Pest Megyei Hírlap, 1984. január (28. évfolyam, 1-25. szám)

1984-01-28 / 23. szám

LLOI A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XI. ÉVFOLYAM, 23. SZÄM 19^L JANUAR 28., SZOMBAT Annyi bizonyos: amíg világ a világ, divat az mindig lesz. A legtöbben persze csak köve­tik, amit egyes tervezők kita­lálnak. Ha nem is pontosan olyat akarnak maguknak ru­hából, cipőből, táskából, ami­lyet az igazán értők eltervez­nek, azért befolyásuk megma­rad. Divatot itt a mi vidé­künk üzemeinek, szövetkeze­teinek egy része is csinálhat kisebb-nagyobb területen. No, persze azzal is elégedettek le­hetünk, ha olyan termékeket állítanak elő, amelyek a honi és a külpiacon is megütik a jó átlagos színvonalat a divat te­kintetében. Ez ugyanis már megfelelő piacot jelenthet, hozzásegíthet' a gyártmányok kelendőségéhez. Visszatérők Régóta igyekszik megfelelni ennek a követelménynek pél­dául a PEVDI, a Pest megyei Vegyi- és Divatcikkipari Vál­lalat kerepestarcsai bőrdíszmű üzeme, ahonnét — egyebek mellett — évről évre jó minő­ségű divat- és iskolatáskák ke­rülnek ki. Az előbbiek csak­nem száz százaléka nem is itt­hon, hanem külföldön talál vevőre. — Hogyan sikerült a múlt évük? — Üzemünk létszáma a be­dolgozókkal együtt általában eléri a százhatvan-százhetve- net, tavaly azonban mintegy húsz emberünk hiányzott, de így is majdnem negyvenhá­rommillió forint értékű árut termeltünk — mondja Radóczi Józsefné üzemvezető. — Saj­nos, részben ez még most is tart, létszámunk hiányos, töb­ben nyugdíjba mentek, gyesen is vannak, de a legtöbb gondot az okozza, hogy a magánvál­lalkozások elszívják a jó mun­kaerőt. Tény persze, hogy volt már olyan, akit becsaptak, s azt kérte: vegyük vissza. Iráni asszony Az üzem feladatai az idén sem kisebbek a tavalyinál, a negyvenkét-negyvenhárom- milliós termelést mindenkép­pen megismétlik. Ez a tervük. — Én már tizenöt éve itt dolgozom — mondja Kovács Istvánné. — Nagyon kédvező volt az egyműszakos üzemrész megindítása számomra is, ez változatlanul 7 órától három­negyed négyig tart, s lehető­séget nyújt a gyerekes anyák­nak, hogy bölcsődébe, óvodába vigyék a kicsi gyereket, s ide­jében érte mehessenek. Ebben a2 üzemben dolgozik egy éve egy iráni állampolgár­ságú asszony is: — Jó itt az asszonyok között nekem, férjem pedig bedolgo­zója üzemünknek — mondja, [ vagy inkább magyarázza ki magát a többiek, az őt már megértők segítségével Zarin- tadzs Lotfi asszony, akinek öt fiúgyermeke van, s akit a fur- i csa hangzású neve miatt a | többiek egyszerűen csak Ró- zsikának szólítanak. Ügy lát- I tam, ha vele foglalkoznak, a j hangulat is jobb. j Nem cserélnek Kezük persze keveset áll. I Teljesíteni kell az idei első i rendelések egyikét. A szovjet- I unióbeli Razno-Export Válla- j lat megrendelésére kétszáz- | negyvenezer divattáskát készi- ! tenek el. Kiveszi ebből a ré- | szét a Rózsa nevű szocialista | brigád minden tagja is, köz­tük Nagy Jánosné, aki huszon­két és Berta Istvánná, aki ; húsz éve dolgozik a PEVDI ke- i repestarcsai üzemében. De so­rolhatnánk tovább az asszo­nyokat lányokat, az üzem törzsgárdájának tagjait, akik a • biztos keresetet, helyüket nem. ■ cserélik bizonytalanra. , F I. A nép programja Gödöllő, művelődési köz­pont: Miljutyin—Dunajevszkij Filmcsillag, zenés bohózat, a kaposvári Csíky Gergely Szín­ház vendégjátéka, 19 órakor. Lázár Ervin A kisfiú és az oroszlánok, a kaposvári Csíky Gergely Színház előadása, 15 órakor. Na és klub: önismereti já­tékok. Vezeti: Szabó András. Kulturális kisvállalkozások, kiállítás, megtekinthető 10—18 óráig. Gödöllő, helytörténeti gyűj­temény: Rekviem egy temetőért, Kresz Albert fotókiállítása, megtekinthető 10—14 óráig. Galgahéviz, művelődési ház: Kampi-diszkó, 20 órától. Feketeszakáli szelleme. Szí­nes, szinkronizált amerikai filmvígjáték. Csak 4 órakor! Prof. Kuruzsló. Kétrészes, színes, szinkronizált lengyel film. Csak 6 órakor! Tudományos napok Energia, tápanyag, poszter Van aki fogékony a legújabb eljárásokra Szombati jegyzet sí Évtizedes múltra tekint vissza a gödöllői mezőgazda- sági tudományos napok ren­dezvénysorozata, amelyre az idén január 31-én és február 1-én kerül sor az Agrártudo­mányi Egyetemen. Kezdetben még csupán a MÉM Műszaki Intézet, majd hozzá csatlakoz­va az egyetem mezőgazdasági gépészmérnöki kara, a buda­pesti Mezőgépfejlesztő Intézet valamint az Erdészeti Tudo­mányos Intézet ismertette meg minden évben nyilvános ta­nácskozásokon kutatási ered­ményeit a gyakorlati szakem­berekkel. Az érdeklődés mostanra sem csökkent, hanem talán fokozódott, hiszen ezeken a február eleji rendezvényeken, amelyek a külföldi kutatótár­sak meghívásával nemzetközi­vé szélesednek, a részeredmé­nyeken túl számos új eljárást, olcsóbban, könnyebben meg­valósítható gépesített terme­léstechnológiát ismertetnek. Márpedig, éppen a gödöllői egyetemen végzett szakembe­rek révén is, a nagyüzemek jelentős részében van, aki fo­gékony a legújabbra, s eljön meghallgatni az előadásokat. A mostani tanácskozás ple­náris üléssel kezdődik január 31-én, kedden 9 órakor az egyetem aulájában, ahol dr. Bíró Ferenc rektor köszönti a résztvevőket, majd dr. Magyar Gábor mezőgazdasági és élel­mezésügyi miniszterhelyettes a mezőgazdasági műszaki fej­lesztés helyzetéről és felada­tairól tart előadást, utána dr. Bánházi Gyula, a MÉMMI igazgatója, az MTA—MÉM agrárműszaki bizottsága el­nökhelyettese ad összefoglaló ismertetést a tanácskozást ren­dező intézmények tavalyi munkájáról. Ezután hét szekcióban folyik a tanácskozás munkája, amelyben kiemelt témaként adják elő a korrózió elleni vé­delemben, az energiagazdálko­dásban, a melléktermékek hasznosításában, a tápanyag­visszapótlás gépesítésében, a zöldségtermelés műszaki fej­lesztésében, valamint a számí­tástechnika mezőgazdasági al­kalmazásában elért kutatási eredményeket. Számos témát posztereken mutatnak be az egyetem gyakorlótermeiben, ahol ezekről konzultációt foly­tathatnak az érdeklődők a ku­tatókkal. Ismeretterjesztés Brigádok vetélkedője A résztvevők emléklapot kaptak A Magyar Vöröskereszt ál­tal kezdeményezett ismeret- terjesztő vetélkedősorozat vá­rosi szintű versenyét a gödöl­lői híradástechnikai üzemben rendezték meg. A helyi szer­vezet vendéglátáséban tizen­három szocialista brigád, öt­fős csapatokkal mérte össze tudását. A csapatverseny szellemi totóval kezdődött és öt kér­déscsoportból álló egészség- ügyi gyakorlati vetélkedéssel folytatódott. A megfelelő szakmai színvonal szavatolá­sához dr. Bánsági Gábor nő­gyógyász szakorvost kérték fel. A vetélkedő győztese — egyben a megyei versenyre to­vábbjutó csapat — a híradás- technikai üzem Marx Károly kiváló ifjúsági szocialista bri­gádjának gárdája lett. Tag­jai: Birinyi Imréné, Koczka Ferencné, Perdei Péterné, La- dos Ferencné és Pintér Mik- lósné. A helyezettek: 2. Ságvári Endre, 3. Kandó Kálmán szo­cialista brigád. Valamennyi résztvevő em­léklapot kapott, az első há­rom csapat tagjai pedig érté­kes tárgyjutalomban része­sültek. Többtusa Ma reggel fél nyolckor ün­nepélyes megnyitóval kezdő­dik a galgahévízi művelődési házban a túrái Galgamenti Magyar—Kubai Barátság Ter­melőszövetkezet hathetes téli többtusa tömegsportversenye. Az elnöki megnyitó után ti­zenöt csapat lép a pingpong­asztalokhoz. Város- és műemlékvédelem Valami (talánfmégmozdult Egy levélből olvasott fel részleteket Varga Kálmán, an­nak az eszmecserének az ele­jén, amely a leendő városszé­pészeti, műemlékvédelmi klub, kör, egyesület létrejöttét volt hivatva megalapozni. A levél­író szerint a gödöllői Kálvá­ria pusztulása utolsó szaka­szába érkezett. Most már saj­nos pusztításról kell beszél­nünk, mert a Táncsics Mihály felőli oldalon is eltűnik a tégla, amit pedig puszta kéz­zel nemigen lehet kiszedni. Kis lépések Más városi értékek hasonló sorsra jutottak vagy jutnak rövidesen, ha nem cselek­szünk, ebben az összegyűltek egyetértettek. Fogas kérdés azonban ‘ a hogyan. S ez a ta­nácskozás végén is nyitva ma­radt. Mit tegyenek a gödöllői múlt és jelenért aggódók, mit tehetnek? Kört, klubot, egye­sületet alapítsanak, s ha meg­alakult, mi legyen a feladata, a műemlékvédelem, avagy en­nél több, a város fejlődésének, szépítésének elősegítése. Mi­képpen történjék az elősegí­tés, hogy a kör, klub tevé­kenysége ne merüljön ki a szép szavakban. Á tanácskozást a művelődé­si ház kezdeményezte, állás­pontjukat Varga^ Kálmán kép­viselte. Okulva a korábbi ha­sonló próbálkozások kudarcá­ból, ez az álláspont óvatos és mértéktartó. Más városok pél­dájából kiindulva Varga Kál­mán az apró lépések taktiká­ját javasolta. Ne legyen azon­nal szervezet, amelynek jelen­tős beleszólási joga van. Kis, de elvégezhető feladatokat vállaljanak, s ezeket gyorsan és következetesen végezzék el. Fedél alá Vezetőség sem biztos, hogy kell. Egy-egy csoport vagy . bi­zottság valamely konkrét fel­adatra alakuljon, vállalkoz­zon, s ha végeztek, szűnjék is meg. A művelődési ház csekély anyagiakkal is hozzájárulna a kör, klub, az alkalmi bizott­ság, csoport munkájához, ami csak más forrásokból, például a tagság adományaiból szár­mazó pénz kiegészítéséül jö­hetne számításba. Kétszáz körüli meghívót küldtek ki erre az összejöve­telre. A Galga-teremben negy­venen ha voltak. Olyanok is, akik nem kaptak meghívót. Ámde ez a harmincöt-negyven ember annyiféle szakmát, te­vékenységi területei képviselt, hogy az efféle klub, kör igen sok összefüggése vált vilá­gossá. Az egyik lényeges kér­dés, mit is értsünk apró lépé­sen, konkrét feladaton. Első megközelítésben ez va­lami olyasmit jelent, hogy fe­dél alá juttassunk például egy veszélynek kitett műemléket. Igen ám, mondta Fábián Dé­nes festőművész, az ilyen men­tés esetleg több kárt okoz, mint hasznot. A helyszínről el­szállítva, mondjuk a Kálvária elemeit, semmi biztosíték arra, hogy azok majdan is­mét eredeti helyükre, egykori formájukban visszakerüljenek. A törvény meg sem engedi, hogy valamit elszállítsanak, annak eredeti helyzetének, ál­lapotának pontos rögzítése nélkül. széljék meg, a teendőkre, tet­tekre téve a hangsúlyt. A múlt azonban nem maradha­tott említetlenül. Polónyi Pé­ter, a helytörténeti gyűjte­mény vezetője jelenlétében különösen nem. Szenvedélyes szavakkal sorolta a közelmúlt­ban elkövetett hibákat, a te­hetetlenséget, az értetlenséget és a közönyt. Sorolta a tönk­rement, pusztulófélben levő javakat. Remélhetőleg szavai­nak nem az éle, hanem a tar­talma marad meg a fejekben. Az előkészítők Éle, tartalma Szót kért Heltai Miklós Gá­bor, a városi gimnázium igaz­gatója, s tett, véleményünk szerint nagyon lényeges aján­latot. Nevezetesen: havonta 50 forinttal járul hozzá a klub, kör, a műemlék- vagy város­védelem terveinek realizálásá­hoz. Innen kezdve több szá­lon bogozgatták a teendőket, a klub, kör helyét, szerepét, a kis lépések taktikájának értel­mét, a konkrét feladat miben­létét. Varga Kálmán az elején azt mondta, a múltra ne veszte­gessenek sok szót, hiszen azon már úgysem lehet változtatni, inkább a jelent és a jövőt be­A gyakorlat oldaláról köze­lítette meg a témát Mélykúti Csaba és Novák László. Előb­bi a város- és műemlékvéde­lem kidolgozott programját ol­vasta föl, bizonyítva, hogy ezek a kérdések mindennap foglalkoztatják. Novák László gödöllői bankfiókvezető a fel­vázolt programhoz kapcsolód­va kifejtette, kezdődjön meg egy magasabb színtű társadal­mi szervezés, s a pici lépése­ket azonnal lépjék meg. De szakemberekre van szükség, ők dönthetik el, mit kell azon­nal megcsinálni, mi bír ki még egy kis időt. Végezetül a népfront városi bizottságának titkára javasol­ta, hozzanak létre egy ideig­lenes öttagú bizottságot, amely a következő összejövetelre egy pontosabban körülhatárolt ter­vet dolgoz ki a klub, kör mű­ködésére. Tagjai: Fábián Dé­nes, Földi Sándor, Mélykúti Csaba, Polónyi Péter, Varga Kálmán. K. P. Választás Minden fiatal életében elkövetkezik a kellemes, kinek-kinek éppenséggel terhes, választási időszak. Nem arra gondolok, ami­kor a tinédzser felnőtté vá­lik, s szavazóképes lesz, nem, inkább arra, amikor szinte még gyerekfejjel döntenie kell: mi legyen? Mivel foglalja el magát, miután kilép az első isko­la padjaiból. Ez a felállás a rendesen nyolcévi tanu­lás után még cseppet sem az igazi fellélegzés, hiszen a gyerek csak egy fonto­sabb mérföldkőn jutott túl, tanulásban is hátra lehet még a java. Kérdés az is: munkával vagy tanulással folytassa pályáját, vagy mindkettőt űzze, hiszen erre is mód nyílik. Szerencse, hogy van olyan iskolatípus — a mi környékünkön is —, ahol a szakmát tanulva, gyako­rolva, dolgozva lehet elsa­játítani. A többségnek — ahogy annak, idején ma­gam is tettem — az az is­kolatípus kell véleményem szerint igazán, ahol az el­méleti tudás mellett a munka okozta örömre, si­kerre szoktatják a gyerek­emben. Ha a tinik nyel­vén próbáljuk megfogal­mazni ezt az időszakot, ezt a fajta életindulást, akár nyűgösködő szakasznak is nevezhetjük. Mert bizony az addig csak játékhoz, ta­nuláshoz szokott gyereknek furcsa, ha a szakiskolai gyakorlaton reszelni, fúrni, faragni, hegeszteni, varrni, falat festeni kell. Sokan segítik, bátorítják viszont az embert ilyenkor, s azután már maga is rá­jön: érdemes volt az első sikertelen, küzdelmes gya­korlati órákon túl lenni. Mindezt azért hoztam szó­ba, mert alig néhány hét választ el sokakat attól, hogy eldöntsék, mi legyen belőlük. Annak idején ma­gam is sokat kapkodtam, az egyik héten még aszta­losnak, a másikon már gépkocsivezetőnek, később boltosnak készültem. Sokat számított az ismeretség, t az is, a falunkban milyen szakmában voltak kevesen, az jobban imponált, mint amit sokan gyakoroltak. " Aztán egy-két évig csép­lőgéphez jártam, ahol — ki tudja már miért? — nem annyira a szalma- meg a törekhordás érdekelt, sokkal inkább a bonyolult­nak látszó cséplőgép, s a traktor, ami hajtotta. No. meg az _ öreg Koch mun­kája, ő volt a gépész. Minthogy a legtöbbször kö­zelebb voltam a cséplő­géphez, mint az öreg. ha­marabb kihallottam belő­le, ha valami rosszabbul zakatolt, mint még csak néhány perce is. Talán úgy gondoltam: fáj neki, vagy nagyobb baj lehet a kis hibából, szóltam hát az öregnek, nézze meg, mi van itt! Dicsért ilyenkor figyelmességemért, én meg szép lassan beleestem a gép, traktor, majd a több< mezőgép szerete tébe. ér­dekeltek. Így aztán, amikor ifjan egy bizonyos mélyponton jártam életem kezdő sza­kaszán, nem volt nehéz a továbblépés egy idősebb barátom intelmére: Bármi lehet még belőled, katona­tiszt, költő, kis bíró vagy éppen vasutas, a legfon­tosabb, hogy szakmát ta­nulj ki! — mondta. Így lett. S ha nem is váltam vérbeli műszakivá, amire megtanítottak kö­zép- és felsőfokon, azt egyszerűen tényleg senki nem orozhatja el tőlem, senkitől sem. S ha a tudás kopik is az emberben, az a bizonyos műszaki érzék annyi mindenen átsegít. De minden szakmának meg­van a maga hálás oldala. Nos: így gondolok azok pályakezdésére, akik a mi vidékünkön a gödöllői, a péceli, a hatvani, a buda­pesti és az aszódi szak­munkásképző intézetekbe, szakiskolákba vagy éppen az Agrártudományi Egye­temre készülnek. Fehér István ISSN 0133-1957 (Gödöllői Hírlap) ! X Megrendelő a Szovjetunió Exportra megy a divattáska Az egy műszók előnyös az asszonyoknak A Rózsa szocialista brigád tagjai a szovjet exportra készülő divattáskákat állítja össze. A kép előterében: Berta Istvánná és Nagy Józsefné. Hancsovszkl János felvétele

Next

/
Oldalképek
Tartalom