Pest Megyei Hírlap, 1984. január (28. évfolyam, 1-25. szám)

1984-01-21 / 17. szám

Szombati jegyzet Egy J52TC tsmá Az eset, mint általában annyi más, tulajdonképpen nem_ nagy ügy. Egész egy­szerűen arról volt szó csu­pán, hogy az egyik alap­szervezeti beszámoló tag­gyűlésen a titkár, mikor az ev közben elhunytak mun­káját említette, arra kérte a tagságot, egy perc néma felállással tisztelegjen az idős kommunisták emléke előtt. A tagság azonban, szinte meg sem várta a mondat befejező szavait, már mo­corgóit, fészkelődött a he­lyén, s mire az utolsó hang is elszállt, már mindenki állt. Egyöntetű tisztelettel vi­seltetnek elvtársaik iránt, ez az első gondolat, ami eszembe jutott. Aztán meg az, bizonyára így is szok­ták meg, bár, másutt is jár­tam már, helyenként el­hagyták a tisztelgés e for­máját. Az ember ilyen alkalom­kor nem forgolódik, s nem a szomszédjait, padtársait nézi. Azért tisztelet a tisztelet. Mégis, önkéntele­nül is el-elkalandozik a te­kintet, hogy megállapodjon egy-egy arcon, elmerengő szempáron. Ilyen helyeken nincs bí­ró, ki lesné az órát, mikor telik le a perc, mint a fut- ballpályákon. Csak talál­gatni lehet az eltelt idő hosszát, de senki sem talál­gat moccanás sincs a párt­bizottsági nagyteremben. Az emberek először vala­hová előre néznek, talán sorsukat fürkészik, jövőre kell-e felállni, vagy éppen nem ők lesznek-e a soro­sak. Aztán lentebb eresz­kedik a tekintetük, lefelé, a földre. Igen, a földre, amelynek a szimbóluma sokszoros. Elhunyt elvtár- saik még a földosztáskor kerültek a mozgalomba, aztán, bármilyen zivataros idők, sötétebb fellegek is gyülekeztek, elegendő él­ményt kaptak a hűségre, de nemcsak a földhöz. S most útjuk is ott ért véget. Jut-e idő mind a négyük­re gondolni — rebben te­kintetükben. egyáltalán, is­mertük-e mindenki munká­ját? Hiszen a területi alap­szervezet nyugdíj után gyűjti össze, ad alkotóteret, véleménynyilvánítási lehe­tőséget legtöbbjüknek, s idősebbekre nem a törtetés, végzett tevékenységük di­csekvésbe átcsapó ismerte­tése a jellemző. Valóban olyan halk szavú volt az egyik, s annyival tevéke­nyebb a másik? Vagy csak a körülmények miatt tehe­tett többet az idősebb? S ezen az egypercnyi felállá­son kívül biztos, hogy kap­tak megbecsülést, közösségi elismerést? Aztán leülünk. A titkár megigazítja szemüvegét, előbb lapoz egyet paksamé- tájában, mielőtt folytatná a beszámolóját. Nem, most sincs fészkelődés, székro- pogtatás, hogy emiatt kell­jen pillanatnyi időhöz, szü­nethez jutnia. Annál jobb vezető ő, látszik, ahogy las­san csúsztatja az egyik pa­pírlapot a másikra, a han­gulat mágneses mezeje aka­dályoztatja abban, hogy he­lyére kerüljenek a lapok. A rengeteg gondolat ereje kitépné a kezéből a jegyze­teket. a gondolat, hogy em­berek vagyunk, m.i is. és az is lehet, talán éppen az ilyen pillanatoktól. Végül persze folytatódik a taggyűlés, már az adatok röpködnek a levegőben, a követelményeknek való megfelelések, a gondok, az eredmények, lassan újra mindenki visszatér saját légzési ütemébe, miáltal valamivel hangosabb lesz a terem. A gondolatok is ez­zel együtt csitulnak el, s válik újra a tagság követő­jévé a beszámolónak. Egy perc, az igazán nem nagy idő. Egy napban ezer­négyszáznegyven van, egy évben meg ötszázhuszon- hatezer-hatszáz. Ebből kel­lene, s nemcsak ilyenkor áldoznunk — egymásra ... Ballai Ottó A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA > XXVIII. ÉVFOLYAM, 17. SZÁM 1984. JANUÁR 21., SZOMBAT Hagyomány, felkészültség, kollégium Hivatástudatot hivatástudattal Kolléga lett az óvo-nő tanítvány Több mint tíz esztendeje annak, hogy az Arany János Gimnázium hivatalos megne­vezésében változás történt, odakerült ugyanis az óvónői szakközépiskola is. Újságunk nyomon követte az óvónőkép­zés állomásait, most mégis arra kértük Rózsás László igazgazgatót, ne csak a mai állapotokról, hanem a kezde­tekről is szóljon. Jó háttér — A középfokú óvónőkép­zés létrehozása az 1972-es ok­tatáspolitikai párthatározat nyomán indult meg. A szük­ség is diktálta ezt a lépést, olyan nagyfokú volt az óvónő­hiány, hogy azt a felsőfokú képzés nem tudta számotte­vően csökkenteni. Annak ide­jén átmeneti jelleggel döntöt­tek emellett, azonban mára olyan vélemények alakultak ki és összegződtek, hogy jól szolgálja a célt, eredményesen felkészít beosztott óvónői fel­adatok ellátására. — Többek között erre elég az a példa is, itt óvónőjelölt­jeink négy év alatt, megfe­lelő gyakorlatot, elméleti is­mereteket szerezhetnek, míg a felsőfok csupán .kétéves. Hely­zeti előnyünk van abból“* a szempontból is, hogy- mi minden esetben válogatni is tudunk a jelentkezőkből, lévén azok száma a felvehe­tők négy-ötszöröse. És az e képzési forma mellett szól, hogy végzettjeink döntő több­sége a későbbiekben elvégzi a felsőfokot is. — Ügy tűnik tehát, mára teljes egészében polgárjogot nyert az óvónőképzés a gim­náziumban. —.Így van! Nehezen adtuk rá fejünket az induláskor, hi­szen iskolánk több mint négy­száz esztendős múltjával mi inkább a klasszikus értelem­ben vett gimnáziumi oktatást tartottuk szívügyünknek, úgy éreztük, azon az úton kel) hogy járjunk. De irányító szerveink álláspontjainak lett igaza, hogy bennünket bízott meg ezzel a feladattal. — Hiszen Nagykőrösön ha­gyománya volt a pedagógus- képzésnek, a testületünk fel- készültsége is garanciát je­lentett, s végül, de nem utol­sósorban, megfelelő kollégiu­mi háttérrel is rendelkezünk. S igaz ami igaz, nagyon meg­szerettük, sőt, úgy fogalmazok, nagyon sajnálnánk, ha meg­szűnne, de szerencsére, erről szó sincs. Folynak a viták — Milyenek az eredmé­nyeik? — Első osztályunk 1976-ban végzett. Azóta nyolc osztályt bocsátottunk útjára, három­száz végzett óvónőt jelent ez. Kilencven százalékuk azonnal óvónőként helyezkedett el, de a fennmaradó részük is a pe­dagóguspályán maradt, taní­tóképzőt, tanárképzőt vagy egyetemet végzett, vagy végez, Tehát, és én ezt tartom nem­csak e képzési forma, de is­kolánk legnagyobb eredmé­nyének is, az eredmény teljes mértékben megfelel a kitűzött célnak.. — Ez rendkívül nagyszerű dolog, azt a nagyon jó hiva­tástudatot, szakmaszeretetei és megszerettetést mutatja, ami­vel egyrészt jönnek ide nö­vendékeink, másrészt távoz­nak tőlünk. S vissza is jön­nek, hiszen van már olyan ta­nítványunk, akiből gyakor­latvezető lett, az óvodákban is, de kollégánké is vált. Is­métlem, nagyon •magas szint­re értékelhető az, hogy a vi­szonylagos spontán elképzelé­sekből tartós, tudatos szakma-, hivatásszeretet, -tudat lesz. — Mások az óvónőképzősök, mint a gimnazisták? — Igen. Általában felnőtteb­bek, érettebbek, komolyabb gondolkodásúak, s emellett na­gyon sok újat hoztak iskolánk­ba. Az énekkar különlegesen szép eredményeket ért el, szin­te nem is tudják, hány rádió­felvétel készült velük. Csodá­latos kiállításokat rendezhet­tünk növendékeink rajzaiból, s az iskola gyűjteményébe varázslatos bábok is bekerül­tek, szintén tanulóink alkotá­saiból, gazdagítva, élénkítve az eddigi iskolai spektrumot. — Terveik? — Folytatjuk tovább az óvó­nőképzést, és ha cseppfolyó­sán is, de kezd kialakulni a lehetséges továbblépés iránya is. Ezek jelenleg még a szak­mai vita, folyóiratbeli publi­kációk szintjén mozognak, azt veszik célba, hogy ezt az ok­tatási formát az eddigi négy évvel szemben ötévesre kelle­ne meghosszabbítani, s a je­lenlegi felsőfokú képzés vala­milyen posztgraduális formát jelenthetne. A továbblépés egy lehetséges más irányát a napközisnevelő-képzés jelent­hetné, s nincs megfelelően megoldva a nevelőtanári ok­tatás sem. Ezekről még foly­nak a viták, s minden az elő­készítés stádiumában van. ionyclult feladat — Milyenek az elhelyezke­dési lehetőségek? — A megye északi, középső részein jók. Budapestre kife­jezetten csalogatják a lányo­kat. S ezzel függ össze a je­lentkezési helyzet is, még Bács-Kiskunból is sokan jön­nének. — Lesz-e fiú hallgatójuk? — Az óvodában a nők a leg­alkalmasabbak a korosztállyal való foglalkozásra. Olyan ki­mutatott szeretetre gondolok, amire a női lélek a legalkal­masabb, a maga érzékenységé­vel, fogékonyságával, gyerek- szeretetével. A férfiak mint pedagógusok, később kapcso­lódhatnak be a nevelés bonyo­lult folyamatába. Ballai Ottó Képeit megértik az emberek Rácz József művész-tanárt otthonában, a délelőtti pihe­nés óráiban zavartam meg, akaratlanul. — Igen szeretek olvasni, egy jó könyv kedvéért még az éj­szakai pihenést is feláldozom, az alvást nappal is lehet pó­tolni. Feleségem, Erzsiké, aki­vel nem túl régen ünnepeltük 50. házassági évfordulónkat* zsörtölődik is néha emiatt, de igazából sohasem haragszik. Öröm A falakon képek rajzok, plakettek. Ezek nemcsak a ta­nár úr munkái. Feleségének is voltak művészi ambíciói,. Ké­sőbb a gyermekek születése után csak kedvtelésből feste- getett otthon, portrékat csa­ládtagokról, ismerősökről. — A tanítóképzőben, majd a gimnáziumban összesen 43 évig tanítottam. Legjobban a művészettörténet-órákat sze­rettem. Fontosnak tartottam, hogy megértsék valamilyen al­kotás miért és mitől szép, hogy képesek legyenek a mű­vészi szép befogadására. Szin­te mindig vezettem képzőmű­vészeti szakkört, a hosszú évek alatt akadt tanítvány, akiből befutott művész lett. Életüket ma is figyelemmel kísérem, minden sikerük az én örömöm is. — Mit jelent a művészi te­vékenység? — A tanítás mellett a mű­vészi munka nagyon sokat je­lentett. Én soha nem ismer­tem az unalmat, a tétlenséget, mindig tele voltam tervekkel, sokszor a nap 24 órája is ke­vés volt. A művészeti tevé­kenység volt az a háttér, ahol felüdülést, kikapcsolódást, vi­gasztalást találtam. Példaké­pem rajztanár volt, ő fedezett fel s irányította utamat a Képzőművészeti Főiskola felé. Sókat jelentett Rudnay Gyulá­val való barátságom. — Nem panaszkodhatom, ki­állításra is bőven volt lehető­ségem nemcsak a környező vá­rosokban, de Budapesten is. Azt hiszem, képeim többségét megértik az emberek. Maga­mat középutas festőnek tar­tom, úgy festek, hogy az va­lósághű és érthető legyen, de egyben gyönyörködtesse és fel­vidítsa a kép nézőjét. Aranydiploma — A művészi munka ki­emelkedő elismerése az arany­diploma. Ezt az 50 éves érté­kes szakmai tevékenységéért a Magyar Képzőművészeti Egyesület ünnepélyes keretek között adta át, nem sokkal ezután a szülőhely békési ve­zetősége a Szocialista Kultú­ráért megtisztelő címet ado­mányozta a tanár úrnak. Az ország más tájainak megfes­tése mellett Nagykőrös min­dig kiemelt helyen szerepelt — idetartozónak érzi magát? Tehetség — Nem vagyok körösi szüle­tésű, de 52 éve élek ebben a városban. Itt vertem gyökeret, itt alapítottam családot, itt dolgoztam. Ebbe a városba igazán nehezen fogadják be az embert úgy igazán — én úgy érzem nem vagyok már „j ött-ment” — idetartozónak érzem magam. — Nagykőrösnek vannak olyan részei, melyek sokat- mondóak egy művész számára. Én még mindig fedezek fel újabb és újabb megfesteni va­ló helyeket, persze vannak kedvelt vissza-visszatérő té­máim is. — A falakon portrékat is látok, a kiállításokon ezek alig szerepeltek, van ennek valami különleges oka? — Portrét festeni nagyon szerettem és szeretek is. Ez a munka nagyon időigényes és ■hSporth Már a középsősök is tudják Télidében is kihasználják a Kárász úti óvodások a KRESZ- parkot. A nagycsoportosok már komolyabb foglalkozások keretében ismerkednek meg a táblákkal, de a középsősök sem vallanak szégyent tudásukkal. A képen: dr. Frutíus Leven- téné óvónő vezetésével a megállni tilos táblával ismerkednek a nagykőrösi óvodások. Hancsovszki János felvétele íüiskshí™ Váratlan hirtelenséggel rendezték Asztalitenisz-eredmény Az 1983—84. évi NB III-as férfi asztalitenisz csapatbaj­nokság -Szabados csoportjának állása az őszi mérkőzések után a következő: 1. Szolnoki Volán 7 S 3 1 9 2. Nk. Kinizsi 7 4 12» 3. Orosházi MTK 7 3 2 2 8 4. Érselccsanádi KSK 7 3 2 2 8 5. Makói Spart. Vasas 7 3 13 7 6. Békéscs. Előre Sp. 7 3 13 7 7. Eleki Tsz SE 7 2 14 5 8. Mezőtúri Főiskola 7 115 3 Rendkívül szoros a mezőny főleg az 1—6. helyek között és így tavasszal további izgal­mas, szoros mérkőzésekre van kilátás. Negatívum, hogy a rendező Csongrád megyei Asz­talitenisz Szövetség a szokás­tól eltérően az egyéni győzel­mek arányát nem összesítette, pedig ilyen rendkívül szoros mezőnyben feltétlenül szükség lenne rá. Váratlan hirtelenséggel ren­dezték a tavaszi rajtot: a kö­rösiek idegenben — a pálya- választóknak előnyös terem­ben — döntetlent értek el. Mezőtúri Főiskola—Nk. Kini­zsi 8:8 Ez volt az összeállítás: Var­ga (4), Erdey (2), Szakács (2), Nagy. Körmérkőzéses rendszerben 23 indulóval 4 csoportban ke­rült sor a városi KISZ-es fér­fi egyéni asztalitenisz csa­patbajnokság selejtezőjére. Sportszerű küzdelemben a kö­vetkezők jutottak az elődöntő­be. A Konzervgyár Il-es telepi KISZ-klubban, I. csoport:Sza­kács Tibor és Mészáros Ist­költséges, ezért ilyet kifejezet­ten rendelésre készítek. Törös tanár úrét már Befejeztem. Ér­dekes, hogy külföldi hozzátar­tozók gyakran rendelnek port­rét szeretteikről, vagy a város nekik kedves részletét — úgy gondolom távoli otthonukban ez a haza egy darabja — így került Európa több városába képem és egy Amerikába is. — Az ifjúsági házban a kép­zőművészeti szakkört még ve­zeti? — Eddig el tudtam látni ezt a munkát. Ide olyan fiatalok járnak, akiknél később fontos a kézügyesség fejlettsége, s bi­zonyos alapismeretek biztos tudása, de van, aki csak a raj­zolás öröméért jön közénk. Például Hegedűs Sándor igen ígéretes tehetségnek látszik, talán hallunk még róla. Vágyik — Hogyan telnek a nyugdí­jas évek? — Elég nyitottan élek még ma is, fájós lábaim néha kor­látoznak mozgásomban, de na­gyon szeretek emberek közt lenni és beszélgetni. Régóta szenvedélyesen gyűjtöm a nép- művészeti tárgyakat, most ezek rendszerezésére is van időm. A téli hónapokban tervezgetek, vázlatokat készítek. Minden évben nagyon várom a tavaszt az első melegedő napsugarakat, akkor már a festőeszközökkel a szabadba vágyom. Sz. J. ván. II. csoport: Szalay Tibor és Tóth József (mind kon­zervgyári). Városgazdálkodási Vállalat­nál, III. csoport: Tóth Ferenc (VGV) és Palásti Ferenc (Könyvkötő Szövetkezet). Könyvkötő Szövetkezetben, IV. csoport: Uhrin Tamás (NEFAG) és Molnár Attila (Konzervgyár). A felsorolás egyben a cso­portokon belüli 1—2. helyezé­si sorrendet is jelenti. Az 1983—84. évi Pest me­gyei ifjúsági férfi asztalite­nisz csapatbajnokság állása az őszi mérkőzések után: 1. Szt. Petßfi I. 12 1# 1 1 85:35 21 2. Váci Izzó 12 8 4 — 35:25 28 3. Gödi TSZ SK 12 9 2 1 78:42 28 4. Ceglédi VSE 12 9 1 2 89:31 19 5. Gödöllői SC 12 8 1 3 84:36 17 6. Szt. Petőfi II. 12 7 1 4 68:52 15 7. Veresegyház 12 5 — 7 62:58 Hl 8. Ferihegy SE 11 5 — 6 55:55 10 9. Mit. Kirizsi 12 4 — 8 62:38 8 10. Pcstv. Gépgy. 12 1 2 9 26:94 4 11. Örbottyán 11 1 1 9 28:82 3 12. Farmosi KSK 12 1 1 10 21:99 3 13. Zsámbéki Tsz 12 — 2 10 27:83 2 Szombati sportműsor Labdarúgás Petőfi-sportcsarnok, 13 óra: PVCSV—Városgazdálkodás, Í4 óra: Toldi Pedagógusok—In­formációtechnika, 15 óra: Mé­száros Tsz—Áfész, 16 óra: Arany Tsz—Kocsér, 17 óra: Kinizsi—Konzervgyár, 18 óra: 21-es Volán—CÁT, városi kis­pályás, öregfiúk teremkupa­mérkőzés. Torna Toldi-sportcsarnok, 10 óra: megyei középiskolás férfi A—B-kategóriás bajnokság. Vasárnapi sportműsor Kézilabda Toldi-sportcsarnok, 9 óra: Albertirsai MTVSK— Nk. Tol­di DSK, 10 óra: Tiszakécskei KSK—KÖZGÉP (Cegléd), 11 óra: Nagykőrösi Kinizsi I.— Nk. Toldi DSK, 12 óra: Tisza­kécskei KSK—Albertirsai MTVSK, 13 óra: KÖZGÉP (Cegléd)—Nk. Kinizsi II., 14 óra: Nk. Kinizsi I.—Szovjetek, férfi Toldi teremikupa-mérkő- zés. S. Z. A kecskeméti Katona Jó­zsef Színházban délelőtt 11 órakor, Háry János. Bérletszü­net. Este 7 órakor, Jöjj délre, cimborám. A Kelemen László Kama­raszínházban este 7 órakor, Ö, azok a szép napok! Bemu­tató előadás. sbJüuíjs Hanyatt-homlok. Színes, ma­gyar film. Előadás 5 és 7 óra­kor. A stúdiómoziban Kétéltű ember. Színes szov­jet kalandfilm, fél 4-kor. A betyárkapitány. Színes, szinkronizált román kaiand- film, fél 6-kor. ISSN 0133—2708 (Nagyköröst Hírlap)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom