Pest Megyei Hírlap, 1984. január (28. évfolyam, 1-25. szám)

1984-01-25 / 20. szám

Pesr WUlti 1981. JANUAR 25., SZERDA Népfrontkonzultáció Gazdaságpolitika A Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsának szervezésében háromnapos gazdaságpolitikai konzultáció kezdődött kedden Gárdonyban a megyei nép­fronttitkárok, a gazdaság-, te­lepülés-, szövetkezet- és agrár- politikai munkabizottságok társadalmi aktivistái számára. A tanácskozáson Hoós János, az Országos Tervhivatal ál­lamtitkára előadást tartott gazdaságpolitikánk időszerű kérdéseiről. A csütörtökig tar­tó konzultáció további előadói között szerepel többek között, Pozsgay Imre. a Hazafias Néofront Országos Tanácsának főtitkára, dr. Márton János, a népfront gazdaságpolitikai bi­zottságának elnöke és Papp Lajos államtitkár, a Minisz­tertanács Tanácsi Hivatalának elnöke. Gyártókat keres A ruházati kereskedelem Női, férfi és gyermek pamut fehérneműk, ■ gyermekzoknik, pamutvászon, gyapjúszövetek, sportos és tükörbársony öltö­nyök, hímzett textil felsőrészű női szandál, szabóceruza, üvegfejű gombostű — 235 ter­mék közül egyebek közt ezek­re keres gyártót a ruházati és cipőkereskedelem a Rákóczi úti bemutatóházban kedden megnyílt „vevők vagyunk” hiánycikk-bemutató segítségé­vel. A kiállítás megnyitását meg­előzően elmondották: a ter­meltetők tanácsába tömörült kereskedelmi vállalatok im­már hat éve rendszeresen ke­resnek gyártókat ebben a for­mában ilyen cikkekre, s az eredmény évente mintegy 4 és félmilliárd forint értékű hiányt pótló cikk termelése volt. Eddig főként a műszaki­kereskedelmi vállalatok keres­tek kivitelezőket az apróbb hiánycikkek gyártására. A ruházati és cipőkereske­delmi vállalatok a termelteté­sének eddig inkább más mód­szereit választották, főleg a külföldi cégekkel való együtt­működést. így kerülhettek az üzletekbe egyebek közt o kooperációban gyártott Tri­umph és Felina fehérneműk, fürdőruhák, a márkás farme­rok. vagy a Vietnamban bér­munkában gyártatott kötött alsóruházati cikkek és férfi­ingek. A kereskedelmi vállala­tok a gyártókat azzal is ssri- tették. hogy fejlesztési alap­jukból gének vásárlására, a technológiák fejlesztésére anyagi eszközöket nyújtottak. Éjszakai fiómüszakok A vonatok késtek, a tej nem Van ahol fizetik, máshol ledolgozzák A közúti igazgatóság monori üzemmérnökségének autói megállás nélkül fenntartásáról. gondoskodnak a forgalom Barcza Zsolt felvételei Aki tegnap reggel a volán mögé ült, annak többszörösen is fel kellett készülnie a meglepetésekre. Hajnalban jó néhányan seprűvel, lapáttal szabadították ki kocsijukat a hó fogságából. Tapasztalhatták menetközben, hogy a téli vezetés nem gye­rekjáték, s olyanok is akadtak, akik motorhiba, rossz fékezés, vagy egyszerűen csak a csúszós út miatt elakadtak a megye útjain. Hozzájuk, s holnap utazó társaikhoz szól a közúti igaz­gatóság szakembereinek kérése; ha tehetik, ne autózzanak, s ha mégis valahol lerobban a kocsi, gondoskodjanak elvontatá- sáról, vagy értesítsék a közúti igazgatóság üzem főmérnöksé­geit. Szívesen segítenek, annál is inkább, mert a betemetett, vesztegelő kocsik nehezítik, akadályozzák a hóekézést. Tapasztalták, ezt a megye legtávolabbi pontjain közleke­dő Volán autóbusz-vezetők is. Nekik pedig annál is nehezebb a téli lecke, mert nemcsak gépkocsijukról, de utasaik bizton­ságáról és a lehetséges pontosságról is gondoskodniuk kell. Kritikus helyzet Sohár István, a Volán 20-as Vállalat forgalmi főosztályve­zetője szerint tegnap minde­nütt sikerült a feladatot meg­oldaniuk. Igaz, 10—30 perces késéssel érkeztek a végállo­másra a buszok, de folyamatos volt a forgalom. Hogy a késő esti és a hajnali órákban se legyen fennakadás, műszaki gárdájuk számára készenlétet rendeltek el, folyamatos kap­csolatban állnak a közúti igaz­gatósággal, a városi kommuná­lis üzemekkel, a községi költ­ségvetési üzemekkel. Érden 5 óra 15 perckor már kigördültek a hóekével felsze­relt teherautók a költségvetési üzem udvaráról. Sajnos, Diós­árok és Kamaraerdő térségé­ben a Fővárosi Közterület­fenntartó Vállalat dolgozói csak 7 óra után tisztították meg az utat. Az Érd és Buda­pest között közlekedő buszok emiatt 10—15 percet késtek. Két üzemben érdeklődtünk ar­ról, hogy kifizetik-e a munka­kezdés után beérkező dolgo­zóknak a teljes bért? A Mező­gépnél nem, a Texelektróban igen. Az esti órákban a Volán 20-as autóbuszai számára is nehezedett a forgalmi helyzet. Különösen Lórév és Makád között, Alsónémedin, a Bör­zsöny és a Pilis mellékutain lett kritikus a helyzet. Lángszóró a váltón Kucsera Károly, a MÁV bu- ' dapesti igazgatósága osztály- vezetője arról tájékoztatott, hogy a havazás miatt 200 vas­utast rendeltek be rendkívüli szolgálatra. A központi irányí­tású váltókat hóolvasztó, láng­szóró berendezéssel melegítik. Számítva az esetleg rosszabbo­dó helyzetre, néhány mozdony elé hóekét szereltek. Napköz­ben még az igazgatóság tiszt­viselői közül is 40 embert küldtek a Keleti pályaudvarra havat lapátolni. A vasutasok helytállásának eredményeként sehol sem volt lényeges fennakadás a forga­lomban, bár a ceglédi, az új- szászi vonalon 20—30, a szé­kesfehérvári 20—25, és a Vác felől érkező vonatok 5—10 percet késtek. Pontosan közle­kedtek a gyorsvonatok, de a teherszerel vények közül egye­lőre csak a fontosabbakat to­vábbítják. Megjött az élelmiszer Pest megye több településén érdeklődtünk, okozott-e vala­milyen fennakadást a nagy tö­megű hó? Gazdik Lajosné, a tatárszentgyörgyi tanács vb- titkára szerint pontosan kap­ták a kenyeret és a tejet. Ugyanezt mondta el az acsai vegyesbolt vezetője, Huszárik Mihályné, sőt azt is hozzátette, hogy a Vácott tanuló középis­kolások is pontosán hazaérkez­tek. Martinovics Ottó, a ceglé­di tejüzem főmérnöke azt mondta el, hogy este megérke­zett a tej a tsz-ekből, s feldol­gozás után reggel a 60 ezer li­ter zacskós tej is időre el­jutott az üzletekbe Vecséstöl Nagykőrösig, a Tápióságtól Ceglédig. Az MTI jelentése szerint nemcsak hazánkba havazik, hó és jég borítja Nyugat- és Észak-Eui’ópa nagy részét is. A Bonn és Köln közötti autó­út jégpályához hasonlatos, a Skóciát Angliával összekötő utak közül egyetlen egy sem járható, s a viharos időjárás miatt a La Manche-csatornán elsüllyedt egy'libériái zászló alátt közlekedő hajó. A legény­ség felkutatására indult men­tőalakulatok eddig 14 holttes­tet találtak meg. Cs. A. Helyszíni riportok Munkatársaink holnap beszá­molnak arról, kit milyen próba elé állított a szokatlanul heves ha­vazás, a nagy mennyiségű csapa­dék. A kenyérgyárban, vagy az utak tisztításán dolgozók milyen nehézségekkel küszködtek. Ho­gyan indultak hajnalban a buszok, mindenkit időre munkahelyére szállított-e a Volán, a gépkocsive­zetőknek milyen nem várt aka­dállyal kellett szembenézniük? Beszámolunk a budai körzet, a Szentendrei-sziget élelmiszer-ellá­tásáról, a tej, a tejtermékek, illet­ve a hús- és húskészítmények te­rítéséről, illetve az iskolák napkö­ziseinek ellátásáról. Riportereink: Barcza Zsolt, Fu- rucz Zoltán, Gáspár Mária, Már­vány! Agnes, M. Nagy Péter, Se­ress Eszter. Megfeleld munkáf, jövedelmet garantálnak Útkeresés után az Új Világban A konjuktúra idején az or- szág legnagyobb paradicsom- termesztői közé tartozott ez a mindössze 1700 hektáron gaz­dálkodó, az óriásbirtokok kö­zött kisüzemnek számító ter­melőszövetkezet. Aztán jött a cserearányromlás, a szabályo­zók kényszerű módosítása, s az aszály. Az abonyi Üj Világ Tsz mégis tartja magát. Mi­hez? — kérdezhetnénk. Hogy elsőként rendezzen — hagyo­mányos vacsorával egybekö­tött — zárszámadó közgyű­lést? Szerencsére nemcsak ehhez. Zöldségtermesztés — Három év óta első ízben zártuk veszteség nélkül a zöldségtermesztést. Tavaly két­száz hektáron ültettünk para­dicsomot, vagyis száz hektár­ral kisebb területen mint a fénykorban. Sokan azt mond­ják, legjobb lenne felhagyni az egész kertészettel. Csak­hogy az elmúlt esztendők so­rán a gazdaságban jelentős szellemi és anyagi tőke hal­mozódott fel. Azt hiszem, mégis helyesebb, ha ezt va­lamilyen módon kamatoztatni próbáljuk. A nagy értékű gé­peket, a szakmai tudást, a termelési rendszer technoló­giáját — mondja Molnár Jó­zsef ágazatvezető, aki az Üj Világ Tsz zöldség- és növény- termesztésének felelőse. — Lát-e kiutat? — Nézze, a mostanáig ter­mesztett amerikai paradicsom­fajtákra, amelyek betakarítá­sára a gépeket is vásároltuk, a mi szárazságra hajló ég­hajlati körülményeink között, nem számíthatunk biztonság­gal. Termésátlagaik az olyan aszályos esztendőben mint a tavalyi is volt, alacsonyak. Te­hát csak ráfizetéssel tarthatók meg. A hazai, kecskeméti pa­radicsom viszont jól bírta az eső nélküli nyarat, és kitűnően ■vizsgázott a konzervipari át­vételkor. Sajnos, ezek a faj­ták csak kézzel szedhetők, kombájnolásuk tetemes vesz­teséggel jár. Három műszak Mi hát a megoldás? — Nem volt könnyű dönte­ni. Végül úgy határoztunk, az Idén az optimális nagyságú területre, 150 hektárra apaszt­juk, a sárgarépa valamelyes növelésével, a paradicsom te­rületét. Ehhez találunk ele­gendő munkaerőt is, s a mi­nőségi áruért kapott többlet­pénz jövedelmezővé teheti az ágazatot. Azokon a földeken pedig, ahol eddig kertészked­tünk, s most felhagyunk e te­vékenységgel, gabonát vetünk. Tavaly az aszály ellenére a megye egyik legjobb búzater­mését takarítottuk be. A klasszikus mezőgazdaság, legalábbis 1983-ban, tehát vaj­mi keveset hozott az Üj Világ Tsz konyhájára. Élni, fejlesz­teni, gépeket vásárolni, fizetést- fizetni azonban kell valami­ből. Ma már senki sem talál azon semmi kivetni valót, ha egy termelőszövetkezet az eh­hez szükséges pénzt szolgál­tatás vagy ipari melléktevé­kenység révén szerzi meg. Az abonyiak a választékból ügyes termékkiválasztással az élel­miszeriparra voksoltak. Persze ez sem tegnap történt. Kecs­keméti István üzemvezetőt ar­ról kérdezzük, mit jelentett 1983-ban az édessággyártás a tsz számára. — Beindítottunk egy gép­sort, három műszakban dolgo­zunk. A kertészeti ágazat munkásai közül az ősszel hú­szán kerültek hozzánk. Azóta hatvan asszonynak adunk munkát. Keresetük nem túl magas, de a háztájival együtt, helyben dolgozhatnak — tisz­tes jövedelem — válaszol Kecskeméti István. Az édesiparnak S bár nem szívesen beszél az üzem titkairól, elárulja, az idén a Duna Édesipari gyárral együttműködve új termékkel’ jelennek meg. Piacra dobják a Negrolli nevű desszertet, s tervezik egy különleges két­szersült gyártását is... Tízmillióval nő az édesipar termelési értéke, gabona kerül a zöldség egy részének helyi­be. jobb minőségű paradicso­mot szállítanak a konzerv­iparnak, a tagoknak megfelelő munkát, jövedelmet, biztonsá­got garantálnak. Sok ez. netán óvatoskodöan kevés? Döntse el a ránk következő esztendő. Az abonyi Üj Világ Tsz három­száznál alig nagyobb közössé­ge, számadást készített a közös munkáról, s igyekezetét sem akarja mérsékelni. Valkó Béla Cukorcirokból üzemanyag Gázolajhoz adaléknak Több éves kutatómunkával kísérleteztek ki egy energia­takarékosságot szolgáló eljá­rást a debreceni Agrártudo­mányi Egyetem karcagi kuta­tóintézetében. Az állattartó telepeken nagy mennyiségben keletkező hígtrágya hasznosí­tása volt az elsődleges cél, amikor a szerves anyaggal öntözhető ipari növény, a cu­korcirok termesztésével kí­sérletezni kezdtek. A jól ter­mő takarmánynövény cukor- tartalmidból alkohol is nyer­hető, s ez — mint a .MÉM műszaki főosztálya által is tá­mogatott kísérletek során be­bizonyosodott — desztillált víz hozzáadásával a gázolaj ada­lékaként használható fel, S keverési arány; 75 százalék gázolaj, 10 százalék cirokból nyert alkohol és 15 százalék desztillált víz. Az ilyen keve­rékkel üzemeltetett dízel­motorok teljesítménye nem csökkent, az üzemanyag­megtakarítás viszont jelentős. A számítások szerint száz hektár cukorcirok terméséből százhúsz tonna alkohol nyer­hető. Ezzel a mennyiséggel évente 312 tonna gázolaj he­lyettesíthető. Az erjesztett cu­korcirok visszamaradó szá­razanyaga értékes takarmány; az új eljárás haszna tehát többszörös. A szociális foglalkoztatóban Megtanulják a fogásokat Már az első felmérések be­bizonyították, hogy bőven akadna jelentkező, aki mun­kát vállalna, ha létrejönne Dabason a szociális foglalkoz­tató. A személyi, tárgyi felté­telek megteremtése, a szerve­zés hónapjai után, az első sze­mélyes találkozáson már az eredeti létszámnál jóval töb­ben, mintegy száznegyvenen vettek részt. Fejkendős asszonyok, kis­gyermekes anyák, mozgássé­rültek gyülekeztek a második kerületi művelődési házban, hogy megtudják, megfelel,nek- e a foglalkoztató munkafelté­telei életkörülményeiknek, egészségi állapotuknak. Sokan bizony elkeseredtek, amikor Acsai Sándor, a szociális fog­Smletiok szerződéssel A tisztaság - fél veszteség A Pest megyei. Szolgáltató és Csomagoló Vállalat árbe­vételének a fele származik a textiltisztításból. Mégis a 13 millió forintos vállalati nye­reséghez mindössze 1,8 millió forinttal járul hozzá ez a te­vékenység. Hogyan kell ezt értékelni? Erről adott átte­kintést. Hajzuk József főmér­nök. A textiltisztítás 1982-ben még egyértelműen veszteséges volt, pontosan — 487 ezer fo­rinttal zárta ez az ágazat a mérlegét. Mit tehettek? Magát a szolgáltatást nem szüntet­hették volna be, hiszen rajtuk kívül Pest megyében az aszó­di körzetben egy szövetkezet vállal végytisztítást, mosást, és a kisiparosok. Ezért a Szol­gáltató és Csomagoló Válla­latnál belső átszervezéssel igyekeztek gazdaságossá tenni a textiltisztítást. A vegytisztítás egyébként korábban is nyereséges volt, ám a mosásból származó min­den kilogramm ruha utáni 9 forintos veszteséget (az álla­mi visszatérítés ellenére eny- nyi) nem tudta kiegyenlíteni. Vácott és Nagykőrösön működött egy-egy üzem. Vá­cott állandó munkaerő- hiánnyal küszködtek. A nagy­kőrösi üzem viszont eléggé kiésik a „megyeközpontból”, úgy tűnt, gondot jelentene a ruhák oda-vissza szállítása, így végül a vállalat Vácott hozott létre egy depóraktárt. megszüntetve az üzemet, és Nagykőrösön fejlesztettek. A beruházás 7 millió forintba került, gépeket vásároltak, raktárát építettek, és új dol­gozókat vettek fel. Mivel most már ebben az egy központi üzemben folyik a mosás és a vegyi isztítás, megfelelő körülmények között, az. általános költségek (többek között az energiaköltségek) az árak emelkedése ellenére is csökkentek. Bár a mosás még mindig veszteséges, a vegy- tisztítás már kiegyenlíti azt. Időközben a váci depórak­tárt is kiiktatták a folyamat­ból. Ügy változtatták meg ugyanis az állandó járatok, menetrendjét, csökkentették a szállítás gyakoriságát, hogy a gyűjtőraktár feleslegessé vált. Az átszervezéssel párhuza­mosan a vállalat kilenc sza­lont meghirdetett versenytár­gyaláson, s ma már ezek szerződéses formában működ­nek. A vállalkozók fix össze­get fizetnek, amiből 1983-ban 80 ezer forint folyt be a vál­lalat kasszájába. Ahhoz ké­pest, hogy 1981. év végén ugyanezek a szalonok még 900 ezer forintos veszteséggel működtek, ez mindenképpen jó. Érdemes volt változtatni a megszokotton, bár az már más kérdés, hogy így . végül is a saját szalonjai jelentenek konkurrenciát a vállalatnak a vegytisztításban. EI. E. lalkoztató vezetője elmondta; az ócsai Vörös Október Tsz rhilyen feltételhez kötötte ál­landó munkával való ellátásu­kat. — Az egyszerű, manuális műveletek betanulására egy hónapon keresztül Öcsára kall utézniuk a jelentkezőknek. A tsz vállalta, hogy autóbusszal szállítja oda- vissza a csopor­tokat. Ragaszkodnak hozzá, bogy a leen-iő dolgozók ett m- játítsák el az alapvető műve­leteket, hiszen az elért ered­mény alapján juttatnak majd nekünk a későbbiekben meg­bízásokat. Csalódott arcok, félénk kér­dések követték a bejelentést. Ki mozgásképtelen hozzátarto­zójára, ki saját betegségére hivatkozva nem tudja vállalni a napi hatórás távollétet, az utazást. Az sem jelentett vég­ső megnyugvást, amikor, kide­rült. az első csoport tagjaitól az_ itthonmaradottak később már helyben is elsajátíthat­ják a munkafolyamatokat, s a betanulást követően már hazaviheti!* az egyszerű mun­kát. Brindza Srnöné szociálpoli­tikai előadó türelmesen, hosz- szan magyarázzá a feltétele­ket. Sokáig tart. míg mindenki megérti, az a cél.: valamenv- nyien kényelmesen, nyugod­tan. otthon dolgozhassanak. Hiszen az egykori öregek nap­közi otthonának helyiségeiben legfeljebb harmincán férnek el. a többieknek a tanulási idő után házhoz szállítják a munkát. Nem sokan, alig harmincán vállalkoztak rá. hogy január tizenhatodikétól az ácsai Vö­rös Október Tsz gazdasági tár­sulásánál megkezdik a tanu­lást. Az otthonmaradottaknák várniuk kell még néhány he­tet, amíg társaik átadják Ócsán szerzett tapasztalatai­kat. Január végétől azonban ők is számíthatnak a folyama­tos munkára, s tavasztól már az Örkényi Béke Tsz is ellátja feladatokkal a szociális fog­lalkoztató dolgozóit. Mr. A.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom