilisban az értelmiség hely­zetéről, szerepükről és az előttük álló feladatokról lesz szó. ííyílt párbeszédet — Az említett oktatási for­mákat, illetve a fenti témá­kat nemcsak a politikai is­meretanyag bővítésére szán­juk. hanem szeretnénk, ha nyílt párbeszédek alakulnának ki ,egy-egy terület, illetve ré­teg gondjairól, problémáiról. — mondja Racskó Károly. — Szerintünk ez nemcsak arra jó, hogy megismerjük egy­más gondolatait, véleményét, hanem arra is, hogy a mun­kában még könnyebben szót értsünk. Ez pedig mostaná­ban még fontosabb, mint va­laha. Vereszki János Messziéit gondok Borban az igazságtalanság... ín vino veritas, mondta a társaság egyik tagja, s ka­csintott hozzá. Nem tudtam, miről van szó, de nem kacsin­tottam, nem tanultam latinul. De ezt csak tudom, folytatta a fiatalember csodálkozva. Any- nyira csodálkozott, hogy kezd­tem szégyellni tudatlanságo­mat. Csak kezdtem, mert mi­dőn meghallottam a magyar megfelelőt, borban az igazság, fellélegeztem. Annyira nem hiszek ennek a mondásnak az igazában, hogy sosem néztem utána a latin formájának. Az ifjú folytatta: hát. nem akkor őszinték az emberek, amikor isznak? Az in vino veritas előtt azonban még egy kérdés hang­zott el. Azt tudakolták, vol­tam-e egy bizonyos fogadá­son, ahol jelentős személyisé­gek is megjelentek. Kár, volt a vélemény nemleges vála­szomra. pedig ott érdekes dol­gokat tudhattam volna meg. Ilyenkor lehet híreket gyűjte­ni, nem pedig a hivatalos he­lyeken, összejöveteleken, ahol mindenki megfontolt, érdekeit szem előtt tartva nyilatkozik meg. Néhány nap múlva ismét összefutottunk fiatal barátom­mal. Szóba hoztam a dolgot, valamit motyorogva az igaz­ság bonyolult voltáról, és egy­általán nem biztos, hogy a borissza birtokában van an­nak. Barátom módosított, bo­ros állapotban, mondta, őszin­ték az emberek. Ezt már számtalanszor megfigyelte. Olyat is tapasztalt, hogy vala­ki, megszabadulva gátlásaitól, éppen az ellenkezőjét fejte­gette annak, amit józanul hir­detni szokott. A bor tehát nem igazmon­dóvá tesz, hanem őszintévé. Már akit. Embere válogatja, ki milyen borközi állapotban. Vannak megdühödők és meg­szelídülök, felbátorodók, és meghunyászkodók, van. aki szájhőssé válik, s más. aki egyetlen szót sem ejt ki ilyen­kor. csendes mosollyal, zava­ros szemmel mered a semmi­be. Az egyik mindenképpen verekedni akar, a másik ma­gában' motyogva kerüfgeti a villanypóznákat és az embe­reket. Nem a részegségről van szó, mondhatná erre barátom, hi­szen akkor már nemcsak az eszét, beszédképességét is el­veszti az ember. A borban az igazság keskeny tartományra érvényes, amikor eleget it­tunk ahhoz, hogy gátlásaink felszabaduljanak, de még bir­tokában vagyunk tárgyalóké­pességünknek. Még és már azt mondjuk ki, amit akarunk. Vagyis a mérlegelés állapo­tában vagyunk még. S ha ezt elfogadjuk, megdől a szólás igazsága. Pontosabban, az el­lenkezője is igazzá válik. Bor­ban az igazságtalanság. Hi­szen, ha mérlegelünk, mi a biztosíték, hogy nem csupán a mi szemszögünkből ítéljük meg a helyzetet, a tényeket, amelyek érdekeink szerint cso­portosítva egyoldalúsághoz ve­zetnek. Ami nekünk igaz, a másik oldalról igaztalannak tetszhet. Tegyük fel, a boros állapot­ban kifejtett vélemény a lehe­tő legkevésbé egyoldalú. Csak annyiban tér el attól, amit az illető józanul is elmondana, hogy nyersebben fogalmaz. De hát ez sem az igazság. Az egyén vélekedését még ütköz­tetni kell a közösség többi tag­jáéval. s majd abból formáló­dik ki a kollektív használat­ra megfelelő igazság. Az üt­köztetés már semmiképpen nem történhet italos állapot­ban, mert az nemigen vezet Kitüntetetek arcképssoffnoka lót, jói szív nélkül lehet Gyakran találkozom dr. Laczkó Pál maglódi körzeti állatorvossal, aki Trabantjával fel-fel tűnik a hozzá tar­tozó három település, Ecser, Maglód, Gyömrő utcáiban, portáin. Annyit megfigyelhettem, hogy általában rohan, alig van ideje, hiszen sokasodik a háztáji gazdaságok állatállománya. Azt már régebben tudom róla. hogy 6 állandó kapcsolatban van a lakosság széles rétegeivel, lakásának ajtaja mindig, mindenki előtt nyitva áll. — Bizony volt már olyan' nap. hogy reggel öt órakor kerestek a lakásomon, mert megbetegedett egy állat — ■kezdi a beszélgetést az állat­orvos, aki 1967 óta van ebben a beosztásban. — Tősgyöke­res maglódi vagyok, itt szü­lettem, s ide jöttem haza dol­gozni. Régebben nem volt annyi dolgom, mint mostaná­ban. hiszen az állattartói kedv igencsak megnőtt. A Rákos­mezeje Tsz például felszámol­ta a csirkenevelést a gyömrői Tövesmajorban, s a megürese­dett ólakat bérbe adta a vál­lalkozóknak. Csak ott. azon az egy helyen 65 ezer darab csir­két, 400 darab sertést nevel­nek folyamatosan. Sokat kilincselt — De említhetnék más pél­dákat. Azt. hogy a legtöbb sertéstartó Maglódon van, s csaknem ötezer kutya is hoz­zám tartozik. Sajnos, a ház­őrző ebekkel elég sok a baj. Űj, eddig ismeretlen betegségek törnek rájuk, aztán nem rit­kán a tulajdonosok szélnek eresztik őket. amikor jön az összeírás ... Természetesen nem akarok panaszkodni, de ezek tények. — Sok munkája mellett ho­gyan marad ideje a közélet­ben való aktív részvételre? — A maglódi nagyközségi pártbizottságon nyolcadik éve ellátom a szervező titkári teendőket, tanácstag vagyok, s a Hazafias Népfront helyi bi­zottságában is tevékenykedem. Korábban három évig HNF- elnök voltam, az Alsó-Tápió- menti Áfésznél pedig igazga­tósági tag. Néhány évvel ez­előtt nekünk jutott az egye­sülés megszervezése, bizony sok-sok álmatlan éjszakától terhes volt az az időszak. Egy időben éreztem már. hogy eny- nyi funkcióban nem tudok megfelelően helytállni, ezért lemondtam a HNF elnökségé­ről és az áfész igazgatósági tagságáról. Máig vallom: iga­zi eredményeket csak közösen, csapatmunkával lehet produ­kálni. Az adott lehetőségeken belül lehet jól és kevésbé jól csinálni valamit, de szív nél­kül nem. — Hogyan látja a szűkebb pátria fejlődését? — Mint a pártbizottság szer­vező titkára és mint tanácstag, reálisan látom az eredménye­ket és a gondoikat. Mindenna­pi munkámhoz tartozott. de sokat kellett kilincselnem pél­dául azért, hogy Maglódon megoldjuk a háziállatok fel­vásárlását. 1982-ig mind a há­rom településről Vecsésre kel­lett szállítani a leszerződött ál­latokat. s ez bizony tetemes költségeket jelentett a tulaj­donosoknak. Azóta Maglódon történik az átvétel, így még igazságos is, hiszen egyforma távolságra van Ecsertől és Gyömrőtől egyaránt... — Aztán sokat harcoltunk az ABC-áruházért, amely iga­zi ajándék volt a maglódiak- nak. — De tisztában vagyunk a gondokkal, amelyek megoldá­sa nem késhet soká. A helyi művelődési háznak megint nincs vezetője, azelőtt szinte hónapról hónapra változtak az igazgatók. A közművelődés helyzete nem megnyugtató községünkben. Ezen feltétlenül változtatni szükséges már a közeljövőben. Jogos elismerés — Jelenlegi legnagyobb fel­adatunk az egészséges ivóvíz- hálózat feltételeinek megte­remtése. Úgy tudom, a kuta­tófúrások elég szép eredmé­nyekkel kecsegtetnék, nagyon bízik a lakosság abban, hogy hamarosan megkezdődhet a víztársulás szervezése. Január 2-től új tanácstitkár kezdte meg munkáját Maglódon, feb­ruár 1-én betöltik az üresen álló harmadik orvosi körzetet. — Az általános iskola gya­korlókertjének helyén pedig egy szabadidős parkot szeret­nénk létesíteni, ahol lenne ké­józan értékeléshez. Szerfölött valószínű, hogy borosán a szó­csata összeveszéshez, sértődés­hez vezet. Inkább fogadjuk el annak az ismerősömnek a véleményét, aki ilyenkor azt szokta mon­dani: — Arra én semmit sem adok, mit fecseg valaki bor­gőzösen, majd ha tiszta az agya, akkor tárgyalhatunk. S ugyanígy vagyunk az infor­mációval is. A közzétehető és teendő hí­reket mindig megkapja az em­ber. A bizalmasan kezelendő­ket pedig jobb, ha józan ál­lapotban. mert csak így tudja, hányadán is állunk. A bizal­mas dolgokat sem kell egyéb­ként ködbe burkolni, ilyeneket bárkitől megtudhatunk. Téve­dés azt hinni, csak magas be­osztású emberektől. A portás­tól a vezérigazgatóig bárki ad­hat olyan háttérmagyarázatot, ami az ügyet világosabbá te­szi. de megkér, azt ne írjuk meg. Amit tiszteletben kell tartani. zi- és röplabdapálya, továbbá egyéb játszóalkalmatosságok. Ennek bizonyára nagyon örül­nének a gyerekek, de megva­lósításához a lakosság és a gazdasági egységek segítségé­re is szükségünk lesz. Dr. Laczkó Pál tavaly a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulójának tiszteletére megkapta a Mono- ri Járásért emlékplakettet. Sok éves szorgalmas munkáját ho­norálták ezzel az elismeréssel. Amikor fiatalabb kollégákról esik szó. ezt mondja az állat­orvos : — Csak szívvel lehet az ál­latorvosi munkát csinálni, na­gyon szeretni kell a szakmát. Bár kötetlen a munkaidőnk, de ez egyben nagy felelőssé­get is feltételez. A lakosság bizalmát csak egyszer lehet elveszteni, utána már nem ér semmit a dolog. Magáról keveset Szóba hozta még családját, édesanyját. akivel egy fedél alatt laknak, feleségét, aki a helyi könyvtár dolgozója. Büszke két gyermekére, a lá­nya orosz—német szakos egye­temi hallgató, a fiú az idén maturál egy budapesti közép­iskolában. Szabad idejében — ami na­gyon kevés van — szívesen dolgozik a tágas kertben, amely szőlővel, gyümölccsel van betelepítve. A doktor úrban — mert így hívják őt mindhárom telepü­lésen — mindig a közösségért fáradozó, szorgalmas embert ismertek meg. A fenti beszél­getésből is kiderülhetett ez, mert magáról nagyon keveset beszélt. Inkább a közösséget érdeklő problémákat feszeget­te. Amin változtatni — job­bító szándékkal, akarattal — nemcsak az ő feladata. De ten­ni akar érte. mert kötelessé­gének érzi. S ezt dr. Laczíkó Pál ars poeticájának is fel­foghatjuk. Gér József Gyorsssa Az óévben körül­belül félmillió fo­rint értékű ruha- tisztítást végeztek el Monoron, a gyorstlsztító sza­lonban. A Pest megyei Szolgáltató és Csomagoló Vál­lalat szerződésbe adta az üzletet Ma- gócsi Imrének, aki új szolgáltatásként irhák, bőrök, füg­gönyök, szőnyegek tisztítását is elvál­lalta, s tartani tudta a két-három napos átfutási időt. A bonyolultabb munkákhoz példá­ul irhafestésekhez természetesen hosszább időre, esetenként tíz nap­ra is szüksége van az egyszemélyes brigádnak. Hancsovszki János felvétele Levelesládánkból f inin Különben az italosán elmon­dott információt nem teheti közzé az ember. Ki felel érte? S ha ellenőrzés után mégis helytállónak bizonyul, már el is veszti titokzatosságát, sőt ez esetben minden bizonnyal nem kellett volna bor az előcsalo- gatásához. Pusztán egy érdek­lődő kérdés. Józanul, józan­nak. Kör Pál Világosak Eettek az utcák Szép ajándék Monoron a te­lepi lakosságnak: az elmúlt hetekben karácsonyi és újévi ajándékot kaptunk a monori DEMÁSZ-tól. Világosak let­tek az utcák. Csak néhány az utcák kö­zül: Táncsics, Kálló esperes, Kazinczy, Toldi, Attila, Rá­kóczi, Landler Jenő utcákban új lámpatestek kerültek fel a régi tányéros égők helyére. Igyekeztek a kiküldött szere­lők, hogy minél több utcában örömet szerezzenek az ünne­pekre. Folyamatosan minden­hová biztos eljut az igazi fény. Köszönjük a lakosság nevé­ben a kollektíva minden tag­jának, hogy most már igazi esti világítás van a telep ezen utcáiban. Jelek arra, hogy nagyközségünk halad a városiasodás felé. Olasz Józsefné Monor, Attila u. 24. ★ MEGJEGYZÉSÜNK: Öröm­mel olvastuk rendszeres le­velező olvasónk eme levelét, a DEM ASZ monori kirendelt­ségének újabb munkájáról. Azelőtt sűrűn panaszkodtak a telepen lakók a sötét ut­cák, kiégett villanykörték miatt. Most úgy tűnik vál­tozott a helyzet. Csak a jö­vőben se verjék ki a lámpá­kat felelőtlen, nemtörődöm egyének, nehogy visszaálljon a régi helyzet. Ezért a lakosság is sokat tehet! (ISSN 0133—2G51 (Monori Hirtap)

Next

/
Oldalképek
Tartalom