Pest Megyei Hírlap, 1984. január (28. évfolyam, 1-25. szám)

1984-01-05 / 3. szám

1984. JANUAR 5. CSÜTÖRTÖK Párttestületek ülései Pássdpiva az elalagezcií bizalomra Csapatmunka a I©¥ álialkozás „Mivel lennék elégedett? Ha vállalkozásaink két éven belül 100 millió forintos forgalmat jelentenének a vállalatnak.” Hogy ez sok vagy kevés, arra a későbbiek­ben még visszatérünk Dicső László igazgatóhelyettessel, az ikladi Ipari Műszergyár ingeneering és fővállalkozási irodájának vezetőjével. Körülbelül egy hónapja olvashattak lapunkban az IMI marketing irodájának tevékenységéről. Akkor így zártuk le a témát: „A marketing természetesen csak az első... és az utolsó lépés... az eredményességhez. Meg­alapozott sikeres fejlesztések, megfelelő gazdálkodás és a rugalmas szervezeti felépítés kialakítása nélkül ön­magában a marketing mit sem érne.” Innovációs bank Agrár Innovációs Társulás néven új innovációs pénzin­tézetet alapított az Állami Fejlesztési Bank, a Mezőgaz­dasági és Élelmezésügyi Mi­nisztérium, a Termelőszövet­kezetek Országos Tanácsa és a SZÖVOSZ. A társulás feladata, hogy a mezőgazdaságban s az élel­miszeriparban, valamint az élelmiszergazdaság ipari és kereskedelmi hátterét szolgá­ló ágazatokban az innovációs folyamatokat finanszírozza. Az új kis bank a teljes inno­vációs folyamatot átfogva hi­vatott segíteni a találmányok hasznosítását, új technoló­giák, termékek kifejlesztését és bevezetését. Mindehhez a társulás kamat ellenében in­novációs kölcsönt, illetve ré­szesedés fejében végleges tő­kejuttatás t nyújt, így részben átvállalja a fejlesztések koc­kázatát. A Rákosvölgye Tsz-ben so­kan ismerik a sztorit: az il­letékes felügyelő gépkocsit kért belvárosi hivatalába, hogy vinnék őt ki a főváros határán valamivel túl fekvő tsz központjába. Csak a Met­ró-végállomásig! — hangzott a válasz. — Mi sem autó­zunk tovább. A Rákosvölgye Tsz tulajdonában ugyanis egyetlen személygépkocsi sincs. A történet is érzékelte­ti: a szóban forgó termelőszö­vetkezet vezetői, gazdái előbb­re járnak a korszerű közgaz­dasági szemlélet gyakorlati megvalósításában más üze­mek irányítóinál. Pénzügyi helyzetük hosszú évek óta stabil. Czerván Márton el­nöktől mindenekelőtt a bér­kísérlet feltételeiről tudako­zódtunk. — A rendszert tavalyelőtt vezettük be általánosan a tsz-ben. Lényege, hogy egy százalék nyereségnövekedés esetén fél százalékkal emel­kedik a bér. Bázisként az 1981-es esztendő szolgált. Ér­dekes módon a fizikai dolgo­zók és a vezetők közötti ér­dekellentét vitte előre az ügyet. — Mire gondol? — Az előbbiek természete­sen igyekeztek minél többet keresni, a vezetők érdeke vi­szont a nyereség fokozása volt, mert ettől függött a prémiumuk. — Hogy zárult a próba el­ső esztendeje? — A létszám háromszáz- hatvan fővel csökkent, mi­közben a 135 millió forint nyereség 174 millió forintra nőtt. Ez a tempó természete­sen 1983-ban már lelassult, hiszen kimerültek a tartalé­kok. A várható nyereség így sem lesz kevesebb 180 millió­nál. Tavaly ismét kevesebben lettünk, a létszám 160 fővel apadt, s hatmillióval nőtt a nyereség, tízezer forinttal dolgozónként. A legjobbak maradtak — Feltehetőleg nemcsak a termelésben részvevőktől, ha­nem néhány vezetőtől is meg kellett válniok. — Igen, valóban ez történt. A bértömeg-gazdálkodás na­gyobb követelményeinek nem mindenki tudott eleget tenni. Épp most váltottunk le egy vezetőt, mert 100 emberével ugyan öt millió nyereséget hozott a tsz-nek, de túlságo­san nagy áron: nyolc millió forint bért fizetett ki. Másutt talán eredménynek számíta­na ez, nálunk az irányító szakember állásába került. Jellemző, hogy éppen a fizi­kai dolgozók követelik meg a pontos szervezést, a zökkenő­mentes anyagellátást, aminek logikus magyarázata van. Tegnap záró ülést tartott az MSZMP Központi Bizottságá­nak 1983. október 12-i határo­zata alapján a gödöllői járási pártbizottság. A testület ülésén részt vett Barinkai Oszkárné, a megyei pártbizottság titkára, valamint Kovács Péter, a Központi Bi­zottság alosztályvezetője. Ba­rinkai Oszkárné felszólalásá­ban méltatta a járás gazdasá­gi és társadalmi fejlődését, a kommunisták, a pártonkívüli dolgozók, a lakosság munká­ját. Bállá János, a járási párt- bizottság első titkára megkö­szönte a pártbizottság, vala­mint a munkabizottságok tag­jainak közéleti aktivitását, kérte őket új, felelősségteljes pártmegbízatásuk következetes teljesítésére. A párt határoza­tának megfelelően a testület tagjai tudomásul vették a já­Amíg a bérszínvonal-gazdál­kodás volt érvényben és a fizetését akkor is megkapta a munkás, ha nem gazdálkod­tak nyereségesen, a kényszerű leállások idején jobb esetben kártyáztak. De elég gyakran előfordult, hogy poharazga- tással töltötték ki az üres órákat. 1982-ben fordult a helyzet: o gyengék, hanya­gok elmentek, a legjobbak itt maradtak. Ennek előtte éppen a fordítottja jellemezte munkaerő-mozgásukat. Így vélekedik- a szövetkezet elnöke, de hogy látja a kér­dést Kiss Endre üzemegy­ségvezető? Mit hozott neki a változás? — Sok fölösleges bosszú­ságtól szabadultam meg. A kényszerből felvett, a mun^ kamorált rontó lakatosok to- vábbálltak. Sokkal kevesebb gondom van a, fegyelmezéssel. Az emberek szinte egymást ellenőrzik, s aki kevesebbet teljesít, valóban kisebb pénzt kaphat nálunk. Igaz, jobban kell ügyelnem arra, milyen munkákat vállalunk, mi mennyibe kerül. Azt hiszem, a Rákosvölgye Tsz-ben nincs okuk az embereknek panasz­ra. A rendes munkaidőben tisztességes jövedelemhez jut­nak, a munkákat elvégzik, szükségtelen a házon belüli gazdasági munkaközösségek létrehozása, a kisvállalkozás. Ahogy ők látják... Orosz Sándor lakatost ar­ról kérdeztük, vajon ő meny­nyire elégedett a jelenlegi viszonyokkal ? — Novemberben tíz és fél ezer forintot kerestem, de az azt megelőző hónapban sem volt lényegesen alacsonyabb a bérem. Tudja, úgy van ez, ha látjuk, valaki nem akar ren­desen hajtani, szólunk neki, s ha ez sem segít, rábírjuk a távozásra. Nem dolgozunk senki helyett sem. Akad per­sze olyan is, akit túlságosan megszédít a nagy pénz kere­setének lehetősége, és szinte állva alszik el. Meg kell ta­nulnunk a helyes arányokat. Az elmondottak alapján, bárki megkérdezhetné, vajon ugyanilyen hatékonyan mű­ködik-e az új gazdálkodási mód az alaptevékenységben is, vagy csak az ipari ágaza­tok termelékenységét fokoz­ta? A kérdésre ismét Czerván Márton felel. — Döntse el ön. A trakto­ros és gépkocsivezető pél­dául teljesen a maga gazdája. Meghatározott teljesítményért — szántás, vetés, szállítás —, adott összeget kap. Érdekelt a gép épségének, állagának megóvásában, az üzemanyag- takarékosságban. Ha gépe va­lamilyen hiba miatt javító­műhelybe kerül, ő igazolja a rási pártbizottság megszűnésé­ről szóló előterjesztést. Tegnap az MSZMP Gödöllő városi Bizottsága ülést tartott, amelyen ott volt Barinkai Oszkárné, a megyei pártbi­zottság titkára, valamint Ko­vács Péter, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának alosztály- vezetője. Az MSZMP Központi Bizottsága és a megyei párt­végrehajtóbizottság állásfogla­lásának megfelelően a volt gödöllői járási pártbizottság több tagját kooptálta soraiba és létrehozták a 67 fős városi pártbizottságot. A megyei párt-végrehajtóbizottság javas­lata alapján az új testület megválasztotta a 13 tagú vég­rehajtó bizottságot és a párt- bizottság tisztségviselőit: első titkárának Herczenik Gyulát, titkárainak Pekliné Joó Ka­talint és Bucsai Lajost. szerelő óráit. Minél többet ír jóvá, annál nagyobb összeget vonunk le egy-egy munkáért kapott pénzéből. — A Rákosvölgye Tsz köz­ismerten rossz termőhelyi adottságokkal rendelkezik, a klasszikus mezőgazdaságot a kiegészítő tevékenység hasz­nából fejlesztették. E körül­mény könnyen előidézheti, hogy a növénytermesztés, az állattenyésztés rangja lejjebb süllyed, mint egy mezőgaz­dasági termelőszövetkezetben illene. A nyereségközpontú gazdálkodás még inkább eb­be az irányba hat... — Tagadhatatlan, növény- termesztésünk és kertészetünk nem tartozik a jövedelmező ágazatok közé, de egy három­éves program keretében 200 millió forintot ruháztunk be, költöttünk különböző állattar­tó-telepek, takarmánytárolók és borkombinát építésére. Te­nyészt«. munkánk sok tekin­tetben az országos átlagnál magasabb. Egyébként az alap- tevékenység 500 millió forin­tos árbevétele is jelzi, a ki­egészítő tevékenység már képtelen lenne egy rosszul menő mezőgazdaságot eltarta­ni. » Eredményesnek bizonyult Meggyőződésem, hogy Ma­gyarországon a vállalatok, gazdaságok többségében a bérek nagysága (úgy igazán!) nem függ a hatékonyságtól. Az irányító szakemberek sok­helyütt lényegében azért har­colnak, hogy minél többet fi­zethessenek dolgozóiknak. Még akkor is, ha e mögött nincs valódi munka... A tapasztalatok azt mutat­ják, a bértömeg-gazdálkodás­ra való áttérés eredményes­nek bizonyult a Rákosvölgye Tsz-ben. Az érintetteket ha­tékony gazdálkodásra készte­ti. Országos elterjesztésének sikere — ha erre sor kerül —, nagyban függ attól, hogyan készítik elő a változtatásokat, és mennyire lesz differenciált a módszer alkalmazása. Valkó Béla A MÄV szakemberei a téli hónapokat használják fel ar­ra, hogy elvégezzék a pálya- építő gépek karbantartását, kisebb-nagyobb javítását. Szinte valamennyi gép bevo­nult a gépjavító üzemekbe, jelenleg pályaépítési munkák csak ott folynak, ahol sürgős javítanivalók akadnak, vagy például a Kelenföldi pályaud­varon, ahol a terveknek meg­felelően végzik a rekonstruk­ciós munkálatokat. A MÁV legnagyobb és leg­korszerűbbnek tekinthető jász- klséri építőgépjavító üzemében rendkívül szervezetten, ma­gas műszaki színvonalon vég­zik a nagy vágányszabályozó gépek karbantartását, főjaví­tását, de a többi gépjavító bá­zison, így például Budapesten, Debrecenben, Miskolcon, Sze­geden, Celldömölkön és Dom­Azóta létrehozták az élőbb említett — maradjunk annyi­ban — fővállalkozói irodát. Az ingeneering a termékszerkezet váltással, az innovációval egy­idős fogalom. Nemcsak szer­vezés, nemcsak tervezés, nem­csak piaci munka, hanem egy kicsit valamennyi, azok ver­tikuma. Gyártót keresve Országos nagyberuházások­hoz kapcsoilódóan működnek olyan szervezetek, amelyeknek a komplex, kulcsrakész vál­lalkozás megszervezése a fel­adatuk. Ám kisebb beruházá­sokhoz — és itt a kisebb alatt is több millió forintot értünk — nincs ilyen szervezet. Holott az ipari és a gazdasági fej­lődés szempontjából ezek éppoly fontosak lennének. Egyre több vállalatnál ismer­ték fel, hogy gazdaságosabb egy injekcióstűt úgy árulni, ha egy egész kórházat adunk el vele, mint önmagában. Ezért jönnek létre — bár lassan — a vállalatokon belül fővállal­kozói csoportok, osztályok, irodák. Az IMI gyárt motorokat, ezeket felöltöztetve áramfej­lesztőt, kézszárítót, fűnyírót, klímaberendezéseket. A mar­keting iroda által feltárt igé­nyekre a fővállalkozói iroda olyan rendszereket talál ki, amelyekkel ezek minden szem­pontból kielégíthetők. Maga a rendszer természetesen sokféle gépből, berendezésből áll, s azok az egészen belül meg­határozott módon kapcsolód­nak össze. A fővállalkozói iro­da szakemberei, miután ki­találták, hogy mi is legyen a rendszerben, gyártót keresnek az elemekre. Hiszen maga az IMI nem gyárthat mindent. Olyan vállalatokkal, szövetke­zetekkel veszik hát föl a kap­csolatot, ' amelyek vagy már gyártanak is ilyen elemeket, vagy mivel profiljukba illik, hajlandók kifejleszteni. Az iroda pontosan specifikálva adja ki a megrendeléseket. Hiszen a vevővel szemben vé­gül is az egész rendszer mű­ködéséért nekik kell vállalniuk a felelősséget. Kockázattal jár Bár maga az Iroda új az IMI szervezetén belül, szak­emberei mégis régen összeszo­kott kollektívát alkotnák. Ve­zetőjük, Dicső László pedig másfél évtizedes tapasztala­tokkal rendelkezik e téren, ami nélkül nem is igen létez­hetnének. Felelősséget vállal­ni — saját javaslataik helyes­bóváron, valamint a kisebb gépállomásokon szintén terv­szerűen folyik a gépek kar­bantartása, felülvizsgálata, ja­vítása. A javítások ütemét igyekeznek gyorsítani, hogy február végétől, a langyosabb tavaszi idő beköszöntétől is­mét munkába állhassanak a különböző óriásgépek. A gé­pek kezelői ilyenkor szintén a gépjavító állomásokon teljesí­tenek szolgálatot, s munká­jukkal hozzájárulnak a javí­tások ütemének gyorsításához. A gépek többsége importból származik, külön gond tehát az alkatrészek beszerzése. A közelmúltban azonban a már említett jászkiséri üzemben alkatrészgyártó bázist hoztak létre, ahol az eddig jelentős devizát felemésztő alkatrészek jó részét ma már üzemszerűen gyártják. ségén túl — más vállalatok, szövetkezetek munkájáért is. nem kis kockázattal jár. — Milyen szempontok alap­ján választják ki partnerei­ket? — Több cég is gyárt pilla­natnyilag Magyarországon vasszerkezeteket, automatikát stb. Természetesen a leg­jobbat keressük. Ennék előfel­tétele, hogy információkkal rendelkezzünk róluk, s ezek az információi az irodának meg­vannak. Hogy miként szerez­zük be őket, és hogyan tart­juk nyilván, az a mi titkunk. Szempontok? Ar, határidő, minőség, megbízhatóság. Aki­ről egyszer kiderült, hogy sa­ját hibájából — nemtörődöm­ségből, kényelemből — csú­szott. azt többé nem keressük meg! Egy jó tanács azoknak, akik most akarnak fővállalko­zásba fogni: nem szabad az alvállalkozókat magukra hagy­ni a megrendelés után. Ha csak akkor derül ki, hogy probléma van, amikor már késnek, úgyis késő. Minden esetben kérünk egy gyártási programot, és aszerint ellen­őrizzük, elindult-e és folyik-e a gyártás. Továbbá: nemcs-ak az ajánlati árat kell figyelni, hiszen lehet, hogy a szállí­tási költségekkel, a kiegészítő alkatrészekkel. miegymással együtt végül is az a drágább, ami olcsóbb. — A kockázatunk persze mindenképpen nagy. Régóta ostromolják a fővállalkozók a felelős szerveket, hadd képez­hessenek kockázati alapot. Le­het, hogy egy-egy üzlet nem lesz nyereséges, de attól még nem maga a fővállalkozás rossz. Az üzleteknek átlagban kell nyereségesnek lenniük, egyiknek kompenzálnia a másikat. A kereskedelmi vál­lalatok például kaphatnak úgynevezett „kereskedelem­politikai” támogatást. Űj piacra betörni vagy sokkal jobbal lehet, mint amit a ko­rábbi szállító képes produkál­ni, vagy sokkal olcsóbban. Hiszen másképp, miért is pár­tolna át hozzám a vevő? Ugyanígy van ez a fővállal­kozással is. Ahhoz, hogy meg­mutassam, mit tudok, lehet, hogy több erőre van szükség a kelleténél, de ha az egyik megbízó tovább adja a másik­nak, hogy elégedett velem, ab­ból újabb megbízás lesz. Segítőkészen — De térjünk vissza konk­rétan önökhöz. Hogyan illesz­kedik be az iroda az IMI vál­lalati szervezetébe, milyen a kapcsolatuk kollégáikkal? — Jövő év áprilisában dől el a végleges helyünk, akikor alakítja ki az IMI új vállalati szervezetét, jelenlegi formája ideiglenes. Addig közvetlenül a vezérigazgató alá vagyunk rendelve. Kapcsolatainkat igyekszünk úgy alakítani, hogy kevésbé borítsuk fel a válla­lati rendet. De vannak, akik a munkánkat előkészítik, ki-, egészítik, van akitől függünk, például továbbra is a gazda­sági és kereskedelmi igazgató dönti el, hogy elképzelésünk illeszthető-e a vállalat terme­lési, pénzügyi tervébe, velük szoros az együttműködés. Jó­indulattal, segítőkészen fogad­tak bennünket. Eredményt várnak, bizonyítanunk kell, az előlegezett bizalomért cseré­be. S itt térnék vissza arra, sok-e vagy kevés két éven be­lül 100 millió forint. Ha azt vesszük, hogy ez az IMI éves tervének 10 százaléka, s azon 1200 ember dolgozik, mi je­lenleg hatan vagyunk, sok. Ám, ha azt nézem, hogy 1969- ben, amikor az első teamet alakítottam, két év alatt 200 millió forintos forgalmat hoz­tunk. nem is olyan sok. Tü­relmi időre van szükségünk — és ezt szerencsére meg is kap­tuk a vállalattól —, hogy meg­ismerkedjünk az új hellyel, helyzettel. Csapatmunka. — Az önök tevékenysége összességében nemcsak a vál­lalatnak, hanem a népgazda­ságnak is közvetlenül hoz hasznot. Miből tudja az IMI fedezni a vállalkozás költsé­geit, ami megtéríti ugyan, de később? — Az Ipari Müszergyár éves 1.5 milliárd forint körüli for­galmával nem kis vállalat, biztos alapot ad egy meghatá­rozott volumenű fővállalko­zásra. Ha tovább nyújtózkod­nánk, mint ameddig a taka­rónk ér, az állam pénzügyi eszközökkel elősegíti — ma­gyarán hitellel — a fővállal­kozás kiadásait. Általában 6- 8 hónapról van szó, ennyivel kell megelőlegeznie a költsége­ket a várható bevétel remé­nyében. Az IMI hőcserélő beren­dezéseiről már szóltunk la­punkban. A fővállalkozói iro­da egyik konkrét feladata ezek rendszerbe építése, és komplex értékesítése. Eller Erzsébet Nagyvadak feldolgozója A Mavad vecsési nagyvaflfeldolgoző üzemében évente mintegy 1000—1500 tonnányi vaddisznót dolgoznak fel. A fagyasztott vadhúsokat NSZK, Olaszország, Ausztria, Franciaország és Hol­landia üzleteiben értékesítik. Bevált az á|, folytatása következik Valódi gazdálkodásra késztet | A péceU Rákosvölgye Tsz jogelődje 1962-ben még a j mérleghiányos, eladósodott szövetkezetek közé tarío- ff zott. Tavaly azonban már a gazdálkodás hatékonyságát ff tekintve, az ország 1300 tsz-ének sorában 70. helyről az í előkelő 47. helyre rukkolt elő. A milliárdos közös gaz- ff daságok listáján egyedül a nádudvari Vörös Csillag ^ Termelőszövetkezet előzi meg az abszolút nyereséget ff illetően. A termelőszövetkezet a Pénzügyminiszérium ff engedélyével — kísérletképpen —, 1982. január elsején ff a bérszínvonal-gazdálkodásról áttért a béríömegrend- h szerre. Bevonultak a pályaépítő gépek Téli javítások a MÁV-nál

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom