Pest Megyei Hírlap, 1984. január (28. évfolyam, 1-25. szám)
1984-01-25 / 20. szám
A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVIII. ÉVFOLYAM, 20. SZÄM 1984. JANUÄR 25., SZERDA Göröngyös utakon Dongákká hajlik a rönkregiment Filagasobb készültségi fokra törekszenek Akác. Belőle formálják a hordók zömét. A rönkök dongává hajlanak, fatömlővé préselődnek. De jut fűrészárunak is. Bükk. A székülés-üzem éltető anyaga. Főleg a hazai törzsgárdát dolgozzák föl. Szikkaszó nyári napokon vízzel spriccelik a rönkregimentet, hogy meg ne rongálja a gomba. Szemrevaló látvány: meg-cnegcsodálják a járókelők a Jászberényi úti felüljárón átballagva. Tölgy, nyár, kőris, hárs, gyertyán: mindmind megfordulnak a Fűrész-, Lemez- és Hordóipari Vállalat ceglédi gyárában, ügyes kezek s gépek lényegítik át használati tárgyakká, eszközökké. Siikkgubanc Nem panaszkodhatnak a gyáriak, mozgalmas év volt a tavalyi: korántsem egyenletes terepen haladtak, tág láthatárai magaslatokon szemlélődhettek, s szűk völgyekben araszoltak. Komótosan indult az év, a gyors startot a piaci helyzet romlása és az alapanyaghiány akadályozta. Ez elsősorban a székülés- üzemben okozott főfájást. Ólomnehézzá vált a belföldi rönkfa beszerzése, később a vállalat, háromezer köbméteres csehszlovák bükkimport- tal oldotta fel a kutyaszorítót. Tavasz táján fordult a kocka. Űj szakemberek kerültek a gyár élére, tisztes akarással, kedvvel és nagy energiával láttak munkához, az ilyenkor szükséges segítségben sem volt hiány. Elsőként számba vették, feltérképezték a veszteséget okozó forrásolcat, s azok megszüntetésére törekedtek. Elodázhatatlanná vált például 1200 köbméter rönkfa gyors feldolgozása, noha ennek csak a későbbiekben látták hasznát. Közben azonban a napi feladatokat sem hanyagolták el, s a kettőt együtt csakis jelentős túlmunkával tudták teljesíteni. A vezetői elképzeléseik kedvező visszhangra találtak a gyári dolgozók körében. Bőven jutott feladat mindenkinek. Ebben az időszakban aktív kereskedelempolitikai tevékenység körvonalai kezdtek kibontakozni, és ráadásul előnyös piaci feltételek alakultak ki. Sokból kevés Ekkor úgy látszott, helyrerázódik a gyár gazdasági egyensúlya. Júliusban 7,2 millió forintos eredményt mutattak a számítások. Ennyit csak év végére terveztek, a nagy szám mögött szép teljesítmény húzódik meg. Ám a második félév kezdete újabb változást hozott. Nem hogy nőttek volna, de apadni kezdtek a milliók. A fűrészüzem jövedelmezőségi szintje eleve alacsony, akárcsak a székülés- üzemá. Utóbbit még a beruházási bankkamatok is terhelik. A hordókészítés a gyár ütőkártyája, ettől várható haszon. A gondot pedig éppen az okozta, hogy az év második felében hirtelen megtorpant a szállítás. Kényszerűségből,. mert a partnereik átmenetileg lemondták rendeléseiket. Igaz, hogy a gyáriak a megcsappant forgalom ellensúlyozására a hazai szőlősgazdákat próbálták ellátni hordóval, a mennyiségi kiesést azonban ez nem pótolta. 1983 zárásakor a 7,2 millióból 1 millió lett, s ezt, ha keserűen is, de tudomásul kellett venni. Kidolgozta a mustsűrítést A kémikus borász emlékére Pálinkás Gyula 1883. november 21-én látta meg a napvilágot Cegléden. Vegyész diplomát szerzett, kezdetben iparivegyészeti üzemekben dolgozott Körmöcbányán, Na- sicon. Fordulatot jelentett életében, mikor Istvánffy Gyula meghívta a Központi Szőlészeti Kísérleti Állomás és Ampelográfiai Intézetbe, itt 1908—1940. között tevékenykedett. 1910-től a Borászati Lapok belső munkatársa is lett, majd a lap életének utolsó időszakában annak főszerkesztőié. De a felszabadulással nem szűnt meg lapszerkesztői munkája, mert 1945—1948. között a Magyar Bor és Gyümölcs felelős szerkesztői tisztét töltötte be. Ezután Budafokra került és lényegében haláláig a Szőlészeti Kutató Intézet munkatársaként is dolgozott. Szervező és tudományos munkássága sokrétű, már 1913-ban olyan tanulmánya jelent meg Istvánffy Gyulával közösen, mely meghatározta hosszú időre a peronoszpóra elleni védekezés stratégiáját. Elkészítette Magyarország és a világ szőlészeti térképét, a szőlőbetegségek színes tábláit. Kiválóan rajzolt, amit munkáinak illusztrálása során igen jól tudott kamatoztatok Megteremtette a hazai borkősavgyártást, a mustsűrítés eljárását, és megszerkesztette a Malligand-rendszerű alkoholfokmérőt. A felszabadulás után megalkotta új borfokoló- ját, továbbá a borok szárazanyag-tartalmának mérőeszközét. Nagy teherbírását, alapos kutató munkáját jelzi az a tény, hogy mintegy 10 ezer vegyelemzési minta alapján mutatta ki, hogy a magyar boroknak hat fontos komponense van. Peronoszpórára vonatkozó tapasztalatait 1941-ben kötetbe foglalta, majd megírta a nagysikerű Szőlészeti és Borászati zsebkönyvet, ami 1942- ben jelent meg. Ezt 1955-ben és 1980-ban ismételten kiadták. Borászati kémia című műve ma is jelentékeny a szakmai körökben. Munkássága határainkon túlra terjedt, számos írása francia és német nyelven jelent meg, illetve más nyelveken >s. Sajnos, elég fiatalon hunyt el, 1957. január 3-án Budapesten. Pályaképéről Rakcsányi László. Hajós Géza és újabban Geday Gusztáv írt jó összegezést. Neve városunkban csak szakmai körökben ismert, és talán születésének 100. évfordulója után érdemes lenne gondolni arra, hogy szülőházán emlékét tábla hirdesse. Surányi Dezső Az eredmény tetemes csökkenése ellenére a ceglédi gyár a vállalat hét üzeme közül a legjelentősebb exportőrnek bizonyult. A külhonba irányuló szállításokból származó bevételek 70 százalékát, 49 millió forintot a ceglédiek termelték meg. Olaszországban és az NSZK-ban használják fel a széküléses-üzerrt portékáit és a préselt idomokat, a hólapátot, ágyrugót. Csoportfúró A nehéz időszak tapasztalatainak összegzése után születtek meg az idei év célkitűzései. Elsősorban az eddiginél magasabb készültségi fokot kell elérni. Vagyis a befektetett (és kvalifikált; munka minél nagyobb árbevételt teremtsen. Számtalan apró módszer szolgálhatja ezt a tervet. Egyik újításuk például minden bizonnyal ezek sorába fog tartozni. Az itt kikísérletezett pneumatikus csoportfúróval egyszerre hat lyukat tudnak a székidomba helyezni. Precíz, hatékony műszer. Az így készített ülés- fajtából ötvenezer darabot szállítanak márciusig az NSZK-ba. Az 1984-re szóló termelési érték terve 260 millió forint. A jelek szerint összhangban áll a rendelésekkel. A hordó és a szák ülés-üzem teljes kapacitását sikerült lekötni. A szállítások megkezdődtek. Varga Sándor Fogyó sorok Hajnalban érkeznek a hírek Levélözön napról napra Nehéz lenne megmondani, itt a városban mennyi betű fogy naponta, vagyis hogy mennyit olvasunk. Egy biztosra vehető részadat azonban van; tíz márkát. Nagyjából ennyi friss újság érkezik a hajnali vonattal Ceglédre, hogy a 26 ezer előfizetőhöz meg azokhoz, akik az ut cai pavilonokban vásárolják meg a szokásos adagot, eljussanak a nap hírei, a hét ése ményei. A tekintélyes meny nyiségű olvasnivalót fél há romtól háromnegyed hatig szortírozzák a postahivatalban, majd felkerekednek a kézbesítők. Mozgóposta Ha nem is gyakran, de előfordul, hogy egy-egy Ceglédre címzett újságbálával odébb áll a vonat, s mire ez kiderül, a szerelvény már rég Szeged tájékán zakatol. Jobb esetben hamarabb észreveszik a vagonban maradt fölösleget, és a nagykőrösi állomáson lerakják. Ilyenkor gépkocsi száguld a szállítmányért. A város belterületén kerékpáros kézbesítők róják az utcákat. Akinek szerencséje van. már a reggeli kávé mellett böngészheti a króni kákát. Kilencig valamennyi házba eljut az újság. Ízeli tőül: a Pest megyei Hírlapból 6317, a Népszabadságból 1366, a Szabad Földből 985 darabot osztanak szét. A külterületi részekre reggel nyolckor indul a mozgóposta, s dél körül tér vissza. Útja során, persze, nemcsak lapterjesztői szerepet vállal: menetrendszerű járatként pénzt, táviratot, lottót visz, és összegyűjti a leveleket meg az egyéb küldeményeket. Az újság többnyire időben érkezik. Néha mégis a meg rendelt és megkedvelt lap helyett egy másfajta fejilécűt halászunk ki a postaládából. A kétségkívül kellemetlen meglepetést nem szántszándékkal okozza a posta. A körzetüket jól ismerő újságkihordókat helyettesítők baklövéseiről van szó. üeröpiilsiek és elutaznak Hétfő reggelenként speciális szállítóautó áll meg Cegléden, a Dorottya utcában, az áfész felvásárlótelepe előtt. Üres ketrecekkel van teli, amelyek a szállítók begyakorlott mozdulatai nyomán rövidesen megtelnek eleven, bundás pecsenye- nyulakkal. A nyuszikat a környék kisállattenyésztői hozzák. A felső képen: Varga János telepvezető és Bps- nyák Gábor, a du- navarsányi Petőfi Tsz átvevője mérlegeli, az alsón Kupecz Sándor a megfelelő rekeszekbe „repíti” a nyulakat. Apáti-Tóth Sándor fölvétele Szombaton és vasárnap pihennek a hivatásos kézbesítők. A két szabadnapra alkalmi terjesztőkből szervezett csapatot a posta. Munkájukat ötvenforintos órabérrel honorálja. Nem rossz keresetkiegészítő ez, nincs is hiány vállalkozóban. Jó néhány értelmiségi (közöttük több vezető állású) tartozik a hét végi gárdába. Tevékenységükkel a posta vezetője elégedett. A lakótelepi levélszekrények mérete, alakja megfelelő, könnyen baléjük lehet csúsztatni a küldeményt. A kertes házak kapuinál gyakorta barkácsolt ládák ácsorognak. Szűk nyílásaikon szinte lehetetlen sértetlenül áttolni az újságokat. Nem állunk hadilábon Az elmúlt évtizedben alaposan megnőtt a levelezési kedv. Míg 1974-ben 16 kézbesítőnek adott dolgot a borítékba zárt üzenetek serege, most csupán a belterületeken 26-an foglalatoskodnak ilyesmivel. Nyilván szaporodtak a hivatalos ügyek is, hiszen a vállalatok, intézmények levelek sokaságával árasztják el a postát. Tavaly 2 millió 154 ezer boríték érkezett Ceglédre (ebből 273 ezer decemberben), s kis híján azonos meny- nyiiségű indult útnak. A postások tapasztalatai szerint az irányítószámokkal már nem állunk hadilábon. Viszont bőven akad még cím és feladó nélküli küldemény. Van, aki szórakozottságból saját magának küld levelet. Ha itt helyben nem tudják kifürkészni a jelöletlen levelek feladóinak szándékait, Pestre, a 70-es számú postahivatalba továbbítják azokat, áhol felnyitják a borítékokat, hátha valami nyomra bukkannak. S ha ez sem vezet eredményre, egy ideig őrzik a küldeményt, majd megsemmisítik. Két ferde vonal A szabály úgy szól, hogy a külföldre szánt leveleken nem a jobb alsó sarok piros kockáiba kell az irányítószámot beírni. Ide elegendő egy ikszel jegyeznünk. Sokan azonban vajmi keveset törődnek ezzel, s így fordulhat elő, hogy az ország különböző helyein feladott, a csehszlovákiai Dévára szóld levelek sorban Ceglédre érkeznek meg, mert Déva irányitószáma is 2700. V. S. Asszonyoknak a családról Csütörtökön, január 26-án, 14 órakor ismeretterjesztő előadás lesz a törteii fonóüzemben, a nők akadémiája újabb foglalkozásaként. A család funkciójának mai értelmezéséről, az új típusú család főbb vonásairól hallhatnak, az előadó Godó Pál tanár lesz. A bajnoki cím kötelez Erőnlét és edzés, edzés Felkészülőben a kézilabdázók Egy évvel ezelőtt a Ceglédi KÖZGÉP SE férfi kézilabda-csapatának az NB I/B-be való visszakerülést tűzte célul. Az összefogásnak és akarásnak meglett az eredménye: a Középcsoportban szereplő együttes fölényesen, öt pont előnnyel végzett az élen, s bajnokként magasabb osztályba került. — Négy olyan csapat végzett mögöttünk, akik közül egyenlő játékerőt képviselnek, s akik otthonukban még a legjobbnak is méltó ellenfelei. Tavaszi vezető pozíciónkat megtartottuk az őszi folytatásban is, s ötödik vereségünket akkor — az utolsó fordulóban —, szenvedtük ei. amikor már behozhatatlan volt a hátrányunk —, emlékezett vissza Imregi Ferenc, a KÖZGÉP edzője. Az egyesület elnökségén keresztül a bázisvállalat biztosította az eredményes szerepléshez szükséges feltételeket. A játékosok ki is használták a kapott lehetőséget, ráadásul — még a bajnoki év előtt —, azt is megértették. hogy az elmúlt évekhez képest többet kell edzeniük a cél elérése érdekében. Így az együttes meghatározó emberei — a többiekkel egyetemben Túlik, Nagy, Podhoszky, a kapus Győré minden korábbinál több munkát végzett, s ez gyümölcsözött is. — Beigazolódott az^a vélemény, hogy ha jobb * kondícióval rendelkezünk, mint a mezőny többi csapata, vagyis a vetélytársak, akkor sikert érhetünk el. Különösen vidéken volt szükség a jó erőnlétre, ott csak technikával nem tudtunk volna mindent megoldani — mondotta az edző. majd arról is szólt, hogy védekezésben nem tudták elérni a tervezett szintet, mert nem voltak rákényszerítve: általában több gólt tudtak dobni ellenfeleiknél. A legtöbb gólt a bajnok KÖZGÉP szerezte. Legfontosabb a bajnoki cím elérése volt, s ez befolyásolta a fiatalok játéklehetőségét Akkor viszont, amikor már a győzelem biztos volt, többen is lehetőséghez jutottak Nem is egyszer fordult elő. hogy a kezdő játékosok a második félidőben csaknem végig pihentek. A gárda a novemberi teljes pihenő után december elején kezdte el a felkészülést. Hetente nyolc edzést terveztek, a felét a szabadban, felét ped:g a tornacsajmokba, ahol majd bajnoki mérkőzéseiket is játsszák. A játékosok pihenési idejében a vezetőkre nagy feladat hárult: az állomány megerősítése. Ez a kedvező tárgyalások ellenére nem sikerült, csupán a kapus Fejes Lászlót sikerült a Szegedi DÉLÉP-től leigazolni. A felnőtt csapat tizennyolcas kerete így lényegében változatlan, csupán a néhány hónappal ezelőtt Komlóról Ceglédre került Nagy T. távozott el. Végül Imregi Ferenctől célkitűzésükről érdeklődtünk: — Nehéz bajnoki év vár ránk. A rendkívül kiegyensúlyozott NB 1 B-ben nem lesz könnyű bennmaradd Több együttes is küzd majd a kiesés ellen. Az elmúlt év tapasztalatai alapján, most *s azt mondom: többet kell ed zenünk vetélytársainkná mert feladatunkat csak ek kor tudjuk teljesíteni. ü. L. Vízilabda A hafos döntőben Ceglédi VSE—BVSC 12:11 (4:2, 2:0, 4:4, 2.5) Cegléd: Németh, Beck, Kiss S., Biki Sz., Bóbis, Kelemen, Ungvári. Csere: Biki Z., Ócsai, Zsíros. Szalisznyó, Péntek. Edző: Czigány K. Góllövők: Kelemen (5), Bóbis (2), Biki (2), Beck (1). Váratlanul nehéznek bizonyult a befejező csoportmérkőzés. a BVSC fiataljai ellen. A ceglédi együttes 8:3-ig szinte tetszés szerint érte el szebbnél szebb góljait, ezután érthetetlenül kiengedtek és szorossá tették a találkozót. Vasárnap a hatos döntő kezdődik, ahová a következő csapatok iutottak be: Bp. Honvéd. V. Izzó. MAFC. Ybl Miklós Főiskola, Ü. Dózsa és a CVSE. B. M. " 1 T“ ■ •-y-Bugjinw. )>■-' 'wtt-ann KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS. Köszönetét mondunk mindazoknak, akik drága jó keresztapánk és nagybátyánk EMÖOI TÖTII JENŐ temetésén részt vettek, sírjára koszorút, virágot helyeztek. A GYÁSZOLÓ CSALÁD. ISSN 0133—2600 (Ceglédi HlrlB' A szakirodalom gazdagabb általa
