Pest Megyei Hírlap, 1984. január (28. évfolyam, 1-25. szám)
1984-01-29 / 24. szám
Termesztésre alkalmas a Kozmosz Gyógynövények tudós faggatói A nemzetközi piaion is jelentős Gombaölő hatású vegyülitek keresése Budakalász határában, a lies út mellett van a Gyógynövény Kutató Intézet — hat gyógyszertár közös vállalata —, amelynek nevéhez fűződik több gyógyszeralapanyag kikísérletezése. Hatvankilenc esztendeje alapította az akkori Földmívelésiigyi Minisztérium. Ismerik a világban Jelenlegi kutatási munkájuk három nagy területre osztható fel. Elsőként a mákalkaloidok kikísérletezése érdemel említést. Ez még a mai tiszavasvári Alkaloida Gyárat alapító, s az intézetben dolgozott Kabay János nevéhez fűződik. Az e növényből nyert alapanyagokból állítják elő a fájdalom- csillapítók java részét és a köhögés elleni jelenlegi leghatékonyabb gyógyszer, a kodein alapanyagát. Az alapkutatás megkezdése óta a nemzetközi piacon is jelentős tényezőnek számít a magyar gyógyszeripar terméke. Az intézet foglalkozik a mák nemesítésével és a különféle termesztési technológiák kidolgozásával. Az előbbihez kapcsolódik az az elmúlt őszi fajtaelismerés, amelyet a Fajtaminősítő Tanácstól kaDta: termesztésre alkalmasnak ítélték a Kozmosz nevű új őszi mákfajtát. A Gyógynövény Kutató Intézet másik jelentős vizsgálati területe szintén meglehetősen régi keletű. Az anyarozs alkaloidok előállításával a 20-as években Bákásy Miklós kezdett foglalkozni. A 30-as évek végén talált rá a mesterséges fertőzésre, vagyis arra, hogy nenjcsak gyűjteni kell az anyarozsot, hanem a megfelelő spórával be is lehet oltani a növényt. így vált iparszerűen előállíthatóvá a szüléseknél, operációknál alkalmazott vérzéscsillapító, -gátló, illetve különféle fájdalomcsillapítók alapanyaga. Az eljárás az egész világon elterjedt, hasonlóan, mint a Kabay-féle szabadalom. Az anyarozs alkaloidok gyártásával a Kőbányai Gyógyszerárugyár öregbíti hírnevét a nemzetközi gyógyszer- piacon. Honosítás, nemesítés Az intézet tevékenységében jelentős helyet foglalnak el a külföldi növények meghonosítására törekvő kísérletek, valamint a hazánkban vadon élő növények üzemi termesztésbe vonási kísérletei. Ezek jelentőségét egyetlen példa is érzékelteti: hetven esztendeje Magyarországon sehol sem volt található borsosmenta, ma pedig a világpiacon Hungaro- Mitcham-nek hívják azt a minőséget, amit hazánkban állítanak elő. A Gyógynövény Kutató Intézet munkája komplex jellegű, tehát a növények gyűjtésétől kezdve a botanikai, agrotechnikai kísérleteken keresztül a növénynemesítésen, a hatóanyagok kinyerésén át a feldolgozás technológiájának kutatásáig minden itt történik. Közvetlenül környezetükben száz hektárnyi területen folytatnak termesztési kísérleteket, és csaknem negyven féle növény szaporító anyagát állítják elő. A laboratóriumokban 25 kutató vizsgálja nap mint nap — a jelenleg létező szinte legkorszerűbb módszerekkel és berendezésekkel — egy-egy növény biológiai és kémiai tulajdonságait. Az intézet munkája iránt rendkívül nagy a nemzetközi érdeklődés is. Állandó kapcsolatot tartanak fenn a szovjetunióbeli és a többi szocialista ország hasonló területen dolgozó kutatóival, valamint jelentős nyugati partnerekkel. Az ősszel Magyarországon megrendezett 2. UNIDO gyógyszeripari konzultáción húsz vendégük volt, köztük két miniszterhelyettes. Huszonkét esztendeje jelenik meg folyóiratuk, a Herba Hungarica, amelyből 250 példányt külföldi előfizetők rendeltek meg. Hosz- szabb-rövidebb tanulmány- utakra rendszeresen érkeznek hozzájuk külföldi — köztük sok fejlődő országbeli — gyógynövénykutatók. Több vezető tisztséget töltenek be a nemzetközi szervezetekben az intézet dolgozói, dr. Tétényi Péter igazgató például elnökségi tagja a két legjelentősebb ilyen jellegű nemzetközi társaságnak. Az egyik a FIP (Nemzetközi Gyógyszerészeti Társaság) Gyógynövény szekciója, a másik az ISHS (Nemzetközi Kertészettudományi Társaság gyógy- és aromanövény szekciója. Eddig is több ENSZ- szervezet megbízásából végeztek elismerést kiváltó vizsgálatokat, amelyek sora q jövőben tovább fog folytatódni. Több száz mintavétel Van még egy jelentős tevékenysége a Gyógynövény Kutató Intézetnek. Itt végzik a gyógynövények hazai hatósági minősítését is. Ez azt jelenti, hogy Magyarországra nem jöhet be, nem kerülhet forgalomba úgy gyógynövény, akár drog, akár illóolaj, hogy azt az intézet meg ne vizsgálta volna. Ez évente körülbelül 300— 400 mintavételt jelent, ám ennél nagyobb számúak a külföldre exportált magyarországi gyógynövény-szállítmányok ellenőrzései. A 140 dolgozót foglalkoztató intézet mindemellett a hazánkban működő gyógynövény-árusító üzletek hatósági szakmai felügyeletét is ellátja. Rákos József Az Intézet korszerű laboratóriumában a növényi kivonatokat csökkentett nyomáson párolják be Az intézet pálmaházában még az oszlopos kaktusz is megtalálható Magánházépítőknek, Szentendréről Újfajta födémgerendák A Beton- és Vasbetonipari Müvek újabb korszerű előregyártott termékekkel gazdagította a lakosság saját építkezéseihez szükséges elemek, szerkezetek választékát. Egyebek között francia licenc alapján megkezdték a könnyűbeton kéményelemek gyártását. A családi házak, társasházak és a különböző kommunális épületek kéményeit lehet elkészíteni ezekből az egy emelet magas elemekből, amelyek biztonságosan vezetik el a gázzal, a szénnel és az egyéb tüzelőanyaggal működő fűtőberendezések füstgázait is. A köny- nyűbeton-elemek daru nélkül, kézierővel is beépíthetők. Egyszerűsítik és gyorsítják a munkákat ezek a kéményelemek, amelyekből évente 30— 35 ezret szállíthatnak az építőknek, nemcsak új épületek létesítéséhez, hanem a rossz, hibás kémények cseréjéhez is. A vállalat szentendrei gyárában ugyancsak francia licenc alapján a napokban kezdik meg egy újfajta, az úgynevezett PPB típusú feszített vasbetongerenda próbagyártását, az első negyedév végén pedig az üzemszerű termelést. A korábbinál karcsúbb és szilárdabb gerendák méretválasztéka megegyezik az eddigiekével, ám könnyebbek, s ezért egyszerűbb a beépítés, az emelés és a helyszíni mozgatás. Ezek az új termékek nemcsak a sajátházépítés anyagválasztékát, hanem mennyiségét, kínálatát is növelik. Az idén 600 ezer, s a jövő évtől már évi egymillió méterrel bővül a feszített vasbeton gerendák termelése. A gerendák közé helyezendő b éléstestek termelését más partnerek közreműködésével növelik. Így a Tégla- és Cserépipari Tröszt kerámia béléstesteket állít elő, az év első felében befejeződő műszaki fejlesztés segítségével pedig megkezdik a műanyag — po- lisztirol keményhab — béléstestek gyártását. A vállalat továbbfejlesztette a hagyományos épületszerkezeteket. Az újabb változat szerint a födémek, pillérek felülete és a homlokzati elemek belső oldala annyira sima, hogy elmaradhat a vakolás, a felület azonnal festhető, tapétázható. Elsősorban társasházak, sorházak kivitelezésére ajánlják ezt az új építési rendszert, amely változatosabb alaprajzi beosztású és tágasabb lakások, valamint a korábbinál magasabb épületek létesítésére nyújt lehetőséget. Az eddiginél nagyobb teherbírású födémszerkezetek alkalmasak áruházak és más kereskedelmi létesítmények építésére, a homlokzati panelek díszítésére meghonosított eljárás pedig lehetővé teszi különböző mintákkal, képzőművészeti alkotásokkal ékesített középületek Táborfalván Megrendelőre várva Elektromos írógépek készülnek IGV megrendelésre Táborfalván. Az öt hónapja átadott létesítményt saját beruházásként építette az Örkényi Építőipari Szövetkezet, amelyben többnyire NSZK megrendelésre dolgoznak. A jelenlegi munka, a mintegy 18 ezer darab írógép csak a fele kapacitásukat köti le, többet tudnának csinálni: Ké. púnkon: Kerepeczki Zoltán, a kis- és nagybetűk váltóját állítja. Erdősi Agnes felvétele építését is. „Találjcn minél hamarabb gazdára...” Érdemes könyvvel kereskedni Kern csatádnak a vásárlók a dobosi könyvesboltban — Ez aztán a meglepetés! Karácsony óta keresem ezt a kötetet, de sehol sem találtam rá. Most végre megvan! Prémsapkás, körszakállas férfi közli örömmel felfedezését Dabason, a könyvesboltban Mészáros Józsefné eladóval. Pánczél Kálmán kecskeméti vegyészmérnök éppen Budapestre tartott Skodájával a vállalat központjába az E—5-ös országúton. A Motel előtt gondolt egyet és letért a nagyközségbe, hogy meggyőződjön, tényleg olyan gazdag-e a könyvesbolt választéka, mint ahogy ismerőseitől hallotta. — Nem csalódott. Azt persze a világért sem állítjuk, hogy ebben az üzletben mindig megtalálja azt a vásárló, amit éppen keres, de hogy a választék nem mindennapi, az bizonyos. No, meg a forgalom ... Egy esztendő leforgása alatt több, mint 1 millió forintot emelkedett. Ez annál is inkább elismerésre méltó, mert manapság — ki ne érezné — drágul az élet, az emberek jobban meggondolják, mire költik pénzüket, mint a korábib években. Nyereséget fiai Országos mércével is mérve kiemelkedő munkát végez a dabasi könyvesbolt három dolgozója. A fogyasztási szövetkezeteknek szerte hazánkban — ez igen örvendetes tény — egyre több a könyvesboltjuk, s ezekben egy dolgozóra átlagosan 1 millió forintos árbevétel jut. Dabason ennek a duplája. S erre joggal lehet büszke a dabasi Áfész vezetősége. Az érdem elsősorban Mészáros József boltvezetőé. Negyedszázada dolgozik a szakmában. Tapasztalata, hozzáértése jól kamatozik: az üzlet ma mái nemcsak eltartja önmagát fedezi a fenntartás költségeit, hanem hasznot, nyereséget is hoz a szövetkezetnek. — 1960-ban kerültem a da- basiakhoz a bugyi földművesszövetkezet állományából. Ha- jaj, mi volt akkor, azokban az években! — Mire gondol? — Az utasítgatásokra. Örülnöm kellett, ha kaptam árut, s főleg olyat, amit kerestek az emberek. Beleszólásom alig volt a rendelésbe. Akkortájt az volt a szemlélet: rossz könyv nincs, csak tehetetlen, rossz eladó. Nem volt becsülete a könyvszakmának. Később azt fejtegette Mészáros József, hogy az utóbbi években mind több szövetkezet rájött arra: a könyvvel, a hanglemezzel is lehet kereskedni, a könyvesboltok is hozhatnak anyagi hasznot. Ezt a folyamatot segítette a könyvkiadásban tért hódító piaccentrikus szemlélet. — Manapság tehát érdemes könyvet árulni? — De még mennyire! — magyarázza a boltvezető. — 1982-ben 30 százalékos árréssel dolgoztunk. Ez tavaly némileg csökkent: 23 százalék lett. Viszont ehhez jön még 6 százalékos árréskiegészítés, valamint 2 százalék, úgynevezett leülepedési tartalék. Mi tehát abban vagyunk érdekeltek, hogy a beérkezett kötetek minél hamarabb gazdára találjanak. — Mi szükséges ehhez elsősorban? — Természtesen jó választék, keresett áru. Ám legalább ilyen lényeges, hogy tudjunk foglalkozni a boltunkba betérőkkel. Ügy érzem, e téren sokkal többet kellene tennünk. Csakhát hárman vagyunk — nagyon kevesen az évi hatmilliós forgalomhoz. Azt pedig még nem is mondtam, hogy — régiesen szólva — ez egész környék tankönyvellátásáról mi gondoskodunk. Itt csak 0,83 százalék a jutalékkulcs... Bizományosok — És a bizományosok? Nyilván ők is hozzájárultak ahhoz, hogy egy év alatt a bolt 1 millió forint forgalomnövekdést könyvelhetett el? — Nagyszerű, munkájukat, a könyvet szerető és értő bizományosaink vannak. Dr. Bokor Árpádné, aki Gyálon a könyvtárban dolgozik, nem véletlenül kapott kitüntetést az ősszel. A Dabasi Motelban Szandhofer János 360 ezer forintot forgalmazott. Persze sokat számít, kinek milyen a „mozgástere”. Ezért is elismerésre méltó Sebők Pálné (Dabasi Nypmda) és Holi Mihály- né (Takarékszövetkezet, Hervad) bizományosi munkája. Űk és sok-sok kollégájuk rengeteget tesznek azért, hogy a könyv egyre inkább közszükségleti cikk Dobás vonzáskörzetében. A szaporodó vásárlások ezt igazolják. Ám, hogy a köteteket el is olvassák tulajdonosaik — legalábbis jelentős részük — abban már nem vagyok teljesen bizonyos. Az 1983-as esztendőben egyébként a bolt dolgozóinak régi vágya valósult meg. A kis, korszerűtlen boltból — se kirakatja, se telefonja nem volt — költöztek ide a tágas volt ZÖLDÉRT-üzletbe. Kulturált körülmények közé kerültek, jók a raktározási lehetőségek, s korábbinál kedvezőbb lett „földrajzi helyzetük”. A változás máris megmutatkozott — forgalomban, haszonban egyaránt. Csak rugalmasan Ha már karácsonyt említettünk írásunk elején, fejezzük is be azzal. Nos, Ádám—Éva napján a késő délutáni órában alig egykét üzlet volt nyitva Dabason. Köztük a könyvesbolt. Pedig jóval hamarabb bezárhattak volna. — Miért éltek, szaknyelven szólva, a rugalmas nyitva tartás lehetőségével? i — Előre sejtettük, ezen a napon sokan az „utolsó pillanatban” is betérnek vásárolni. Érdemes volt később zárni — mondja Mészáros Józsefné, akit férjével a megye legjobb könyvterjesztői között tartanak számon. — Tudja, mi életünket tettük fel a nyomtatott betű népszerűsítésére. És ezt örömmel tesszük. Azért mondom ezt, mert manapság — ki tudja miért? — mintha értetlenség, csodálkozás övezné azokat, akik nem restek nyíltan bevallani: szeretik hivatásukat, munkájukat. Kovái Iván T
