Pest Megyei Hírlap, 1984. január (28. évfolyam, 1-25. szám)

1984-01-21 / 17. szám

CEQI-ÉDI vífíiia A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVIII, ÉVFOLYAM, 17. SZÁM 1984. JANUÁR 21., SZOMBAT Több keli a gyógyszernél Ha elfogadják a segít© kezet Cegléden a minap a Kos­suth Ferenc utca szívfacsarító látványossága volt egy közép­korú nő. Semmibe révedve, magában motyogva támoly- gott valahonnan valamerre tartva, bizonytalan léptekkel. Az imbolygó alakra alig akadt, aki megjegyzést ne tett volna. Szidták, becsmérelték. Sajnálni éppen nem sajnálták. Azaz, nem úgy sajnálták, mint mondjuk azt, akit baleset ért. Pedig ez a nő is beteg volt: alkoholbeteg. Felfigyelni, kezdetben Tudományos berkekben már megfogalmazták, hogy korunk népbetegsége az alkoholizmus, a részeg az heveny alkohol­mérgezésben szenved, tehát segítségre szorul, a társada­lom nem lehet közönyös irán­ta. Segítő kezet hivatalból és emberségből nem egyet nyúj­tanak. Tizenkét esztendeje, hogy országosan megszerve­ződtek á detoxikáló állomá­sok, a járóbetegek alkoholel­vonó kezelései. Ismeretterjesz­tő előadások, kiadványok számtalan változata járul a megelőzéshez, szervezett a gyógyítás és ebben — épp az emberért — ha kell, a kötele­zés erejével lépnek fel. Ceglé­den egy orvosi tanulmány rög­zítette évekkel ezelőtt azt a hivatalos adatot, miszerint a kórház két elfrieosztályéról 1975-bén 875 beteget bocsátot­tak ki, ápolásuk fő- vagy mel­lékdiagnózisához > 300 esetben tartozott az alkoholizmus. Kö­nyörtelen kór ez, nem kímél sem férfit, sem nőt, sajnos fia­talok is szép számmal a háló­jába kerülnek. Arról, hogy az utóbbi két esztendőben Cegléden a köte­lező alkoholelvonó kezeléssel kapcsolatos ügyintézés hogyan alakult, milyenek a tapaszta­latok, most az esztendő eleji tanácsi vb számára készített beszámolót az egészségügyi osztály vezetője, dr. Hollósi Il­dikó. Napjainkban és a jövőben is kiemelt feladata marad az egészségügynek és a társada­lomnak az alkoholizmus elleni küzdelem. Sokrétű, hatékony intézkedések egész sorát igény­li, az ellene felhívó propagan­dától, a neveléstől kezdve az alkoholtartalmú italok for­galmazásáig, alkoholos álla­potban elkövetett tettek elbí­rálásáig, az alkoholisták gyó­gyításáig. Az orvostudomány vallja, hogy az alkoholizmus a kezdetben hatásosan gyógyít­ható betegség, ám természete­sen nem elég hozzá a kórházi ápolás és a gyógyszer. Itt an­nál többre van szükség. A baj felismerését nehezíti, hogy a társadalom elnéző a bőviben italozókkal szemben. Gondot, családi tragédiáikat lehetne megelőzni, ha mint kórt, érde­me szerint komolyan vennék. A gyógyítók munkája Cegléden, az alkoholbetegek kötelező gondozását az előírás szerint végzik. Amíg például 1979-ben 240 alkoholos beje­lentéssel foglalkoztak, tavaly a szám több mint hetvennel nőtt. Bejelentést elsősorban a közvetlen hozzátartozók tesz­Van dolguk az építőknek Aki figyelmes szemmel sé­tál Albertirsán, új létesítmé­nyek épülésének lehet szem­tanúja. Várhatóan márciusban befejeződik a két orvosi ren­delő és a hozzájuk tartozó szolgálati lakások munkálata. A ceglédi Lenin Termelőszö­vetkezet építőmesterei a ki­vitelezők. Várja a szakembe­reket egy másik feladat 's: hiszen a tornaterem alapozá­sa 1933 őszén elkezdődött. Ez az építkezés bizony nagy fa­latnak ígérkezik, éppen ezért több forrásból kell összegyűj­teni a rávalót. A megyei ta­nács az idén hárommillió fo­rinttal járul hozzá, jövőre ugyanennyivel. A nagyközsé­gi tanács ebben az évben egymilliót szán erre, jövőre másfelet, továbbá a Buda­pesti Kötőipari Szövetkezet milliója is megérkezik, mire kell. A Micsurin Tsz három­millió, a Szabadság Tsz két­millió forinttal iratkozik fel a listára. A tornaterem terve úgy ké­szült, hogy az öltözőik, mos­dók fölött három tanterem :s helyet kaphasson. Az új épü­letrészt összekötik a meglé­vő főépülettel. A Lenin Tsz építői várhatóan 1986-ban fe­jezik be az építkezést. Még az idén beköltözhetnek a lakók abba a négy szolgálati lakás­ba, amelynék a helybeli Sza­badság Tsz a kivitelezője. A községbeliek örömére a DÉMÁSZ tavaly saját pénzén felújította a közvilágítás lám­parendszerét. Elkészült 1.5 kilométer járda. Kilométer­nyi szakasszal bővült a vízhá­lózat. A lakosság részéről nagy az igény, eddig ezevhat- száz család élt a vízbekötés lehetőségével. Ebben az évben további nyolcszáz méteren fektetik le a csöveket a Pes­ti út jobb oldalán, az eladás­ra szánt telkek mellett. A diákok és a szülők örö­mére megvalósult az iskola­buszjárat. Ehhez buszmegál­lókat kell kiépíteni. A telepü­lés központjában a mikebu- dai tanáccsal közösen emel­nek fedett váróhelyiséget. nek, segítséget kérve. Évente csak néhány bejelentés érke­zik egy-egy munkahelyről, nagy ritkán egy-egy társadal­mi szervtől. A hatósági eljá­rás nemcsak a beteg felépülé­sét van hivatva szolgálni, ha­nem kiterjed a család védel­mére is. A hatósági munkát nehezíti, hogy a beidézettek gyakran többszöri hívásra sem jelennek meg. Van eset, hogy rendőri segítséget kell előállításukhoz kérni. A kór­ház pszichiátriai osztálya zsú­folt, az ideggondozó orvosai­nak rengeteg feladat jut. Pró­bálnak az ügyintézések mene­tén, színvonalán javítani. Az egészségügyi osztályra az el­múlt években nagy feladatot rótt a hatósági ügyintézés és ennek súlya a jövőben sem csökken. Sohasem elég A múlt esztendők tapaszta­lata mutatja: az alkoholbete­gek 40 százaléka sajnos visz- szaesö, akikkel a pszichiátriai osztályon előbb-utóbb ismét foglalkozni kell. 1975 óta a nagyfai munkaterápiás inté­zetbe 23 beteget tudtak beutal­ni, tavaly a tíz javasoltból kettő kerülhetett oda. Az utógondozás az ideggon­dozó feladata. Ha az alkohol- beteg két évig nem esik visz- sza betegségébe, akkor gyó­gyultunk mondhatják. Ta­valy ilyen minősítést négyen kaphattak. Az Utógondozást igen jól segíti Cegléden a Kos­suth Művelődési Központban 1976 óta működő Vitis-klub, amely működésének értékelé­se alapján a társadalmi szer­vektől több támogatást igé­nyelne. . Az alkoholbetegség megelő­zésében, gyógyításában nagy segítséget jelentenek a körze­ti orvosok, ápolók, segítenek a vöröskeresztes, aktívák is. Ezt a segítséget továbbra is szor­galmazni lehet, erősíteni, ki­teljesíteni, hiszen ez az, ami­ből sohasem elég. Fogadóórák Fekete Antal, a városi ta­nács elnöke január 25-én. szerdán délelőtt 3-tól 12 óráig fogadóórákat tart a városhá­zán hivatali helyiségében. rápiéssüosösi fértek Hajlék a sportnak, művelődésnek Alakuló fdumsg Ilyesféléket kérdezgettünk menet közben az úton. Talál­gattuk, milyen lehet Tápió- szőlős. A járások megszűntével sok helyen módosultak a közigaz­gatási határvonalak. így ke­rült a hajdani nagykátai já- rásbeli Tápiószőlős a Cegléd környéki települések sorába. A változás, noha nem terem­tett merőben új helyzetet, is­merkedésre ösztönzi a közsé­gieket. Az országúiról balra térve a kocsit lassú, szemlélődő foko­zatra kapcsolva haladunk. A település összetartó gerince ez az utca, teli tekintélyes mé­retű, nemrég épült családi házakkal. Kissé oldalt talál­juk az alakulófélben lévő fa­lumagot, s benne a közintéz­ményeket: óvodát, gyógyszer- tárat. takarékszövetkezetet, postát. A főutcán tovább gu­rulva találkozunk a könyv­tárral, a községi tanáccsal, az általános iskolával. A tsz-köz. pontba kopogtatunk be, áhol a község vezetői Tápiószőlős múltjáról, a jelenről és a jö­vő esztendők terviéiről beszél­nek. A vidék múltját a jelenlé­vők közül Kézér János, a köz­ségi pártalapszervezet titkára ismeri és tartja számon leg­inkább. Nem véletlen, hiszen az iskola történelem szakos tanára. Messzi századokra visszamenően idéz adatokat, s ezek zömét tanítványai is tudják, akik közül a leginkább érdeklődők a honismereti szakkör tagjai. A település történetének legújabb szaka­sza 1947-tel kezdődik, amikor önálló község lett Tápiószőlős. Napjainkban 3050-en lak­ják. Sokakat szólít vidékre a munka. Reggelenként feltűn­nek a munkásokat szállító vállalati buszok. Mennek a Fővárosi Patyolathoz, a ceo- lédi hordógyárba, EVIG-be, a tejüzembe, Tápiószelére a KGYV-be. A lagjslentősebh helybeli munkahely a három­ezer hektáron gazdálkodó 0<i Barázda Termelőszövetkezet. Ábrahám János tsz-einök szavai szerint kétszáz dolgo­zó tagjukon kívül száz alkal­mazottjuk van. A szövetkezet gazdálkodása megalapozok. A növénytermesztés eddig: legjobb hozamaira, a hektá Találgattuk, milyen JéTiet. Földje érlel-e búzát, ku­koricát, fellombozza-e hi facsemetét, ad-e fürtöt, bor­nak valót? Mit s mennyit rabolt el a múlt év aszálya? Hogyan alkalmazkodott a szokatlan körülményekhez a helybeli termelőszövetkezet? Vajon mennyi sertést, szarvasmarhát gondoznak a háztáji gazdák? Kínálko­zik-e ipari munkalehetőség? Egyáltalán hol dolgoznak a községiek? Álmos vonaton, buszokon zötyögnek mesz- szire hajnalonta, vagy otthonuk közelében keresik ke­nyerüket? Hol, hogyan tanul meg 'írni, olvasniszámol­ni a falu apraja, s majd kész emberként visszatér-e kö­zülük bárki is? Válogathatnak-e okos, szép könyvek kö­zött a kíváncsiak, s múlatják-e jó műsorok a sok hosszú téli estét? Kenyérben, húsban bővelkednek-e a boltok, s jut-e eleség a jószágoknak is? ronként termett 59 mázsa bű­zára, 80 mázsa kukoricára. 39 mázsa napraforgóra -méltán büszkék. A szőlőskerteket fo­lyamatosan felszámolják, he­lyükön szántóföldi növények­kel foglalkoznak. Nyárfaerde­jük is van. Bizony ők is meg­sínylették a tavalyi aszályt, füstbe mentek szép remé­nyeik. A jövőt tekintve né­mi biztonságul szolgál, hogy kiterjedtebben kezdtek fog- lallkozni melléküzemági te­vékenységgel. 1982-ben készült el varrodájuk önálló épülete. Száz lánynak, asszonynak ad­tak egyműszakos munkalehe­tőséget és helybeli megélhe­tést. A Szegedi Ruhagyár jó partnernek számít, kölcsönö­sen elégedettek egymással Az' állattenyésztés ugyan­csak számottevő ágazata a gazdálkodásnak. Legjobb Is­merője az állatorvos, dr. Kiss László, aki egy személyben a szövetkezét párttitikára. A há­romszáz férőhelyes szakosított szarvasmarhatelep tejelő ál­lománya Holstein-friz keresz­tezést A 4700 literben meg­szabott 1983-as évi tejhozamot szerencsésen túlszárnyalták, 51 literrel adtak többet a tehe­nek. A szarvasmarhaállomány takarmányellátásával nincs gond. Elegendő a mennyiség, legfeljebb a beltartólml ér­ték lehetne jobb. Segít az Új Barázda A háztáji jószágtartist is se­gíti az Űj Barázda, a község- beüek évente 2500 hízott ser­tést adnak át. A tanyai, ház­körüli istállókban 75 tehenet tartanak. Ugyanennyi szarvas­marhát a tangazdaság helye­zett a gazdákhoz. A vezetők joggal büszkék a korszerű ál­lattenyésztő telepre, a nö­vénytermesztés értékes és kor­szerű gépeire, dolgos tagjaik­ra. Most egv ötszáz vagonos magtár építésébe vágnak bele a gabonaprogram keretében. A községi tanács elnöke, Veres Mihály dióhéjban azt sorolja, hogy tavaly a község- fejlesztésiben hogyan jutottak ötről a hatra. Dolgos, igyek­vő emberek a falubeliek, ám kis falu, kis pénz: ők is csak addig nyújtózkodhatnak, ameddig a takaró ét, kis lé­pésekkel jutnak előre. Nagyon fontos lenne az általános isko­la bővítése, szerették volna saj áit erőből megkezdeni. Nem sikerült. A lakosság amivel tud — elsősorban társadalmi összefogással, a két kezével — segítene szívesen. Kaptak vi­szont a megyei tanácstól 1.2 millió forintot, szolgálati la­kás építéséhez. Ez jó. hiszen lakással a faluhoz köthetnek olyas valakiket, akik majd munkájukat adják a bizalo­mért cserébe. Az anyagbe­szerzés nehézségei miatt a munka áthúzódik erre az esz­tendőre. Kivitelezd a farimo- si Tápiómente Tsz építő bri­gádja. Folytatódik egy másik építkezés is, a községi sport­egyesületé. Ez 240 négyzet- méter alapterületű lesz és nem titok, hogy több hasznosítású­nak szánják: Tápiószőlősnek nincsen például művelődési háza. .Szabadidő központ- klubhelyiségek, a Tápiószőlősi Tsz SE centruma, — az épü­let a jövő ígérete. — Jó, ha a sportélet is teljessé lesz, hi­szen régebben oly ügyesek voltak a kézilabdátok. A fia­talok asztaliteniszeznek, rúg­ják a labdát, most kelt élet­re a sakk. A jövő ígérete Jobb úton járnak: kaptak anyagi segítséget útfelújítás­hoz: A községi bekötőutat a KPM 3,5 millió forintért ki­szélesítetté. Az utolsó szakasz borítása erre az évre maradt. Villanyt két utca kapott, amerre a telekkialakítás folyt. Községfejlesztésre mindössze 380 ezer forintjuk van, ami a falu biztos bevétele, ehhez jön, amit a tanács a telekiártékesí- tés folyamán kap. Bizony, rá­szorulnának megyei segítség­re, ám most a megyei kassza sem kövér. A tápiószőlősiek azért nem élnek rosszul. Tisztességesen megdolgoznak javaikért. Ha­gyomány a kertészkedés, az önellátás. Ám, ha otthon jól is főznek, emlegetik: jó lenne itt egy melegkonyhás étte­rem. Egy kis park szebbé tenné a faluközpontof, lenne helye egy falumúzeumnak, tájháznak, hiszen van, mit megőrizzenek. Említette a tanácselnök: nagy segítségük­re lenne a tanácsapparátus­ban egy építésügyi, műszaki, szakképzett előadó. Gomba­mód nőnek ki a földből a szép úi házak és építkezés lesz a jövőben is. V. S. — T. T. — E. K. Mozdulatlan pihen a lendkerék Minden év elején leáll a termelés néhány hétre a ceglédi téglagyárban. Ilyenkor végzik el a nagyjavítást, a szükséges felújítási munkákat. Kecskeméti István és Karai Attila, a tmk- csoport dolgozói, a présházban a szállítószalagot újítják tel — képünkön. Apáti-Tóth Sándor felvétele 'A történet másfél évtized­del ezelőtt kezdődik. Pest megye déli fertályának képző­művészei akkortájt kezdték el egymás emberi közelségét ke­resni, hogy a társak példájá­ból tanulva jobb, szebb mű­vek szülessenek. Festők, szob­rászok, grafikusok alakították meg a Nagy István-csoportot. Korántsem látványos fejlődé­sük eredményeit az elmúlt évben Cegléden tették köz­szemlére. 1903 a csoport szervezeti életében is változást hozott. A munka folyamatosságának és a találkozási alkalmak meg­sokszorozásának érdekében a nagy létszámú csoport ki­sebb kollektívákra tagolódott. Létrejöttek az úgynevezett regionális műhelyek. A ceg­lédi műhely a városban, an­nak környékén és a Nagykő­rösön élő amatőr alkotók kö­zösséggé kovácsolására, szak­mai kibontakozásuk elősegí­tésére hivatott. A program­tervben műteremlátogatások, előadások* szakmai viták, ki­állítások szerepelnek. És ter­mészetesen egy jól felszerelt alkotóhely kialakítása. — Az ehhez szükséges fel­szerelések megvásárlására még a tavalyi évben százezer forintot kaptunk az Országos Közművelődési Tanácstól — mondja Barnóth Zoltán, a csoport titkára. — Mivel sző­kébb területünkön főleg fes­tők és grafikusok dolgoznak, a beszerzésekkor az ő igé­nyeiket vettük figyelembe. Apránként tudtuk csak össze­gyűjteni a kívánt eszközöket, most már azonban minden megvan, legalábbis, amire futotta a keretből. Szeretnénk az itt készült munkákat ter­jeszteni is, a sokszorosításhoz két műszer is rendelkezésre áll: egy prés- és egy szita­gép. A festők használhatják a műtermi állványokat, az ecse­teket, az alapozott farostleme­zeket, a festékeket. Különféle barkácsszerszámokért sem kell a szomszédba menni, és egyedi feladatok megoldásá­hoz itt a festékszóró pisztoly. Ez a kisebb méretű elektro­mos égető kemence a tűzzo­mánckészítők próbálkozásait szolgálja majd. Vásároltunk egy teljes fényképészeti la­borfelszerelést, episzkópot, fa- és linómetsző késeket, véső­ket. — Végül is kezdődhetne az intenzív műhelymunka. Csak egy baj van: még nem talál­tunk Cegléden megfelelő he­lyiséget, ahol a csoport tagjai birtokukba vehetnék az érté­kes kellékeket. No és, ahol a tervezett közös foglalkozáso­kat megtarthatnánk. V. S. ISSN 0133—2600 (Ceglédi Hírlap) Mílliót érő ígéretek A gyarapodás szép példái A műhely még hiányzik Véső, állvány, kemence

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom